Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-18 / 187. (1521.) szám

2 1927 augusztus 18, csütörtök. A forgaio eke loitaiáióinak emlékünnepe Pardubicban Prága, augusztus 17. A cseh agrárpárta két ünnepnapon nagyszabású emlékünnepet rendezett a forgatóeke föltalálóinak, a cseh V everka-testvéreknek emlékezetére, akik ezelőtt száz évvel készítették az első talaj- forgató vasekét rybitsi kovács műhelyükben. Az ünnepségen Svehla miniszterelnök is résztvett Chvalkovsky berlini csehszlovák kö­vet, Srdinko földmivelésügyi és Udrzal nem­zetvédelmi miniszter s több agrárpárti tör­vényhozó társaságában. Zsidó kisebbségi kongresszus Zürichben Zürich, augusztus 17. Ma ül össze Zü­richben a zsidó nemzetiségi kisebbségek kong­resszusa, amelyre máris számos delegált meg­érkezett. Itt vannak a lengyelországi, a litván, a lett, az osztrák, csehszlovákiai, görög, ro­mániai, francia, német s amerikai zsidó nem­zetiségi kisebbségek képviselői s Palesztiná­ból is számosán jöttek el. A kongresszus há­rom napig fogt ratani. Oroszország drága udvarias­sága egy lengyel repülőnek A parlament október közepén keid! »eg ©síi ülésszakát Főprogramja: a jövő évi költségvetés és a szociális bizto­sítás novellája Prága, augusztus 17. A Národni Politika értesülése szerint a parlament október közepe táján kezdi meg őszi ülésszakát. A kormány elsősorban a költségvetést terjeszti be, mely a múlt évihez képest 200 milliós csökkenést mutat föl s ezzel egyidejűleg be­mutatja a szociális biztosítási törvény novollatervezetét. Mindkét javaslatot a költség- vetési" és a szociálpolitikai bizottságnak adják ki. A másodrendű törvényjavaslatok közül megemlítendő még az elemi csapások elleni biztosításról és a mezőgazdasági érdek- szövetkezetekről szóló tervezet. A parlament plénuma mindjárt megszakítja működését és időt enged a bizottságoknak a kiosztott javaslatok megtárgyalására. Englis pénzügyminiszter néhány újabb javaslattal tér vissza szabadságáról. így egy egységes meliorációs alap létesítéséről és a minisztériumok vízügyi és villamosítási agendáinak egységesítéséről készít elő javaslatokat. Ezeket a tervezett alapokat ugyan­olyan alapon szerveznék meg, mint az útalapot. Az iskolaügyi minisztérium a patronátus- ról készít elő törvényt. Tekintettel az egyház és az állam közti viszony rendezetlensegó- re, ez az utolsó tervezet Szlovenszkó szempontjából nagy horderejű. A programból lát­ható, hogy az őszi ülésszak igen szcrgrlz" nak Ígérkezik. Varsó, augusztus 17. A szovjetkormány a lengyel kormányhoz jegyzéket intézett, amelyben 3000 dollár kártérítést követel ama segítség fejében, amelyet orosz területen Or- linski kapitánynak, a lengyel katonai repülő­nek nyújtottak, amikor repülőgépével a Varsó—tokiói utón leszállani volt kénytelen. Prágában fogják tárgyalni Michalkóék bünpörét Prága, augusztus 17. Néhány nappal ez­előtt egy prágai lap híradása nyomán jelen­tettük, hogy a Vörösmarty Margit meggyil­kolásának bűnügyét a rózsahegyi esküdtszék fogja letárgyalni. A Lidové Noviny ezzel szemben illetékes helyről úgy értesül, hogy a bűnügy leíárgyalására a prágai országos büntetőbiróság esküdtszéke kompetens, mi­után a nyomozást a prágai rendőrségi köze­gek indították meg elsőnek, továbbá, mert a gyilkosság gyanúsítottjai Prágában követtek el különböző vétségeket még a gyilkosság előtt s végül, mert a gyilkosság előkészüle­teit még Prágában tették meg és áldozatukat már a gyilkosság előre megfontolt szándéká­val vitték le Prágából a Kriván aljára. A bűnügy legkorábban csak a jövő év tavaszi esküdtszéki ciklus folyamán derülhet tárgya­lás a Iá, mert bonyolultságánál fogva az őszi esküdtszéki tárgyalásokig nem várható a vizsgálat befejezése. A vizsgálatot Solnár dr. prágai vizsgálóbíró vezeti. Megnyílt az újonnan épült ESPLAHADE LUXUSHOTEL Siadípark, Wílson pályaudvarral szemben Genf, augusztus 17. (A P. M. H. genfi levelezőjétől.) Német­ország belépését megelőzőleg Spanyolország tudvalevőleg 1926 márciusában kilépett a Népszövetségből, még pedig nem egyedül, mivel a madridi kormány lépését követte a legtöbb déliamerikai állam is, úgy hogy azóta Kanadán és néhány kicsiny közép- és dél- amerikai köztársaságon kívül az amerikai kontinensnek nincsen képviselete a Nép- szövetségben. Spanyolország elvi okokból lé­pett ki a Népszövetségből. A madridi kor­mán!? ugyanis hivatkozva Spanyolország po­zíciójára, állandó helyet követelt a Népszö­vetség tanácsában. A Népszövetség azonban ezt a követelést nem teljesítette és ennek következtében a spanyol delegátusok be­jelentették országuk kilépését, amely 1926 szeptember 8-án hivatalosan is megtörtént. Azóta Spanyolország a nagy délame>rikai köztársaságokkal együtt, amelyek hasonló okokból vonultak vissza a Népszövetségből, teljes passzivitást tanúsít Genffel szemben, ügy lá-tszijt, 'hogy a madridi kormán!? nem bánta meg a kilépést, lévén Alfonz királynak és Primo de Rivera mi­niszterelnöknek az az álláspontja, hogy a Népszövetség jelenlegi struktúrájában amugyis életképtelen. Primo de Rivera diktátor hivatalos orgánu­ma: a madridi „La Náción** egyik legújabb számában terjedelmes cikket közöl a Nép- szövetség csődjéről és helyette egy „Európai Békeliga*' megalakítását ajánlja az európai államoknak. A cikk, amelynek oime: „Liga Europea pro Paz“, azt ajánlja, bogi? az európai béke megőrzése érdekében | I európai törvényszék alakuljon, amelybe a liga minden állama egy delegátust és egy helyettest küldene ki. A törvényszék székhelye Genf lehetne és minden vitás ügyben, amely alkalmas a bé­ke vészéit) eztetésére, illetékességgel bírna. Kiküldött bizottságok, amelyekben az érde­kelt államok delegátusai természetesen nem foglalhatnak helyet, megvizsgálnák a kérdé­ses ügyeket, részletes jelentést dolgoznának ki, mire a liga teljes ülése, mint legfelsőbb nem­zetközi törvényszék, meghozná végleges és felebbezhetetlen ítéletét. Az ítéletek végrehajtását az összes államok hadseregei és flottái garantálnák. A fegyve­res erőkkel csakis a liga rendelkezhetne. Primo de Rivera tervezete szerint az euró­pai fegyveres erő a következő kulcs szerint alakulhatna meg: Anglia 11%, Franciaország 11, Németor­szág 11, Olaszország 11, Spanyolország 7, Lengyelország 4, Belgium 4, Csehszlovákia 4, Törökország 4, Portugália 3, Ausztria 3, Bulgária 3, Görögország 3, Magyarország 2, Jugoszlávia 2, Románia 2, Norvégia 2, Svéd­ország 2, Svájc 2, Albánia 1, Észtország 1, Dánia 1, Finnország 1, Hollandia 1, Írország 1, Lettország 1, Litvánia 1, Luxemburg 1%. Ez az európai hadsereg csakis a béké­iig®, illetőleg a legfelsőbb nemzetközi tör­vényszék illetékessége alá tartozik és a fő­parancsnokokat szintén a békeliga nevezi ki. így a hadseregek elvesztenék nemzeti jellegüket, habár az egyes nemzeti oszta­gok saját hazájukban állomásoznának. Csizi Jód-Bróm gyógyfürdő Ajánlva: érelmeszesedés-, ideg-, csont-, bőr-, mirigy- és izületi bajoknál golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór, görvély- kór és vérszegénységnél stb. Jód'ürdők hidegvizkurák, fénykezelés. Otthoni ivó- és fürdökurák Prospektust küld a v Fürdőigazgatóság Csizfürdő—Cizkúpele Az európai 'hadsereg minden Európán kívüli állam támadásával szemben megvédi az ösz- szes európai államokat. A három legerősebb és leggazdagabb állam hadserege együttvéve nem érheti el a többi ligatagok hadseregé­nek létszámát. Ha valamelyik tagállam kény­telen lenne a kontinensen kívül kolonizálási akciót végrehajtani, úgy a legfelsőbb tör­vényszékhez kell fordulnia, mivel csakis ez bocsáthat csapatokat rendelkezésére. Az egyes államok csakis polgárőrsége­ket tarthatnának fenn a fenti hadseregeken kívül a rend biztosítására. A madridi lap Primo de Rivera terveze­tét azzal a megjegyzéssel közli, hogy az euró­pai országok javarésze bizonyára magáévá fogja tenni (?) a felvetett eszmét, amelyen keresztül könnyen eljuthatunk az Európai Egyesült Államokhoz. — A kereskedelemügyi miniszter szabadságon. 'Peirouiíka dir. kereiskede'le'm'iigyi miniséter meg­kezdte szabadságát és Dél francra országba utazott. IqiieorIIako/* G 6 Mö RS K A*TO VA RNAok ^RUM-A^iKeRy-L/C.-SPoj! •RÖZNAVA­Mandarin • Cacao - Dló-Créme - Cherry Triple-Sec — Curacao — Karlsba.di keserű ..Késmárki kiállításon arany éremmel kitüntetve' ,,A Nemzetközi Dunakiállitáson arany éremmel ki tűn te A disznóölés Irta: Nyáry Andor. Mikor Galambos Pál hízója elérte a má­zsát s úgy január dereka táján beköszöntött a jó hideg, disznótoros idő, Pál szomszéd meg­beszélte a tort az asszonnyal s elhatározták, hogy szombaton leszúrják a disznót. Elég so­káig élt már a 'jómódban, hadd szenvedjen. Hogy a megbeszélt terminus körül baj ne legyen, Pál gazda még azon melegiben rá­gyújtott, fejébe húzta a báránybőr sapkát, az­után megszólalt: — Akkor hát elmegyek! — Hát csak menjen, — felelt az asszony s a kezében levő rőzsecsomót behajitotta a kemencébe. Pál elindult. Ment-ment, kocogott, pipált s a Magyar­utcán befordult Vörös József ék kapuján. Vörös József távoli sógorságban volt vele az asszony révén s mióta a malma a Duna szabályozása folytán a vízből kiszorult, igy tél idején disznóölésből éldegélt. Galambos Pál belépett a szobába s mi­kor József sógort a kemence padkáján meg­pillantotta, megörült, hogy otthon találta és nagy hangosan köszöntötte: — Aggyon Isten jó reggelt! Vörös József visszaköszönt: — Aggvon Isten! Fejével a padka felé biccentett: — Ülj le! Galambos leült a sógor mellé, aztán rá­tért jövetele céljára. — Azért jöttem volna — kezdte a szót, — szombaton megöljük a hízót. Szeretném, ha eljönnél. Á sógor kis ideig várt, aztán megszólalt: _ Elem ehetek. Minthogy ezenképpen a disznókivégzés napját hivatalosan is megállapították, meg­egyeztek, hogy szombaton reggel hét órakor megy a sógor s pálinkázás után mindjárt el is rántják a siska nótáját. Azzal Galambos elköszönt a sógortól s mert a disznóölés csak úgy ér valamit, ha a pohárban is van hajtogatni való, onnét egy fáradtsággal elment a pincébe s megtöltötte a kis hordót a jobbik sillerből. József meg a későket köszörülte, hogy az agyusztálás simán menjen. Mikor aztán rendben volt minden, a bor is, meg a pálinka is, Pál gazda rákacsintott a csutorára: — No most már jöhet a sógor! A sógor jött is. A harangozó jóformán még hetet sem ha­rangozott, már megérkezett. Mivel azonban a disznóölési szabályzat azt mondja, hogy a kurázsi meg a megkíván­taié erő a pálinkában van, hát kitekerték a csutora nyakát, aztán nagyot húztak belőle. József jólesőleg köszörülte a torkát: — Most osztán disznó legyen, aki ki mer kezdeni velünk! Mikor ezen mód a csutorából az erőt ma­gukba szívták, József kiválasztotta a kést, be­ledugta a csizmája szárába, aztán kiadta a jelszót: — Mehetünk! Addigra az asszony is elkészült. Bal hó­na alatt a nagy tálat tartotta, jobb kezében meg a fakanalat szorongatta, hogy a disznó vérét habosra keverje vele, mikor az spriccel. Galambos nem vitt semmit, mert az 5 hivatása most abból áll, hogy meg kell fognia a koca lábát, mikor majd a sógor a fülénél fogva kirántja az ólból, aztán közös erővel szúrásra fordítják a sógor térde alá. Kiballagtak az ólhoz s mikor a sógor nagy hozzáértéssel kinyitotta az ól ajtaját, a siska meg előjött, hirtelen elkapta a fülét, Pál gazda meg ugyanakkor a hátulsó lábát, aztán olyan ájnevájra elrántották a nótáját, hogy az asszony meg is jegyezte: — Ajha! De könnyen ment! Pál gazda se hagyta szó nélkül: — Vége! — Hamar, — bólintott a sógor. Mikor az asszony is elvégezte a vérkava- rást, a két magyar megfogta a kimúlt állat lábát, a szalmára húzták, hasra fektették, az állát kissé felpeckelték, aztán betakarták szalmával, hogy megpörkölik. Mivel azonban a disznóölési szabályzat ennél a pontnál megint beleavatkozik a dol­gok menetelébe s azt mondja, hogy a pörkö­lést a früstök után kell elvégezni, hát a két sógor megtörülgette a kezét, aztán bementek a szobába. Hadd pihenjen addig a siska. A siska pihent is. Alig mentek el az emberek, a szalmaku­pac megmozdult. Először gyenge röffenés hal­latszott, aztán kimászott alóla a disznó. Szé- delgett, támolygott szegény pára, nem tudta, mi történt vele. Maj<J lassan elcifrázódott az udvar végébe a partos felé. A magyarok ettek-ittak. Mikor már Pál gazda másodszor is megdicsérte a sógor szak- avatottságát a disznóölés terén, a sógor meg nagy büszkén kifejtette álláspontját, hogy az igazi szakember hogyan dolgozik, meg hogy soha életében nem álhatta az olyan embert, akinek csak a szája jár, mellette meg fuser- munkát végez, felkészülődtek, hogy no most. majd megpörkölik a hízót. Hogy a dolog könnyebben menjen, rá­gyújtotta^ aztán kimentek az áldozathoz. Az asszony is velők ment, mert már früs­tök közben kikötötte, hogy a pörkölésben ő is rósztvesz. Nem akar úgy járni, mint tavaly. Csupa sörte volt a szalonna bőre, meg a ma­lac füle. Körülállták a kupacot. A sógor már csisz- szantotta is a gyújtót, hogy alája gyújt. Az asszony szivére azonban ráfeküdt valamiféle kétség. Úgy látta, mintha most a szalmakupac kisebb lett volna, mint az előbb, a szalmaszá­lak pedig szerteszéjjel hevertek, mintha va­laki szétszórta volna. Rettenetes gondolata támadt s hogy azt elűzze, próbaképpen piszkaiéval beleszurt a szalmába. A piszkafa hegye nem bökődött bele semmibe. Az asszony elsápadt, azután felsikoltott: — Krisztusom!... A disznó nincs itt! S a piszkaiéval hirtelen szétdobta a szal­mát. A sógor megtorpant: — Az üdvösségit! Pál gazda a sógorra nézett: — Ki vitte el? Az asszony ide-oda tipegett: — Mióta leszúrtuk, nem járt itt senki. Még ki se füstölögték gondolataikat, a part alól, ahol az öreg Szabó Trézsi néni la­kott, éktelen sikoltás hallatszott: — Szentséges!... Segítség! A disznópörkölők egymásra néztek, az­tán a parthoz futottak. Még a hajuk szála is az égnek meredt. Trézsi néni a part alatt feküdt, halálra vált rémülettel ordított, a hizó meg ott sétál­gatott az udvarán. No, boldogságos Isten! A dolog ugyanis úgy esett, hogy a disznó leszédült a partról s minthogy Trézsi néni ép­% Népszövetség helyett „Európai üókelígá"-) ajánl Európának a nópszüvatsógil kilópatt Spanyolország

Next

/
Oldalképek
Tartalom