Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-20 / 189. (1523.) szám

hz Inig!parlamentáris Unió konferenciája augusztus 25-én kezdődik Párisban Paris,; augusztus 19. (A P. M. H. párisi tudósítójától.) Az Inter-* parlamentáris Unió XXIV. kongresszusa augusztus 25-óu kezdődik Párisban és augusztus 80-án fog befejeződni. A tanácskozásokon Paul Doumer, a francia szenátus elnöke fog elnökölni. Az Unió alapszabályainak első pontja kimondja, hogy a kongresszusokon részt vehetnek az összes parla­mentek tagjai nemzeti csoportokban szervezve. Az Unió célja, hogy a különböző parlamentek tag­jai bizonyos nemzetközi kérdésekben egységss megállapodásra jussanak, főként azokat a problé­mákat illetőleg, amelyek összefüggésben vannak a világbékével. Az első interparlamentáris konfe­rencia 1889 juniüs 29-én és 3Ö-án zajlott le Párisi bán Frédéríc Passy elnöklete alatt. Azóta 1918-ig 18 ízben jöttek össze az Interparlamentáris Unió tagjai. A háború befejezése óta a következő kon­gresszusok zajlottak le: Stockholm (1921), Becs (1922), Kopenhága (1928), Bern és Genf (1924), végül Washington és Ottawa (1925). Az Unió ve­zértitkársága mintegy 400 résztvevőre számit 50 országból. A napirend a következő pontokat tar­talmazza: 1. A világpolitikai helyzet. 2. Az európai vámegyezmény megalkotása. 3. A fegyverkezés csökkentése. 4. Harc a veszélyes kéjszerek (ópium, morfium és kokain) ellen. 5. A nemzetközi jog kodifilcációja. Amint a programból kitűnik, csupa olyan kér­dések foglalkoztatják az Unió ez évi kongresszu­sát, amelyeknek szabályozására a népszövetség is már évek óta törekedik. Az 5. programpont, a nemzetközi jog kodifi- kációjának keretén belül a nemzeti kisebbségek problémája is szóba fog kerülni. Skála Omszkhan Miért késett a moszkvai start? Prága, augusztus 19. Skála alezredes Prága— tokiói repülése, — moszkvai jelentés szerint — újabb halasztást szenvedett. A repülő, aki most Moszkvában van, kénytelen volt startját elhalasz­tani, mert a repülőgép még a start előtt megsé­rült. A Vecerni List ehhez a jelentéshez hozzáfűzi, hogy az egész repülést felette titokzatosnak tart­ja. Az alezredes eredetileg ugyanis csak Moszk­vában akart útja első étappja után leszállani, de ehelyett leszállott már Smolenskben, onnan repült csak Moszkvába. Moszkvában az eredeti tervtől eltérően hosszabb idei~ tartózkodott. A lap meg igen homályosan a Rudé Právo minapi elkobzá­sára utal, melyre állítólag a lapnak ft Prága—to­kiói repülésről hozott híradása szolgáltatott volna .okot. i 'A; .-A' .. " Prága, augusztus 19. (Lapzártakor jelentik.) Az utolsó jelen1 és szerint Skála alezredes tegnap Omskba érkezett. Tegnap este 10 óra 10 perckor a letnai katonai repülőgyár Moszkvából táviratot kapott, mely szerint Skála alezredes tegnap reg­gel Kazánba repült. Aláírása: Girsa. Ma az a hir érkezett, hogy az alezredes már elérte Omskot. Mereskovsziiy! uj regénye ü MESSIÁS 2 kötet Lionardo szerzőjének uj regénye — Az egyiptomi fáraó és a görög táncosnő megható regénye — Ara: Ke 35.80 Aszeptemberi népszövetségi tanácsülés uj európai frontot tervez Amerika ellen A rajnai megszálló csapatok csökkentésének háttere — kocámét közvetve amerika segíti diadalra — Párls és London a csök­kentés mellett Berlin, augusztus 19. Minden jel arra mu-i tat, hogy a népszövetségi tanács legközelebbi összejövetelének egyik legfontosabb problé­mája a rajnai antant-megszállöcsapatok lét­számának csökkentése lesz. Tegnapi szá­munkban jelentettük, hogy Anglia és Fran­ciaország között máris élénk eszmecsere fo­lyik a csapatok csökkentésének kérdéséről és a két megszálló állam egyelőre nem tud megegyezni abban az arányszámban, amely Szerint a katonák visszahívása történik. A kétségtelenül fenforgó nehézségek ellenére bizonyos, hogy az antanthatal­mak megtalálják a megegyezés kulcsát és a loearnói szellem ismét diadalmasan égy lépéssel előbbre halad. Beavatott kö­rük szerint Németország gazdasági nyo­mása annyira érezhető már az antantál­lamokban, hogy Páris és London kényte­len lesz komoly politikai engedményeket tenni Berlinnek, ha bizonyos gazdasági kérdésekben eredményt akar elérni. Elsősorban a német benzin- és olajpiac meg­szerzéséről van szó és az angol érdekeltség minden politikai áldozatra kész, csakhogy a hatalmas német piacot biztosíthassa Önma­ga számára. A népszövetségi tanács szeptemberi ülés­szakától diplomáciai körök ismét jelenté­keny európai közeledést várnak, mely­nek éle újra az amerikai Unió gazdasági hegemóniája ellen irányulna. A népszövetségi tanács kizárólag a megszállás enyhítésével fog foglalkozni Berlin, augusztus 19. A rajnai megszálló csapatok létszámának csökkentésével kapcso­latban a „Germania" megjegyzi, hogy a leg­közelebbi genfi népszövetségi tanácsülésen a bntalmak feltétlenül megegyeznek ebben a kérdésiben. A német közvélemény azonban ne tápláljon túlzott reményeket a rajnavidéki terhek megszűnésére vonatkozóan, mert a csökkentés egyáltalán nem lesz jelentékeny. A visszamaradt antant csapatok száma még a legjobb esetben is nagyobb lesz, mint az 1914-ben a Rajna-vidéki garni- zonokban tartózkodó német katonaság létszáma volt. Mindennek ellenére párisi diplomáciai körök máris biztosították a német nagykövetet, hogy a francia hadsereg várható átszervezé­se tetemes könnyítést jelent a Rajna-vidéki német lakosság számára. A francia minisztertanács ma dönt Páris, augusztus 19. A Petit Párisién ér­tesülése szerint a mai francia minisztertanács kizárólag a küszöbön álló népszövetségi ta­nácsülésszak tárgysorozatával fog foglalkoz­ni. Párisban jól tudják, hogy Genfben első­sorban a rajnai csapatok létszámának csök­kentéséről lesz szó. A francia minisztertanács e kérdésben ma végleg dönt. Más folyó ügy- gyei a miniszterek ma nem is foglalkoznak. Kedvezőtlen hágai döntés az elbocsátott magyar közalkalmazottak ügyében A magyar-csehszlovák vegyes döntőbíróság megállapító! a illeiékielenségét két elbocsátott köztisztviselőnek a cseh­szlovák állam ellen indított pőrében — Kedvezően döntött a „Hangya11 Ügyében Prága, augusztus 19. Néhány. nappal ez­előtt jélientöttük, hogy a hágai magyar-cseh­szlovák vegyes döntőbíróság a napokban hozta meg ítéletét tizenhét olyan ügyiben, amelyekről ez év tavaszán a svájci Luganó- ban tárgyaltak. A bíróság mindi a tizenhét ügyiben a csehszlovák állam képviselője, Holbza tanár által benyújtott ellenvetések fölött volt hivatott dönteni. A csehszlovák állam ugyanis a döntőbíró súgót ezekben az ügyekben nem tartotta illetékesnek. A döntőbíróság tizenegy ügyben meg­állapította illetéktelenségét, két esetben kompetensnek nyilvánította magát, a többi esetekben pedig elutasító határo­zatot hozott. A Matavovsky, valamint Kilb volt állami hivatalnokoknak a csehszlovák állam ellen indított pőré­ben a bíróság illetéktelennek nyilvání­totta magát. A nevezett álilahivatalnokok, akik az állam- fordulat idején Szlovenszkó területéi! a ma­gyar állam szolgálatában állotak, de a cseh­szlovák állam őket át nem vette, kártérítés­ért pörölték be a csehszlovák köztársaságot és nyugdijat, vagy pedig visszamenőleges fizetésüket kérték. Ilyen természetű pőr mintegy 700 fekszik a csehszlovák-magyar vegyes döntőbíróság asztalán, amelyek a fenti döntés következtében minden valószínűség szerint hasonló elutasító elbírálásban fognak részesülni. A bíróság illetékesnek nyilvánította magát a Hangya budapesti termelési, árukereskedel­mi és szövetkezeti társaságnak a csehszlo­vák állam ellen indított pőrében. Ezen tár­saság szlovenszkói vagyonára annak idején a csehszlovák állam kényszerigazgátást ren­delt el. A társaság most a bíróságnál a kény­szerigazgatás feloldását és az okozott kár Csizi Jéd-Bróm gyógyfürdő Ajánlva: érelmeszesedé*-, ideg-, c»ont-, bőr-, mirigy* és izületi bajoknál golyva, ■ zzadmányok, hüdések,angolkór, görvély* kór és vérszegénységnél stb. Jédfürdők liidegvizknrák, fénykezelés. Otthoni Ivó- és fürdökurák Prospektust küld a „ Fürdőigazgatóság Csíz fürdő—Cizkúpele megtérítését kéri. A döntőbíróság határoza­tában nem terjeszkedik k>i arra, hogy ezen Szlovenszkón lévő vagyonnak ki a jogi ala­nya és arról sem dönt tehát, hogy vájjon a budapesti központ igényt támaszthat-e ezen vagyon kiadására. Illetékességét csupán a kényszerigazgatás indokoltságának a kérdé­sében nyilvánítja ki, amelyet különben a csehszlovák legfelsőbb közigazgatási biróság döntése is már indokolatlaninak minősített. A másik port, amelyben a ibíróság szintén illetékesnek nyílvánitota ki magát, a Ma­gyar Len- és Kenderipari Rt. indította a trautenaui Véréin dér Flaohsspinner ellen. A magyar cégnek még az államfordulat előtt 000.000 kg lent kellett volna kapnia a traute­naui lenszövők egyesületétől, azonban az áru Trautenauban maradt, amelyet azután a prágai kereskedelemügyi minisztérium a maga céljaira elrekvirált. A magyar társa­ság bírói utón ezért már kártérítést kapott, most pedig a kártérítés összegének felemelé­séért indított port a hágai bíróságnál. Merénylet egy franciaországi olasz konzul ellen Páris, aug. 19. A nancy-i olasz konzul hi­vatali szobájában bombát talált, amelyet si­került az utolsó pillanatban ártalmatlanná tennie. A bomba dinamittal volt megtöltve. A merénylőnek nyoma veszett. Beavatott kö­rök szerint ez az incidens ismét diplomáciai bonyodalmakra adhat okot Franciaország és Olaszország között. Sztrájkolók és sztrájktörők véres harca Párisban Páris, aug. 19. Tegnap 700 kommunista földmunkás nyílt utcán megtámadta a föld­alatti vasút azon munkásait, akik a sztrájk­rendelet ellenére tovább végezték kötelessé­güket. A véres verekedés több óráig tartott. Az elősiető rendőrség számos embert letartóz­tatott. ll kommunista és több munkás súlyo­san megsebesült. A rendet csak a késő esti órákban sikerült helyreállítani. így fiatalít és szépit a Corall-créme Coraü-puder Gorali -szappan j F51er>bat * C. S. R. réaaint Vörös Rák gyógytár, Bratislava. MARIÉ ANNE Irta: Szekula Jenő — Szjeretarék önnel' Párisban találkozni, — mondta Moreaux a bucisuziáiemál, miiig udvariasam kezet csókolt. — N>e<m lehet... nekem nagyon sok az elvé­gezni valóim. — Mégis... hogy néhány szót beszélhessek magával keddoü... vagy szerdám, amikor meg­jövök. — Jó... Szerdán este nyolc órakor legyem a Piacé de Révobuttomon. Várni fogom! Melegen megrázta az ifjú kezét Ez a kézezio- irfltás erős, mint valami férfilé. • # Csütörtökön délben vonult ált a postakocsi a Neulily-hid fölött; e az arany napfényben fölra- gyogtiak a lány szeme előtt Pária tündöklő palotá­sénak A kováeamühelyeklböl a nyílt mezőm ... szűn­ni nem tudó kalapálás hangzik... a béke ideje e&bümt... puskát... kardot és ágyuicsövet ková­cséi miaík. Egysizerli szállodában, a Drovfiidémce-ban bé­relt tágas és szelfőts szobát, még kora délután volt, de azömimail ágyiba feküdt s aludt megszakí­tás nélkül másnap- reggelig, ó... pihent testre és friss izmokra vám szüksége, hogy á kés ne remeg­jem fehér kezében.... ha elvégzi küld elését. Az­után a Palaoe Royalba hajtatoR, ahol hosszú erős klést vásárolt tókkal együtt. — Hajtson a conventbá, — adja ki ax utasí­tást a bérkocsisnak. Marat arcát keresi a hegypárt képviselői kö­zött. De a rettegett néptriibun, az eb orvos, „a nép barátja", — ábögy hívei csúfolják, — a telhetetlen Vészes patkány, aki a forradalomra előmászott p'iinjöeodváíból, hogy baljóslatú hangját huhogtasea Páris fölött, most nincs az ülésen. Beteg. A laká­sán ápolják. — Azért nem fogja elkerülni a sorsát, — só­hajtja Mari© Amne, erősen szorongatva a tőr mar­kolatát. A többi Olyan, minit valami álom. Mintha gé­piesen ... lázban, hipnotikus erők hatása alatt cselekednék. Elílinitézl ceipp-ceupp bevásárlásait, még Du- pemr elitnél is jelentkezik, hogy eleget tegyem sem­leges megbízatásának, amelynek ürügyével Pá­rásba érkezhetett. Lélélktelemül bolyong a Rane de 1‘E-cole Med.i- ciimern, amely az orvöeniövemdékiekiről van elne­vezve, akik írninem sietnek a boncterembe. Majd bekopogtat a 44-es számú házba, födelet a szuetite faléptcedköm. az első emeletre, ahöl Marat lakik. Piszok... szegényzug, omló vakolat... köte­lékéin szétteregetett rongyos fehérnemű.... méltó környezet a rettegett patkányhoz, -aki bű maradt régi odújához... bár most királyi csarnokokban is elszállásolhatná magát. De d'Armans kisasszonyt nem bocsátják be a szem-téli ytoe. — A oltoyen beteg, — csapja be az Orra előtt hz ajitő't egy. harcias küteejü mosónő, .akiről a lány nem tudhatta, hogy a felesége, a barátnője, vagy ápolónője-e a nép vezérnek. —- Nemi fogadunk 'mo'&t senkit. ­— Mikor jöjjek?, — Mit tudom én? Tatán egy hét múlva. Egy hét az nagy idő... addig elpárologhat a kedve, vagy a bátorsága. A lány visszásáét a szál­lodába ... levelet ir Maratnak ... bejelenti, hogy Caemből jön és egy fontos Összeeáküváőt akar le- Hepíezmí. Aláírja' teljes nevét, elmét s Így jelöli meg magát: Egy nő, aki Mi volt a forradalomhoz miég a forradalom előtt. Választ most sem kap. De szombaton délután mégis beállít a Medicinái kopott bérházába. Szíve hevesen dobog... minit a szüzek egyikéé, aki be­hatol a Minotauruez barlangjába... s tudja, hogy (elevenem nem menekülhet meg... ha át is szúrna a szörnynek a szivét. Most már fogadják. A nép barátja Üllőfürdőben guggol, előtte asz­talka, amelyen papir és irőn hever. Nyakig be van bugyolálva és izzad szörnyen. A lány kerekre tágult szemmel bámulja. Ez tehát az a rém, akitől egész Franciaország retteg. Maratnak tetszik a fiatal nő. Szeme fölragyog. — Lépjen közelebb kedvesem. — Caenből jövök... fészke van ott az ellen- forradalomnak ... a piacokon szítják a lángot a girondiak fejei... Barbaroux, Pálion. Marat lázasan jegyzi a neveket. Előrehajolva a kádból. —■ Nyugtassa meg magát kisasszony... há­rom hét múlva fejük a fürós/kosárba hull. De előbb le halsz meg, kutya. A lány kést ránt. S biztos mozdulattal a nópvezér szivébe mártja. A haldokló ulolsó luüogásszerü hangokat hallat. — Segítség... jöjjenek be. Marie-Anne arca 'Ölragyog. A kíntól vergődő arc fölé hajol. — A halálod... — lihegi, — az öröm részeg­ségével tölti el a szivemet. S alig veszi észre, hogy a mosónők ráronta­nak, hogy megkötözzék. # Négy nap múlva föltárulnak a Conciergeric börtön kapui; viszik a vesztőhely felé a caeni szüzet, aki Párisba jött, hogy öljen és megötet- tessék. Áll a kocsin piros ruhában, amilyenbe a gyilkosokat öltöztetüí, keze hátrakötve, de arca ragyogó fényben ég... mintha ő lenne Francia- ország nemtője. A szitkok és káromlások özö- nébe, míg a St. Antoin embererdeje fölött átvo­nul, a csodálkozás moraja is vegyül, akiket le­nyűgözd és elbűvölt nem közönséges szépsége. Hüs szél özönük a Piacé de Revolution felől. A leány komoly szép arca földerül. Eszébe jut, szerda van — s éppen itt adott találkát egy ifjú­nak, kivel együtt utazott a postakocsin. Vájjon eljött ő is a találkozóra? Már látezik a vérpad... A guillotine megvilá­gítva fáklyafénytől. — Marié — Anne kisasszony —■ kiáltott föl a tömegből valaki. A caeni leány odanóz. Megismeri egykori uti- társáf. — Nem ... Corday Sarolta — feleli moso­lyogva. Pörögnek a dobok... már fönn áll az emel­vényem piros öltönyét bevilágítják a fáklyák... Alakja megnő és fölragyog, mintha lángok között szál'ana föl az égig és fehér homloka a felhők peremét érintené... Hogy örökre eltűnjön a végtelen és szomorú sötétségben. «1 mewmrjxamrnmmmiimmmmmmmmmmmmmmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom