Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-19 / 188. (1522.) szám

1927 augusztus 19, péntek BA.jiutJau*TWia{MBscw»^7sig!B; ^r%r»reace™.5W"fi^iec-**aBKTOi7K*aű3eaaE»E»e . K&ZtiAZDAjSfáfiT1 Mi az oka a mezőgazdasági világkrizisnek ? A római nemzetközi mezőgazdasági kongresszus a mezőgazdasági válságról — Tíz pont, mely a válság okait fejtegeti Prága, augusztus 18. Ez év májusában tudvalévőén nemzet­közi mezőgazdasági kongresszus volt Rómá­ban s ennek a kongresszusnak első szekció­jaként a mezőgazdasági egyesülések nem­zetközi konferenciája a világmezőgazdaság helyzetével foglalkozott s témáját a háború- előtti és háború utáni perspektívába állította be. A tanácskozás alapját e szervezet Brugg- ban székelő ideiglenes titkárságának memo­randuma alkotta. A memorandum legnagyobbrészt csak az általánosan konstatálható és igy erősen szem­beötlő jelenségekkel foglalkozott. A memo­randum a termények és szükségleti cikkek árait igyekezett elsősorban fixirozni és eme számításánál kereste a gazda készpénzbevé­teleinek és készpénzkiadásainak indexszá­mait. E két számadat különbségéből számí­totta ki a mezőgazdaság vásárlási erejében bekövetkezett változásokat, illetve a mező- gazdasági termelvényeknek azt a mennyisé­gét, amellyel a gazda többet vagy kevesebbet kénytelen eladni, hogy az 1925—26. évben ugyanazt a mennyiségű szükségleti és fo­gyasztási cikket vásárolhassa meg, mint amit megvásárolhatott az 1913—14. évben. A számítás alapját alkotó vizsgálódás ki­terjedt Belgiumra, Bulgáriára, Dániára, Né­metországra, Észtországra, Franciaországra," Olaszországra, Jugoszláviára, Hollandiára, Norvégiára, Ausztriára, Lengyelországra, Ro­mániára, Svájcra, Csehszlovákiára, Magyar- országra, Algírra, az Egyesült Államokra és Braziliára, valamint Kanadára s az ezen álla­mokból beszerzett adatok mérlegelése után azt a következtetést vonja le, hogy az eladott mezőgazdasági termelvények indexe 1925—26-ban viszonyítva az 1913 —14. évihez 128.1-re emelkedett, amíg az üzemi kiadások (erötakarmány, műtrá­gya, munkabérek, építkezések, gépek stb. ára) indexe ugyanezt a periódust vé­ve alapul 142.7-re szökött fel g fogyasz­tási szükségletek (ruhanemüek, cukor, kávé stb.) indexe 177.9-et ért el. Ennek következtében és e számok kö­zötti differenciákból folyóan a mezőgazdasági termelvények vásárlóereje igen jelentősen csökkent. A mezőgazdasági üzem fentartásával ös­szefüggő kiadások fedezése végett az előbb felsorolt államokban a gazda 11.4 százalékkal több termel- vényt kénytelen értékesíteni, mint tizen­két évvel ezelőtt s a fogyasztási kiadá­sainak fedezése végett 38.6 százalékkal több terményt kell piacra vinnie most, mint a háború előtti években. Ezeket a többkiadásokat, hacsak a ter­melési viszonyok jelentősebb javulása nem következett be — ami igen nehezen képzel­hető el és állítható — kizárólag a gazda jö­vedelméből és bevételeiből kell fedezni. A memorandum rámutat arra, hogy a megfigyelés alá vont egyes államokban a vi­szonyok különbözőképpen alakultak s általá­ban Belgium, Franciaország, Olaszország és Algír az, ahol a viszonyok bizonyos tekintet­ben kielégitőek, a többi államokban a szituáció sokkal kedvezőtlenebb, mint a háború előtt volt és több államban ennek nyomán a mező- gazdaságnak súlyosan válságos helyzete tapasztalható. A memorandum alapját alkotó vizsgála­tok meggyőzően mutatnak rá arra, hogy a mai nemzetközi mezőgazdasági válság alapjában véve és eminenter árkrizis, amennyiben a mezőgazdasági termelvények árai elégtelenek ahhoz, hogy a termeléssel összefüggő és ennek érdekében okvetlenül szükséges költségeket fedezzék és a fogyasz­tási cikkek jelentős áremelkedését elviselni birják. A mezőgazdaság által eladásra termelt és a mezőgazdaság által megvásárolni kény­szerült cikkek árai közötti nagy különbség okait a memorandum a következő főbb körül­ményekben látja: 1. Bizonyos mezőgazdasági termelvé- nyeknél ma erősen érezhető a túltermelés. Ez a túltermelési folyamat, annak következmé­nye, hogy 1915-től 1920-ig bizonyos államok termelésüket megnagyobbították, hogy a há­borút viselt európai államok deficitje fedez­hető legyen s hogy a háború utáni esztendők során ezek az államok is elérték egészében vagy nagy részében az előbbi termelésük mennyiségnivóját, sőt vannak esetek, amikor túlszárnyalták azt (jellemző pátriákat látunk erre nézve a gabonatermelésnél.) 2. Más a gazdasági krízis hatása alatt szintén szenvedő foglalkozási ágaknál bekö­vetkezett csökkent vásár'ási erő. 3. Sok állam számára oly államuk részé­ről észje’hető heves konkurrencia, amelyek­ben pénzügyi alakulások és zavarok folytáu a mezőgazdasági termelvények nem érték el a világpiaci árakat. Ez a faktor azonban az utóbbi időben meglehetősen sokat veszített jelentőségéből. 4. Azok a nehézségek, melyek abból fa­kadnak, hogy alkalmazkodni kell a termel­vények minőségére nézve a közönség részé­ről támasztott magas igényekhez. 5. Sok államban a munkaerők munkatel­jesítménye tekintetében visszaesés tapasz­talható. 6. Az államok nagyrészében a vámpoli­tika egyoldalúan előnyben részesíti az ipari termelést és az ipari védővámokat sokkal magasabb nívón tartja, mint a mezőgazdasági ter­ményekre vonatkozó vámtételeket. Egyes államokban megtörtént az is, hogy a mezőgazdasági termények vámtételeit át­menetileg redukálták vagy feloldották. Más államokban árhatárokat állítottak fel vagy kiviteli tilalmakat léptettek életbe. 7. Különféle államokban tapasztalható az adóknak tetemes emelkedése és a kölcsönka­matlábak még nagyobb fokozódása s vannak államok, ahol a mezőgazdasági üzemi hitel kérdése körül a hitel megszorításának és megdrágításának jelenségeivel találkozunk. 8. A legtöbb államban a közvetítő keres­kedelem drágitó tevékenysége erősen észlel­hető. Ez a drágitási folyamat egyrészt az ipari szükségleti cikkeket emeli beszerzési árukban, másrészt azzal a következménnyel jár, hogy a mezőgazdasági termelvények kis­kereskedelmi árainak indexe erősebbeu emelkedett, mint az index, amely a mező- gazdaság által kapott nagykereskedelmi árak emelkedésére vonatkozik. 9. Mindama cikkek jelentős megdrágulá­sa, amelyek ipari munkát igényelnek. A jó szakszervezeti organizációjuk folytán a gyár­ipari munkások sok államban munkaidőre­dukciót és béremelést értek el s a vállalko­zók is kartellekbe és szindikátusokba tömö­rültek, hogy az árakra és a termelésre nézve közös és egyöntetű megállapodást kössenek és a termékek árát a normális nivó fölött tartsák. Ezzel szemben a mezőgazdaságban a gazdasági összefogás csak kis mértékben van megvalósítva s mindenekelőtt hiányzik a gyors és megbízható orientáció a termelésről és a készletekről s ezenkívül egyáltalában nem történnek oly intézkedések, amelyek megakadályoznák azt, hogy egy átmenetinek tekinthető tulprodukció ne okozzon azonnal jelentkező erős áresést. 10. Végül be kell látni, hogy noha a me-t zőgazdasági technika és az üzemvezetés or­ganizációja tekintetében nagy eredményeket értek el, e kérdésben még nem hangzott el a végső szó és hogy a jobb munkametódusok és gazdálkodási eljárás alkalmazása nagy mértékben hozzájárulhatna a jelenlegi krízis áthidalásához. A memorandum állításait a különböző államok mezőgazdasági szervezeteinek jelen­tései teljes egészükben megerősítették és ezek alapján olyértelmü határozatot hoztak, hogy felhívják a kormányok és törvényhozá­sok figyelmét arra, hogy a mezőgazdaság helyzetét tekintsék komoly problémának és ne tévesszék szem elöl annak feltétlen szükségességét, hogy a mezőgazdasági la­kosságot abba a gazdasági helyzetbe kell hozni, amely mellett életkörülményei megfelelnek a többi társadalmi osztályok kereseti viszonyainak. * A nemzetközi Mezőgazdasági kongresz­szus megállapításai a csehszlovákiai mező­gazdasági helyzet alapján is történtek s a tiz pontban felsorolt körülmények kivétel nélkül vonatkoztathatók az itteni állapotokra. Éppen ezért rendkívül jelentős és fontos körülmény a csehszlovákiai mezőgazdaságra nézve az, hogy a mezőgazdaság nemzetközi szerve az itteni agrártörekvések helyességét határozatával szankcionálta s egyben meg­szabta annak útját is, amelyen haladva, a mezőgazdaság válsága megoldható és kikü­szöbölhető. A komáromi mezőgazdasági, illan és népvise­leti kiállítás látogatottsága. Komáromi tudósát ónk jelenti: A komáromi kiállítás első kiót napján a látogatóik száma meghaladta a 15.000-et, de ebben a számban csak a belépődíjat fizető közönség fog­laltatik, az állandó igazolvánnyal és tiszteletjegy- gyei bírókon kívüli. A kiállításra egyre érkeznek a csoportos látogatók nemcsak a környékbeli fal­vakból és városokból, de messzebb vidékekről is. A kiállítás rendezősége harmincezer látogatóra számit, ami nem is vérmes számítás. A Komáromi Korona,bank kényszeregyezsége. Komáromi tudósitónlk jelenti: A Komáromi Koro- miaibank második kényszeregyezsége ügyében szer­dán volt a tárgyalás a komáromi törvényszék előtt, anelyet Gefferth Elek dr. ítélőtáblái bíró vezetett. A tárgyaláson a betevők túlnyomó többsége elfo­gadta a Légióbank által felajánlott és a már kifi­zetésre került 40%-an felül fizetendő 26%-os kvó­tát, amelynek kifizetése, lia a határozat jogerőre emelkedik, hatvan napon belül remélhető. A Lé­gióbank bemutatta a törvényszéknek erre vonat­kozó garancialevelét. Ezzel a Koronabank nagy port felvert ügye elintéződik a betevők 34%-os veszteségével. Júliusban emelkedett a szénkivitel. Az ostrau- karwini körletben júliusban 109.730 tonna szenet és 52.520 tonna kokszot exportáltak. A szénfcivibel tehát június hónappal szemben 6381 tonnával emelkedett, főképpen Magyarország. és Ausztria felé, miig a kokszkivitet 8804 tonnával csökkent. Ausztriába 87.006 tonna szenet és 6597 tonna kok­szot, Németországba 60 tonna szenet és 15 tonna kokszot, valamint 1380 tonna kokszszenet, Len­gyelországba 203 tonna szenet és 15.141 tonna kok­szot, Jugoszláviába 704 tonna szenet és 2300 tonna kokszot szállltöt tak. Nem épi'fcemeik csehszlovák kereskedelmi flot­tát. Berlini lap jelentések szerint egy csehszlovák pénzcsoport angol pénzcsoporttal csehszlovák ten­geri hajózási társaság megalakításáról tárgyalt, amelynek az lett volna a rendeltetése, hogy cseh­szlovák zászló alatt áruszátl Mással foglalkozzék. Ezekkel a hírekkel szemben jól értesült helyről arról tudóöifanak, hogy körülbelül egy évvel ez­előtt egy angol .érdekcsoport foglalkozott a cseh­szlovák kereskedelmi hajópark megalakításának ■tervével és a szükséges tőke legnagyobb részét rendelkezésre akarta bocsátani 10 százalékos ka- matgaranda mellett. A minisztériumok foglalkoz­tak a tervvel, die azután az ügyet elnapolták és to­vább nem tárgyaltak róla. Tartós pénzíeszültség Londonban. Londonból jelentik: A pénzpiacon még mindig feszültség uralkodik, amelyet még fokoz az a fény, hogy egy millió fontsterling aranyat a délafrikai Unióba szállítottak. Rövidle járatú piaci, kölcsönök csak 45 százalékkal kaphatók. A diiszkontpiacon az irányzat igen szilárd. Háromlhónapos banfcelfogadványok 4.37—4.50 százalék mellett forognak. A Salgótarjáni müvek szénoseppfolyósitási kí­sérletei. Értesülésünk szerint a Salgótarjáni Kő- szénbánya R. T. sZéncseppf oly ősit ási kísérletei már annyira előrehaladtak, hogy most már arról foly­nak tanú csíkozás ok, hogy a német szabadalmat megszerezzék és cseppfolyósitási müveket állítsa­nak fel. Jugoszláviában exporbparitás fölé emelkedett a búza áata. Jugoszláviában az idén a szárazság sú­lyos károkat okozott a termésben, amely lényege­sen alatta marad a tavalyinak. A búzatermésről egyenesen fcata«®trófa!hireik terjeditek el s már- már arról beszélitek, hogy Jugoszlávia tavaszira kénytelen lesz kenyiénmagot importálni, amely esetben a magyar buzafölüsleg egy része a jugo­szláv piacra törekedett volna. Olyan híradás is jelnlt meg, hogy a jugoszláv kormány olasz, fran­cia és belga mintára eltiltja a fehérlisztőrlést és felfüggeszti a gabona vámokat. Értesülésünk sze­rint Jugoszláviában a rossz tengeri terméskilátá­sokra való tekintettel teljesen megszűnt a buzaki- nállat, mire a 'búza ára az exportparitás fölé emel­kedett és a korábbi exporteladásokat sietve vásá­rolták vissza magasabb árakon. Az esőzések nyo­mán azonban javultak a tengeri terméskilátásai és a búza ára Í6 hanyatlik. A fdhérliiszt őrlési tálal óm­ról pedig nem tudnak, sőt a bácskai magyar mal­mok állandóan őrölnek fehér export!i-sztet. így fiatalít és szépit a Corall -eremé Corall-puder Corall -szappan Fsunkat a C. S. R. révén: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. A néniéit nyers vasának leszállítása- A német nyersvasszövetsiég indíttatva érezte magát arra, hogy a luxemburgi kvalitású öntött nyersvas árát. leszállítsa. III. számú öntött nyersvas 78 márka oberhaueeni alapon, 72 márka unterwetlenborni alapon és luxemburgi kvalitás 67 márka tonnán­ként. Sertésvész Komáromban. Komáromi tudósí­tónk jelenti: A Komárom környékén uralkodó sertésvész Komárom váiros területén is föllépett, minek folytán a hatóság elrendelte a zárlatot. A sertésvész a párkányi .és az udvaréi járások több községében járványszerüeu fellépett. A Lengyel Bank mérlege augusztus első tiz napjában azt mutatja, hogy az aranykészlet 2,300.000 zlotyval 160,000.000 zlotyra, a valiutaké6z- let 2,600.000 zlotyval 223,300.000 zlotyra emelke­dett. A baakiegytforgalom 7,200.000 zlotyval csőik­ként >és augusztus 10-én 737.600.000 zlotyt tett ki. A bankjegyforgalom érctfedezete 51.40 százalék. A lengyel termés az eddigi hivatalos becslé­sek szerint a következő számadatokban jut kifeje­zésre: Búza 13.800.000 méteirmázsa, tozs 59,800.000 mim., árpa 17,100.000 mm., zab 11,100 000 nvm. E számok provizórikusak s valószínűleg még nagy változást fognak szenvedni. Vetőroaguemesit© és Értékesít© R.-t. Szlovenszkói anyatelepe Slcvensky Meder vezérigazgató Székács Elemér Telefon: Slovensky Meder 4. • .Táviratcím; ELEK, Slovensky Meder, Eredeti Székács-féle őszi búza és őszi Fleischmann rozs vetőmagvak íaphatőf.”alm!k Megrendeléseket az előjegyzések sorrendjében teljesítünk s előjegyzéseket máris elfogadunk. Magyarországi anyatelep Kompolt (Hevesmegye), csehszlovákiai anya'elep SÍOVansky Meder (I ót megy er) | + Nem egységes a prágai értéktőzsde. A mai értéktőzsdém nagyobb tartózkodás nyilvánult meg, mert azt várják, hogy a pénzpiac helyzete tisztul­jon. A realizációra való törekvés nem volt olyan nagy, mint tegnap. Az árhullámzás szűk keretek közt mozgott. Az ipari, részvények piacán javul­tak: Königshofer 91, Budweási Sör 65, Első Pil- seni 35, Koflini Szesz 20, Cseh Kereskedelmi 13, Brürnui Sör 10, Aussigi Vegyi 9, Poldi 2 koroná­val. Gyengültek: Észafccseh Szén 70, Pozsonyi Ká­bel 40, Gseh—Morva és Berg és Hűtlen 20, Solo 7, Prágai Vas és Nordbahn 1, Aussigi Flimomitó és Kolini Trágya 3, Bnünni Gépek 2 koronával. Skoda barátságos nyitás után a kuliezban 6 koronával gyengült. A többi bullszérték tartott votl. A bank­piacon Koruna 50, Slovemská 3s Cseh Unió 2 ko­ronával javult, Nemzeti 20, Osztrák Hitel 13, Or­szágos 2 koronával gyengült. A beruházású és az exótapáacdk változatlanok. + A prágai devizapiacon Milánó 0.125, Paris 0.05, Budapest 0.50 koronával javult, Zürich 0.325, Bukarest 0.15, Becs 0.175 koronával gyengült. + Tartott a prágai cukorpiac. Nyersáru jegy­zés októberre Auseig loko és kikötő 182.50. + A pozsonyi terménytőzsdén szilárdabb volt az irányzat. Árpa nyugodtabb kereslet következté­ben csendes. A következő árakat jegyezték: Búza 215—218, rozs 202—204, jugoszláv tengeri ab hajó Komárom 132—134, tengeri ab Pozsony 134—135, tiéli bükköny 450—550.. kék mák 580—620, édes lóhere 260—280, búzadara 355—360, búzaliszt 345 —350, 1. sz. búzaliszt 325—330, 2. ez. búzaliszt 310 —320, 4. sz.( 295—300; korpa 110—115, répaszelet 74—76. A többi jegyzés változatlan. + A prágai sertés vásárra 759 darab sertést hajtottak föl. Ebből 140. jugoszláv eredetű 11— 11 -60, 104 romén, 74 lengyel 10.80—11.20, 41 hol­land 12.50, 80 magyar hízó . 11.60, 172 jugoszláv hízó 10.50—11.50, 148 román húzó 10.30—11. + A budapesti értéktőzsde lanyha irányzatú volt és csak később javult némileg a hangulat, úgy, hogy a jegyzések körülbelül a tegnapi nívón mozogtak. Az árfolyamváltozások fel és le 1—2%- ot tettek ki. A záróhamgúJlat nyugodt, a forgalom minimális volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentéisében nem foglalt értékek közül a Moktár 87, Pestszentlőrinci 57, Részvénykor 14450 pengős árfolyamot ért el. + A mali budapesti terménytőzsde — ottani szerkesztőségünk telefonj el entéee szerint — tar­tott volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavi- d'éfci búza 30.50—30.70. dunántúli 30.10—30.30, rozs 27.75—28, takarmányárpa 2450—25, sör árpa 29—33, régi tengeri 24.50—24.80, la zab 20.75— 21.25, középmimőeégü 20.25—20.75, repce 44—45, korpa 18.25—18.50 pengő. + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Rövid­del nyitás után stagnáció állott be. A magyar ar­bitrázsért ékek a kuiiszban és a korlátban a buda­pesti spekuláció folytán tovább gyöngüllek. Csak röviddel tőzsdezárlat előtt szilárdult meg néhány ■értiék budapesti vásárlásra. A járadék- 'és a beru­házási piacok nem változtak. A magándiszíkont 6.43%. + Gyenge irányzatú a berlini értéktőzsde. Az egész . piacon' realizációs törekvések nyilvánultak meg, amelyek következtében az elmúlt napokban favorizált papírok 1—3%-os veszteségeket szen­vedtek. Egyes speciális értékek 4—6. egyes sörér- íéfcek 10%-ot vesztettek. Csak montánértétkek mu­tattak szilárdabb irányzatot. A járadékpiac nem változott. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom