Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-09 / 154. (1488.) szám
8 — Küldjük gyeunuakttLnlk&t gyakorlati pályáikra! Nagy gondot ad mia a magyar szülőknek gyermekeik elhelyezése, taníttatása. Ezeknek jő lesz tudni, hogy Munkácson állami kereskedelmi akadémia van, magyar tagozattal Itt a tanulók négy óv alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek, mely 6okkal többet ér, mint a gimnáziumi. Mert ha tovább tanulni nem akarnak, ezzel az érett®égi bizonyítvánnyal a gyakorlati pályákon nagyszerűen érvényesülhetnek, ha pedig tovább akarnak taII. Miklós cár maga veszi kezébe a hadsereg vezetését — Anyja és a minisztertanács ellenzi vállalkozását — múlni, a latinból és a filozófiából teendő különbözeti vizsga mellett egyetemre is beiratkozhatnak. Csakhogy ma sokkal könnyebb a szülőknek és a fiatal generációra is jobb és biztosabb, ha gyakorlati pályákon helyezkednek ed. — Az akadémiára négy középiskolát, vagy polgári iskolát végzett fiuk és leányok mehetnek. A városban a vidékiek elhelyezéséről olcsón lehet gondoskodni. — A bővebb felvilágosításokat az igazgatóság adjja meg. — Autóbaleset Szőgyénben. Párkányi tudósi- tónk Írja: A bátorkeszi-i ,Ella‘ gőzmalom tulajdonát képező teherautót a szőgyéni katolikus templom előtti magaslaton e napokban motordefektus érte. minek következtében visszafelé futott a meredek lejtőn. A soitfőr és kísérője, miután a fék le felmondta a szolgálatot, leugrottak és a nehéz jármű vezető nélkül belerohant Csókás Ferenc barti gazda kétlovas kocsijába, melyet felborított és összezúzott. A kocsi utasai: Csókás Ferenc, valamint Árva István nevű fiúcska és egy Humaj Rozália nevű asszony könnyebb sérüléseket szenvedtek. A soffőr ellen megindult az eljárás. — A fürdés hallottjai. Párkányi tudósitónk jelenti: Hlavácsek András tizennégyéves garamkö- vesdi fiú fürdés közben a Garam folyó egyik örvényébe került, ahol elmerült s másnapra már csak holttestét tudták kihalászni. — A párkányi határban egy ismeretlen harmincöt év körüli munkáskülsejü ember hulláját fogták ki a Dunából. Kilétének megállapítására nyomozást indítottak. xx Vétkes könnyelműséget követ el, ezért magára vessen az. kitaek duzzadt mirigyei vannak s m'ég sem tart „GIGiELKA" jódos vizkurát. A hatás frappáns volna! Megrendelhető: „OIGELKA" jódos gyógyforrások vállalatánál, Bardejov (Szío- venszko). — Két öngyilkosság Bálorbeszdn. Tudósítónk jelenti: Kiss István bátorkeszi-i juhász, csöndes jóravaló munkásember tegnap a kisujfalusi állomáson öngyilkossági szándékból a Párkány felé haladó tehervonat alá vetette magát. A mozdonyvezető lefékezett ugyan, de a gép kerekei a szerencsétlen ember mindkét karját lemetszették. Az érsekujvári kórházba szállították, ahol jnost a halállal vivődik. Nemrég halt meg tizen- eg-'éves fia s e feletti bánatában követett el ön- gyi'kosságot. — Ugyancsak tegnap Pavlik Sándor sertéspásztor a mezőn egy fára felakasztotta magát. Leánya éppen akkor hozta apja ebédjét, és sietve levágta az életunt pásztort, akinek már rögeszméjévé vált az öngyilkosság. 'Pavlik már többizben felakasztotta magát, de minden alkalommal idejében észrevették tettét és megmentették az életnek, amelytől kijelentése szerint unalomból akar megválni — Szentföldi és egyiptomi társasutazás indul ez év szeptember 1-én Budapestről, mely a Szentföld összes fontosabb helyeihez el fog Earándokolni. Velencéből expressz hajóval indul az egész társaság s Afrika partjára érve, 'Alexandriából az egyik csoport. Kairóba is utazik. Jeruzsálem és környéke. Betlehem, Názáret, HolttengeT, Jordán, Jerikó. Tiberiás, Kafaraaum. Kána, Tábor és Karme!-begye, Genezáret tavának autókon való felkeresése után a visszautazás az ázsiai gvönvörü parton kényelmes hajóval történik. Szmirnában, Konstantinápolvbajn és Szófiában hosszabb tartózkodás van programba véve. A bibliaijáig fontos helyek jelentőségét, a helyszínen páter Bangha Béla jézustársasági atva fogja méltatni. Az eddig jelentkezettek száma biztosítja az utazás megtartását,. A legolcsóbb részvételi dij turista osztályon 536 pengő. Jelentkezéseket elfogad a Szentföldi Zarándoklatot Előkészítő Bizottság. Budapest. IV., Váci-utca 40. — Napirendien rammlaík a fiataliitási műtétek Budapestem. Budapesti szerkesztőé égtünk jelenti telefonon: Nemrégiben számoltunk be arról, hogy Pálmay Ilka, a budapesti színházi világ sóikat ünnepelt művésznője, fiatalítási műtétnek vetette magát alá s most életerősnek, egészségesnek érzi magát. A művésznőnek azóta is már számos követője akadt. Különösen idegenből keresik fel nagyon sokan a budapesti klinikákat, ahol ezekkel a fiatalítási műtétekkel foglalkoznak. A napokban egy előkelő dúsgazdag német ur kereste fel az egyik közismert magántanárt, hogy fiatalítási műtétnek vesse alá magát. Az operáció tegnap meg db történt páviánmirigy átültetése által s ma a páciens teljesen jól érzi magát. Szinte napirenden vannak most Budapesten ezek a fiatalítási műtétek s főként előkelő, gazdag külföldiek keresik fel a magyar fővárost, hogy ilyen műtétet Végeztessenek magukon. Csupán az a kívánságuk, hogy az operáció híre ne nagyon szivárogjon ki a nagy nyilvánosságra, ami különben érthető is. Tudomásunk szerint a tegnap megfiatalított német ur ás azért jött a magyar főzárosba, hogy ismerősei körétől teljesen távol essék túl ezen a műtéten. xx Vadászok figyelmébe. A tizeníkétszázalékos luxueadó megszűntével figyelmeztetem a vadász- publikumot, hogy a vadászfegyverek ára tetemesen sülyedt és felhívom a vadászközönség figyelmed. óriási fegyverkészletemre, amelyben a legkiválóbb angol, belga és német fegyverek foglalnak helyet. Selfert József. Pozsony—Bratislava, Ba- lászkapu-utca 4. xx A ponyvairodalom mételyező hatásától óvja meg gyermfVd, ha jó olvasmánnyal látja ©1. Rendelje meg a Tapsifüles nyuszikát „A Romanovok fénykora és bukása'* Irta; A. A. Vijruhova 15. 1915 nyarán a császár egyre növekvő elégedetlenséget nyilvánított a fronthelyzet iránt. Panaszkodott, hogy a hadsereget — az elfoglalt állások megerősítése és a lőszé/r kellő utánpótlása nélkül — folytán elöAe hajszolják. Mennyire igaza volt a császárnak, meglátszott abból, hogy egyik vereséget a másik után jelentették, egyik erődítés a másik után kapitulált, elesett Kovno, Novo-Georgievszk, végül Varsó is. Emlékszem egy estére, amelyen a császárnéval ültem a carszkoje-szeloi kastély erkélyén. A császár hozzánk lépett és jelentette Varsó elestéf. Halálsápadt volt, önuralma teljesen elhagyta. — Ez nem mehet igy tovább! — kiáltotta, öklével az asztalra ütve. — Nem tudok tovább nyugodtan itt ülni és nézni, hogyan semmisítik meg hadseregemet. Világosan látom a hibákat, amelyeket elkövetnek — ás hallgatnom kell. Ma beszéltem Krivoseinnel, ő is utalt a helyzet képtelenségére! Nikolajevics mellékkormányt teremt Aztán elmondotta, hogy Nikolaj Nikolajevics nagyherceg az ö tudta nélkül a főhadiszállásba hívta a minisztereket és további viselkedésükre nézve intézkedett, miálital afféle mellék- kormányt teremtett. Varsó eleste után a cár — anélkül, hogy Raszputin vagy a császárnő befolyásolta volna — arra a visszavonhatatlan elhatározásra jutott, hogy maga áll a hadsereg élére. Ez az ő legszemélyesebb, elszánt akarata volt, annak a meggyőződésének következménye, hogy az ellenséget csak igy lehet legyőzni. — Ha önök tudnák, milyen nehéz nekem, hogy szeretett' hazám védelmében nem vehetek részt! — ismételgette állandóan. Én, aki a főhadiszállásra való elutazásáig mindennap találkoztam a császárral, bizonyltom, hogy nem Alexandra FeadoAovna császárné bírta rá felséges férjét erre a lépésre, mint azt Gillard ur állítja könyvében. Ugyancsak nem áll az, hogy a császár annak a hamis módon nekem tulajdonított kijelentésnek a hatása alatt, hogy Nikolaj Nikolajevics nagyherceg árulást követett volna el, határozta magát a parancsnokság átvételére. A császár nem vette komolyan a nagyhercegről szóló pletykákat, — bizonyltja ezt az a tény is, hogy Jusszupov Hercegnő ismert Írásának, amelyről még később .szólni fogok, semmiféle jelentőséget sem tulajdonított. Már régebben átvette volna a hadsereg kommandóját, ha — mint előttem többször kijelentette — nem félt volna attól, hogy ezzel súlyosan megbántja Nikolaj Nikolajevics nagyherceget. A döntő minisztertanács Élénken emlékszem arra az estére, amelyen minisztertanács volt Carszkoje-Szeloban. A tanácskozás előtt őfelségéikkel étkeztem. Asztalbontás után a császár nagyon izgatott volt és folyton azt hajtogatta; akármilyen ellenvetéseket tesznek is, rendületlenül ki fog tartani elhatározásában. Távozásnál azt mondta: — Viszontlátásra, imádkozzatok értem! Megragadtam egy kis szentképet és odanyujfottam neki. Az órák lomhán teltek. A császárné nagy izgalomban volt s mikor az óra a tizenegyet is elütötte és a császár még mindig nem tért vissza, oáászólüotta gyermekeit, kendőt vett a vállára és kiment velünk a palettát övező erkélyre. Az ülésterem átlátszó függönyökkel takart ablakai mögött meg lehetett ismerni a császár és a miniszterek alakját. Egyik miniszter éppen beszédet mondott állva. Már a teánál ültünk, mikor a császár végre derűs arccal belépett, a székbe vetette magát és kezét nyújtva felénk, azt mondta: — Erős maradtam. Nézzetek meg, milyen nehéz csatából jövök. A cár átveszi a hadseregparancsnokságot Visszaadta szentképecskémet és mosolyogva folytatta: — Egész idő alatt a balkezemben tartottam. Miután végighallgattam a miniszterek hosszú és unalmas beszédeit, körülbelül ilyesfélét mondottam: „Uraim, elhatározásom változatlan, két nap múlva indulok a főhadiszállásra". Egyik-másik miniszter úgy festett, mint a leforrázott pudli- kutya. A császár megmondta a nevüket is azoknak a minisztereknek, akik a leghevesebben ellenkeztek., de már elfelejtettem őket és nem akarok tévesen idézni. Elutazása előtt olyan volt a császár, mintha kicserélték volna. Még egy beszélgetése hátra volt — az anyacsászárhéval, aki akkoriban elhitt mindlen pletykát óMilólagor, német kémkedésről, Raszputin befolyásáról, 'stb. és úgy gondolom, minden szóbeszédet, sugdosást készpénznek vett. A beszélgetés a Jelagin-palota kertjében volt. Az anyacsászárnő itt rezideált nyáron át. Az anyacárné ellenzi fia vállalkozását Igyekezett bebizonyitani az anyacsászárnénak, hogyha a háborút ilyen módon folytatják tovább, a hadsereget teljes megsemmisülés fenyegeti és hogy a haza megmentésére át kell vennie a parancsnokságot. A császár azt mondta később, hogy az édesanyjával való beszélgetés jobban próbára tette akm'al&rejét, mint a minisztereivel való hárc és hogy teljes egyenetlenséggel váltak el egymástól. Mielőtt elutazott volna a hadsereghez, családjával együtt az Úrvacsorához járult. A templomból való visszatérésük után meglátogattam őket. Valamennyien a császárné zöld szalonjában ültek a teázó asztal körül. A császár a főhadiszállásról levelet irt hitvesének, aki közölte velem a levélnek azokat a részleteit, amelyekben megérkezése után szerzett benyomásait irta le. A levél szerint a nagyherceg ár ős haragra lobbant, azonban semmiféle véleményt nem nyilvánított, környezete azonban alig leplezte meglepetését és haragját: „Úgy látszik, mindegyikük kormányozni akarja Oroszországot!" A cár szesztilalmat rendel Nem feladatom a háború menetelét leírni, emlékszem azonban, hogy a külföldi sajtó a nagyherceget, mint hazafit állította a közvélemény elé, míg a császárt a német befolyás eszközének bélyegezték. Alig állott azonban az Ur felkentje hadseregének élére, a hadiszerencse az orosz fegyverekhez szegődött és a visszavonulás megállt. Paplanok, nyári teveször takarók, gyapjú göngyölő pokrócok fürdőre Kovács áruházában, Rimavská Sobota Mintákat vidékre bérmenive küldők A császár egyik legfontosabb kormányzati ténykedése a háború alatt a . zesztilalom volt. A császár igy nyilatkozott ebben a kérdésben: „Borzalmas dolog, a kormány hasznot akar szedni a nép iszákosságán. Ebben a kérdésben Kokovcefnek nincs igaza." A császár szívből örült, amikor meghallotta, hogy a parasztok közt növekszik a jólét, hogy a parasztok a bankokban helyezik el megtakarított pénzüket. Anet francia irő azt írja ebben a kérdésben: „II. Miklósnak, a detronizált császárnak jogos dicsősége, hogy ő valósította meg Oroszország legnagyobb belső reformját." Októberben a császár, rövid időre visszatért Carszkoje-Szeloba és onnan elutazván, magával vitte Alexej Nikolajevics trónörököst. Ez volt az első eset, hogy a császárné elvált fiától és bár mindennap kapott tőle egy hosszú, gyermekes nagy betűkkel irt levelet, mégsem tudta leküzdeni fia után való vágyódását. Minden este kilenc órakor bement fia szobájába imádkozni, — ebben az órában szokott a trónörökös lefeküdni. A császárné egész nap a kórházban dolgozott. A vasutigazgatóságtól százezer rubelt kaptam a rokkantak javára és ebből a pénzből rokkant katonák számára kórházat alapítottak, amelyben hajlamuk és tehetségük szerint választott mesterséget tanulhattak. Kezdetben csak hatvan ember lakott ebben a rokkantotthonban, később 9záz. Miután tar pasztalatből tudtam, milyen nehéz egy nyomorék élete, minden módon azon igyekeztem, hogy ezeknek a szerencsétleneknek az életét megkönnyit- sem. Egy év elteltével kétszáz kiképzett mestert — cipészt, könyvkötőt. — bocsátottunk el. A rokkantotthont sokan igénybe vették, de az emberek irigysége itt is sarkamban volt és sok csúnya dolgot kellett megtudnom. A hála azonban mégsem maradt cl. mert rokkantjaim voltak azok, akik később a forradalom alatt megmentettek. 1927 jufius 9, szombat — Ne sírj, Édesem! Szepiőid és arcodat csúfító foltocskák azonnal eltűnnek, ha dr. Poliák- féle Mary Cremet használsz! — Hol vegyem? Kinél kaphatom? — Bármely gyógyszertárban, drogériában, vagy parfümériában, csak vigyázz, hogy valódi legyen! Megrendelheted dr. Polták gyógyszertárából, Piesfany-ból. — Halálos fürdés a Tiszában. Szegedről jelentik: Tegnap délután kettős halálos szerencsétlenség történt a Tiszában fürdés közben. Rácz Gáspár szegedi földbirtokos két leánya, a 20 éves Kati c és a 22 éves Mária együtt fürdőit a Tisza habjaiban. Egymás kezét fogva mentiek mind messzebb és messzebb a Tisza medrében, mikor éles segély- kiáltással mindketten elmerültek a habokban. A mezőn dolgozó munkások azonnal segítségükre siettek. Sikerült is a testvéreket kimenteni a partra. de mivel nem ismerték a hu!adózóknak szükséges első segélynyújtást, a mesterséges élesztési kisérteíeket, mindkét leány rövidesen a habokból való kimentés után meghalt. JSszmHÁ^ZEniE. AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Szombat és vasárnap: A haldokló nemzet, vagy a Lángbanálló vadnyugat. Hétfő: A fekete kalóz. Fairbanks-repriz. Kedd: A vörös jel vagy a Világháború, előestéjén. Szerda: Két szív regénye. Rónáid Colman és Bánky Vilma nagy filmje. Csütörtök: A cár leánya. — A királyi rabszolga. Péntek: He a férfiak tudnák. (*) Érdekes szinházi premier Bregszdsz- ban. Beregszászról jelentik: E hó 2 án este a beregszászi reálgimnázium műkedvelői a Lá- rom felvonásos Tavaszi Ébredés c. Színdarabot adták elő. Külön érdekessége a darabnak? hogy a szerzője egy hetedikes diák, ifj. Zapf Lászlő. Maga a darab érdekes, értékes munka, tele a fiatalság lobogó, féket nem ismerő lendületével, az egyszerű mesét állandó jóízű jelenetek tarkázzák- melyek szűzi tisztasággal mutálnák utat a pubertás lelki rejtelmeibe: öntudatlanul, felkészületlenül, de annál frissebben és igaza-bbau. Olyan igazán, ahogy csak egy hetedikes diák érez. A jele- netezés egészen sima, legfeljebb egy kissé operettszerü. A nyelvezete a darabnak olyan, mint egy hetedikes diáit nyelvezete: ennél diáiko9abban Írni legfeljebb — egy másik diák tudna. A szereplők — csupa diák és diáklány — nem is játszottak, hanem egyszerűen: önmagukat játszották meg. A közönség meleg szeretettel fogadta a darabot és hangosan ünnepelte a fiatal szerzőt. Rádióműsor. SZOMBAT PRÁGA: 10.50, 12.10, 17.10 Zene. — 21.00 Offenbach opera. — 18.20 Német előadás. — 22.00 Sporthírek. — BRÜNN: 12.15, 19.00. 20.40 és 21.00 Zene és dalok. — 17.45 Német előadás. — POZSONY: 18.00 Hangverseny. — 19.20 Gramofonzene. — KASSA: 19.20 Kozák-kvartét. — BUDAPEST: 11.00 Gramofonzene. — 18.00 Katonazene. — 19.45 Dalest. — 22.00 Kamarazene. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 20.15 Hangversenyek. — ZÜRICH: 12.30, 16.00, 17.20 és 20.00 Zene. — 19.00 Harangjáték. — BERLIN: 22.30 Tánczene. — LEIPZIG: 20.00 Mignon, opera. — HAMBURG: 17.15 Hoffmann meséi. — MILÁNÓ: 21.00 A pillangó kisasszony, opera. — ZÁGRÁB: 20.30 Ária- és dalest. VASÁRNAP PRÁGA: 11.30 és 22.20 Hangversenyek. — 18.00 Német előadás. — 20.00 Szimfónikus hangverseny. —• BRÜNN: 11.30, 20.00 Zene. — 18.00 Német küldés. — 22.00 Prágai műsor. — POZSONY 11.00 Séta hangverseny. — 17.00 Prágai küldési — 20.00 Prágai műsor. — KASSA: 19.20 Kedélyes est. — BUDAPEST: 10.00 Nagy mise, — 12.00 Kamarazenekar. — 18.00 Az egér. vígjáték. — 21.00 Szimfonikus hangverseny. — 22.15 Tánczene. — BÉCS: 11.00 Szimfónikus zene. — 18.00 Szonáta est. — ZÜRICH: 11.00, 16.00, 21.00, 21.40 Zene. — 20.00 Vonósnégyes kamarazene. — BERLIN: 20.30 Tánczene. — STUTTGART: 20.00 Kedélyes est. — MÜNCHEN: 1830 Zongora- hangverseny. — RÓMA: 21.10 Szimfónikus hangverseny. — ZÁGRÁB: 22.00 Vig esti zene. — LONDON: 20.00 Harangjátéké %
