Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-20 / 189. (1523.) szám

nonm Külföldi régiséggyűjtő keres valódi (műér tőkkel btiró XVill-ik, XVII-ifc, XV-ik századbeli és ennél régibb bútorokat, szövete­ket, festményeket, bronzokat, kegyszereket, ék­szereiket stb. Eladni szándékozók küldjék be megteli im,- ítésire a műtárgya kát ármegjelöléssel legkésőbb augusztus 25-% a „Genius" antiquitáskeröske- désbe, Kösice, Malom-u. 22. Nehezem szállítható tárgyakról fénykép és leírás küldendő. 7069 A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: A párisi cirkusz airakciója. HVEZDA: Az asszony szive. (Pierot-dráma. JULIS: Lili nagy szerelme (Lil Dagoverrel.j KORUN A: Kincs a tenger jenekén. KAPITOL: Maciste a farkasok között LUCERNA: A tengerészet hősei. SVETOZOR: Őfelsége inkognitóban (Bebe nielsszeld Da­A rendőrtiszt, aki kegyelmet kér egy veszedelmes gonosztevő számára A zseniális haramia — A filozófus fegyenc, aki kitalálta, hogyan kell a betörések ellen védekezni — A német rendőrség nagy szenzációja- T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe í Van szerencsénk értesíteni t. Előfizetőin­ket és Olvasóinkat, hogy útleveleiknek ví­zummal való ellátását s külföldi útlevelek ni e ghosszabbi tásá t szűrésén eszközöljük. Magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vízumok megszerzése, illet­ve útlevelek meghosszabbilása véget mól- táztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Bri­tish v a, Ventur-n. 6. dinre bekül­deni. A többi államikba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal:- P r a b a, II., P á n s k á 12. III. eszközli. — Sveihila miniszterelnök nem utazik külföld­re? A Niánodni Politika értesülése alapján vala­mennyi Lap közölte, hogy Svehlá mlirilsZtereCnök három-négybe ti tartózkodásra külföldre utazik. A miniszter-elnök pártlapja, a Vénkor, mia megeáíol- ja a miniszterelnök külföldi útjáról sz'ólló föl ter­seket. — Sziillő Géza dr. és Flaehbarth Ernő dr. a kisebbségi kongresszusra utazott. Holnap kezdődik meg Genfiben az európai kisöbtbsé- gek harmadik kongresszusa, amelyen a cs<ehsz]ioivákai magyar kisebbséget SzáiHű Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az orszá­gos keresztény szocialista párt elnöke és Flaehbarth Ernő dr., a központi iroda igaz­gatója képviseli. Mindketten ma utaztak el Genfibe. — Körmein dy-Ékes Lajos dr. les® az uj bala­toni kormánybiztos? Budapestről jelentik: Spur István, a Balaton kormánybiztosa, értesülésünk szerint, megválik tisztségétől. Utódául Körmendy- Ékes Lajos dr. veszprémi főispánt emlegetik. — A Magyar Közlönyt elkobozták. Losonci tu­dósit ónk jelenti: A mágyar nemzeti munkáspárt hivatalos lapjának, a Magyar Közlönynek ceütör- tökiön miegijelent számát a rendőrt) izt osság elkoboz­hatta. Az elkobzást a rendőrség akkor foganatosí­totta, amikor a Lap cilmszalagozva és felbélyegezve az expedícióra vért. Ez által a rendőrség birto­kéiba jutott a lap előfizetői névsorának. A párttiift- kár tiltakozása dacára, a rendőrség nem engedte meg a lap odúról a ciimszalagok eltávolítását. Egyéb­ként a rendőrség: a tegnapi napon beidézte a nem­zeti munkáspárt elnökét és titkárát s miilndsziterli utasításra hivatkozva, kihallgatta őket a Rőtben móré lordnak küldött üóLvözfliő távimt ügyében. — Eljegyzés. Mjüller Bé'la, Prievidza és Sfieg l&tz Idén, Liptovsfcé Sváty Mikulás jegyesek Berlin, augusztus 19. A porosz igazságügyminisztériumba a múlt. héten egy kegyelmi kérvény érkezett, amelyet Albert Dettmann nyugalmazott rendőrfőfelügyelő irt alá. — Ahhoz akinek a számára kegyelmet kérek, — igy kezdődött az irat, — semmiféle rokoni kö­telék nem fűz. Hivatalból ismertem meg akkor, amikor még aktív rendőrfelügyelö voltam. Ekkor ismerkedtem meg vele, s ennek az ismeretségnek az alapján hatalmasodtak el bennem azok az érzelmek, amelyek most a kegyelmi kérvényben jutnak kifejezésre. Az első bűn — és a többi A nyugalmazott rendőrfelügyelő elmondotta ezután, hogy Emil Strauss, akinek számára ke­gyelmet kér, a legveszedelmesebb gonosztevők közé tartozik. Egyszerű munkáscsaládból származik. Az apja ivott, s gyakran elverte az édesanyját. Amikor meghalt az apja, az anyja ujságkihordónő lett. Minthogy nem volt otthon kenyér egyizben, elsik­kasztott négy márkát. A sikkasztást észrevették. — Gyermekem, — szólt a fiához — ezt a szégyent nem bírom túlélni, inkább meghalok... Elküldte valahová Emil fiát, s az alatt az idő alatt felakasztotta magát. Emil lelencházba került, s itt valamilyen mesterségre fogták. Ti­zennyolcéves korában kikerült az életbe. Eleinte dolgozott, de mikor nem volt munkája, rossz társaságba került, s elkö­vette az első bűntettet. — Telebeszélték a fejemet, — mondotta Emil Strauss, — hogy bolond vagyok, ha dolgozom, hi­szen egy jó „vágással" többet kereshetek, mint egy hónapi becsületes munkával. A fiú kézzel-lábbal tiltakozott a kisértés el­len, de azután mégis rábeszélték. Résztvett egy betörésben, s ebből néhányszáz márkát juttattak neki. — Rettentő summa volt ez az én számomra — igy hangzott a szerencsétlen további elbeszé­lése — s ez végképpen elkápáztatott. Többé neu gondoltam a becsületes munkára... Mindig újabb és újabb betöréseket követet el, s ezek hol sikerültek, hol nem. Egy Ízben letartóztatták, el is ítélték, de a börtönből megszökött. Ezután még többször megesett vele, hogy elzár ták, de olyan ügyességre tett szert, hogy mindij ki tudott jutni a börtönből. Kriminalista körökbej el is nevezték — a ki- és be*örőkirály. Filozófia a börtönbei — Én akkor ismerkedtem meg Emil Strauss szál, fejtegette a kegyelmi kérvényben Albei Dettmann, amikor a Wertheim-féie áruházba tői be. „Ragyogó munka" volt. A legmagasabb eme , létén, nyaktörő utón, szédületes magasságbai követte el ezt a bűntettet. Mindazok, akik nyc moztak benne, elámultak az ügyességen és vakmerőségen. Néhány nap múlva letartóztattu Emil Strausst. Én hallgattam ki. Meglepett az ii telligenciája, világos beszéde és érvelésének 1< gikus volta. A társadalmat okolta azért, hog idáig jutott... Mondhatom, hogy ebben az okoi kodásában igen erős volt. Gyakran nem tudtai neki válaszolni. Négy évi börtönre ítélték el. De ezt a biinti * tését megint nem töltötte ki, hat hónap után mi kiszabadította magát, s ismét „működött". A legközelebbi működése gyilkossággal volt összekötve. ! Minthogy a betörésben egy rendőrtiszt megzavar­ta, revolverrel agyonlőtte a rendőrtisztet. Száz­ötven detektív kereste a vakmerő gonosztevőt. — Én leltem rá a lakásban, — úgymond Dettmann, — nem állott ellent, azonnal követte utasításaimat. Most még mélyebben pillantottam a leikébe és megállapítottam, hogy a szó szoros értelmében megtévedt emberről van szó. Ha en­nek az embernek idejében becsületes munkát, ad­nak a kezébe, bizonyos, hogy ilyen mélyre nem sülyed. A bíróság 15 évi fegyházra ítélte Emil Strausst. A münsteri fegyházba küldték, s itt van most is. A fogházigazgató és a fogházlelkész a legnagyobb csodálattal beszél róla. Aránylag rövid idő alatt megtanult franciául és angolul, egy angol ladyval állandóan levelez és ezekben a levelekben csodá­latos filozófiai gondolkodásról tesz tanúságot. „Becsületemmel állok jót.. — Valóságos szenvedelemmel olvassa a tu­dományos könyveket, — jelentette a fogházigaz­gató, — s nemcsak olvassa őket, hanem alaposan meg is érti a tartalmukat. Ö maga is irt már egy kisebb dolgozatot a kantizmusról. De nem a filozófa az igazi szakmája. Találmá­nyokon töri a fejét. Eddig két találmánya van, amelyet a szabadalmi hivatal szabadalmazott és egyúttal igen zseniálisnak jelentett ki. Az egyik találmány a betörés ellen való védekezés. Emil Strauss azt állítja, hogy ez a találmány lehetetlenné fogja tenni a betörést. — Ez a találmányom, — mondotta mosolyog­va a fegyenc, — tulajdonképpen rekompenzáció a rendőrség irányában. Én ugyanis egyizben betörtem a rendőr­ség bűnügyi múzeumába és elvittem on­nan a legfinomabb betöröszerszámokat. Több magasállásu urnák emiatt igen sok kellemetlensége volt. Még inkább szaporodtak ezek a kellemetlenségek, amikor megtudták, hogy én ezekkel a szerszá­mokkal négy helyen törtem he ... A fegyházban sokat gondolkoztam erről az esetről, s végül el­határoztam, hogy készüléket szerkesztek, amely egyszerűen lehetetlenné teszi-a betörési. Azt hi­szem, sikerült ezt a célt elérni.. . . , . , . A másik találmánya a vakok írására vo­natkozik. A vakok írásjegyei eddig rendkívül költségesek 1 voltak. Emil Strauss találmánya lehetővé teszi, • hogy ezeket az Írásjegyeket igen olcsón állítsák t elő. t — Erős a meggyőződésem, — hangoztatta a . volt rendőrfőfelügyelő — ha Emil Strausst szaba- doneresztik, akkor jóváteszi a társadalommal . szemben mindazokat a bűnöket, amelyeket eddig i elkövetett. i Én, alulírott múltammal, becsületemmel és vagyonommal jótállók érte.- Én gondoskodom arról, ha t ijön a fegybázból f hogy azonnal lakása, foglalkozása és hivatása le­- gyen. Ha a társadalmat mégis valamilyen módor i kár érné azáltal, hogy őt kiszabadították, én ez a kárt viselni fogom. i- A különös kegyelmi kérvényt azonnal a: r igazságügyminiszter elé tették, aki azt gondosai áttanulmányozta, eddig azonban még nem döntött — Megkezdődött a Szénit István-hét Budaipes- * ten. Budapesti szerkesztőségünk jeleníti telefonon: ! A székesfőváros a legnagyobb felkészültséggel fogadja a Szent István-hétre a fővárosba zarán­dokló vidéki vendégeket. A vonatok zsúfolásig megtöltve érkeznek a fővárosba, amely ez alka­lomra nagyszerű lobogódiszbe öltözött. A villa­moskocsikat is kis nemzetiszinü zászlócskákkal díszítették fel. A szállodák nagy része máris meg­telt s az előjelek szerint a tavalyinál kétszeresen nagyobb vendégtömeget várnak az idei Szent Ist- ván-napi ünnepségekre a fővárosba. Az ünnepsé­gek már ma kezdetüket vették. — Khin Antal komáromi előadása. Ko­máromi tudósítónk jelenti: Khin Antal somor- jai polgári iskolai tanár szerdán tartotta meg a komáromi mozgószünházha vetített képek­kel kisért előadását a halászatról. Khin An­tal a halászatnak, ennek a legrégibb ősfoglal-1 kozásnak alapos ismerője és kutatója. Elődása végigvezette hallgatóit a halászat mestersé­gén, amely már a mai időkben csak árnyéka a régi halászatnak, amikor a vizeket gőzha­jók nem zavarták és a szabályozások nem kényszeritétték a folyóvizeket mai szűk med­rükbe. Fejtegette a halászati eszközök jelentő­ségét, a halászati mesterszavakat és a halász- életet. A kitűnő előadót lelkesen megtapsol­ták előadásáért — Kassa város tanácsülés©. Kassáról jelentik: Kassa város tanácsa keddien írendlkivülii tanácsülést tarlott, amelyen újból tárgyalás alá került a kassai dohánygyár építkezési telkiének ügye. A képviselő- testület ugyanis hajlandónak mutatkozott 80 koro­nás vételár mellett a Nyár-utcán egy telket áten­gedni a dohánygyárnak azzal a fel tétellel!, hogy az építkezésnél kassai miumfcáeo&a't kell elkalmaznli. Ha e feltételt nem tartják be, a telek ára négy­szögölemként nem 80, hanem 300 korona. A do­hánygyár ezen feltételi törlését kérte, a tanács azonban egyhangúan tovább is kitartott a képvise­lőtestület határozata mellett. Ványai István ke- reszfcényszodialista tanácstag előterjesztésiére a ta­nács elhatározta a Pesti-uti vámsáédőhietynek ki­helyezését. Kassa városát századok óta a kaeSauj- faluSink látják el sertéshússal. Hosszú idő Óta az a gyakorlat fejlődött ki, hogy a város egyik állat­orvosa a hivatalos hnsvízsgálatot Kassauijffalun vé­gezte el. Ez ellen a kassaiujfalusiiak a városnál soka panaszt nem emeltek'. És most a kassai zsu- pamáitus mégis határozatot hozott, amellyel1 megtil­totta a városnak azt, hogy Rassauijfialum a husvizs- gálatért diijat szedjen. Ezen intézkedéssel nagy kel- lemetlienfiléget okozott a zsupiamáfus úgy a kassauj- falusiaknak, mint Kassa város lakosságának. Egy miniszteri rendjelet szerint a városnak joga van szabiéi yriendieletlleg a városba behozott hús után . Kassám kilogralmonkimt 10 fillér illetéket 6tzedml. . A város azonban ezt a szabályreindelletet eddig fö- ! iöslegeisnek tartotta megalkotni, most azonban er­re a szabályrendeletre sürgősen szükség van. De almiig ez a tanács most hozott határozata alapjáln elkészül és jogerőre emelkedik, a kassnujlfatusiak nem hozhatnak be a városba húst. így minden re- - mémy megvan arra, hoigy Kassán Váratlanul fel * fog szökni! a sertéshús apa, A.'.' wt».. ..tJzéuJ*-áTT,. *... —.J — Eigy asszonyt agyomhanapott egy sertés. Salgótarjánból jelentik: Megdöbbentő esemény játszódott le Berkes községben. Tóka Józsefné 7ö éves öregasszonyt agyomihanapta egy anyasertés. Ugyanis a sertésnek néhány nappal ezelőtt elvet­ték malacait, ami! az állatot rendkívül feldmgeredte. Tegnap, amikor a disznókat haza hajtották, Tókáék arayaeertéise malacsiviitást hallott. Abban, a hiszem- betn, hogy saját malacai jönnek, kiszaladt az ud­varból, amikor épp beért az öreg Tókáué. A tel­jesen megvadult állat nekirontott az asszonynak és úgy öisszebarapdátliia, hogy Sérüléseibe néhány órán belül belehalt. — Örömhírt olvasok. Nincs többé szeplő, máj­folt, pattanás. A dr. Pollak-féte Mary-créme az arcot alabástromtisztává és simává teszi. — Hói kaphátő? Hol vegyük? — Bármely gyógyszertárban, drogériában, vagy parfümériában, csak vigyázni kell, hogy va­lódi legyen. Sok már az utánzat. Főlerakat: Bratislava, Centraldorgória, Ven­tur-utoa; Trnava, Schlosser-gyógyszertár; Trenoin, A. Kubicek-parfüméria; Zilina, Stern-parfüméria; Topolciany, Ph. M. Meöir-drogéria; Komára©, Mart a -parfüm c ria. Megrendelhető: Dr. L. Pollak gyógyszertárából, Pigetány;, —Leverték az utolsó délszláv rablókapi­tány bandáját. Belgráditól táviratozzálv: Há­rom napig tartó harcok során a csendőrök leverték az utolsó délszerbiai rablókapitány­nak, az albán származású Kaljosnak nagy ban­dáját. Magát Kaljost, valamint testvérét és még egy rablót agyonlőtték. A banda többi tagja a hegyek közé menekült. Minthogy sem­miféle élelmiszerük nincsen, a legrövidebb időn belül kénytelenek lesznek megadni ma­gukat. Kaljos fejére a szerb kormány már régebben százezer dinárnyi jutalmat tüzöt tki. Kaljos évek óta a monastiri és tetovoi kerü­letek réme volt. 1920-ban egy időre Albániá­ba ment, belépett az ottani hadseregbe és őr­nagyi rangot tudott szerezni. Nemrég ismét átlépte a szerb—albán határt és Délszerbiá- ban folytatta rablótevékenységéft. — Egy hegycsúcson villámcsapás balálrfa súj­tott egy ceerkészpaimncsnokot. Triietsztből jelentik: A Km hegységem hícrdetLeo nagy vihar vonult vé­gig, amely meglepte a hegycsúcson levő cserkész­csapatot. A villáim halálra sújtotta a csapat vezető­jét, Jelleirsi Raul' tanárt. A többi kirándulónak nem esett baja. S HATVÁNY IAIOS Ü> URAK ES EMBEREK p ZSIGA A CSALÁDBAN í> 2 kötet. Ara 83. Ke. 9 $ A X!X. és XX. század kortörténeti ^ regénye. Socooooooooooooooooooooooooooot / 1927 augusztus 20, swwnibat. 6 — Kigyulladt a budapesti üllődutd belgyógyá­szati klinika tetőzete. Budapesti szerkesztőségünk jeleníti teletömöm.: Ma délben kigyulladt az üllőiulti Herzog-kíniitoa tetőzete. Négy kerület tűzoltósága vonult ki a tűzhöz és két hatalmas Niagara-szL- viaitityuval sikerült néhány órás munka után a tü­zet lokalizálni s eloltani. A betegeiknek ée a sze­mélyzetnek nem is kellett az épületet eflihagynrlck. A tűz csak az épület tetőzetének egy részét ham­vasztotta el s az oltási mumlká'liatofc következtéiben,1 néhány emelet berendezése nedvesedéit át. A Vizsgálat miegállapitőtta, hogy a tüzet valószínűleg a tetőzeten dolgozó bádogosmunbások okozták. A vizsgálatot tovább folytatják. — A kelengyéből rakott máglyán akarnia el­égetni hűtlen menyasszonyát. Túrimból Írják: Kü­lönös eset történt itt a napokban. Az eset hőse egy fiatal arisztokrata, aki már régebben észrevette, hogy menyasszonya megcsalja. Neim szólt azonban semmit egészem az esküvő előtti napig. Akkor be­ültette a lányt egy autóba, amelyben titokban él­helyezte a l'éány kelengyéjét és a nászajándékokat is. Elrobogtak egy közeli erdőbe és megálltak kö­zel ahhoz a házhoz, ahol a vetólytárs lakott. Ekkor a vőlegény rávetette magát a menyasszonyra, meg­kötözte kezét-lábót, rárakta a kelengyéjét, a nász­ajándékokat és az igy készített máglyát meggyuj- totta. A vőlegény, ezután elmenekült. A fiatal lány­nak szerencsére átkerült néhány perc alatt kisza­badítani kezeit a kötelékből és nagy lélekjelen- léttel Leszúrta magáról az égő kelengyét. Seimmi baja nem történt, csak ruhája égett 1© róla. Majd­nem teljesen ruhátlanul szaladt 30 kilométert a menyasszony, amig azután Turiníba ért, ahol je­lentést tett a rendőrségem. xx Vadászok figyelmébe. A tizenkétiszázalékos luxusadó megszűntével figyelmeztetem a vadász- publikumot, hogy a vadászfegyverek ára teteme­sen siilyedt és felhívom a vadászközönség figyel­mét óriási fegyverkészletemre, amelyben a legki­válóbb angol, belga és német fegyverek foglalnak helyet- Seifert József. Pozsony—Bratislava, Ha- lászkápu-ufca 4. — Nemzetközi geofizikád és földrajzi ankét Prágában. Szeptember folyamán nemzetközi geo­fizikai és földrajzi amikétől; tartamiak Prágában, .‘amely iránt máris rendkívüli érdeklődiéis mutatko­zik. Számos külföldi állam már bejelentette reszt- vételéi. (L. P.) xx Tényleges hatású IFJITÓSZER nem llétezik! Die aki az előrehaladó korral járó ütórelmeszese- déeének a „CIGELKA" jódos gyógyvíz rendszeres fogyasztásával gátat vet, az feltétlenül meghosz- szabbitja életét! Nincs orvos, aki ezt meg ne erő­sítené. Megrendelhető: „OI GELKA“-<f orr ások vál­lalatánál, Bardejov, Szlovemszíkó. — Pörösködós Sehönharr Károly szakálla kö­rül. Becsből jelentik: Két fényképélsznő bepöröilte Scbönhenr Károlyt, az ismert költőt és sziinlmüirót 1250 scMlíing kártérítésre. Sohönhenr régebben körszrakállt viselt és valamennyi fényképe szakálla­sam mutatja, az utóbbi időben levetette szakáll'át, de nem engedte, hogy szakáll nélküli lefényképez­zék. Tavaly ülte meg a költő hatvanadik születése- napját és ez alkalommal a szőbaníorgó két féhy- képéisanőnek állítólag megengedte^ hogy szakállta- lan fényképét képeslevelezőlap okom csakis ők hoz­hassák forgalomba. Kevéssel utóbb azonbam két másik fényképésszel is leiotograífáltötta magát és ezeknek is felhatalmazást adott a fénykép etonefc k'épeislevelezőlapoíkon való sokszorosítására. A két fényképésznő pör utján most 1250 edblíliimg kárté- ritiést követel. A józsefvárosi járáebiróság tegnap tárgyalta a küliömös port. Sdhönherr ügyvédje azzal védekezett, hogy a költő senkiinek sem adott mo­nopóliumot fényképeinek / Iterjeszbéisére, hanem csak kijelentette, hogy m'egengedi, hogy fotográ­fiáit minit képeslevelezőliapokat árusítsák. Miuthog.y. a felperes fényképésznők ál'litólagos monopóliumu­kat nem tudták bizonyítani, a biróiság elutasította' keresetüket 6 elmarasztalta ekeit a tetemes pei'- bölitségekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom