Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-09 / 154. (1488.) szám

tA&YARHlRJüAE <jSpori^ X ^ J5F<7 SpdrLa szombaton játszik le a középeurópai kupáért szóló selejtező mérkőzésü­ket. A meccsnek csupán annyiban van jelentő­sége, hogy a német csapat uj legénysége ez alka­lommal állja meg a tüzpróbát a most kitűnő for­mában lévő Spárlával szemben. A DFC-ben kü­lönben ezúttal Mahrer és Szedlacsek is vendég­szerepeinek. )( Belgium válogatott tenniszcsapata vasárnap Seheveningenben Holland'a teamja ellen vendég­szerepei. )( A cremonai nemzetközi vivóverseny fleu- rett-csapatverseny^ben Olaszország 3 győzelem­mel lett első. 2. Ausztria 2. 3. Magyarország 1 győzelemmel. Németország győzelem nélkül végzett. A kardcsapat versenyt pénteken vivják. X Uj gátfutó világrekord. Az amerikai baj­nokságokon Johnv Gibson a 440 yardos gátfutás­ban 52.6 mp-el uj világrekordot állított fel. A sulydobásban Kuck 14.75 m-t ért eL )( Magytartírszág—Spanyolország válogatott tenniszmérkőzés kezdődik holnap Budapesten. A spanyol csapat legjobb tagjai Juanico, Paruella és Gonzales. A magyar színeket Kehrling Béla, Pétery, Takács és KLrcbmayer képviselik. )( Magyar galamblövök sikere Hamburgban. Az Európaszerte ismert magyar galamblövőgárda újabb sikert aratott külföldön. A Hamburgban megtartott nemzetközi vadászversenyen, amely a németek legnagyobb összetett versenye, Strass- burger István győzött és a második helyet is ma­gyar lövő, Szomjas Gusztáv fog1 alfa el. A ver­senyen 105-en indultak, jórészt németek, akik közül a legjobb Hennel is csak harmadik tudott lenni a két magyar versenyző mögött. )( A francia úszó Grand Prix vasárnap kerül eldöntésre Párisban. A klasszikus dijat ezúttal harmadszor védi a magyar Bárány István, aki vasárnap aratta a MAC versenyén 100. győzelmét. Bárány ellenfelei a francia Padou, a holland Van Silhout és a belga Parys lesznek. Valószínű, hogy Bárány ismét magyar rekord alatt fog győzni és ezzel végleg Egerbe viszi a Grand Prix-t. )( A jungbunálmii lennisznersenyt a kedvező időjárás folytán program szerint bonyolítják le. Az egyes számok mái döntőkké érettek. Cseh­ország bajnokságát Kocseluh János nyerte Menzellel szemben. — A jubileumi díjban Zsemla győzött Ju9t dr. ellen 6:3, 6:4 arányban. A két öregbajnok élvezetes küzdelmet vívott egy­mással. — A junior egyes győztese Zaoralék lett. — A férfi-párosban a Kozseluh—Soyka pár győ­zött a Zsemla-Menzel kettős ellen. A női egyes­ben Sejna kisasszony legyőzte Kozseluhnét 7:5, 6:3 arányban, Zsemlánó pedig Baselli felett gy őz ed el m e sk ed e tt. )( A Komáromi FG begyőzte az ÉSE-t. Ér­sekújvárt tudósítónk Jelenti: Barátságos mérkőzés Érsekújvárod. A valamikor nagy érdeklődéssel várt kerületi derbyt most csak mérsékelt látoga­tottság kísérte. A meccs maga is lanyha volt. A KFC megérdemelte a győzelmet az erősen tartalé­kolt hazai csapat felett, amelyben azonban a komplett halfsor is teljesen felmondta a szolgá­latot. A KFC góljait Lengyel (2) és Krausz lőtték. Feűer Gábor jól bíráskodott. )( Klubközi tenniszvert>eny Ungvárion. Ungvá­ri sporttudósitőak jelenti: Az UAC és UTK a kettős ünnepen 21 számból álló klubközi versenyt rendeztek. Győzött az UAC 16:5 pontaránnyal. A győztes csapat tagjai voltak F. Kerekes Vera, Lux Baba, Drbal dr.-né, Bankász Vali, Böhm Blanka, Tomcsányi Béla, Székely Gy. Levente, t Papp Ferenc, Kerekes Ferenc, Kontratovich Győző, Kelen Gusztáv, Székely Imre és Aulinger Sándor. Az UAC beigazolta, hogy tenniszhegemó- niáját az UTK feltörő, tehetséges fiataljaival szemben is biztosan tartja. )( A pöstyéni Vadászvédegylet dijlöváver- senye. Pöstyénből jelentik: Az elmúlt napokban nagysikerű versenyt rendezett a Szlovenszkói Vadászvédegylet pöstyéni csoportja. Az újonnan létesített, gyönyörű fekvésű pályán lefolyt ver­senyeket népes mezőnyök és meglepően jó ered­mények jellemzik. Az előkelő és nagyszámú kö­zönség előtt két napon át tartott verseny részletes j eredményei a következők: 1. Gusixtv Tichy (Miihr. i Ostrau) dija 10 üveg gömbre: I. Wilhelms Géza , 10:10. II. Strasser Frigyes 9:10. III. Iírupec Via- \ dimir 9:10. — II. A pöstyéni fürdő bizottság dija, ‘ •20 üveggömbre: I. Krupec Vladimír 20:20. II. 1 Strasser Frigyes 19:20. III. Leonhardi Antal 19:20. ; — III. A pöstyéni fiirdőigtcnzgrrlóság dija három- ; szór 10 agyag galambra: I. Wilhelms Géza 30:30. 1 II. Strasser F. 29:30. III. Lóry Jenő 26:30. — j IV. Pöstyéni hölgyek dija 20 agyagga-laJmbra: I. Strasser F. 18:20. II. Krupec V. 18:20. III. Wil- , helrns G. 17:20. — V. Nagybirtokosok dija a pöstyéni bajnoikságáérl 50 agyag,galambba: I. ^ Wilhelms G. 47:50. II. Leonhardi Antal 42:50. ’ III. Strasser Frigyes 40:50. IV. Krupec V. 39:50. 1 V. Feuer dr. 38:50. — A nagysikerű és pompásan ] díjazott verseny megrendezéséért az érdem a < nagyszámú rendezőséget, élén Krupec elnökkel < illeti. T Kö^AZl>il.^Á<iP A szövetkezetek és a mezőgazdaság Fodor Jenő előadása a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának érsekujvári mezőgazdasági akadémiáján I. A szövetkezet a nép megerősítésének és szervezésének egyik legfontosabb és legtöké­letesebb eszköze. Azoknak a tényezőknek a melyek hivatvák a nép boldogulását előmoz­dítani, — legyen az érdekvédelmi szerv avagy politikai párt — kötelességük a szövetkezeti eszme diadalra juttatása érdekében tőlük telhetőiig közremunkálni mert hiszen a szö­vetkezet teremti meg azt a keretet, amelyben a gyengék, a szegényebbek összefoghatnak s ez által e lle n á ii ókép esség ükét a nagy gazda­sági versenyben fokozhatják. Ezek az igazságok teszik kötelességünk­ké nekünk is, hogy a Szövetkezeti kérdést felszínre hozzuk, azt állandóan szőnyegen tartsuk, sőt hogy a szövetkezeti eszme meg­valósítása érdekéiben gyakorlatilag is közre­munkáljunk. A szövetkezetnek igen sok válfaja van. A tagozódást nem csak egyes kitűzött célok és gazdasági szempontok, hanem az egyes tár­sadalmi osztályok és foglalkozási ágak spe­ciális helyzetei is megszabhatják. A Szövetke­zetek mégis két fő kategóriába sorozhatok: termelő és fagyasztó szövetkezetek osztályába. A két fő kategórián belül aztán az egyes tár­sadalmi osztályoknak alakulhatnak szövetke­zetei : igy a mezőgazdák, az iparosok, a mun­kásoknak stb. Külön-külön termelő és fo­gyasztó szövetkezetek létesülhetnek. Műiket közelebbről azok a szövetkeze­tek érdekelnek, amelyek a mezőgazdasággal, igy a faluval vannak szoros szerves kapcso­latban, előadásomban tehát ezekkel a szövet­kezeitekkel fogok röviden foglalkozni. A fogyasztó Szövetkezetek közül a falusi gazdaközönségre nézve egyik legfonto­sabb szövetkezeti alakulás a falusi fogyasz­tási szövetkezetek. o O Most jelent meg! Most jelent meg! O | Colette három uj regénye: § © Mitsou ....... 22.80 K ® Az örvény szélén . 82.50 X Az örvényben . . 82.50 K g g Régebben megjelent: p. g A gyerekek .... 21.50 X £« Bűnös ártatlanság 29.50 K ű COOOOOOOOCiOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOÓ A falusi fogyasztási szövetkezetek a gyakran elharapódzó áruuzsorát vannak hivatva letör­ni. Sikeres működése elsősorban a helyes ve­zetéstől függ. A szövetkezeti élet emeli az ál­talános műveltséget, de viszof bizonyos előmü- veltséget is feltételez. Sikertelenség esetén majdnem mindig a vezetésben van a hiba. Nem lehet célom az általánosan ismert falusi fogyasztási Szövetkezetekkel itt részletesen foglalkozni, csak azokat a kívánalmakat óhaj­tom leszögezni, amelyek megvalósítása esetén a falusi szövetkezetek nagyobb elterjedése és sikeres működése biztosítható volna. Elsősorban is Szabaddá kell tenni a szö­vetkezeti működést. A szövetkezeti élet nem tűr meg bilincseket. Az ominózus 210-es Szövetkezeti tör­vényt, mely kimondja, hogy szövetkezeti központ az U. D. engedelme nélkül nem alakítható, hatályt a tani l ani kell. A falusi szövetkezetek helyes központi vezetés, közös árubeszerzés nélkül elsorvadnak azonban biztosítani kell nekik azt a jo­got, hogy központjukat maguk választhas­sák, vagy alakíthassák meg. A második foltos követelmény, hogy meg­felelő képzett szövetkezeti vezetők és keze­lők álljanak rendelkezésre. Alkalmas góc­pontokon szövetkezeti tanfolyamokat kellene rendezni, egy létesítendő gazdasági népfőisko­la keretében a szövetkezeti oktatás is meg­rendezést nyerhetne, mert a nyári hónapokban amidőn a gazdasági oktatás szüntetne, a nép­főiskolán a szövetkezeti vezetők és kezelők nyerhetnének megfelelő kiképzési Mig a falusi fogyasztási szövetkezet első­sorban a falusi lakosság háztartási és apróbb gazdasági szükségletét látja el, a nagyobb gaz­dasági szükségleti cikkek, mint pl. műtrágya, vetőmagvak, gépek stb. beszerzésére célszerű­nek mutatkozik egy speciálisan gazdasági szövetkezetét felállítani, mely a nagyobb vi­déki gócpontokon fiókokat létesítene és gon­doskodna nemcsak a gazdák szükségleteinek az ellátásáról, hanem értékesítené a gazdák terményét is. Ilyen szövetkezet felállítására a lépések megtörténtek, a gazdák megértésén és áldozatkészségén múlik, hogy a terv meg is valósulhasson. A termelő szövetkezetek a gazdaközön­ség, főleg pedig a kisgazdatársadaiom gaz­dálkodási viszonyainak a megjavítását céloz­zák­Amit sem az egyéni törekvés, sem az ál­lami támogatás a termelés javítása körül létrehozni nem képes, azt igen könnyen biztosíthatja a kisgazda számára a tömö­rülés és a Szövetkezés. A technika vívmányait a kisgazda társu­lás utján éppen úgy tudja a maga javára gyü- mölcsöztetni, mint a nagy tőkeerejű nagybir­tok. Félreértések elkerülése végett meg kell említenem, hogy termelő szövetkezetek alatt nem a szocialisták és kommunisták által pro­pagált termelő szövetkezetei értem, amelynek megvalósítására a kommün idején kísérletek is tétettek, amikor a kollektív termelés elvét oly mértékben túlozták, hogy a kisgazda meg­szűnt földjének tulajdonosává lenni s ehelyett a szövetkezet munkása lett. A termelő szövet­kezet a mezőgazdaság üzemtecbnikájánajk, a nyersanyag feldolgozásának etb. csak egy- egy részét karolja fel, ennélfogva a Szö­vetkezeti tag nem válik jobbágyává a szövet­kezőinek. Az általam értelmezett termelő szö­vetkezet segít a kisgazdán ott, ahogy egyma­ga boldogulni nem képes, akár azért, mert csekély a tőkeereje, kevés a földje, nincs elég munkaereje, vagy hiányzik a tudás. A mezőgazdaságilag fejlettebb és művel­tebb nyugati országokban a gazdák termelőszö­vetkezeteit mindenütt fellelhetjük, nálunk a termelő szövetkezetek még bölcsőkorukat is alig érték el. A termelő szövetkezetek főleg a talajja­vítás, az okszerűbb növénytermesztés és az ál­lattenyésztés fejlesztését, újabb gazdasági ágak meghonosítását és gazdasági termékek ipari feldogolzásáí célozzák. (F oly tatjuk.) Englis pénzügyminiszter az adóreviziókról ———— —» alig tételezett volna fel valamit a laikus em­ber, szemkápráztató művészi kivitelű tárgyak­kal jelentek meg a kiállításon. Különösen három ipai'ágban szárnyalja túl RuszinSzkó a történelmi országokat: a vas-, fa- és bőriparban. A vasiparban, kezdve a legmüvészibb kivitelű dísztárgyakon, a tűzhelyek kályhák, kerítések pompás változatain át a kovácsiparig, olyn teljesítményekben volt al­kalmunk gyönyörködni, amilyenekre gondolni sem mertünk volna. A faiparban — különösen az asztalosipar terén — a történelmi országok tiz év múlva sem fogják túlszárnyalni Ruszins:;kót, dacára annak, hogy a ruszinszkói ipar jelenleg si­ralomházban ül, szemben a történelmi orszá­gok államilag szubvencionált iparával A fa kidolgozás művészete például a butorkészi- tés terén még a hivatalosan kiküldött prágai urakat is bámulatba ejtette. Néhány iparo­sunk megbízást is kapott egy prágai kiálli- litásra. A cipőiparban is óriási lendület észlelhe­tő. Őslakos cipészeink nem hagyják magukat a Szubvencionált gyáripartól lehengerelteini, hanem végső erejükig küzdenek az évtize­des ipari kultúra nívójának megmentéséért, sőt tökéletesítéséért. Tipikusan jellemző jelensége a ruszűi- Szkói iparkiáilitásnak a rengeteg szeszes ital- nemüek felvonulása. A hazai sör- és likőrkü­lönlegességek egész sora vonult fel a kiál­lításra. Aki nerií tudta még eddig, most láthatja, hogy Ruszinszkóban a harangtól és gyertyá­tól kezdve a boxkenőosig és a benzinig min­dent gyártanak, dacára annak, hogy mind­ezeket a cikkeket nyugatról igyekeznek im­portálni hozzánk. Az ungvári iparkiáliitás egyébként, ha egyebet nem, annyit eredmé­nyezni fog, hogy mi magunk győződünk meg arról, miszerint őslakos iparunk és kereske­delmünk jóság, ízlés és művészi szépség te­kintetében mindenkor felveszi a versenyt a csehországi gyártmányokkal. Prága, julius 8. Englis dr. pénzügymi­niszter a köztársaság összes kereskedelmi szervezeteinek küldöttségét fogadta, mely küldöttség a kereskedelmi világ adóügyi kö­veteléseit adta elő. A pénzügyminiszter a ki- vánságokkai szemben a következőkben fog­lalt állást: Az egyenes adók (jövedelmi és kereseti adó) revíziója 1926 végéig csak azok­ban az esetekben fog megtörténni, amelyek nem tartoznak az adóreformban garantált am­nesztia esetei közé- A miniszter suiyt helyez az adómorál emelésére, valamint arra, hogy folyó év január elsejétől kezdődően az adó­kat rendesen bevallják és fizessék. Ha egy nem anmesztált esetben megállapítják, hogy az adófizető 1927 óta az adókat rendesen be­vallja és fizeti, akkor az illetőt a jövőre nézve nem terhelik a következmények. Egyébként a jövedelmi és a kereseti adó revíziója a revi- ziós bizottságok részéről csak 1928-ban fog megtörténni. A forgalmi adót illetőleg a mi­niszter kijelentette, hogy a revíziótól nem te­kinthet el, hanem ellenkezőleg ezt a revíziót még radikálisabban kell keresztülvinni. A pénzügyi közigazgatás ennél az adónemnél is tekintettel lesz arra, hogy az adófizető a folyó évben miképpen vallotta be és fizette az adókat. Amennyiben kötelességének ren­desen megfelelt, úgy semmi ok sincs arra, hogy az utóbbi éveket revíziónak vessék alá. A miniszter hangsúlyozta, hogy a forgalmi adót a törvényes határidőkre kellett lefizetni s ezért az idén sem adócsökkentéseket, sem pedig részletfizetéseket nem fognak engedé­lyezni. A miniszter a küldöttség ama panaszá­ra, hogy a kereskedőket az adóreviziók a leg­nehezebb szezon idején legsulyosobban érin­tik, azzal válaszolt, hogy a referenseket uta­sította, hogy a revíziókat ne ejtsék meg eb­ben az időszakban. Arra a kérdésre, hogy a pénzügyminisztérium a forgalmi adó átalányo­zását folytatni fogja-e, a miniszter azt vála­szolta, hogy mindent szívesen átalányoztat, hogyha a dologi előfeltételek adva lesznek s hogyha az átalányozás az államnak nem. je­lent kárt. Az őslakos ipar győzelme a ruszinszkói ipari kiállításon Ungvár, julius 8. (Ruszinszkói szerkesz­tőségünktől.) Az Ungváron megnyílt első ru­szinszkói iparkiáliitás megtekintése után a ruszinszkói őslakosságban örömmel alakult ki az a megdönthetetlen vélemény, hogy a kiál­lítás legszebb, legizlésesebb és legértékesebb anyagát kilencven százalékban őslakos ipari termékek adják. Szinte fölemelő az az érzéű ami a szemlélőben keletkezik, amikor látja, hogy olyan őslakos ipari cégek, amelyekről A magyar nemzeti párt vetésűi ja zásai. Komáromból jelentik: A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya ezidén is a magyar községek tekintélyes réiczében arany, ezüst és bronz díszoklevéllel díjazott vetjésdiiazásokat rendezett. E vetésdijazáso- kat a kisgazdák mindenütt nagy örömmel fo­gadták. amit igazol többek között Nagy Mi­hály tornaujfalusi kisgazdának a pártköz­ponthoz beküldött köszönetnyilvánítása is. Ebben az első dilial jutalmazott Nagy Mihály hálás köszönetét mond a magyar nemzeti párt vezetőségének a részrehajtatlan kitün­tetésért, ami annyival inkább meglepte, mi­után ő az országos kér észt ényszoci alista párt tagja. Kereskedelmi tárgyalások Ausztriával. A textiliparosok tárgyalásaival párhuzamo­san ezen a héten az üvegipar képviselői is folytatták tárgyalásaikat. Most, ezeket a tár­gyalásokat a két delegáció plenáris ülése folytatja. Az ülést ma és holnap taTtiák meg. Az eddigi tárgyalásokon a helyzet annyira tisztult, hogy már csak néhánv fontos pont kerül megbeszélésre, de még nem lehet megállapítani, hogv a tárgyalások mikor ér­nek véget és hogy a befejezés pozitív ered­ménnyel fog-e járni. A legközelebbi napok meghozzák a döntést, amikor is előrelátható­lag az ui tarifaszerződés számára határozot­tan meg fognak javulni a kilátások. Julius harmadik hetében lép életbe a csehszlovák—magyar ker-eskedalmi szerző­dés. A magyar kereskedelmi szerződés rati­fikációs okmánya már elkészült, ugv hogy az okmánykicserélés nemsokára meg fog tör­ténni. Valószínű azonban, hogy a szerződés már a kicserélés megtörténte előtt életbe fog lépni. Magyarországon számoltak ezzel az eshetőséggel és Csehszlovákiában szükség lesz, hogyha a parlament a törvényjavaslatot elfogadta, a minisztertanácsnak javaslatot terjeszteni elő azon célból, hogv a szerző­dést a felhatalmazási törvény alapján életbe léptessék. Ez azonban julius 15-ike előtt nem következhet be. miután a pénzügyi fóru­mok ennél az időpontnál előbb a megfelelő instrukciókkal nem tudnak elkészülni. Esze­rint valószínű, hogv a szerződiés julius har­madik hetében fog életbelépni. A prágai tőzsde júniusi forgalma. Sta­tisztikai kimutatás szerint júniusban a prá­gai értéktőzsdén negyvennégvezer kötést, eszközöltek 609 millió korona értékben és az ultimófcrgalomban 29.000 kötést, amelynek értéke 83.9 millió korona volt. + Kissé gyengült a prágai értéktőzsde. A hét végi forgalom a gyöngülés jegyében állt, mert a kétnapos szünet ellőtt realizációkat eszközöltek, melyek kiesé nyomasztólag hatottak. Az alaphan­gúdat azonban neim volt barátságtalan. A zárójegy- zések megint megfeleltek a tegnapi jegyzéseknek. Az üzlet nem volt nagy. A bankpiacon és a beru­házási piacon csak kis variációk mutatkoztak. Az *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom