Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-02 / 174. (1508.) szám

I »■■■[im'ir [ i ii’hihi^ iiáamii *fiWl*"^í’ »< iW kiA# T üjiTi"i~*>i~i^!IT3 Holtpontom a genfi reménytelen tengerészeti konferencia A teljes üSé&t el keSSeH napolni — CoSIcSge legalább provizóriumot óhajt ígérgetésekkel, sem az egyháv-i rác a lek psroíanf- tólásá'val szédíteni nem lehet. Aztfo. uíi ■>, sím.'két (Htoika határt nem • CeffrerS tagatéssival mag&Kiik (megenged, az annyira vieszabfzl'e, hogy a né© (máris kezd elfordulni tőle. Menüjük meg már egy­ezer az igazat: IIUnka izgatott a béke, rend és sa­lját hatósága ellen mint káplán, folytatta mint plé- ibámos és folytatja mint perotonotárius. Mi csak azon döbbenünk meg, hogy ezt a püs­pöki kar tűri. Tudomásaink van arról, hogy a pápa megtiltotta, hogy a papok újságokba Írjanak, kü- ■ilönjüsem pedig a hivők békés együttélését veszé­lyeztető .cikkeket. De micsoda igazság az, hogy (Htinka szünet nélkül támadja a más pártot t'áimo- igató papságot, még ha szlovák is? Ez meg van en­gedve?! De hogy a megtámadott, papság védekez­hessen, azt már a cenzúra nem engedi. Ezt már sokáig nem tűrhetjük. És ha az ille­tékes feleobbségek nem veinek gátat ennek a lel- ketront'ó, soviniszta gyűlölködésnek és az egyházi dolgok profánizálásának. akkor minden alkalmat megragadniuk, hogy’’ a népet elvonjuk: megronfóik felől. Addig is érdemes Hlimkánuk és társainak cikkeit összegyűjteni panaszaink bizonyságául. Payer újabb provokációja Paris, augusztus 1. A Populaire jelenté­se szerint: a szocialista niunkásszervezeíek nemzetközi kongresszusának tegnapi ülésén felszólalt Peyer Károly budapesti szociál­demokrata képviselő is, aki beszédében meg­köszönte azt a szívélyes fogadtatást, amely­ben a magyar kiküldötteket részesítették. A magyar munkások — mondotta többek kö­zött felszólalásában Peyer — hazájukba visz- szatérve, ahol nincsen szabadság, elmondhat­ják, hogy miket láttak a szabadság országá­ban. Magyarországon nem lehet a párisihoz hasonló munkáskongresszust rendezni vörös zászlókkal, mert ez veszedelmes lenne a vö­rös zászlóra és azokra, akik a zászlót kitűz­nék. A szakszervezetek azonban mégis to- vábbküzdenek és a magyarországi munkás­mozgalom egyre előre tör. Peyer Károlynak egy tavalyi nemzetközi kongresszuson tett kijelentése már nagy vihart vert fel Magyar- országon s nem lehetetlen, hogy mostani szereplésének is következményei lesznek. Brazíliában letörik a kommunizmust Páris, augusztus 1. Rio de Janeiro-i ká­bel jelent és szerint, a kamara 118 szavazattál 18 e llen éb en elf ogad ta a komm unizmus él­nyomásáról beterjesztett kormányjavaslatot. Ostromállapot Hankauban London, augusztus 1. Hankauban elren­delték az ostromállapotot, miután a ricsá-ku- lik zendülése alkalmával súlyos összeütközés támadt a kulik s a rendőrök kört. Több kulit megöltek. _______________________________ Megayilt az újonnan épült ESPLÁMADS luxushotel Stadtpark, Wílson pályaudvarra! szemben Genf, augusztus 1. (Saját tudósi tónktól.) A föld három legnagyobb tengeri hatalmassá­ga, Amerika, Nagy-Británia és Japáu értekez­letre ült össze, hogy a tengeri leszerelésről ta­nácskozzék és ilyen módon egy lidércnyomás­tól szabaduljon. Genfben azonban szörnyű össze-vi9sza tanácskozás folyik és Valószínű, hogy nem is lesz megegyezés. De ha névleg meg is egyeznek, ez a konferencia azzal fog végződni, hogy a hadihajók építése u.i lendülettel indul meg nemcsak Amerikában, Angliában és Japánban, hanem Franciaországban és Itáliában is. Amerikának nincsen szüksége könnyű cirká­lókra, a messzenyuló birtoka Nagy-Britáuia nem lehet el nélkülük. Másrészt Amerika azt erősitgeti, hogy neki 8 hüvelykes ágyúval fel­szerelt tízezer tonnás cirkálókra van szüksé­ge, Británia Szerint viszont ez neki felesleges pénzpocsékol ás lenne. Ehelyett megegyezést ajánlott az egyenlőség alapján. Építsen Amerika könnyű cirkálókat, ha nincs is rájuk szüksége. Británia majd az egyenlőség kedvéért nehéz cirkálókat fog építeni, noha szintén nincsen rájuk szűk. sége. Japán pedig 3:5 arányban veszi ki részét ebből az őrületből. Végeláthatatlan vitatkozások folynak most Genfben. Az amerikai delegáció kíván­ságára a leszerelési konferencia teljes bizott­sági ülését, amelyet ma. hétfőn kellett volna megtartani, ké-három nappal ki­tolják. Ezt az elnapolást azzal indokolják meg, hogy a teljes ülést minden részletében elő kell ké­szíteni, azonban úgy látszik, hogy az ameri- kiaiak lépése sokkal komolyabb momentumok alapján történt. Vasárnap reggel Ishii márki japán delegátus felkereste Gibson amerikai vezérdelegátust, aki ezután Jones admirális kíséretében az angol admiralitás főnökénél, Bridgeman-nél tett látogatást. Nem lehetetlen, hogy.., Japán mégegyszer magára vállalta a köz­vetítő szerepét a két párt között. akik nem tudnak megegyezésre jutni. Az amerikai delegáció másrészt most ad­ta közre egy politikai biztonsági klauzula szö­vegét arra az esetre, hogyha a megegyezés te­tő alá kerülne. A biztonsági klauzula szövege a következő: „Abban az esteben, ha 1936 de­cember 31 előtt a szerződést kötő felek egyi­ke arra a felfogásra jutna, hogy a páncélos cirkálók osztályában engedélyezett tonnázst a felek egyike olyan módon sértette meg, hogy ezen osztály össztonázsának helyreállítása szükségessé válik, ez a szerződő fél 1931 után bármikor hat hónapon belül a Szerződő hatal­mak konferenciáját egybehívhatja annak a kérdésnek a megvizsgálására, hogy kölcsö­nös megegyezéssel a helyreállítást keresztül lehet-e vinni. Ha a megegyezés nem lehetsé­ges, bármelyik szerződő fél követelheti a kon­venció megszüntetését.*' Az a tény, hogy az amerikai delegáció vasárnapon nyilvánosságra hozta a klauzula tervezetét, konferencia-körökben azt a néze­tet keltette fel, hogy ez az amerikaiak utolsó kísérlete arra, hogy a brit delegációt valamelyes komp­romisszumra bírják. London, augusztus 2. Az amerikai dele­gáció klauzulájára a Reuter-ügynökség genfi levelezője a következőket jelenti: Ezt az ajánlatot Gibson amerikai fődelegátus az an­gol fődelegátusnak: még londoni utazása előtt előterjesztette és ámbár nem talált kedvező fogadtatásra, a csütörtöki nem nyilvános ülé­sen újból előhozta és ebből magyarázhatjuk meg a brit kabinet pénteki ülését. Az angol delegátusok idáig nem nyilatkoztak a politikai klauzula tervezetéről, amelynek célja nyilván­valóan az, hogy az angolokat biztosítási intéz­ménnyel lássa el az esetre, ha nagy cirkálói­nak számát szaporitaniok kellene. Egy ké­sőbbi Reuter-jelentés szerint a politikai klau­zulát odamagyarázzák, hogy a szerződésre készülő felek között nem nagy a bizalom arra. hogy a szerződés határozmányait a felek tényleg be is fogják tartani. Hogy az angolok egy ilyen klauzulába néni mehetnek bele, az nem kelt nagy meglepetést. A konferencia eredménye ezek szerint még mindig teljesen bizonytalan. Newyork5 augusztus 1. Kellog tengerésze­ti miniszter és a szakértők között a megbeszé­lések egész héten át tartottak és ebből arra lehet következtetni, hogy Amerika még mindig nem mondotta ki az utolsó szót a genfi tanácskozások ügyében. Az amerikai kormány törekvése most arra irányul, hogy miután a nagy reményeket el kellett temetni, legalább provizórikus megoldást hozzon létre, amely bizonyos garanciákat tar­talmaz a cirkálók építéséinek korlátozására. Cootidge nagyon jól tudja, hogy a konferen­cia félbeszakítása az Egyesült Államok tenge­részeti viszonyai Szempontjából sokkal vég­zetesebb következményekkel járna, mintha a konferenciát nem hívták volna egybe. Törek­vése tehát arra irányult, hogy a genfi kudar­cot belpolitikai téren kiegyensúlyozza és a tengerészeti párt vitorláit, amely párt nem­csak Genfben intrikált állandóan, hanem a 1*527 a”gusztus 2, kedd. I Csizi Jód-Bróm gyógyfürdő Ajánlva: érelmeszesedés-, ideg-, csont-, bőr-, mirigy- és izületi bajoknál golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór, görvély- kór és vérszegénységnél stb. Jódfürdők hidegvizkurák, fénykezelés. Otthoni ivó- és fürdokurák Prospektust küld a v Fürdőigazgatóság Csizfürdő—Cizkúpele kongresszus folyosóin is jelentékeny befo­lyással bír, kissé lelohassza. A provizórium lét­rejöttének nincsenek elvi nehézségei és in­kább a technikai kérdések azok, amelyek le- küzdhetetteneknek mondhatók. Közben Cootidge, akinek döntő befolyá­sa van a genfi tanácskozásokra is, nyilatkoza­tot adott ki, amelyet Gibson a konferencia zá- róüiliésén is elő fog terjeszteni. Ebben a nyilat­kozatban még egyszerre van fektetve Ameri­ka álláspontja és hogy mit remélt Cootidge a konferenciától: az adóterhek leszállítását, a tengeri fegyverkezés korlátozását és a nemzet­közi békeakarat megerősödését. Rapid-City, augusztus 1. Coolidge kijelen­tette, hogy Gibson eljárását mindenben he­lyesli, mert Gibson azt az álláspontot képvi­selte, hogy az Egyesült Államok egyetlen olyan határozatához nem tud hozzájárulni, amely a hadiflották jelenlegi állományának növelését akarja elérni. Gibsonnak jelentése kerüli azt, hogy a konferencia sikertelenségé­ért bárkit is felelőssé tegyen. Coolidge elnök azt akarja, hogy az egész kérdést, minél gyor­sabban és minél alaposabban a nyilvánosság­ra hozzák, hogy a közvélemény tudja meg, miért nem léphetnek életbe a kilátásba he­lyezett nagy adókedvezmények. Ameriika nem térhet el elveitől. Az elnök azonban még nem adta fel a reményt, hogy az utolsó pillanat­ban talán mégis sikerül a megegyezést létre- ho2íni­| Csak 14 napig! | I Alkalmi könyvvásár § 11 könyv i 1300 oldal olvasol való ára Ké ISO.— helyett A a portóval együtt csak y Ké 58.— | A tizenegy mű: A Észak rengetegeiben. Jack London regénye. \\ Salamon csillaga. Kuprin regénye. Borgia Lucrézia. Forró Pál regénye. Szenvedély, i> amely öl. Marés regénye. Az élet törvénye. ^ Jack London regénye. Szerelmek városa. G. Dávic Margit regénye. Tudor Erzsébet A Forró Pál regénye. Materialista lélektan, v Gergő regénye. Keesh, a Keesh fia. Jack A London regénye. Semiramis. Forró Pál V regénye. Moloch. Kuprin regénye. A Megrendelhető a ,> Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában ^ Praha, Panská 12 III. SZfíHTÓ QY0R5Y fílRTR HRR1 REGÉNY (i3) — Amikor hirszolgálatunk jelzi az el­lenség közeledését, vagy annak tüzérsége az erőd körletét pásztázza, akkor a földalatti páncélkupoiMk és kazamaták hidraulikus és villan férő segítségével a felszínre emelked­nek, egy ágyú telefonos megfigyelőinek segít­ségével belövi magát a kérdéses pontra, erre többi ágyúink is elődugják torkukat a lő ré­sekből 'és megnyitják a tüzet. Negyven centi- méteres torkuk van, kedvesem. Minden löve­dék harmincnégyezer frankba kerül, igy. te­hát takarékoskodni kell. A telefon és repülők úgyszólván minden becsapódásról hirt adnak. Egy hadiszázadot eltüntet a lövedék telita­lálat esetén a föld színéről, kedvesem. így magyarázta az öreg egész utón a há­ború és hadsereg titkait, hogy megértesse n ti társnőjével ,azt a hatalmat, amelyet szemé­lye képvisel. A vén hím volt ez egy 'érzéket­len fétis körül. Most újra csapatokokkal találkoztak. Té­pett, véres, sáros, kormos emberek tömegé­vel, akik mintha valami deliriumban támo­lyogtak volna előre a teherautók, vöröske- resztes kocsik végnélküli sora mellett. A tábornok meg-megállittatta az autót és kérdezősködött. Dühös tekintetek is szege- ződtek néha a fehér vezérkari kocsira. Mata Hari legalább úgy érezte. Néha pedig sunyi mosolyok szálltak feléljük és Mata Hari visz- sz amosol ygott. Az ut két oldalán most egy-egy hatalmas gödör tűnt fel. A kisebb-nagyobb tölcsérek­nek egyforma alakjuk volt és a tábornok megmagyarázta, hogy ezek a gránátok becsa­pódási helyei. Aztán a domboldalak bükkö­sei és nyiresei kezditek lombtalaukodni. Né­mely fatörzs úgy meredt a magasba, mint földbeszurt karó, lombok és ágak nélkül. Végül csak facsonkok meredtek elő a gránát- tölcsérek körül és feketebarna szin uralta az egész környéket. Az autó lassan haladhatott. Farönkök, eresz Bánkok, fegy v e r alkatrésze k, Összezúzott r oh a maisak ok torlaszolták el az utat és a sok gránáttölcsért már alig lehetett kikerülni. Az ut két oldalán, összegubancolt drótsövények között, árkokban és grániáttölcsérekben pe­dig sárguló, kékülő, zöld és szederjes lila/fol­tókkal tarka zott hullák feküdtek irtózta tó mozdul aflan ságb a n. Az autó újból lejtőbe vágott mély útba tért. Cirkáló járőrök feszesen tisztelegtek, olyan mozdulatlanok voltak az egyenruhások, amig az autó elhaladt, mint kékülő társaik a gránáttölcsérekbeu. Végül megrekedt a ko­csi. A mély ut két oldala beomlott, befon tör­melék és roppant acél roncsok zárták el vég­leg az utat. A romokon őrség. Egy zászlós odasietett a kocsihoz és tisztelgett. Poros volt, arca és kezei szürkék, a rohamsisakjának ónszürké­jén fekelepiros foltok. — Az afrikai vadászok három zászlóalja az erőd nyugati állásaiban van, tábornok-ur. — Vezessen oda. Valamit odakiáltott az őrségnek, aztán hárman megindultak az árok szélén. A sof- főr a kocsiban maradt. Az árok nagy körivet irt le a lejfő alján. A lejtő oldalán csikók fénylettek, viz csurgóit le az árokba. És ennek vízzel telt fenekén íelpuffadt hasú hullák mozogtak. Némelyik ide-oda úszkált torz arcával égnek fordulva, a másik imbolygóit, mint kikötött csónak. A tábornok lakkcsizmái cuppogtak a sárban és a csillogó pocsolyák néha felfröcs- csentek brioseszének tenyérnyi széles karma­zsinpiros oldialsávjaira is. A járás egyre ne­hezebbé vált az Összegubancolt drótsövények, hegyes karók, gránáttölcsérek, szét morzsolt emberi testrészek között. A zászlós előretörtetett és igyekezett az akadályokat elhárítani. Egy drót vágó ollóval nyesegette a tüskés sövényeket, srapnellda- rabokat, gyalogsági ásókat, az izzadtság csak úgy csurgóit róla a nagy igyekezetben. Két szanitéc mellélje szegődött és hordágyuik rud- juival alaposan segítségére voltak, egy-egy bárgyú pillantást vetve a vörös tábornoki stráifra és a titokzatos bronzszinü nőre. Az árok végétéért és a domboldalban sö­tét nyilas feketéllett. Két sötétbőrü rohamsi­sakos katona posztolt a kazamata bejárata előtt s a vörös stráff láttára tisztelgésre emel­ték szuronyos fegyvereiket, — Tábornok urnák alázatosan jelentem, az afrikai vadiászök körlete — mondta liheg­ve a zászlós. A tábornok is nyakig sár volt. Csak Mata Hari ragyogott a napban, mint egy nagy exo- tikus lepke és mosolygott a nagyhatalmú bo­lond öregen, aki az ő parancsára egy gyar­mati tiszt hűlMíját keresi. — A szemei sötétek — gondolta a zász­lós, mint a kazamata nyilasa. És a szanitéoek vigyázállásba emelték a hordágy rudjait. A kazamatából szikár, sápadt ember lé­pett ki. — Tábornok urnák jelentem, Gaston Detours hadnagy, a tizenegyes afrikai vadász- zászlóaljból. Fallien elővette a sürgönyt felső olldal- zsebéből. Orrára aranykeretes csiptetőt il­lesztett és messzire tartotta a papírlapot. — Ez ,az. Tehát ön adta fel a sürgönyt. Ez a hölgy az ön által jelzett egyén holttestét szeretné látni. Vezesse el, ha tudja. — Tudom, tábornok ur. — Hallottam a támadásról. Jól ment a dolog. — Igenis tábornok ur. Az erőd már hat órakor birtokunkban volt. — Nagy veszteséggel járt? — A három zászlóaljból csak huszonegy ember jutott odáig tábornok ur. De a zuávok jöttek utánunk és sűrítettek. A tábornok csiptetője fölött rámeredt a szikár emberre. Valami kérdés lebegett még lilás ajkain, de aztán csak annyit mondott: — Gyerünk, hadnagy ur, bemutatom önt. És amint szótlanul megindultak, Gaston elgondolkozott, hogy tulajdonképpen miért is adta fel azt a sürgönyt. Nem tudta a magya­rázatot megadni magának, csak nézte ezt a magas, nyúlánk, napfényben ragyogó furcsa lényt, aki mintha a véres föld felett imboly­góit volna, hogy a maga halottjára szálljon, lebegve, mint egy halállepke. Talán azért sürgönyzött, mert ezt az ismeretlen női vágyta, talán dróthuzal volt a halott és e köiÉ az ismeretlen lény között. (Folytatjuk.), 9 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom