Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-19 / 188. (1522.) szám

* xA\xJCAR*ílÍKÍiAi2

19227 augusztus 19, péntek.

A német újságírás késői romantikusa meghalt

Szemelvényes nekrológ Alfréd Holzbockról, a császári éra utolsó lantosáról

— A Prágai Magyar Hírlap munkatársától —

Berlin, augusztus 18. [

Pár nappal ezelőtt hagyta itt a német kolléga- kát Alfréd Holziboeík újságíró, a történelem kedves krónikása, röviden az utolsó romantikus abban a száraz és komoly mesterségben, amit német zsurnalisztikának hívnak. Holzbock bátyánk rendezetlen vallási viszonyai ellenére az élesen jobboldali „Lokalanzeiger“-nek volt vagy negyven esztendőn át és a legutolsó pillanatig munkatársa és vele együtt csöndesen és végérvényesen elpihent az a kevés, halk, színes, bohémes vonás, ami a múlt században a német szerkesztőségekben nem volt egészen, ismeretlen. Hiszen ebben az időiben mondotta Bismarck német kollégáinkra, hogy kivétel nélkül pályatévesztett emberek, illetőleg sorozatos pólya tó vesztésük utolsó állomásaként jutottak el az újságírásig. A kedves és Saelid Holzbock ilyen pályatévesztett úriember volt szegény, nézetünk szerint tehetséges kiskereskedő veszett el benne, mert nem láttam még a nemzetközi újságírásban még egy ilyen tollat, amely ennyi verve- vel, lelkesedéssel és meggyőződéssel tudott volna valamit dicsérni. Csak az áru hiányzott szegény jó Holzbock mellől, a rossz és senkitől vásárolni nem kívánt áru, amit azután ő kivételes entuziaz- musával bizonyosan legelsőrendü cikké kreált volna.

Jobban mondva nem is hiányzott ez a senki által vásárolni nem akart áru. Alfréd Holzbock rávetette magút a társaisági, sőt mindenekelőtt az udvari életre és negyven óv, valamint a tehet- ségtelenség szívósságával elérte azt, hogy a ^társasági jelenségek Holzbock-módra“ egyik legkedvesebb olvasmányává váltak a Lokalanzeiger közönségének. Alfréd Holzbock feltalálta és szabadalmaztatta a szuperlativuszok nyelvét és jólelkü, jóakaratu publikum, úgy tetszik, örömét találta ebben a talmi csillogásban, ahol minden jelző mögött megérezhető a verejtékszag.

A Siimplizissiimus külön karrikatura-oldalt szentelt Holzbock bátyánk elmúlásának és ezek a képek mindennél élesebben rávilágítanak ennek a háromszáz évvel elkésve született kobzosnak egyéniségére.

Első kép: Holzbock bácsi nyugodtan, fölény- nyél halad a menyország kapuján. Félig kihúzza igazolványát és hanyagul szól: sajtó, szabadjegy, Holzbock. Szent Péter megértőén és az „itt úgyis minden hiába" nemzetközi gesztusával billenti ineg glóriáját.

Második kép: Holzlbocknak megmutatnak egy Bzelidképü, nyájas öregurat. —° Mózes, — közli vele informátora, aki nyilvánvalóan az újságíró érdeklődését akarja felkelteni a biblikus világfhi- r©9ség bemutatásával. De Holzbock bácsi pikiro- aott arcot vág és mélyen sértve felel vissza:

— Mózes? Sajnálom. Nem ismerem.

A harmadik karrikatura egészen lakonikus: Goethe elbocsátja krónikását, Eckermann't:

— Fiam, elmehetsz. Megérkezett Holzbock. Nincs toár szükségem rád.

Az utolsó képen Alfréd bácsi interjút folytat a jó Istennel és fölajánlja szolgálatait a „Mennyei Híradó" „Innen-onnan“-roviata számára.

Alfréd bácsi újságírói munkásságáról is módomban áll szerencsés véletlen folytán közvetlen dokumentummal szolgálni. Egyik berlini irodalmi revü hónapokkal ezelőtt kiadott egy színházi külön'számot, ahol a mai világirodalom, az elmúlt világtörténelem és a világsajtó drámaírói, kritikusai, társasági referensed jutnak egyenként néhány sorban szóhoz. Az illető szám most került kezeimbe. Holzbock bácsi meglepő módon egész ciíkkel szerepel. A szerkesztő nyilván azon az állásponton volt, hogy Holzbock a végeredményben halhatatlan műfajt, az igazi művészetet mindenütt végigkísérő kiccset képviseli.

Iime néhány részlet:

„Az opera tegnapi díszelőadása pontosan nyolc órára volt kitűzve. Minden bizonnyal a legporripázóbb esemény volt a tegnapi: operaháziunk fennállása óta. Mindaz a hercegi ragyogás, amely operai díszelőadásokon elkápráztatni szokott bennünket, tegnap (pénteken) fascináló fokozódást ért el. A bejárattól egészen fölfelé, a magas olimpusig virágpompában csillogott minden. A kapu ive fölött hosszú árbocokon leng a fekete-f ©bér-vörös és kék-sárga lobogó. Babér- és mirtuságak látható jelei az ünnep fontossságának.

Egy órával az előadás kezdete előtt bevonultak a vendégek, a nézőtér uniformisok és ünnepi frakkok tulajdonosaival telt meg: a páholyokban az udvari társaság foglalt helyet és bizony megtörtént, hogy — helyszűke miatt — az udvar több csillaga a másodikemeleti galériából volt kénytelen leragyogni. Mint valami nagyszerű mozaik: ilyen volt a látott kép és mily keret vette körül énképét! Vörös és fehér szegfűk ezrei ölelték körül a páholyok fehér kiszögellését, amelyek finom aranyomamentikával voltak ellátva, hogy azután girlandokban és csokrokban hulljanak le és mindennek csodálatos, lakodalmas ünnepi keretet adjanak. A mellckpáholyokban a hercegi családok tagjai nagy számban és a bíboros baldacliin fölér egészen a második emeletig.

...León Blech irányítása mellett a Loheugrin első felvonását adták: uj betanulásban. A színpadon a szabad természet húzódik el és érdekes ellentétként szolgál a nézőtéren látható színjátékhoz. Haígreen-Waag asszonnyal, mint Elzával — aki különben kezdetben könnyű indiszpozicióval küzdött —. Rudolf Bergerrel, mint Lchengrinnel — hangja kitünően érvényesült — és Amdt-Ober asszonnyal az együttes kitűnő volt. És a végén,

amikor a nép a szerelmeseket, Lohengrint és Elzát friss fenyőgallyakkal díszíti és ünnepli, úgy tetszett, mintha a látszat világa üdvözletét harsogott volna a jegyespár felé, akik a császár és a császár nő között ültek.

HlO-kor véget, ért az ünnepi előadás, amelyhez még világító szökőkút csatlakozott, majd cercle a rózsákkal és mirtussal koszoruzott foyer- ban. Szétfoiszilot't a legnagyszerűbb, 1 egün népibb, királyi és történelmi pompával átszőtt színjáték; színjáték, amely egyediül a német császári hataKrakó, augusztus havábau.

(Kari Bőgholm tudósítása.) Lengyelország volt miniszterelnöke és külügyminisztere, Skrzynski Sándor gróf pompás dolgozó szobájában fogad ... A nagy terem falain Mária román királynő, amerikai elnökök, francia és angol államférfiak fényképei tanúsítják azokat a diplomáciai szolgálatokat, amelyeket Skrzynski gróf hazája érdekében két világrészben végzett. Az összeomlás előtt Lengyelország eme legkitűnőbb államférfiai az osztrák-magyar diplomácia kötelékében működött, majd az önálló Lengyelország megalakulása után bukaresti követté nevezték ki. Az ő érdeme a lengyel-román együttműködés megteremtése. Mint miniszterelnök és külügyminiszter kimondott békepolitikát folytatott és szinte az összes pártokat tömöritette Locarno szellemében.

Felemlítem, hogy a nemzeti demokrata párt vezérei még mindig élesen bírálják külpolitikájának irányát és szemére vetik, hogy absztrakt nton haladt, ahelyett, hogy konkrét érdekeket követett volna.

— Igen, — feleli a gróf keserű mosollyal — szememre vetik, hogy pacifista politikát folytatok és lengyel nemzeti politikát követelnek velem szemben. Csakhogy

az igazi lengyel nemzeti politika a béke politikája.

A mi államunk tulajdonképpeu fiatal' állam, egész nemzeti energiánkat a belső újjáépítésre kell koncentrálnunk. Ez azonban a hosszú béke biztosítéka nélkül nem lehetséges. Lengyelországnak békére van szüksége: a •luxé nemcsak szivünk óhaja, hanem vitális szükségletünk. A lengyel politika felelős vezetőinek a külföld államférfiaival együtt működve a különszerződések és paktumok hálózatával biztositaniok kell a békét. Mi békét akarunk és követelünk.

— Excellenciád a krakói egyetemen tartott egyik nyár elejei előadásában élesen bírálta a be.

___,--~ueseket és uj sssi-oniet követ

elt az európai politikában, vetettem közbe.

— Igen, az idő azt követeli, hogy térjünk vissza Locarnohoz és ezt a követelést meg nem szívlelni igen veszélyes lenne. Csak a lo- carnói szellem biztosíthatja kontinensünk békéjét. Ezért Locarnónak győznie kell.

Ma már mindenki tudja, hogy Clemenceau és Lloyd George rossz békeszerződéseket csinált.

Ezeknek a szerződéseknek elkészítői nem rendelkeztek megértéssel a politikai realitással szemben és ez a körülmény tette szükségessé a locarnól paktumot.

A versaillesi békeszerződés a büntetés instrumentuma volt, a, locarnói paktum ezzel

szemben az együttműködés szerszáma. Locarnó jelenti tulajdoniképpen a morális békeszerződést, Locarnó az erkölcs Versaillesa. A békeszerződések alapvető hibája az, hogy egész népeket akart megbüntetni. Versailles- ban, Saint-Germainban, Trianonban nem a béke és az együttműködés, hanem a büntetés szelleme uralkodott. A locarnói paktum változtat ugyan ezen a szellemen, azonban a rendelkezéseket változatlanul hagyja. A győztesek Locarnóban kezet nyújtottak a legyőzöttek- nek együttműködésre a háború nyomainak eltörlése és egy uj bábom lehetetlenné tétele érdekében.

A locarnói paktum nemcsak Németország számára jelent előnyt.

Már az a körülmény, hogy a versaillesi szerződés az európai politika uj irányának alapja lett, igen nagy jelentőséggel bír és nagy érteket jelent a győztes államoknak.

lom jegyében bonitakozbatik ki csupán."

Irta mindezt Alfréd Holzbock 1918 május huszonnegyedikén, egy hercegi pár esküvője kapcsán rendezett operai előadásról. A stílust és a szavakat egészen precízen adtam vissza. Mindez különben másodrendű jelentőségű.

Sokkal különösebb és megdöbbentőbb: hogy milyen messzire van mindez ma tőlünk. Az elmúlt tízegynéhány esztendő alatt száz évvel öregedtünk. A német császári hatalomról már a lcar- rikatuiristák sem viccelnek: annyira elfelejtette mindenki. Társasági eseményekről Középeurópá- ban tiz meleg sorban emlékeznek meg a lapok és inkább a naivabb és álmedozőtob publikum kedvéért. A mindennapi kenyér és a kenyérért folytatott politika eseményei, a technika, a tudomány, a mindennapi élet szenzációi foglalkoztatják a lapokat és a bágyadt IIolzbock-romántlkának halálosan vége van. Bere-nd Pál.

= Vájjon Lengyelországnak is füzödnek-e különös érdekei a locarnói paktumhoz?

— Igen, a versaillesi politika a Ruhr-vi- dék megszállásához vezetett és az európai háborús szellem megörökítésével fenyegetett. Ez Lengyelország számára szomorú kilátásokat nyújtott. Ebhez járul, hogy

a Ruhr-háboru, ha tovább folyt volna, angol-német közeledésre vezetett volna, ez azonban Lengyelország és Franciaország számára végzetes, katasztrofális lett volna. Ez Lengyelország reálpolitikai érdeke a locarnói paktumban.

= Excellenciád ellenfelei azt állítják azonban, hogy a locarnói paktum aláírása óta Európában kétféle határok vannak: a nyugati garantáltak és a keleti nem-garantáltak.

— Igen és nem. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy a kétféle határok nem Locarnó következményei. Ez a helyzet a versaillesi szerződésben adódott, amelyet ellenfelem, a nagy nemzeti demokrata vezér, Dmowski irt alá. Locarnót az egész történelmi fejlődéssel való szerves összefüggésben kell megítélni. Franciaország eredetileg biztonsága érdekében megszállva tartotta a rajnai vonalat. Egy amerikai-angol garanciaszerződés ígéretével Lloyd George és Wilson azonban Franciaországot lemondásra bírták. Katonai megszállás helyett a győztes államok szerződés utján tervezték a rajnai vonal garantálását. Ez a locarnói paktum történelmi előzménye. Tehát már eredetileg is különbség volt a grantált határok s a közönséges, külön szerződések által nem garantált határok között és ez nem az én találmányom.

— Nem szabad elfeledni azonban, hogy Németország a népszövetségbe való belépésével garantálta a mi határainkat is.

A népszövetség garanciája ugyanis közös a német keleti és nyugati határokra. Ehhez járul a rajnai határnak garantálása Anglia és Olaszország által is, mivel ezek az államok érdekelve vannak ott. A mi határainkat más államok, amelyek itt bírnak érdekeltséggel, nevezetesen Franciaországgal és Romániával való szövetségi szerződéseink garantálják.

= Mi a véleménye Exellenciádnak egy esetleges keleti Locarnórói?

— Erről csak azt mondhatom, hogy mi lengyelek természetesen szívesen aláírnék. Véleményem szerint azonban ilyen német-lengyel locarnói szerződés csak nehezen jöhetne létre. A dolgokat józanul, és reálpolitikailag kell megítélni. Egy nyugati Locarnohoz Németországnak nagy érdekei fűződnek: garanciát kapott egy uj Ruhr-megszállással szemben, elismerték tanácstagként, tehát nemzetközi viszonylatban ugyanolyan pozícióra tett szert, mint Franciaország és Anglia. Lengyel részről azonban német területeket nem fenyegeti a megszállás veszélye.

Nem hiszem azt sem, hogy Németországban akad valaki, akinek Lengyelországgal szemben háborús szándékai lennének. Ebben a tekintetben tehát nem nyújthatunk Németországnak serríhiitsem, miért kössön tehát a német birodalom velünk locarnói egyezményt.

Ezzel szemben Lengyelország igen érdekelve van a locarnói szellem általános fejlődésében. Európa teljes pacifizálása életérdek számunkra. Meg vagyok győződve, hogy ugyanez áll az összes európai államokra.

Egy uj világháború ugyanis egész világrészünk számára katasztrofális lenne.

A locarnói politika nem az illúziók politikája. Franciaország is hasznot húzott belőle. A Dawes-tervezet a Ruhr-kalaiid befejezése után

„Lengyelország sem csatiakozhat a kisaniantísaz, amely Magyarország és Ausztria ellen Irányul!"

Beszélgetés Skrzynski Sándor gróf veit lengyel minisztereSnökkel és külügyminiszterrel — Európa békéje és Lengyelország — Németország és Lengyelország keleti Loearnéja — &z orosz kérdés

Összeomlással fenyeget a belgrádi egyetem épülete

Belgird, augusztus 18. A belgrádi egyetem épületét a beomlás veszélye fenyegeti. Tegnap este észrevették, hogy a palota egyik főfala besüppedt 8 az épület egészen elferdült. A kiküldött bizottság megállapította, hogy az egyetem épülete alatt már régebben megrepe ' a vízvezeték főcsöve, aminek következtében a pincék szinültig megteltek vízzel, a kiömlő viz pedig az épület alapjait teljesen alámosta. Szakbizottság véleménye szerint az épületet át fog kelleni építeni.

jött létre. Franciaország most végre mégis kap reperációs fizetéseket. Azelőtt nem volt ez igy. Azonkívül Franciaország a Németország felé eső határai számára angol-olasz garanciát kapott. Tudom, hogy a locarnói politikának Franciaországban is nagy nehézségei voltak, amint ezt a francia miniszterelnök lunevil- lei beszéde mutatta. Biztos vagyok azonban abban, hogy a locarnói politika, amelynek kidolgozásában a francia államférfiak kiváló módon kivették részüket, végérvényesen győzni fog.

= Sokat beszéltek arról, hogy Franciaországnak esetleg egy Lengyelországot ért ellenséges támadás esetén jogában ál] francia katonákkal Németországon át Lengyelországnak segítségére sietni. Miként vélekedik erről Excellenciád?

— Németország az átmenetelés jogát nem tilthatja meg. Meg kell azonban adni, hogy igen különös gondolat lenne francia katonákat francia egyenruhákban Berlinen keresztül vezetni. Talán ebben az esetben a katonákat inkább tengeri utón küldenék segítségünkre és csupán a mupiciós vonatok haladnának át német területen.

Egy Lengyelország ellen irányuló német támadás esetén a locarnói paktum szerint Franciaországnak joga van a semleges zóna megszállására.

Egy orosz támadás esetén Franciaországnak már a népszövetség statumai alapján is joga van, hogy segítségünkre siessen. Nem is lehet gondolni arra, hogy Németország eloben az esetben eltiltsa az átmenetelés jogát, mivel ez azt jelentené, hogy Németország a népszövetséggel szemben Oroszország mellé áll.

= Diplomáciai körökben azt tartják, hogy Excellenciád emlékezetes beszéde a krakói egyetemen a lengyel politikai életbe való visz- szatérését jelenti.

— Ma nem vagyok aktiv politikus, azonban lehetetlen volt számomra tovább nyugodtan ülni és nézni, hogy a locarnói eszme, az európai béke biztosításának egyetlen útja, egyre inkább veszélyeztetve van. Egyszer már ki kellett mondani az igazat. Milyen nehéz azonban ez, — sóhajt fel Locarnó nagy lengyel barátja és melankolikusan hozzáfűzi — milyen hálátlan dolog a sovinizmus ellen küzdeni! Minden oldalról reám támadtak. Sokkal könnyebb demagógiát űzni, mint reálpolitikát folytatni.

— Sokat beszéltek Lengyelország belépéséről a kisantantba. Mi a véleménye erről gróf urnák?

— Lengyelország belépése a kisantantba lehetetlenség már a történelmi fejlődésből kifolyólag is. A kisantant Magyarország

és részben Ausztria ellen is alakult. Ebben az irányban azonban nekünk nincsenek érdekeink, csupán Ausztria csatlakozása Németországhoz érintené érdekeinket. Ezzel szemben a kisantant egyes államaival igen jó viszonyban vagyunk. Romániához tudvalevőleg szövetségi szerződés fűzi Lengyelországot. Külügyminiszterségem alatt mindent elkövettem, hogy viszonyunk Csehszlovákiával is minél jobb legyen. Jugoszláviával való viszonyunk is igen szívélyes.

= És az orosz kérdés?

— Oroszországgal is a lehető legjobb szomszédi viszonyra törekedünk. Gazdasági téren még sok mindent lehetne csinálni. Ami a po- litakai viszonyt illeti, úgy tekintetbe kell vennünk Lengyelország geográfiái helyzetét. Csi- cserinnek a vele folytatott tárgyalások során ismételten megmondottam, hogy

Lengyelország kész arra, hogy Oroszországgal védelmi szerződést kössön azonban csak abban az esetben, ha ez a paktum a balti államokra és Romániára is kiterjed.

Lengyelországnak morális kötelezettségei vannak a kicsiny balti államokkal szemben, amelyek velünk egyidejűleg nyerték el állami önállóságukat. Ezeket nem adhatjuk fel.

Ezzel a beszélgetés véget ért. Lengyelország nagy államférfia, aki előreláthatólag rövidesen újból aktív szerepet vállal a lengyel külpolitikában, igen szép és valódi európai szellemtől átfűtött programot adóit.

xx A ponyvairodalom métely ező hatásától óvja meg gvermr'-tt, ha jó olvasmánnyal lálja el. Rendelje meg a Tapsifüles nyuszikát