Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-14 / 185. (1519.) szám
10 1927 augusztus 14, nasáraap. Kolosszális vizszabályozási terv kerül megvalósításra Amerikában Chicago belép az Atlanti-óceán kikötőinek sorába — Detroitból vizen szállítják világgá az autókat — Riadalom az amerikai vasúttársaságok között — „Észak a Dél ellenu Chicago, augusztus eleje. Amióta a viliág legnagyobb folyamának ezidei pusztító áradása újra visszavonult, mindinkább előtérbe lép a Mississippi meg- retndszabályozásának és rendszeres vizi közlekedő útként való fellhasznáLásának kérdése. Az Amerikai Egyesült Államok rendkívül fejlőit vasúthálózata' mellett az ország viziutjait ugyanis mindeddig nagyon csekély mértékben használták ki. Csak az északkeleti nagy ipari centrumok, meg a nagy tavakat környező vidékek értették meg a vizi- utak jelentőségét, anélkül azonban, hogy az azokban rejlő óriási előnyöket teljes mértékben kihasználnák. Chicago hatalmas arányú fejlődése mindenesetre biztosíték aTra, hogy az amerikai belvízi forgalom kérdése nyugvópontra ne kerülhessen. Ez a gigászi ipari centrum — 1918-ban ezerszáz nagy gyárat és ipartelepet számoltak össze — közel hárommillió munkással dolgozik. Maga Chicago lakosszám tekintetében Amerika második legnagyobb városa. Az első bSlyet természetesen Newyork foglalja eh Kiszámíthatatlan azonban az az óriási föllendülés, amely a Szent Lőrinc folyam szabályozása és hajózhatóvá tétele után várna Chicagőra, ! '' amikor is a nagy oceángőzösök a három nagy tó kikötőiig behatolhatnának. A Szent Lőrinc folyam csatornázásának terve korántsem újkeletű. Már a múlt század vége felé komoly kísérletek törtténtek ebben az irányban, azonban a horribilis költségektől visszariadva később az egészet ab- banhagyták. Ilyenformán csak a Felső-tó és a Huron-tő között létesítettek olyan átjárót, amelyen 10—12.000 tonnás hajók is közlekedhetnék. Ez a munka azonban csak maga 32 millió dollárba került. Az Ontario és az Erié közötti összeköttetés azonban már 80 milliót nyelne el. Hát még a többi!... Mlndazáltal legújabban komoly számításokat végezték, amelyek bebizonyították, hogy az Atlanti tengerrel való közvetlen összeköttetés még igy is olyan előnyöket nyújtana, amelyek mellett a költségek alig jöhetnek számba. Mert a szabályozás révén többek között egy oly kolosszális energia-telep létesítése is lehotővé válnék, amely egymaga havi 425 millió kilowattóra elektromos áramot szolgáltatna. Ez uiból 7,750.000 tonna koszé nm eltakarítást jelentene, amely az északkeleti iparvidék jelenlegi fogyasztását bőven fedezné. Az itt termelt kőszén tehát teljes egészében exportra kerülhetne s a létesített vizi összekötő utón a mostani 500 kilométeres vasúti költség elejtésével kerülhetne ki az óceánra. A vasút kikapcsolásának terve ellen azonban az érdekelt közlekedési társaságok eleve tiltakozásukat jelentették be s minden erővel küzdenek ellene, ami érthető is, hiszen a viziverseny következtében forgalmuk 40—50 százalékát egészen bizonyosan elvesztenék. Newyork maga is ellene van a tervnek, mert ezzel Chicago is belépne az Atlanti óceán konkurrens kitkötői közé. Igen érdekes, hogy az Erie-csatorna megnyitása mily hatással volt a vasúti tarifákra és forgalomra. A megnyitás után az érdekelt vasutak forgalma hirtelen úgyszólván a felére csökkent s csak akkor kezdett újból emelkedni, mikor a vasutak rendkívül lecsökken- tett tarifákkal igyekeztek az elmaradt forgalmat visszahódítani, ami természetesen csak részben sikerülhetett. A viziut csakhamar legyőzhetetlen versenytársnak bizonyult. Legújabban Henry Fordnak — állítólag — az a szándéka, hogy a viziut előnyeit szintén biztosítsa a maga számára. Legalább is erre mutat az a körülmény, hogy nemrégiben egész flottát szerzett be, amellyel — mint mondják — nemcsak nyersanyagot fog a telepeire szállítani, mint eddig, hanem Leíróikból visszafelé a kész gyártmányok nagyrészét szintén vizen fogja expedliálni a nagy tavakon át. S miután a tengerhez vezető utón jelenleg 1200 tonnánál nagyobb hajók nem közlekedhetnek, arra gondolnak, hogy Ford a csatornázás érdekében minden anyagi és erkölcsi erejét fel fogja használni. Az északi ipartelepek uja-bb fellendülésén- kiviil azonban még nagyobb és messze- hatóbb jelentősége lenne a csatornázásnak azáltal, hogy ilyformán a Mississippi folyamvidéke is egy csapással belekapcsolódnék a közvetlen ooeánforgalomba. Manapság az Egyesült Államok déli fele semmi egyebet nem te-sz, mint — biztosítja a világ pamut- szükségletének 60 százalékát. A valaha oly virágzó déli ipar az északi kolosszális üzemek versenyében lassankint minden jelentőségét elvesztette. De ha az olcsó viziut rendelkezésükre fog állni — az amerikai közgazdászok egyöntetű vélemnóey szerint — mi sem akadályozhatja meg, hogy a dél minden tekintetben felvegye a versenyt az északkal. Nyersanyag bőven van, pamut, fa és mindennemű ásványi termék rendelkezésükre áll. Ami pedig a munkaerőt illeti, az délen úgyszólván felébe sem kerül, mint az északi centrumokban. A két KaroMna-állam textilipara ma már oly előrehaladt, hogy az amerikai orsó- szám fele idetartozik. (34 millió orsó!) S különben is az ország általános közgazdasági érdekei is úgy Írják elő, hogy az ipari vállalatok üzemeit lehetőleg a nyersanyag közvetlen közelében rendezzék be. Ez pedig a viziutak kihasználásával, főleg a Mississippi folyamvidékének az ooeánforgalomba való közvetlen bekapcsolásával könnyen megvalósítható. C. C. Százezer gyilkos jár szabadon Amerikában Fantasztikus számok fizetésben, autóban, válóperben és bűnözésben Newyork, augusztus. Amerika a nagy számok országa. A világ egyetlen részében sincs annyi ember, aki dollár- milliókkal rendelkeznék, mint itt. Egy-egy box- mórkŐzésen gyakran kétszázezer néző is megjelenik és mind magas belépődíjat fizet. Lind- bergh, mint hírlik, kétmillió dollárt kap egy könyvért, amelyben oceánrepülését és európai élményeit örökíti meg. A könyv legfeljebb ötvenezer szóból állhat, úgy, hogy minden szaváért negyven dollárt fizetnek. Hollywoodban nem szokatlanok a tízezer dolláros heti fizetések sőt egyes filmcsillagok még többet is kapnak. A Safurday Evening Post 2,800.000 példányban jelenik meg. Az Egyesült Államokban 21,000.000 automobil száguld, minden évben 12.000 gi/ilkosságot s ugyanannyi öngyilkosságot könyvel el a rendőri krónika. Tűzvészeknél minden évben 11.000 ember veszíti életét. Az autószerencsétlenségeknek évenként 26.000 emberáldozatuk s körülbelül 800.000 sebesültjük van. A válások száma évenként átlag eléri a 180.000-et. Különösen a közbiztonság Bzomoru. Itt is az amerikai nagyvonalúság nyilvánul meg. A kis lopás ritka. Ha az emberek lopnak, csak nagy zsákmányra utaznak s ilyenkor a kár mindjárt százezrekre rúg. A hivatásos tolvajok és betörők jobbára csak a bankokra és vonatokra vadásznak. Az emberélet nem játszik előttük szerepet. Revolverrel vannak felfegyverkezve s nem sokat teketóriáznak használásával. Pár hónappal ezelőtt San-Franciskóban és Oaklandban világos nappal az utcán járókat fosztogatták. . A kiszemelt áldozat előtt hirtelen autó állt meg, az autóból fegyveres banditák ugrottak ki, pár pillanat alatt elszedték az illető pénzét és ékszereit s mire az utcai tömeg észbe- kap-'tt, már tova is robogtak. Ha a rendőrség üldözőbe veszi a banditákat, ezek habozás nélkül felveszik a revolveres csatát, ami többnyire az utcán járó ártatlan emberek közül szed áldozatokat. Az elmúlt évben San-Franciskóban nem kevesebb, mint 12 magányos nőt gyükok tak meg az úgynevezett „slrangler“-ek, a fojtogatók. Csak pár héttel ezelőtt tartóztatták le Winnipegben a szörnyű „gorilla“-embert, aki vagy harminc magányos asszonyt és leányt ölt meg. Az amerikai sajtó mindezeket a bűnügyeket első oldalon szellőzteti. Az újdonságoknak mintha az volna minden törekvésük, hogy borzalomba ejtsék az olvasókat. Ezzel szemben a külföldi események és politikai ügyek a hirdetések között, a lap belsejében húzódnak meg. Nagy helyet szentelnek azonban a válási történeteknek. Csaknem minden ilyen esetben közük a váló feleség arcképét is, mintha a válás nagy dicsőség lenne. Kiteregetik a válások okait is. Érdekes, hogy tiz közül kilenc esetben a férj durva bánásmódját fogadja el oknak a biróság, amit arra lehet magyarázni, hogy a amerikai férfiak hijján vannak a magasabb lelki műveltségnek. De rengeteg a komikus válőok is. Röviddel ezelőtt egy asszony azért vált el, mert a férje kényszeriteite, hogy bubifrizurát hordjon. Egy másik két órával az esküvője után felfedezte, hogy férje 28 éves és nem 22, mint ahogy állította. Még aznap benyújtotta a válókeresetet s másnap már minden újság közölte az esetet. Bármilyen nevetséges okokat hoznak fel, mindig akad biró, aki hajlandó felbontani a házassági köteléket. Cikkünk befejezéséül még megemlítjük, hogy Kanavagh chicagói biró szerint az Egyesült Alla- mokban 118.000 bandita jár szabadon. Mindegyiknek legalább egy gyilkosság terheli a lelkét. Mindaz, ami a bűnözéssel összefügg, rendőrség, büntetőbíróság, börtönök sb., több mint tiz- milliárd dollárt jelent az Egyesült Államok évi költségvetésében. Hogyan gondolkoztak a csehek az októberi forradalom előestéjén a kisebbségi jogokról? A cseh szociáldemokraták prevrat előtti álláspontja — Miért volt népszerűtlen a csehek előtt Ferenc Ferdinánd? Prága, augusztus 12. (:) Schen iró Pilsenben elsősorban Pick és Habrmann szociáldemokrata képviselőket kereste fel a Nová Dóba című lap szerkesztőségében. A Pick a cseh és német szociáldemokraták különválásának az okairól nyilatkozott előtte: — A német szociáldemokraták állási foglaltak iskolaköveteléseink ellen. Ebben a tekintetben egy utón haladnak a német polgáriakkal. A német szociáldemokraták helyzete könnyű, részükre már meg van oldva az iskolakérdés. Ellenben nálunk, cseheknél sokkal rosszabb a helyzet. A gyermekek az iskolákban gyorsan tanulják meg az idegen nyelvet, a szülők azonban odahaza nemi A gyerekek német nyelven sértegetik aztán szülőiket. A szocialista álláspont a következő: Ha egy németnek, csehnek, vagy olasznak iskolára van szüksége, akkor a község köteles az megadni. A németek ezzel szemben azt mondják, hogy a csehek asszimilálódjanak. Mi nem akarunk autonómiát, hanem független cseh-szlcvák államot. Saját államunkban megoldhatjxik a szociális problémákat, mig az osztrák parlament a véget nem érő nemzeti kérdések miatt munkaképtelen. Ha a magyaroknak meg van a függetlenségük, miért ne legyen meg ne künk is? Habrmann: Az antant nem har col a csehek szép szeméért Habrmann, aki hazaárulásért négy évre volt elitélve s jelenleg a párt direktóriumának egyik tagja, a nemzetpolitikai helyzetet a jövőben demokratikus módon, az összes köz- és törvényhozó testületekben való általános, egyenlő választójoggal véli rendezni. — Arra törekszünk — mondotta, — hogy a nemzetiségi kérdést igazságosan és véglegesen megoldják. A sovinizmus el fog tűnni és olyan korszakban fogunk élni (!!), amelyben előtérbe jutnak a szociális és kulturális kérdések. Mi is azon a véleményen vagyunk, hogy az antant a cseh államjogért nem a csehek szép szeme kedvéért harcol, hanem azt hisszük, hogy az ö érdeke, hogy egyetlen megoldatlan kérdési se hagyjon elintézetlenül. A népszerűtlen Ferenc Ferdinánd Beneschau a híres konopisti kastély alatt fekszik. Konopistban székelt Ferenc Ferdi- náhd, a trónörökös, aki a csehek szemében a közfelfogás dacára népszerűtlen volt. Ferenc Feidinándról az alábbiakat mesélte Vesely dr« : beneschaui ügyvéd, Masaryk pártjának egyik oszlopos tagja. — Ferenc Ferdinánd igen népszerűtlen volt Beneschauban. Ki nem állhatta, ha ax emberek az ő telkein mozogtak. Megtiltotta, hogy a parkjában engedély nélkül bárki is beléphessen. A cseh nép sohasem vallotta a főherceget a magáénak, hiszen alig beszélt néhány szót csehül. Jelenlétében más nem beszélhetett csehül A park összes feliratai német nyelvűek voltak, csak a tilalmak csehül. A cseh realizmus Vesely ezután a cseh realisták politikai programjai fejtette ki: — A realisták önálló csehszlovák államot akarnak. , Szlovenszkót, ahol 2 millió cseh van ($?), nem szabad elveszítenünk. — A cseh államjog csak a burzsoázia jelszava, mi realisták önálló államot akarunk. — A nyelvkérdésnél .az egynyelvű rendszernek vagyok a hive. A németeknek teljesen különálló bíróságuk legyen, csupán minden bíróságon legyen egy hivatalnok, aki csehül is ért. Egy fejedelmi ajándék megvetette a lévai muzeum alapját Léva, augusztus 13. (Saját tudósítónktól.) Léva városát egy őszinte, régi barátja nagyszerű ajándékban részesítette. Nécsey József nyugalmazott verebélyi poslames- ter, ismert archeológus, egy nemes gesztussal Léva város közönségének adományozta ötvenesztendei tudományos munkájának nagyszerű eredményét: a nagy anyagi és még nagyobb kulturértéket reprezentáló hatalmas régészeti és néprajzi gyűjteményét. A gyűjtemény ma egymagában is egy múzeumra való anyagot foglal magában és igy egyszeriben megvetette alapját a rég óhajtott városi múzeumnak. Nécsey József verebélyi lakóháza hajdan az egyesült verebélyi és szentgyörgyi nemesi „székek" székháza volt, amelyet a „székek" feloszlatása után a Magyar Nemzeti Színház nyugdíjintézetének adományoztak, majd Nécsey József vásárolta meg. Régi idők nagy emlékeitől terhes az ősi épület, mel; ’ an a pátriárka korú házigazda egész életét a tudományos gyűjtésnek szentelte. Maga a vidék földje pedig méhében dúsan rejti az őskul- tura nyomait. A régi vándorlások útja is erre vezetett. Avar sáncok, római földerőditések évezredek előtt lezajlott mozgalmas élet nyomait jelentik. Maga Verebéiy községe is Barsmegye legrégibb őstelepei közül való. A történelem szerint amikor a honfoglaló magyar vezérek egyike itt a Garam partján, a jelenlegi szlovákajku Óhars kisközség helyén letüzte vezéri lobogóját, Verebéiy már állott körülövezetlen a népvándorlás előtti földvárral, melyet évezredes viharai sem tudtak vég eg elporlasztani. Nécsey József volt magyar királyi postamester és archeológus, amint letelepedett ezen a vidéken, nyomban hozzálátott kulturszenvedélyének kielégítéséhez. Megindította az ásatásokat és gyűjtéseket. Kitartó munkájában lelkes segítőtársakat nyert idővel két kiváló s a magyar kulturéletben is mély nyomokat vágó fiában: az ifjan elhunyt Nécsey István festőművészben és Nécsey László műtörténészben. Az itt lefolyt ásatások értékes adatokkal járultak hozzá, hogy a tudomány az ősembert rekonstruálhassa s az egész világ szaklapjai' foglalkoztak eredményeivel. A pompás leletek egyré- szével az uj közigazgatási beosztás következtében Nyitrára kerülő aranyosmaróti múzeumot és a Magyar Nemzeti Múzeumot gazdagította Nécsey József. Majd verebélyi kúriájának kertjében festőművész fia részére müvészházat emeltetett s itt rendezte be magánmuzeumát, amelyet most átad Léva városának. A nenleslelkü ajándékozó közismert szerénységével az ajándék ellenértél: Mii csupán egy magyaros baráti kézszoritást kér az ajándékozási okmányban Léva közönségétől. Azonban Léva hálás közönsége meg fogja találni módját annak, hogy a kultúrtörténeti értékű nemes elhatározásért hálájának méltó módon adjon kifejezést. A múzeumi anyagról szólva, annak prehiszto- rikus része tisztára kőkorszakbeli tárgyakból álL Az ethnografikus rész — felsőbarsi és zólyom- megyei gyűjtés — megfelelő illusztrálással még a kilencvenes években feldolgoztatott Hermann Ottó és más hirneves természettudósainak és a gyűjtő által. Régi okiratok, festmények, gazdagítják még a muzeális anyagot. Továbbá régi, becses szak- könyvek s régi történelmi és csa-ládi kéziratok egészítik ki a hatalmas anyagot. Elismerés illeti ez alkalommal Léva őszhaju, de fiatalos munkakedvü kulturmunkását, icL Kriek Jenőt, aki évtizedeken keresztül lelkes propagá'ora volt a lévai muzeum gondolatának s most az alap lerakásánál olyan hatalmas fizikai és szellemi munkálkodást fejt ki, hogy az ő neve is örökre egybeforr a muzeum megvalósításával. K. K. xteoeoeeeeeoeeeeeeeoeeeoeeeeees* Syfilidologe Dr. Kolb ezelőtt a prágai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa U. Vodl£Hova 31. szám. Wassermann vizsgálat! %
