Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-10 / 155. (1489.) szám

12 1927 julius 10, vasárnap. ^IKCMt/V^G^AR-HlRLAE Milyen idő várható? A déltől nyugat felé haladó előzési zóna a Szude- táidioz ónt. Aussdgból 41, Troppauból 37 mm.-es csapadékot jelenítettek. — A hőmérséklet átlaga 30 fokon tartott, maximuma Losoncon 32 fok volt. — Időprognózis: Félig derült, nyomasztó hőség, ziva­tarra hajló, délkeleti szélied. SZANATÓRIUM >CARITAS< POZSONY, TORNA-U. 18. Tel. 28*95. Tel. 28-95. SzüIészef.-sebészeL-nőgyőgyászat,- urologla és Iarynyologia. [. osztály napi 80.— Kő., II. osztály napi 60.— Kő, Szabad orvosválasztás! Szülési pausálé 8 napra I. osztály Kő. 1600.— m x m X II* • 0 1000.— A párisi Grosa¥escu-pör Felmentették a férjet, aki örökké szereti meggyilkolt feleségét — A kártyázó, flörtölő modem szépasszony és a szolid férj tragédiája — Pár is szenzációja — Steiner legyőzte Niemzovitsot. Kecs­kemétről telefonál iák: Szombat délelőtt Stei­ner győzött az eddde veretlen Niemzovits fe­lett. A Giig>—Asztalos játszma remis-vei vég­ződött. A többi parti függőben maradt. Minden jó háziasszony fehérneműjét ott­hon varrja és hozzá a híres SChfOll chif- fon, vászon, paplanlepedő, ágyJepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat! — Rhe urnát. köszvényt és ischiast az ál­talam Szlovenszkón bevezetett, és évek óta gyakorolt kombiná/lf dr. Jet,el-féle gyógy­mód szerint 10—12 nap alatt teljes sikerrel gyógyítok. Fénves gyógyeredménvek hiteles adatokkal igazolhatók. Előnyök: Rövid gyógy- tartam. tartós gvógveredménv. Tandlich ^sigmond dr., Bratislava. Vödric 42. 6695 Nagyobb forgalmú városi gyógyszertárhoz társ kerestetik Érdeklődni leheti.— Ke melléklésével a kiadóhivatalban. Párás, julius 9. Egy rövid hir jelen tiette a világsajtónak, hogy I a párisi esküdtszék egy méltán világszerte feltü- | nésre számító Ítéletet hozott, néhány héttel azután I hogy a Ibóosii esküdteik igazmondása alapján az osz- : trák bíróság felmentette Grosavescu Trajánmiéit, alól férjét ölte meg. A párisi bírák felmentő Ítéletet hoztak egy másik házassági tragédiában, mely a francia fővárosban éppoly szenzációt keltett, mint a Staatsoper énekesének tragédiája Bécsiben. A divat hercege, aki meggyilkolta feleségét A törvényszéki palota előtt ezrek és ezrek tolongtak, a folyosókait megszállta a kiváncsiak hadserege, a nyári forróságot árasztó tárgyalóte­remben Páris legismertebb alakjai, a nagyvilági élet népszerű figurái zsúfolódtak össze, hogy lássák a íeleséggyilkos Sidnery Comquyt, aki, ha a divat hierarchiájában nem is számíthat királyi dinire, mint Poáret, Paquin vagy Drecol, de a hercegi cím a női divat birodalmában, feltétlenül megilleti. A tárgyalást ismét Flory elnök vezette, ez az átható tekintetű kopasz oregur, aki' az utóbbi évek valamennyi szenzációs bünperének tárgyalásán elnökölt. A karzat megbámulja a bűnöst Elegáns, magastermetü, válaszbékosan öltözött fiatalember Sidney Conquy, a gyilkos. Megtört alak­ján is átsugárzii'k az egykori életerős, és ha az em­ber elfelejti a szenvedéstől feldúlt arcot, a bőr kí­sérteties halványságát, úgy meg kell állapítania, hogy Sidney Oonquy személyében olyan férfivel áll szemben, aki az üzleti életben, valamint a szere­lemben egyaránt sikerhez és győzelemhez iszokott. Oonquy pontosain, részletesen, szinte üzleti szá­razsággal .kezdi elmesélni megismerkedése történe­tét, azt, hogyan találkozott először azzal a leánnyal, aki később felesége, majd áldozata lett. Gisele tizenhétéves volt... 1917-ben Conquy katona volt, kisebb sebesü­léssel a frontról utazott haza, útközben Vickybem ki­szállt, ekkor látta meg először a leányt, aki később a felesége lett. Néhány napot töltött gyógyulás cél­jából a fürdőhelyen, azután tovább utazott Páris felé. Ekkor Gisele Róbert 17 éves volt. Négy év telt e,l, a fiatalokat nem fűzte össze semmi más, mint néhány szórványosam váltott levél. Maguk sem gondoltak arra, hogy a könnyű flört egyszer majd komollyá válik. Nem is keresték szán­Mint ahogy az élelmiszereket vitamin- és kalóriatartalmuk, úgy válassza meg toalett- preparátumait tudományos hatásuk és tisz­taságuk szerint. Tisztító-erém (Cleansing Cream). Könnyű tiszta, amelyet a bőr melegsége olvaszt meg, mélyen behatol a pórusokba, ott feloszlik és eltávolítja mindazokat a tisztátlanságokat, amelyek következménye a mitesserek és a durva bőr. Lággyá, ruganyossá, simává és fogékonnyá teszi a bőrt. Használandó minden reggel és este, mint az arc és nyak kezelésének első foka. Különleges Astringent (Special Astrin- gént), amelyet a kézzel erősen felfelé kenve kell alkalmazni arcon és nyakon. Emeli és meg­szilárdítja a szövetet, helyreállítja az izmok ru­ganyosságát, kisimítja a kontúrokat és a bőrt. Narancs bőrtápszer (Orange Skin Food). Ezt a hathatós tápereju krémet gazdagon ken­je minden reggel és este arcára és nyakára. Kitölti a ráncokat és vonalakat és sima gon­dozott külsőt kölcsönöz a bőrnek. Kitűnő szer vékony ráncok, öregedő arc részére, amely megóv a hervadástól és ráncoktól. Vei/a krém (Velva Cream). Enyhe bőrtáp­szer érzékeny bőr részére. Ajánlatos telt arc részére is, mert táplál, anélkül, hogy kövérré tenne. E LIZABETH ARDEN a legnagyobb gondossággal készíti kitűnő toalettprepará­tumait, mint ahogy a modern élelmiszerlaboratoriumban járnak el. Minden egyes szer a legbehatóbb kísérletek és vizsgálatok eredménye a szerek legcseké­lyebb alkatrészeinek a bőrre való hatását is kipróbálják. Az egyes alkatrészeket bevásárlásukkor alaposabban megvizsgálják tisztaságukra és minőségükre. Csak táblaolajat és gyógyolajat használnak fel. Friss tojást, citromlevet, valamennyit a legjobb minőségben. Ezeket a bőrtápszereket meg is eheti, ha kedve van hozzá. Az egyes púdereket csak növényi festékkel színezik. Ezeknek a preparátumoknak makulátlan tisztasága megóvja és előmozdítja bőrének az egészségét. Minden egyes preparátum külön célt szolgál. A tisztitó krém, hogy feloldja és eltávolítsa a pórusok tisztátlanságát, de nem szivja fel azokat. A bőrtápszereket — Narancs bőrtápszert és az enyhébb Velva krémet — felszívja a bőr, ami által eltűnnek a ráncok és redők. Ha ezeket a különleges preparátumokat minden reggel és este alkalmazza Elizabeth Arden módszere szerint, akkor kell, hogy bőrének hasznára váljék. Az Arden-preparátumok kaphatók: ENGEL D. parfümériájában Bratislava-Pozsony, Nyerges-utca 6. szám Naponta póstal szétküldés. ELIZABETH ARDEN NEW YORK 673 FüthAYenne LONDON 25 OLD BOND STREET, W. 1 PARIS 3 n« d« lt Pál* GBIARRITZ 2 ambetta CANNES 3 Galeriea Fleuriea déko&an a (találkozást; a véletlen szeszélye sodorta össze négy évvel később egy párisi tánc-helyiség­ben. — Fenségesen szép, ragyogó fizőkehaju leány volit Gisele, amikor a füstös, zenés helyiségben megláttam, éreztem, hogy sorsom örökre összefü- ziődötit az övével. A feleség mindent bevallott, a férj mindent megbocsátott 1921 június 2il-én vette feleségül Conquy, Gi- sele Róbertét. Amikor a feleségem lett nem volt titka előt­tiem. Nyíltan, őszintén mindent bevallott; és én nem haragudtam semmiért. Elmondotta nekem, hogy anyja házassági szankció nélkül ól együtt a barátjával, nem titkolta el azt -sem, hogy ő ismeri már a szerelmiét, Angliáiban vi­szonya volt egy fiatal emberrel, aki házasságot ígért neki és később rutul, gyalázatosán cser­benhagyta. Mindent tudtam és mégsem haboztam, sőt úgy éreztem, hogy kötelességem ezt a szerencsétlen, boldogtalan leányt magam mellé venni és megmen­teni a boldogságnak, a családi életnek. Amikor feleségül vette Gisele Róbertét, még apja nagy ipari vállalatában dolgozott, de a családi vállalkozások rosszul sikerültek, ő azonban nem esett kétségbe, hanem nekilátott a munkának és miután a szabóságot kitanulta, megmaradt vagyo­nából először Párás Plageon, majd. később Camnee- ban és Vichyben megalap ltja csakhamar jóhirm év­inek örvendő előkelő divatszalonját. — Sok pénzt kerestem, nagyon sok pénzt. De Giselemek semmi sem elég. Költséges passziói vol­tak. A clipész, a szűcs, a szabó, a kalapos felszívta miniden keresetemet. Ám ami a lég szörnyűbb: Gisele rabja volt a játéknak. Kártyázott, ru- lcttezett és vesztett. Amit én kerestem, azt ő elkártyázta. A nagy divatszalonok hatalmas rezsije pedig sok pénzt emészt fel. És eljött az idő, amikor Con­quy nem tudta már a szükséges összegeket előte­remteni, kénytelen volt felhagyni önálló üzletei­vel és az egyik legnagyobb Faubourg-Saint-Hono- rie divatcégbe lépett be, minit igazgató. A felesége ugyanennél a cégnél vállalt üzletvezetőnői állást. — Ebből is látható, — folytatta Conquy — hogy házasságunkat sem feleségem szenvedélyei, sem üzleti balsorsunk nem zavara meg. Hat évig éltünk együtt boldog, végtelenül boldog házasság­ban. Hat év alatt egyetlenegy összetűzés sem tör­tént közöttünk. Én piedesztá'kta helyeztem asszonyomat, be­csültem, szerettem, imádtam őt. Imádtam, mint az örök Istent... A vénemet adtam volna érte. És most köz/bekiiáltott a magánvád képviselője: — -De ki ontotta az ő vérét! Erre a közbekiáltásra izgatottan morajlik a nézőközönség. A csábító, aki hasonlat a férjre A tárgyalás menete egyre drámaiaíbbá, egyre izgaitóbbá válik. A vádirat elkerülte a csábitó ne­vének említését és a közönség fantáziája a legkü­lönbözőbb neveket kombinálta. Szó volt egy ame­rikai milliárdosról, majd egy befolyásos politikus­ról suttogtak, de íme kiderült, hogy a csábító sem rontómjtiknsabb, mint a férj. Egyszerű, jómódú párisi polgár, aki, mint ké­sőbb nagy miaglleipetiésre megálbipithaltó volt, feltűnően hasonlít — a férjre. A Ba-dherrai való kapcsolatról- először nem akar beszélni a vádlott, de az elnök tapintatosan, szeret-etreméltó-an kérdezni kezdi. A vádlott rá­szánja magát a vallomásra : — Bacher barátom volt, sokat járt hozzánk. Megdöbbenve vettem észre, hogy idők folya­mán sokszor oly furcsán és különösen néznek egymásam a feleségemmel. Házaságunkat a • kölcsönös őszinteség jellemezte. És amikor láttam, hogy valami baij van, hogy ve­szély fenyegeti boldogságunkat, nyíltan megkér­deztem feleségemet és 6 nyíltan válaiszolt. Elmondotta, hogy szereti Badhert és Racher szereti őt De hű akar maradni hozzám* meg- vafllotta, hogy semmi sem történt közöttük, semmi, ami ne volna megbocsátható, ne volna jóvátehető. Én megbocsátottam a feleségemnek, ő meg eluta­zott Caunesbe, hogy kipihenje a fájdalmat* az -iz­galmat, ezt a csúnya, kínos epizódot. „Adja becsületszavát, hogy Gisele nem volt a szeretője" Conquy felesége elutazása után találkozott Ba- cherral és egykori barátjával is őszintén, nyíltan beszélt. Az elnök kérdésére eliermétli, amit Badher- nak mondott. — Azt mondobtanvneki: uram, van önnek joga ahhoz, hogy ellopja tőlem a feleségeimet? Hat éve a* enyém, halt éve vagyunk boldogoík, ne rombolja szét a mi Sebünket, Uram-, adja- nekem a becsület­szavát, hogy Gisele nem volt az ön szeretője. Ra.cher meg-esküdött. Én megráztam a kezét és csak annyit mond­tam : nem haragszom önre. Conquy abban a Íbiszemben élt, hogy felesége Caunesfoen van. Ellenben 1927 junius 24-én Lyonba kísérte a vele baráti viszonyban levő házaspárt, Mme Leviit. A lyoni pályaudvaron váratlan talál hozása volt. Ott várt a sínek mellett a feleségé a vonlatda. Nem egyedül vök. Közvetlen mollejte ulti társa állít —- Bacher- úf Nagy jelenet, elkeseredett távozás. A Conquy háztartást feloszlatják, az asszony panzióba költö­zik. De Conquy mindennek ellenére szerette a fe^- leeégát és bár -tudta, hogy megcsalta, féltékeny volt rá továbbra is. Magándetektívet fogadott, hogy kövesse az asszony minden lépéséi s a magánde­tektívnek sok beszámolnivalója akadt. M. Bacher igen sűrűn látogatta meg az asszonyt. Hogy miért ment el a szerencsétlen férj & hűtlen asszonyhoz? Ez perdöntő kérdés volt, de erre a kérdésre se a tanuk, se a vádlott nem tudott felelni. Mert amikor a tragédia lefolyására vonatkozólag intéztek kérdéseket, Conquyból zokogás tör ki, rá­borul. a pádra. kezét égnek emeli, kéltségbe esetten -tördeli ujjait és tóbólyo-dottként kiáltozza: — Nem tudok, nem tudok, nem tudok semmit, nem emlékszem semmire! — De azt csak tudja-, hogy ön sebezte meg halálosan feleségét? — kérdi -az elnök. — Tudom, mert elmondták nekem. Többet nem tudok. Semmit sem tudok. — S ne-m hallotta-, hogy a felesége kétségbe­esetten kiáltott: Sidney! Sidney! Meg akarsz gyil­kolni? — Elnök ur, ha hallottam volna, nem lettem volna képes arra, hogy hatszor elsüssem a revol­veremet. A tárgyalás közönsége halálos csendben hall­gatja a tragikus jelenetet. Néhány asszony sir, z feszült várakozástól szint-e megremeg a fülledt levegő. A legnagyobb fájdalom az enyém Conquy széttárja a karjait és felkiált: — A legnagyobb fájdalom az enyém, amise csak élő ember elszenvedhet. Én szerettem a fe­leségemet^ én szeretem, jobban szeretem ma is. mint valaha. Örök gyász és örök szenvedés az én sorsom, ameddig élek, gyászolni fogom azt, akit megöltem. A vádlott kihallgatását befejezték. Most né­hány érdekes tanú vonul-t fel, az előkelő divatsza­lon mannequktjei-, akik a szomszédos szobában ta­núi voltak a tragédiának. De az elnök uj tanút szólít: — M. Bacher. A közönség, mint egy ember feláll, mindenki ágaskodik, a szenzáció moraja fut végig a termen és sápadtan, de elegánsan, meghajol az elnök előtt a -tragédia harmadik szereplője. Csak a főügyész kérdez: — Uram, kegyetlen kérdést kell intéznem ön­höz. Mi történt ön és Mme Conquy között? Volt-e viszonyuk egymással? S a lovagias francia teljes mértékben méltá­nyolta a tanú rövid válaszát: — Nem. Majd elmondotta, hogy a lyoni pályaudvaron becsületszavát aditia Conq-uynek, hogy többé nem találkozik feleségével és becsületszavát hűségesen megtartotta. Az egyik védő nem marad adós a közbeszól ássál: — Mrs. Bacher, arra a becsületszóra, -amif -megszegett, ugyláiiszik, nem akar emlékezni. Nem bűnös! Mondják az esküdtei Bacher egész vallomása alatt Conquy zsebken* d-ővel fedte el arcát, mintha nem akarná látni ve- télytársát és a padra csüggeszteibt fejjel ült hosszú percekig, egészen addig, mig a „/másik" elhagyta a tárgyalótermet. Ekkor felemeli a fejét és az es­küdtekre néz. Az elnök a véd- és vádbeszéd után, kiváló jogászok patétikus összecsapása volt, bere­keszti az ülést. Az eeküdí-ek tanácskozásra vonul­nak vissza. A feltett kérdésekre nem-mel vála­szolnak. Az elnök feláll és hirdeti az ítéletet: — Az esküditek' igazmondása alapján Sidney Conq-uyt a bíróság felmenti a vád és következmé­nye alól. Száz és száz ember éljenzésbe tör ki, zseb­kendőket lobogtatnak, férfiak rohannak Con- quyhoz és megszorítják kezét, az éljenzés vé- gighömpölyög a folyosón és percekig zug to­vább a palota előtti hatalmas térségiem. Az esküdtek ítélete a nép ítélete volt. M. HIRSCH műbútorok SpiSská Nová Ves-lg lé-T- Az YMCA német és magyar fruesepoiíjainák első nagy mozgó tábora, a Kiiskárpátokban. Az YMCA magyar és német vezető csoportja 1927. julius 7-tciL 14-ig mindazon fiuk részére, akik az árvaváraljai tábort valamilyen okból kifolyólag látogathatják, a Kiskárpátokban mozgó(vándor)- táborozást rendezi A táborozás főcélja, hogy a fiukkal megismertesse a kies és vadregényes Kiskárpátok legszebb tájait. Azonkívül pedig kel­lemes és hasznos szórakozást nyújtson. A fiuk ál­landó titkári és vezetői felügyelet alatt vándo­rolnak. Élelmezésükről és kellő éjjeli szállásról gondoskodunk. A programot úgy állítottuk össze, hogy a fiuknak nemcsak testi és erkölcsi előnyö­ket biztosítson, hanem a szellemi és a praktikus élet terén is jó szolgálatokat tehessen. Minden szülő és fiatalember figyelmét felhívjuk a tábo­rozásra és kérjük őt, hogy azt részhitelével tá­mogassa. A táborozás szakavatott vezetéséről Stromp Gyula titkár és a német s magyar vezetők nagy része gondoskodik. — Állami ösztöndíjaik a tuberkulózis tanulmá­nyozására. Az egészségügyi minisztérium 'több ösztöndíjat nyújt a tuberkulózis diagnosztikájá­nak és kezelésének tanulmányozására orvosok számára. Az ösztöndíjas köteles három hónapot, egy kimondottan tüdőbeteg szanatóriumban töl­teni. A minsztérium által kijelöli szanatóriumok között szerepel az alsótátrafüredi is. Az ösztöndí­jas teljes ellátást, lakást a kétszáz korona havi honoráriumot kap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom