Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-06 / 152. (1486.) szám

Nai iidnrank lO eldai 1 n évf. tsa (%486) síim ■ tnrda • 1927 julius 6 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ké A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felel0s : DZUBANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice tg, 11. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hteataU Rcága RU Panská ul 12/111. — Te- lefani3ö3Íl.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha A franciást kegyetlenkedései a gyarmatokon BenszülSH! asszonyok kínzása — Oktalan vérfürdő egy kongói faluban Pár is, julius 5. Léon Bimm, a francia szocialista párt vezére, a Populaire mai szá­mában váratlan és éles támadást intéz a francia gyarmati közigazgatás ellen. Blum ak­ciója szoros összefüggésben áll a kamara küszöbön álló gyarmati vitájával, amelyen Dorriot kommunista képviselő és Sarraut belügyminiszter mérik össze fegyvereiket. Blum több adattal igazolja, hogy a francia hatóságok a gyarmatok benszülötteit magán- társaságok érdekeiért kiszipolyozzák, kínozzák és embertelenül semmibe sem Teszik. Kongóban például számos bensziilött asszony, olyan is, aki még csecsemőjét ápolta, kénytelen volt felső parancsra az őserdőben ogv útépítéshez fogni, csak azért, hogy egy magiánf atár saság intézője kényelmes utón juthasson telepére. A talajkörülmények ennél fí% útépítésnél oly kedvezőtlenek voltak, hogy az asszonyok gyakran három méter mély lyukakat ástak és onnét hozták felszínre az építésre alkalmas földet. Az is előfordult, hogy a. lyukakban dolgozó nőket hirtelen meglepte egy-egv trópusi vihar, betemette őket és később senki sem törődött velük. Blum egy rettenetes büntető expedícióról is tud, amelyet a franciák a bodaj öbölben egy kis ben szülöttfalu ellen vezettek, azért, mert a falu lakossága vonakodott a kirótt munkaerőt szállítani. Most is magániizemröl volt szó. A büntető expedíció a falu egész lakosságát fákhoz kötötte és agyonlőtte. A kato­nák az asszonyok között borzalmas és kegyetlen vérfürdőt rendeztek, öt gyermeket be­kergettek egy kunyhóba, melyet rájuk gyújtottak. Ez az expedíció harminckét benszülöt- tet végzett ki. A falu elöljárója panaszt emelt az expedíció vezetőjénél, mire ez börtön­be vetette, ahoiiuú* soha többé nem jött ki. A német dlsszidensek nem foszthatók meg mandátumuktól A német iparospárl Mayer és Hahnreich kizárása esetén nem írja alá a mandátumfosztást kérő kérvényt — Mit igért a kormány a németeknek a kisebbségi autonómia eszméjének végleges föladásáért Róma és Prága (fi.) Prága, julius 5. Húsz János ünnepét ük meg holnap a hivatalos világ és a cseh nemzet egy része. Prága utcáit és tereit az állam színeivel dí­szítették föl és az ünnep örömére katona­bandák zenés takarodója veri föl a régi vá­rosnegyedek középkori csöndjét. Mi távoltartjuk magunkat az ünneplés­től és az ujjongástól. Nem azért, mintha Húsz János mesternek nem akarnék meg­adni a történelmi alakoknak mindenkitől i kijáró tiszteletet, hanem azért, mert nevét ma oly célok és törekvések propagálására használja föl a tömeg, amelyekre sokszor ugyanazt szeretnék mondani, amit ő kiáltott! oda a konstanci máglyához rozsét hordozói asszonynak: 0 sanota simplieitas — Ö szent együgyüség! Két esztendeje, hogy Húsz János meg- egettetésének évfordulóját állami ünneppé nyilvánították és Marmaggi nuncius elhagyta Prágát, mert a Hradzsin fokára és a köz­épületekre tüntető módon felvonatták a hu­sziták vöröskelyhes lobogóját: Azóta ez a nap úgy él az emberek emlékezetében, mint a Prága és Róma közti harc egyik fontos ál­lomása és ezért nemcsak érthető, de termé­szetes ds, hogy a publicisztika ezt az évfordu­lót atkáimul felhasználja arra, hogy meg­vitassa a csehszlovák állam egyházpolitikai problémáit és bírálat tárgyává tegye a kor­mány intézkedéseit. Két esztendő elég nagy idő ahhoz, hogy az indulatok lehiggadjanak és helyet adja­nak a nyugodt, tárgyilagos megfontolásnak. A prágai túlzóknak elég idejük volt belátni, hogy akkori provokatív magatartásuk nem vált hasznára az államnak, amelynek érde­kében cselekedni véltek, mert a mai időben is áll a francia közmondás: Qui mange de papé en meurt. A normális diplomáciai vi­szony ugyan még ma .sem állott helyre a Va­tikán és a Hradzsin között, de a viszály ma már nem olyan éles, mint két évvel ezelőtt volt, ami nagyrészben azzal függ össze, hogy a nemzeti koalíció helyén ma olyan kormány ül, amelynek többségét majdnem felerész­ben katolikus törvényhozók alkotják. Egy ilyen összetételű kormány, még ha külügyminisztere ugyanaz a személy is, aki két évvel ezelőtt a konfliktust előidézte, nem követheti elődje példáját és keresnie kell az érintkezést a Kúriával. Benes hajlé­kony és simulékony politikus, aki az édes hatalom megtartása érdekében még Kanosz- szába is szívesen elvándorol és régebbi ma­gatartásától homlokegyenest eltérő irányban is kész elvezetni az állam hajóját, ha ilyen­módon megerősítheti nagyon is ingatag po­zícióját. Ily auspicioimok között indultak meg a tárgyalások Prága és Róma között, amelyeknek részleteiről teljesen hiteles és megbízható adatok eddig még nem állanak rendelkezésre, miért is azokra a kombiná­ciókra vagyunk utalva, amelyek a kulisszák mögül mégis csak kiszivárogtak. A legnehezebb dió ma is az egyház­megyéknek az uj állami határoknak meg­felelő kikerekitése, Prága mindenáron azt akarja elérni, hogy a püspökségek határai egybeessenek az állami határokkal, amely törekvéssel szemben néhány igen fontos, világháború előtti precedensre lehet hivat­kozni. Ha a régi Ausztria alatt a boroszlói érsek jogköre osztrák területekre és az ol- mützi érsek jogköre német területekre is kiterjedt, akkor mi akadálya lehet például annak, hogy az esztergomi hercegprímás egyházmegyéje a mai Szlovenszkó területé­re is átnyúljék? Igen nehéz az egyházi java­dalmak kérdése is, amelyben az állam és az Prága, julius 5. A cseh koalíciós köröket most, elsősorban a német agráriusok párt­válsága érdekli. A Lidové Novinv vezércikk­ben foglalkozik a közigazgatási reform meg­szavazásának cseh szempontból váló nagv je­lentőségével. Kiemelten hangsúlyozza azt, hogy a német kormánypártok a reform elfo­gadásával elvileg lemondtak a nemzeti­ségi autonómia követeléséről, amit pedig a parlamentben való első megje­lenésük alkalmával deklarációban juttattak kifejezésre. A német kormánypártok ezért nyelvi, is­kolai. személyi és gazdasági kívánalmak­kal álltak elő. A nyelvi követelések a közigazgatási reform végrehajtására vo­natkoznak. A kormány Ígéretet tett. hogy a végrehajtás gyakorlatában tekin­egyház jogi fölfogása éles ellentétbe kerül egymással. Anélkül, hogy e rendkívül ké­nyes jogi kérdés taglalásába belebocsátkoz­nánk, csupán azt akarjuk megállapitani, hogy az állam még ma is zár alatt tartja a lefoglalt egyházi birtokokat és a földbirtok- reform végrehajtása során ezeket is föl akarja osztani. Az utóbbi időben mindössze az a változás állott be, hogy a lefoglalt bir­tokok kezelésével olyan bizottságot bíztak meg, amely a klérusnak több garanciát nyújt, mint elődje. Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy ezt az uj rendszert már csak azért sem tartjuk kielégítőnek, mert a ma­gyar katolikus papság teljesen ki van re- ikesztve belőle s ezért tökéletesen megért­jük a magyar katolikusoknak azt a követelé­sét, hogy e már Szent István által alapított birtokok kezelésére hivatott bizottságba magyar egyházi férfiakat is nevezzenek ki. Végleges megegyezésre csak akkor ke­letbe veszi óhajaikat. A főigéret azon­ban az iskolai autonómiára vonatkozik. Ugylátszik, hogy a személyi követelések teljesítése címén könyvelendő el Wag­ner professzor kinevezése is az iskola­ügyi minisztériumban a német főiskola- ügy tanácsadó referensévé. Ez a vívmány azonban egyelőre igazán csak — morzsa. A Prager Presse a német ellenzéknek az aktivista kormánypártok ellen való össz- támadásában az őszi községi választások elő­játékát, látja. A félhivatalos szerint Mayer és Hahnreich független napilapot készül alapítani a Bund dér Landwirte sajtójának ellensulyo­rülhet rá a sor Prága és Róma között, ha ezeket az •ellentéteket egy olyan formulával sikerül áthidalni, amelyet mindkét fél elfo­gadhatónak talál. Bár a cseh sajtó erősen bí­zik abban, hogy a megegyezés hamarosan létrejön és szinte nap-nap mellett újabb kom­binációkat tálal fel olvasóinak arról, hogy lei lesz a pozsonyi érsek, mi mégis úgy ítéljük meg a helyzetet, hogy még nagyún sok viz fog lefolyni a Dunán, amíg Prága újra nun- ciust kap és a béke helyreáll. Ezzel kapcso­latban cséh részről olyan követeléseket is lansziroznak, melyeket a Vatikán aligha fog elfogadhatni. Ilyen például az a kívánság, hogy a szláv nyelvnek az egyházi liturgiá­ban nagyobb érvényesülést biztosítsanak. Róma mindig következetesen ragaszkodott a latin nyelvhez, amely holt nyelv létére leg­jobban juttatja kifejezésre a katolikus egy­ház nemzetek fölötti jellegét és ezért kizárt­nak látszik, hogy nyelvi tekintetben enged­Presse a disszidens német, képviselőkről azt az érdekes bírt hozza, hoev elitéltetésük esetén sem foszthatok meg mandátumuktól. — Mayer és Hahnreich német agrárius és Eokert német iparospárti képviselők kö­zött — írja a lap — megegyezés van arra nézve, hogy ha M-ayert és Hahnreichet kizár­nák a klubból s a mandátumuktól is mef akarnák fosztani, akkor Fokért a választási bírósághoz benvui- tandó kérvényt nem fogia aláírni. Mivel a Bund dér Landwirte az iparos­párttal és a magyar nemzeti párttal közös listán szerepek., e két párt hozzájárulása nélkül Maverékat nem lehet kiszorítani a politikai élet színpadáról. Magyar katonai attasé Londonban Berlin, julius 5. Németország, Ausztria, Magyarország és Bulgária kormányai elha­tározták, hogy ezentúl Angliában katonai at­tasékkal is képviseltetik magukat. Francia- ország nem jó szemmel nézi a legyőzőitek konszolidálódásának ezt az újabb jelét és szívesen vette volna, ha Anglia nem egyezik bele a kívánságba. A londoni kormánynak azonban nincs kifogása a német, osztrák, bolgár és magyar katonai attasék ellen. Az első katonai attasé, Hohenlohe herceg ma­gyar megbízott a közeli hetekben el is fog­lalja londoni állását. Olaszország csatlakozott az angol fölfogáshoz és a legyőzött államok a közeljövőben Rómába is elküldik katonai megbizottukat. Franciaország ezzel szemben elutasítja a központi hatalmak kérelmét és nem engedi Párisba a berlini, budapesti, bécsi és szófiai tiszteket.-«*■■»• » ---­Fu ad király „az angolok nagy csodálója" London, julius 5. Fuad egyiptomi király tisz­teletére a Buekingham palotában tegnap este ban­kett volt, melyen az egyiptomi király ée az angol uralkodó az angol—egyiptomi viszony szempont­jából rendkívül fontos pohárköszöntőt mondott. Mindkét király kifejezte a szoros barátság és a megértés szükségességét. Először György mondotla el pohárköszöntőjét, majd Fuad válaszolt. Megkö­szönte azt a rokonszenvet. amellyel Nagybrittánia uralkodója Egyiptomról nyilatkozott. Az angolok mindig támogatták az egyiptomi népet- és része­seivé tették az európai haladásnak. Az egyiptomi nép nagy csodáló'ja az angol nemzetnek és a jövő­ben is a barátság és az együttműködés ki mélyíté­sére fog törekedni. menyeket tehessen a cseheknek, még pedig annál kevésbé, mert ebben az államban na­gyon sok magyar és német katolikus is él. akiket a Kúria aligha akar elidegeníteni magától'azzal, hogy a szláv liturgikus nyel­vet erőszakolja reájuk. Ez a szempont bizonyosan nem kerüli el Róma figyelmét. A Vatikán nagyon jól tudja, hogy csehszlovákiai híveinek egy nagy és igen hitbuzgó részét magyarok és németek alkotják, akikre nézve nem lehet közömbös az, hogy a folyamatban lévő tárgyalások mi­lyen eredménnyel végződnek. Az utóbbi idő­ben a magyar katolikusok részéről számos panasz hangzott el, hogy az uj egyházfők nem tartják eléggé tiszteletben magyar hí­veik nemzeti érzelmeit, és nyelvi jogait. A Prága és Róma közti tárgyalások remélhe­tőleg semmiféle olyan megegyezést nem fog­nak hozni, amely újabb panaszokra szolgál­tathatna okot. zására. A német, keresztényszocialista Deutsche

Next

/
Oldalképek
Tartalom