Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-21 / 190. (1524.) szám
1927 augusztus 21, vasárnap. /PRXGM-vV\AGfeCR-HIRIiAB Kirándulóvonat , Mikor a kirándulásról visszajővet beszálltunk «#• vonatba, mér éppen a zsúfolásig telt volt. A megmaradt légüres teret sikitó lárma, füst, bűz és zűrzavaros zeneszó töltötte be és éppen ennek a zeneszónak köszönhettük, hogy két nő, dacára a zsúfoltságnak, fénylő szemmel f. ’ugrott a helyéről és repesve gázolt át az utasokon a munkászenekar felé. Pár perc múlva aztán elült a zene, a két nő visszalihegett és rikácsolva, meghandaban- dázva keringett az otthagyott helyek körül. A végin a sovány, a frissebb, — aki-ől utólag kiderüli, hogy hétköznap kofa — játszi mosollyal odacsücsült egy komoly és csendes ur mellé, az ülés csücskére: —... nna, hála Istennek. Éppen jó. Majd csak elférünk kettecskén... — A másik, a túlzottan móléit barátnő állva marad és gyűlölködve néz rám időnkint, hogy jó helyéi bitorlóm. A gy.iölköd' — később érzem — lassan felenged, egy udvarias munkás átadja a helyét és Ancsi, aki ’gy kissé felizgatva jön egy népgyülésről és lornaiinnepélyről, megbékélten cigarettára gyújt. A fülke másik végén vörösnyakkendős cserkészfiuk végeznek jó munkát. Meg van irva, kirándulásról hazajövet — lehetőleg minél lár- má'.abban — dalolni kell. Nos, a csapat — jó csapat, — respektálja a jó szokásokat és fülszaggató daliásba kezd. Ancsi, a molett, velük tart. Nép- gyülésröl jön, hangja van és az Eszméért elvégre csak megtehet ennyit. Ancsi fújja a füstöt és a munkásindulót zengi. A hangja lassan kiágaskodik, kicseng, kivirit a többié közül. Már úgyszólván csak öt hallani, ahogy a „barrikddok“-ról énekel, de a hatást csak percekig élvezheti. A sarokból valamelyik cserkész ugyanabban a hangnemben jól elnyávogja magát. A többi megértőén krákog. Ancsi vörös, mint a ,áng és odapillant a kofa felé... Ugylátszott, valamiféle különös kapcsolat van köztük, valami féltő és titkos szövetkezés. És a szövetségben az Ancsi, a vadabb, a szenvedélyesebb a nő, s a frissnyelvü, bátor, sarkáraál- 16 kofa a férfi. Most is felfigyel a nyávogó hántásra és rekedten odasug Ancsi felé: — Csak folytasd. Folytasd, ha, mondom. Pukkadjanak meg mind. Disznók. Ancsi folytatja. Felemeli a fejét gőgösen, a száját megbiggyeszti kicsit, a belsejében felgyűlő megvetés jeléül és reszket ugyan a dühtől, de könnyedén énekelni kezd ... Müveit nő ez az Ancsi, — súgja a kofa így mellet,teülő nyeszlett, kicicomázott iparosiénak *— mindent tud ez, kedves. Nadekülönben nem is nagy csoda, egy szülésznőnek nagyon járatosnak heti lenni. Tehát Ancsi szülésznő> Az ember lám, nem is ^ondpírig, olyan fijnomdn elboruló arcocskával énekli, hogy: „zokogott" a „banda", „zengett a saxofón", mint ahogy a „szeriőz sanszon"-okát illő énekelni. Élvezet végighallgatni a repertoárját. A Párt szabályának, az Eszme pártolásának szépen, egykettőre eleget tett, most jön 6, az ö lelke, igénye, igazi énje. A másik a belénevelt, szájáraszoktatotl, torkába]ormait dal, ez, ami most jön, jókedvből serkenő, szivét billegető csíki andás, Hogy azt mondja: —... Stux maga vérbeli párisi lett és ... olyan mint egy „Duma"-regény. A társnő, a kofa rajtafeledkezik gyönyörködön. Megcsóválja a fejét, odahajlik a szülésznő-pacsirta felé és édes hangon mondja: — Te Ancsi te, hol a nyavalyába tanultad meg ezt a sok müveit nótát?... De az ifjumunkás-had megint megélénkül a sarokban. Belesikollnak a lányok, legények az Ancsi trilláiba és nyávogással, zúgással széttépik a felrepitett melódiát. A két asszony szembenéz a lármázó csoporttal. A kocsi két végéről, mint két ellenség. Két párt. Egy félórával ezelőtt mint valami egylelkü statisztéria hadonáztak a gyűlésen. Már nem is ismerik egymást. — A kofa ég az izgalomtól, hoznánk fordul és odamutat az ellenségre: — Csak arra vagyok kiváncsi, hogy miért kiabálnak annyira? Mit haragszik? Szo,vát meg nem cáfoltam, pénzét el nem loptam, szeretőjét el nem cserellem .és ... Abba kellett hagyni. Zsidócserkészek szálltak fel a kocsinkba és a tolakodó mozgás, meg a tüdőre szálló füst mindenkinek elveszi a hangját. A kéknyakkendős csapat lassan elhelyezkedik, kifújja magát és nevetgélve tárgyalja a kirándulás eseményeit. Egy kislány megszólal: Ezriél, énekelni kéne valamit... — Jó, — mondja Ezriél — és lassan belefog, elindítja a héber dalt. Szemben, a vörösnyakkendősök mosolyognak. Pisszegnek, kellemetlenkednek. És „résen" vannak, mikor zúghatnak bele a csendesen folyó melódiába ... A két párt összené . Összevillan az ifjúmunkások és az Ezriélek szeme. Testvériség...? — Böbék mint belügyminiszter hajtja végre a közigazgatási reformot? Prága, augusztus 20. Prágai politikai körökben az az ellenőrizhetetlen hir kering, hogy a közigazgatási törvény életbeléptetésének idejéig Cserny belügyminiszter lemond és helyét Böbék belügyminiszteri osztályfőnöknek, a közigazgatási reform megalkotójának engedi át, aki eszorint a belügyminiszteri székből léptetné életbe a lex-Bobekct. Cserny belügyminiszter visszatérne régi állásába Morvaország közigazgatásának élére s országos közigazgatási elnöknek neveznék ki. A Slovenská Politika ezzel kapcsolatban úgy értesül, hogy Csehország tartományi elnöke Kubát lesz, mig Szlovonszkó élére a különben is legvalószínűbb favorit: Ra szky Mihán dr. van kiszemelve. A belügyminiszter lemondásáról és Böbék előtérbe jutásáról szóló kombinációkat komolyabb helyen nem erősítették meg. Tizenhárom repül ostromolja az Atlanti Óceánt Szomorú fáfum Cildözi az európai repülőket — Négy francia, négy német, három angol és két amerikai repülőgép küzdelme a levegő kék szalagjáért — Milyen tipusu gépekkel indulnak a levegő Kolumbuszái Berlin, augusztus 20. Nincs nap, hogy az újságok ne számolná- jnaik be egy-egy újabb óceán repülési kísérletről vagy legalább is tervről. A néniéi Bre- men és Európa sikertelensége senkit el nem keserített s maguk Junkersék is legföljebb a kedvezőtlen időt és nem a gépek tökéletlenségét okolják. Épp ma jelentette a gyár, hogy a harmadik dessaui oceánrepülőgép, a Deutschland motorját átépítették a Brémánál leszállt Európába, úgy hogy a két gép újra startra kész, a pilóták mindenáron föl akarnak szállni, a gyár pedig csupán a kedvező időre vár. Könnecke akciója szintén sikerrel kecsegtet:, mert Köln városa 85.000 márkát szavazott meg a Germania utjának finanszírozására és a gép a csütörtök- pénteki utolsó próbaút sikeres befejezése után szombat reggel óta minden pillanatban indulhat. Csak az idő, az idő jobb volna s ne kísértene az a fáturn, amely az Európából Amerikába induló pilótákat üldözi! Hisz a Zeppelinen kívül Európából senki sem repült még Északamerikába s a merész De Pinedo is a déli viharmentes utakat kereste. A legújabb hírek szerint Angliában Mindhin kapitány és Maokintosh ezredes is a veszedelmes ut utasai közé állott. Európa balsorsa Mióta Lindbergh, Chamberlain és Byrd átjöttek az Atlanti Óceánon, bebizonyítván, hogy Amerikából Európába igenis át lehet repülni, még pedig különféle gépekkel ■_ legkülönbözőbb viszonyok között, azóta repülők, konstruktőrök, vállalkozók természetesen azon törik a fejüket, hogy lehetne ugyanezt az utat megtenni — visszafelé. Mert hogy Newyorkból Párisba köny- nyebb elrepülni, mint Parisból New- yorkba, azzal Nungesser és Coli tragikus eltűnése után még az úgynevezett laikus közönség Í9 tisztában volt. Sőt a szakértők is. Lindbergh, amikor párisi diadalmas megérkezése után megkérdezték tőle, hogy repülőgépen vagy hajón akar-e | hazamenni, habozás nélkül a hajót választo't- j ta, az örökké mosolygó Cbamberlin M. Le- ! vine fényes ajánlatai ellenére sem volt hajlandó arra, hogy maga vezesse haza a Columbiát. Byrd gépe pedig — az egyetlen amerikai gép, amely kifejezetten azzal a céllal indult el, hogy saját „lábán“ térjen vissza — összetörött a normandiai szíriek en. Mindamellett az európai pilóták az amerikaiak sikerén felbuzdulva, nem tettek le a reményről, hogy túlszárnyalják tengerentúli kollegáikat. A verseny sürgős. Amerikában :már készülődik Bertrand kapitány hárommotoros hatalmas gépével. Newyorkból leszállás nélkül akar Rómába repülni s ha ez I az útja sikerül, leveri az összes szárazföldi és tengeri rekordokat. Az élelmes és bátor | amerikai M. Levine pedig leszerződtette magának a legjobb francia pilótát, Drouhinet, 1 aki sok liuza-vona után állítólag mégis vállalkozott arra, hogy a Columbiát hazakormányozza. Szóval németeknek, franciáknak, angoloknak ugyancsak sietni kell, ha azt akarják, ihogy meg ne előzzék őket az amerikaiak. Az egyik fiú csendesen mondja: — Hagyjatok. ■Ne énekeljünk. Hát muszáj nekünk énekelni?.,.. Tihal gatnak. A kocsiban , elhősen úszik a füst és furcsa izgalom vibrál a megfeszült levegőben. Ápolod’an testek, gyűlölködés és hazugság leher- vasztó rorsz szaga terjeng és a szánkba felémelye- dik valami keserű gondolat. Rádöbbenek, mikor a kofa megérinti a karomat: — Hát tessék nézni kérem. Egy pár ember van ebbe‘ a kurta vonatba és mindnek más az elve, meg a vallása. De még az is széthúz, amék együve tartozik... És komikusán, keserűn megránditja a szája szélit... Sz. Nagy Mici. Az angolok Az elsők, akik az amerikaiak megérkezése után az Európa—Amerika vonal berepülésére vállalkoztak, az angolok voltak. Voltaképpen Courtncy kapitány, az angol sampion terve volt a* óceán átrepü- lése, de az angol pontosság és lelkiismeretesség mintaképe lévén, minuciózus precizitással építette meg külön erre az útra készült repülőgépét, s addig nem volt hajlandó indulni, amig mindent tökéletesen rendbe nem hozott. Gépe a többi óceán re pül ők tői eltérően hidro- pMn, amely az angol part mentén akar fel- szállani s a newyorki kikötőben ereszkedik le, ha segíti a jószerencse. Ez a gép van a Legtökéletesebben felszerelve. A Bálna — mint De Pinedo híres Santa Mariája — szikratávírót, kaucsuk mentőcsónakot és meteorológiai műszereket visz magával, hogy útját a tudomány szempontjából is hasznossá tegye. Eddig tudományos értéke csak De Pinedo és Byrd expedíciójának volt, a többi amerikai bravúrja inkább a sportteljesítmények közé könyvelhető. A Bálna teljesen felszerelve készen áll a nagy útra, s ha a légköri viszonyok kedvezőek, pár nap múlva indul is. Fedélzetén két pilóta foglal helyet. A naac.aK A franciáknak az óceán áttépülésé már- már a nemzeti becsület kérdése lett. ők adták az oceánrepülés első mártírjait, e a szerencsétlen Nungesser és Coli elől a vakmerő amerikaiak úgyszólván játszva vitték el a babért. A francia s^a-jtő a nemzeti aviatika fejletlenségét okolja a sikertelenségekért, a francia gépek és motorok gyengeségét. Hogy ebben van valami igaz, bizonyítja az is, hogy Drouhine, a híres francia pilóta vonakodott attól, hogy francia Fahrmánn-gépen tegye meg az utat, ellenben rögtön elfogadta Levine ajánlatát és nyíltan megmondta, hogy az amerikai Ryan-motorokkal fölszerelt olasz Bellanca-gépet feltétlenül biztosabbnak tartja a francia masináknál. A franciák persze nagyon dühösek Droulrne- ra, mert ha át is jut az óceánon, csak a fél dicsőség Franciaországé, a másik fele az olasz konstruktőrt és az amerikai motorgyárat illeti. Nem is beszélve M. Levineről, aki finanszírozza az egész vállalkozást, sőt szükség esetén mint pilóta iá szerepelheti Ezenkívül a németek is mozognak s igy mindenképpen érthető a franciák lázas készülődése, amelynek eredményeként nem is egy, hanem négy francia gép készül megostro- molni az óceánt. A németek Természetesen a németek sejn hagyják magukat. Aki valaha is utazott a Lufthansa pompás német gépein, a tökéletesen biztos és méltóságteljes Junkerseken, őszintén szólva csodálkozott azon, hogy a Junkers-gépok az oceánrepülést hamarabb meg nem próbálták. Berlinben biztosra veszik, hogy a német vállalkozás sikerülni fog s ebben a szakkörök nem is kételkednek. Két gép Dessauból, egy pedig Kölnből indul. Itt is minden készen van, csak a kedvező meteorológiai viszonyokat várják. Az amerikaiak És itt vannak végül az amerikaiak. A' Newyorkból Rómába igyekvő Bertrandon kívül M. Levine, akinek újabb vállalkozása má,r inkább nemzetközinek nevezhető, hiszen rajta, az ut finanszírozóján és a gép motorján, kívül más amerikai nincs a fedélzeten. A gép maga olasz konstrukció, a pilótája pedig francia. M. Drouhine alaposan bebiztosította magát. Ha megérkezik, huszonötezer dollár üti a markát, ha szerencsétlenül jár, százezer dollárt kapnak a hozzátartozói. A nagy start A mezőny tehát igy alakul: 1. Európából Amerikába a) 1. Le Bourget—Newyork: Columbia. Olasz Bellanca monoplán 225 Hp, amerikai Ryan-imotorral. Pilóta: Drouhine (francia). Utas: Levine (amerikai). Lobogó: amerikai. 2. Oiseau Bleu. Francia Fahrmann- biplán két, összesen 1000 HP. francia Ber- hard-L evas seur-motorral. Pilóták: Givon és Corbu (franciák). Lobogó: francia. 3. Nungesser és Coli. Francia Fahrmann- íbiplán. 500 HP. Bernhard-Levasseur-motor. Pilóták: Costes és Labrix (franciák). Lobogó: francia. 4. Tangó. Fahrmann-bipláu. 420 HP. Bernhard-Levasseur-motor. Pilóták: Laulhe és Tarascon (franciák). Lobogó: francia. b) Eiampes Philadelphia: 5. La Francé. Fahrmann,-biplán. 500 HP. Bernhard-Levas- seur-motor. Pilóták: Marmi er és Faver au (franciák). Lobogó: francia. c) Dessau—Newyork: 6. Európa. (Másodszori start.) Német Junkers-monoplán. 280 HP. német Meroedes-motor. Pilóták: Risztics (magyar) és Edzard (német). Lobogó: német. 7. Bremen, Ugyanaz a tipus. (Szintén másodszori start.) Pilóták: Loose és Kohl (németek). Lobogó: német. Ez a két német gép az, amely most az óceánon dúló viharok miatt visszatérni volt kénytelen. 8. Deutschland. Ugyanaz a típus. Pilóták: Schuöbele, a második pilótát még nem választották ki. Lobogó: uémet. d) Köln—Newyork: 9. Caspar D. 45. Ugyanaz a tipus. Pilóták: Von Sóim és Koe- neeke (németek). Lobogó: német. A gépet legújabban Germania-ra, majd Pressa-ra keresztelték. e) Calshet (Anglia)—Newyork: 10. Bálna. Angol hidroplán. Két, 'összesen 900 HP. angol Rolls-Royce-motor. Pilóták: Courtney és j Littler (angolok). Lobogó: angol. Ehhez a tiz európai induláshoz járul még a legújabb két angol: f) London—Newyork: 11. Minchhin kapitány és Les Cie Hamilton pilóta ismeretlen gépen. 12. Maokintosh kapitány ugyancsak ismeretlen nevű és gyártmányú gépén. Mindkettőt az angol Ighajózási minisztérium finan- szirozza. II: Amerikából Európába Newyork—Róma: 11. „Old Glory“. Amerikai Wright-monopláu. Három, összesen 1200 HP. amerikai Ryan-motorral. Első pilóta: Bertraud (amerikai). A másik két pilótát még nem választották ki. Lobogó: amerikai. Ez volna tehát a nagy mezőny tartja. A papírformák szerint abszolúte kedvező kilátással indulnak a német gépek és Cortney kapitány hidroplánja, a „Bálna". Szakkörök ben kedvezően ítélik meg Bertraud hatalmas Newyork—Róma világrekordjavitási kis'rletét is, de a francia gépek startja elé bizalmatlansággal tekintenek. Ugyancsak kétkedéssel várják a „Columhia" második óceánrepülését is. A világ közvéleménye minden kísérlet dacára skeptikusan Ítéli meg a terveket, mert hegy az óceán átrepülése nem könnyű dolog, azt még a diadalmas amerikaiak is igazolják, akik sikerüktől elvakultan néhány nap előtt egyszerre kilenc gépet indítottak Honoluluba San-Franciskóból, de a kilenc büszke embermadárból csupán kettő érte el célját. Ma indul az Old Glory Newyork, augusztus 20. Az Old Glory, Berthaud és Hill repülőgépe, a legújabb jelentések szerint szombaton délután 17 órakor (newyorki időszámítás szerint) startol. A repülők az óceánon egy koszorút dobnak le Nungesser és Coli emlékére. A koszorú szalagján ez áll: Ti kezd tétek, mi köretünk. 9
