Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-14 / 185. (1519.) szám

. ^ ^ Mai ssámunk 16 oldal • • . Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapiü Felelős szerkesztő: DZURÁNYI LÁSZLÓ. FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Hol készül az uj világháború? Irta: Floischmann Gyula dr. A világpolitika súlypontja az utóbbi ideiben egyre inkább a távol Keletre tolódik és nem ne­héz megjósolni, hogy az uj háború valahol a Csen­des Óceán vizein íog Lejátszódni — a vil*ág tengeri hegemóniájáért. Egy európai szárazföldi háború kitöréséért ma senki sem meri vállalni a felelősséget, mert ez minden valószínűség szerint egy teljes anar­chiához vezetne. Ée ma Európa oly szegény, hogy egy hosszabb háború költségeit nem is bírná el. A vilógkatalom kérdése azonban nem ie azon múlik, hogy ki az ur Európában, hanem kinek a kezében vannak a legjobb tengeri utak, ki uralja az óceán okát és kinek a befolyása a legnagyobb a távol Keleten, ahol a mai túltermelés mellett még aránylag a legkönnyebb találni uj piacokat, a drága európai és amerikai munkások helyett olcsó munkaerőt és nyersanyagok mérhetetlen forrásait. Az ujj világháború tétje: Ázsia. Ezért folyik ma a versengés és készülődés a nagy mérkőzésre * négy világhatalom: Anglia, az Egyesüli Álla­mai;, Japán és Oroszország között. Anglia, amely egyre jobban kiszorul az euró­pai piacokról, kénytelen uj területeket keresni a súlyos válságban levő angol ipari termelés szá­mára. Az Egyesült Államokban a világháború kon­junktúrája szédületes méretekben fejlesztette ki az amerikai Ipart, amely szintén kénytelen ter­jeszkedni Japán, mint keleti nagyhatalom, tultö- mött szigeteivel csak úgy tudja magát föntartani, ha expanzív politikát folytat, s Oroszország, mely­nek Nyugat felé való terjeszkedését egyelőre si­került meggátolni szintén Kelet felé igyekezik előretömi. A világpolitika jövőjére éppen ennek az esz­tendőnek három nagy eseménye lesz döntő be­folyással. Az első a kínai bábom. A világpolitikáiban ma Kína ugyanazt; a sze­repet játsza, amit a világháború előtt — a Bal­kán. Akkor Európa tűzfészke a Balkán volt, ma c világé — Kína. Kima különösen Angliára bir nagy jelentő­séggel, nemcsak azért, mert ott igen nagy gazda­sági érdekei forognak kockán, hanem főleg azért, mert ha Kínában vereség éri, akkor ennek Indiá­ban is katasztrofális következményei lesznek. Nemcsak Kínában, hanem Indiában is erős a na­cionalista és angol ellenes mozgalom s ezeket a mozgalmakat Anglia ellenségei titokban támo­gatják. A nyílt harcot Ázsiában Anglia ellen Orosz­ország indította meg, azzal a kimondott céllal, hogy kiszorítsa onnan Angliát. A nagy orosz pro­paganda Anglia ellen már két érv előtt kezdődött Kínában s ez év kezdetén robbant ki. Ebben & harciban Anglia nem kapott olyan hathatós támogatást Amerikától és Japánból, amint azt remélt© és ez mindem valószínűség sze­rint igen nagy csalódás volt Angliára nézve, mely­nek úgyszólván egyedül kellett fölvenni a harcot a távol Keleten Oroszországgal. Ez a harc még nincs befejezve s nem is lesz egyhamar. Senki sem tudná megmondani ma, hogy hol és mikor fog megállani a kínai háború, amely rövidebb-ho99zabb megszakítással már év­tizedek óta tart­Jouveael: Csak Masyarorszák és szomszédai békés megegyezésével tudom a békeszerződések reviziűíát elképzelni Franciaország lemondott népszövetségi delegátusának szenzációs nyilatkozata - A prágai sajtó cáfolja, hogy Benes a Roihermere-akció ügyét a népszövetségeié viszi-Jouvenel a gazdasági kérdésekre fekteti a fősulyt Prága, augusztus 13. A Tribuna esti lapja „A magyar sajtó politikája*4 címen a kö­vetkezőket írja: A Prágai Magyar Hírlap jelenti, hogy a kisantant konferenciája, mely a népszövetség őszi ülésszaka előtt lenne Genfben, többek között a Rothermeve-nkciót is tárgyalni fogja s llenes csehszlovák külügyminiszter kísérletet tesz arra, hogy a néps i- vetség tanácsánál döntést provokáljon ki arra vonatkozólag, hogy a békeszerződések re­víziójára irányuló bármilyen formában megnyilvánuló törekvéseket megakadályozzanak. A Prágai Magyar Hírlap közlése a magyar sajtó azon óhaját juttatja kifejezésre, ’..c0/ a Rothermere-akciót fontos politikai diszkussziók szőnyegére hozza, azonban, információnk szerint, ez nem felel meg a valóságnak. A csehszlovák politika és sajtó tartózkodással és bizalmatlansággal fogadja az ilyen híreket, melyek szinte naivan akarják ráterelni a figyolmet olyan dolgokra, melyek alaptalan s hitelt nem érdemlő voltuk s föliiletessó- giik miatt derültséget keltenek. A Tribuna cáfolatára mindössze azt jegyezzük meg, hogy híradásunkat belgrádi in­formáció alapján közöltük. Ami pedig a Rothermere-ügy jelentőségének általunk való állítólag*.- ' túlbecsülését illeti, egyszerűen utalunk Jouvenel mai nyilatkozatára. Páris, augusztus 13. A budapesti „Az Est“ munkatársa tegnap beszélgetést folyta­tott Henry de Jouvenel szenátorral, volt közoktatásügyi miniszterrel, Szíria nemrégi­ben visszavonult főbiztosával, aki egyúttal főszerkesztője és tulajdonosa a Matinnek. De Jouvenel Briand-nal szemben álló külpoliti­kai álláspontot képvisel s mint ismeretei, a napokiban szenzációs levelet intézett Briand- hoz, amelyben bejelentette népszövetségi fő- delegátusi tisztségéről való lemondását. Eszerint Jouvenel már a népszövetség szep­temberi genfi ülésén sem fog megjelenni mint Franciaország képviselője. A francia politikában most Briand el- kedvetlenedéséről beszélnek $ e hírek­kel együtt olyan híreket is kolportál- nak, hogy de Jouvenel lesz az utódja. De Jouven élről megemlítésre méltó még az is, hogy személyes barátságban van Benes csehszlovák külügyminiszterrel. Az Est munkatársa természetesen első­sorban a Rothermere-akcióra vonatkozólag intézett kérdést de Jouvenelhez, aká igy vá­laszolt: — A Rothermere-akciót élénk ügyelőm­mel kisérem. Nem tartozom azok közé, akik azt jelentőségében lebecsülik. Nem tehető fel ugyan, hogy az akció mögött az angol kormány áll, de a mozgalomnak az angol közvéleményben mély gyökerei vannak. — Hogy mit gondolok az akció kimene­telére vonatkozólag? — folytatta az újságíró további kérdésére. — A kérdés rendkívül komplikált. Minden esetre azonban csakis Magyarországnak és szomszédai­nak békés megegyezésével tudom a békeszerződések revízióját elgondold. A trianoni szerződést nem tartom me­rev alkotásnak, amelyhez hozzá-;:, ölni ne lehetne. Ha a felek érdekei úgy kívánják, miért ne lehetne azon változtatásokat eszközölni? Azonban elsősorban gazdasági megegyezésben kell keresni a megoldást. Szerintem egyre nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a népszövetségnek és ha vala­mennyi állam vezetői megegyezhetnének, úgy hamarább eljuthatnánk az európai har­móniához. Nem értek egyet a francia kor­mány jelenlegi népszövetségi politikájával s ezért mondottam le fődelegátusi tisztségem­ről. Mindazonáltal hive maradtam változatla­nul a népszövetség gondolatának. Emeljük föl a népszövetség tekintélyét azzal, hogy pártatlan ítélkezése alá bo­csátjuk legsúlyosabb nemzetközi ;ro- blémáinkat is. Sarraut lesz Jouvenel utódja London, augusztus 13. A Daily Tele- graph párisi tudósítója jelenti, hogy Briand Maurioe Sarraut-nak, a radikális-szocialista párt elnökének fel fogja ajánlani, hogy mint francia népszövetségi delegátus vegye át de Jouvenel helyét. Prága, augusztus 13. Jelentettük tegnap, hogy a prágai cseh sajtó rendkívül éles han­gon pertraklálta Rothermere lord Benes kül­ügyminiszterhez intézett harmadik táviratát. A Vecerni List a lord írásmódját egyszerűen, hallatlan dolognak minősiti, amelyre olyan választ kíván, hogy a válasz méltó legyen egy szabad nemzethez. A válaszból világosan ki lehessen venni, hogy a határrevizióra egy lesz a válasz: az ágyuk szava. A Venkov a Rothermere-akcióból ki­sebbségellenes konzekvenciák levonását sür­geti oly értelemben, hogy a. hatóságok tegye­nek éles különbséget lojális és nem lojális magyarok között. Hlinka a Slovákban azt írja, hogy az or­szág nyugalmának érdekében való volna a nemes lord értésére adni, hogy ne aggódjék Csehszlovákia ügyei iránt. A csehszlovákok az ellenségeikkel maguk is elbánnak. Az interparlamentáris konferencia Egy kőnyomatos nyomán a legtöbb lap azt az aggodalmát fejezi ki, hogy a párisi interparlamentáris konferencián „a magyarok tüntetni fognak az állítóla­gos elnyomás ellen**. A konferencián Japán 8, Nikaragua 8, Svédország 10, Svájc, Finnország 5, Olaszor­szág 17, az Amerikai Egyesült Államok 20, Anglia 25 résztvevőt jelentett be. A legnépesebb delegáció a magyaroké lesz, akik 14 hivatalos résztvevővel sze­repelnek s azonkívül nemhivatalosan 40 magyar törvényhozó jelenik meg. A cseh lapok szerint a magyarok négy külön csoportban fognak érkezni, hogy szá­mukkal és megrendezett fölvonulásukkal ma­gukra vonják a figyelmet és „tiltakozzanak az állítólagos elnyomatás ellen**. Csehszlovákiából 9 hivatalos résztvevő megy el élén Brabec Jaroszláv szenátor­ral, a szenátus alelnökével. Két kisantantbarát cikk A szombati reggeli lapok egyöntetüeu idézik a Journal de Génévé cikkét H. Wil- son Warris angol publicista tollából. Harris szerint Rothermere cikkei nagyobb feltűnést keltettek Középeurópában, mint Angliában. Az angol közvélemény keveset törődik Tria­nonnal. Tízezer angol közül egy ha tudja, mi a , különbség a trianoni és a neuille-i A kínai orosz—angdl mérkőzésnek volt a ter­mészetes következménye az angol—orosz diplo­máciai és gazdasági viszony megszakítása, amely­nek jelentősége sokkal nagyobb, mint azt a felüle­tes szemlélő gondolná. Ez a szaíkitás nemcsak az angol iparra jelenít kétségtelenül nagy vesztesé­get, hanem egy csapással megnyitotta Amerika számára az orosz piacokat és az orosz nyerster­mékek korlátlan kihasználását. Oroszország gyű­lölete oly nagy Anglia ellen, hogy ezért oly nagy áldozatokat hozott, mint pl. az orosz petroleum- íorrá3ok kihasználási jogának bérbeadása, amely ma Angliára egyjelentőségü egy kisebbfajta há­ború elvesztésével. A súlyos ipari, válsággal küzdő Anglia fog- vicsorgatva kénytelen nézni az amerikaiak előre­törését, amely mellett m'ég Németország is óriási nyereséghez jut s ráadásul még odahaza is elég baja van az egyre erősödő bolsevista mozgalom­mal, amely részben az orosz propaganda, résziben a munkaév iszony ok rohamos leromlásának szük­ségszerű következménye. A harmadik nagyjelentőségű esemény — a leszerelési konferencia csődje. A tárgyalások tu­lajdonképpen a könnyű cirkálók számán és tonna- tairtalmán akadtak meg. A lényeg azonban nem ez volt, hanem az. — hogy ki legyen a tengerek ura. Maradjon meg Anglia, vagy osztozzanak meg: Amerika, Anglia és Japán. Anglia továbbra is a tengerek ura akart ma­radni. Ebbe Amerika nem volt. hajlandó bele­menni. És igy megbukott a leszerelési konfereu- , cia s mind a három tanácskozó hazament azzal az elhatározással, hogy fokozott mértékben fognak hozzá a hadiliajók építéséhez és a tengeri fegy- verkezédhez. Japánban — ha hitelt adhatunk a sajtó hírei­nek — ujjongva fogadták a leszerelési konferen­cia csődjét, mert most már a világuralom birtok­lásáért való vetéiykedésben a helyzet kuLcsa Ja­pán kezében van. Amelyik fél oldalára áll Japán, — az kerül ki győztesen a háboraból­A jelek azt mutatják, mintha az uj világha- talmak szívesebben osztoznának meg Anglia bir­tokain, semhogy tovább Í6 Anglia maradjon a ten­gerek és a világ ura. Lehetséges, hogy a páratlan angol diplomá­ciának békés eszközökkel sikerül még egy időre elodázni a konfliktust. De a világtörténelemből megtanultuk, hogy konfliktusok végeredménybe]! mindig fegyveresen intézteinek el. Angliának a helyzete rendkívül nehéz, mert védekezésre van kényszerítve előretörő, uj, élet­erős nemzetekkel szemben. Oroszország Ázsiát lá- zitja fel Anglia ellen egy méreteiben hihetetlen propagandával. És aimig Anglia ez ellen védeke­zik, azalatt a másik két világhatalom: Japán és az Egyesült Államok elhódítják a piacokat ée fegyverkeznek. Anglia legyűrte a világháborúban egyik rivá­lisát: Németországot és most hárommal kell bir­kóznia. És igy el fog jönni az idő. hogy egy napon valahol a Csendes Óceánon megdördülnek az ágyuk és hajalmas acélvárak fognak elmerülni a tenger mélységeibe, magukkal temetve csatátvessz- t e ít világba talmasságoka t. És elkezdődik a világtörténelem egy uj fe­jezete. Panta rei. Jouvenel a Rothermere akcióról

Next

/
Oldalképek
Tartalom