Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-01 / 148. (1482.) szám
jSewy-^K junius 30. Byrd kapitány, aki tavaly LuLvetl.énül Amundsen ■előtt -Dornier repülőgépével oly hősiesen és váratlanul meghódította az. Északi sarkot, tagnap raggal öt óra 25 perckor (newyorki időszámítás szerint) felszállóit a Newyork melletti Roosevelt repülőtéren, hogy hárommotoros Fokker-gépével és három urasával (Acosta, Bal- cihan és Maville) átrepülje az Óceánt. Utjának bevallott célja Paris. Lind-tcrgh és Chamberlain hőstettei után ez az uj óceáni repülőút nem szenzáció többé, de tekintetbe kell venni, hogy ez alkalommal négyen ülnek a gépben, a repülök számos tudományos megfigyelő- készüléket visznek magukkal és ami a fő, állandó drótnélküli összeköttetésben állnak a kontinensekkel, illetve az Óceánon utazó hajókkal. | Byrd gépe, az America, egyúttal az első hivatalos amerikai postarepülőgép, amely a kormány parancsára teszi meg ezt az utat. Byrd több levelet visz magával Newyork polgármesterétől, egyet Páris, egyet London polgármesterének, egyet pedig Hindenburg német köztársasági elnöknek. Az America pompásan el van látva benzinnel és beavatottak szerint a gép 75 óráig maradhat a levegőben. A hirtelen elhatározott start Byrd az utolsó éjszakán nem aludt. . Estefelé azt jelentették, hogy az időjárás kedvezőre fordult s lehetséges, hogy az America másnap reggel indulhat. A kapitány éjjel három óráig az utolsó meteorológiai jelentésekre várakozott, majd amikor , ezek kedvezőknek bizonyultak, azonnal ki- ’ rohant a repülőtérre, megtette utolsó intéz- . kedéseit, az élelmiszert „behajózta“ a gépbe, a motort utoljára átvizsgáltatta és öt óra után fölszánt. Ámbár az America óriási súlyt képvisel, a start össze-vissza alig 84 másodpercig tartott, s ezt a pompás indulást igen kedvező előjelként kommentálják. Newyorkban a hajnali órákban villámgyorsan terjedt el a hir, hogy Byrd elindul. Az érdeklődők azonnal Roosevelt Field felé indultak s a startnál már 5—6000 ember volt jelen. Egy rendőrosztag a kellő időben érkezett meg, hogy megtisztítsa a teret és lehetővé tegye a fölszállást. Byrd közvetlenül a Söíszállás előtt kijelentette, hogy az America pompás gép, amely a legnagyobb ellenszéllel is könnyedén dacolhat. Ha az időjárás hirtelen tulrosszra fordul, akkor az America megváltoztatja útirányát és az Azori-szigetek fölött jön Európába. A repülőgép több mint kétszáz levelet visz magával egy hivatalos postazsákban. A rengeteg benzin miatt a gép a start pillanatában hét és fél tonnát ] nyomott.. Az Egyesült Államokban a lelkesedés a két ® megelőző repülés dacára ismét elemi erővel tört ki. A lapok oldalszámra közük a Byrd- j ről szóló jelentéseket. A szerkesztőségek előtt ezrével ücsörög a nép, hogy bevárja a percenkint ki akasztott uj híreket. Nagy találgatás folyik akörül, hogy mi tulajdonképpen Byrd célja. Egyesek úgy vélik, hogy a repülő csak érinti Parist és ha elegendő benzinje marad, tovább röpül a kontinens belsejébe, esetleg Becsig, vagy meg tovább. Küzdelem az elemekkel 3 Ennek a harmadik óceániul! repülésnek < specialitása az, hogy Byrd és társai állandó távirati összeköttetésben maradhatnak a szárazföldekkel és a tengeri hajókkal. A ] rádió révén igy percröl-percre megkapjuk a j nehéz ut küzdelmeinek leírását. Amerika f és Franciaország közönsége jóformán együtt 3 küzd és együtt diadalmaskodik Byrddel, ha i pedig a repülőgépet netalán katasztrófa ér- 1 né, úgy a szerencsétlenség — úgy mondhat- 1 juk — a világ füle hallatára folyna le. f Katasztrófától ugyan nem igen kell tartani, j mert az America nagyszerűen Söl van sze- relve s ha két motor föl is mondja a szolgálatot, a harmadikkal még mindig tovább j röpülhet. I i j A rádióértesité9ek nyomán tudjuk, hogy ■ Byrd kapitány is utjának első harmadában l ki volt téve mindama véletlennek és kelle- . meílenségnek, amely eddig minden oceán- ; repülőt kisért. Az első rádiogramraok, melyeket még az amerikai szárazföld, a szigetek és Ujfundíand fölül küldött Byrd, bizalommal és jókedvvel vannak teli. Byrd a fölszállás pillanatában kissé fáradtnak látszott, mert a legutolsó éjszaka egy pillanatra »em hunyta le szemét, de azért ezekben az első jelentésekben váltig hangoztatja jókedvét, erejét és egészségét. Estefelé megjött az első rém: a köd. Az első nyugtalanító távirat igy hangzott: 18 óra 39. Ujfundlandot siirli köd fedi. A köd oly sűrű, hogy gépünk szárnyainak csücskeit sem látjuk. A heves ellenszél csaknem lehetetlenné teszi a navigálást. — A későbbi táviratokat részben a kanadai állomások, részben az óceánon útban levő gőzösök fogták föl. Ezek a jelentések is panaszkodnak, de a repülők bizalma a kedvezőtlen időjárás dacára egyetlen pillanatig sem rendült meg. Az America továbbra is kitart eredeti útiránya mellett. Az első 12G0 mérföldet a gép száz mérföld óránltinti átlagsebességgel tette meg. Beavatott körök szerint, ha az idő rossz is marad, Byrd legkésőbb 17 óra 80 perckor (amerikai idő; 22 óra 20 perc középeurópai idő) Le Bour- getben lehet. A szárazföldi rádiók elvesztik Byrdet A C h a hiti en gőzös Byrdet este 20 óra 30 perckor St. Johnstól 200 mérföklnyire látta. Az automatikus rádióhivój elehet a kanadai állomások éjjel 23 óráig 1200 mérföldnyi távolságból hallották. Az utolsó jelentés a szárazföldre éjfélkor jött 1400 mérföld távolságból. Kinkade, Byrd első mechanikusa, tegnap a Roosevelt gőzösön Európába indult, hogy a repülőgépet Európába érkezése után és a visszafelé való ut megkezdése előtt mégegyszer alaposan átvizsgálhassa. Az ast kétharmada más* már sikerült l London, június 30. Devezes angol rádióállomás (Bristol közelében) ma délelőtt megkapta a Berlin gőzös üzenetét, amely szerint a német hajó távirdásza reggel 8 óra 20 perekor (greenwichi idő) az északi szélesség 48.15 foka alatt és a nyugati hosz- SEuság 25.15 foka alatt tisztán hallotta Byrd jelzését, a „WTW“-t. A repülőgépet a köd miatt nem láthatta. (E jelentés szerint Byrd már megtette utjának két harmadát.) Az „Amerika" személyzete • és beosztása .Páris, junius 30. A Petit Párisién ma közli Maville amerikai repülőfhadnagy (Byrd egyik társa) följegyzéseit. Maville szerint a repülők az ut folytonos halogatása miatt az utolsó napokban igen izgatott és ingerült llekiállapotba kerültek. Byrd az America főparancsnoka, ő az, aki a tudományos megfigyeléseket végzi. Acosta a volánnál ül, Baleken a gépeket ellenőrzi, Maville pedig a rádiót és a mozifelvevőgépet kezeli. Magától értetődik, hogy Acostát, a pilótát, időről-időre fölváltják. A repülőgépen két kormánykerék van, úgy hogy a váltás minden nehézség nélkül megtörténhetik. A szolgálatot úgy osztották be, hogy útközben a résztvevők mindegyike néhány órát alhat. Ha az Americát nyílt tenger fölött géphiba éri, akkor az utasok egy kaucsuktutajra szállhatnak, amellyel napokig a víz fölött maradhatnak. Ilyen katasztrófa azonban szinte lehetetlen. Egyetlen motor is könnyen elhajtja a gépet. Ha mind a három gép felmondja a szolgálatot, a repülőgép még órákig úszhat a vízben. Byrd utjának célja, hogy megvizsgálja a rendszeres Amerika-Európa-repülé- sek előfeltételeit. Útközben állandóan megfigyeli a légáramlatokat, a hőmérsékletet és főleg arra vigyáz, hogy miként lehetne védekezni a motor köré fonódé jégkéreg ellen, amely Nungesse- rk vesztét okozta és Lindberghnek is annyi nehézséget okozott. Az angol paritok előtt! Newyork, junius 30. A Donic nevű gőz&s fölfogta Maville hadnagy utolsó rádiójelemtlétsát, mely már nem a nemzetközi rádiókéáex nyelvén volt miegifog<ailira®va. hanem egyszerű angol nyelvem. A távirat igy szól: „Nincs indőnlk a kódexet használni. Szikra táviratozni most nagyon nehéz munka. Sok üdvözlet!“ — A Dovic azonnali továbbítóba aí jelentést. A honoluki repülők diadala Newyork, junius 30. Maifclaud és Hegedberger, a két amerikai Honohitu-repülő, akik tegnap délután hat órakor (középeurópai idő) megérkeztek Hotnolulha, 23 óra 51 percig voltak a levegőben. A honolului fogadtatás rendkívül ünnepélyes volt. Ez a 1 első eset, hogy Saoi-Franciscóból a Ha- wai-ezig&tekro repültek. Maitland egyúttal megdöntötte a viz feletti repülés vdMjgrejkardjaifc is. ám európai repülésnél az óceán feMti ut Uj-'Pund'lajnd legkeletibb partjától Írország nyugati csúcsáig mindössze 1900 mérföld, mig az amerikai szárazföldről Honoluluig 2430 mérföld a tenger feletti ut. A Hawai-szigeteken a megérkezés napját állami ünneppé avatták. A két repülőnek Coolidge elnök azonnal Szerencsekivánafait fejezte ki. Byrd útközben tudta meg az eredményt s az America fedélzetéről azonnal üdvözlő rádiogramot küldött a szárazföldre. Byrd üzenetét az u.j-skótországi rádió- állomás továbbította Hawai felé. Byrd Irorsság fölött! Byrd és két utitársa. Balról jobbra: Byrd parancsnok, Maville hadnagy és Bért Acosta, az ismert pilóta. óriási $aBiftáise?®dás Oroszországban —. £1 szevjattenror köweSiseasfiéssyea — A moszkvai politika asiaisíb tesacSarsa Moszkva, junius 30. A szovjetpolitikát az utóbbi napokban ismét súlyos csapás érte, amely talán még jelentősebb, mint a kínai kudarc vagy az angol—orosz diplomáciai viszony megszakítása. Az angol Trade Union, amely eddig legalább is tűrte — ha nem helyeselte — Moszkva intézkedéseit, az elmúlt napokban megszakította összeköttetését az orosz szakszervezetekkel. A szakításra az oroszországi kivégzések adtak okot. Orosz illetékes köröknek régóta tervük volt. hogv az angol és az orosz proletariátus közös határozattal ítélje el az angol kormánypolitikát. E célból egy angol—-orosz szakszervezeti bizottság összeillését szorgalmazták, de a tervet a Trade Unió hidegen elutasította. Nagy nehézségek árán Moszkva végre kierőszakolta, hogy az angol szakszervezetek két megbízottat küldjenek egy előzetes konferenciára Berlinbe. Orosz részről e megbeszélésen maga Tomszki. a nemzetközi szakszervezetek elnöke jelent meg. Az oroszok nagy megdöbbenésére az angolok alig tiz percet vettek részt a konferencián s az alkalmat mindössze arra használták föl. hogy tiltakozzanak és kifejezzék felháborodásukat a O. P. U. terrorja és az egyre megismétlődő kivégzéseik ellen. Landsbury Rykovnaik tegnap ugyanilyen értelmű sürgönyt küldött. Az orosz szakszervezetekben angol munkásoknak ez a váratlan magatartása óriási izgalmat és felháborodást keltett .A Trade Union vezetőségét árulással vádolják. Az oroszvidéki városokban napirenden vannak a tiltakozó gyűlések, melyeken féktelen modorban elítélik az angol munkásságot. Azt is kifogásolják, hogy az angol munkások nem tiltakoztak erélyesebben a kínai intervenció és főleg az Arcos-házban tartott házkutatás ellen. Az angol munkások Moszkva szerint „egy platt-, formon vannak az ellenséggel44. — E tiltakozások nem leplezhetik el. hogy a Trade Union magatartásával a szovjet politikáját újabb nagy csapás érte. Páris, junius 30. Egy breszti hajóstársa- ság értesítést kapott egyik hajójától, hogy Byrd repülőgépével délután í4 óra 30 perckor a 49.26 szélességi és 19.48 hosszúsági fok alatt találkozott. London, junius 30. Egy 15 óra 48 perckor érkezett rádiogramm szerint Byrd repülőgépét közvetlen Comwall partvidéke mellett látták. (Cornwall az ir sziget délnyugati tartománya.) Byrd állandó összeköttetést tart fenn a szárazföldi rádióállomásokkal. A rád;©grammok szerint az America fedélzetén minden rendben van és az utasok kedélyállap óta kielégítő. A repülőgép nagy sebességgel halad délkeleti irányban Páris felé. Most már bizonyosra vehető, hogy Byrd átröpüli az óceánt és az esti órákban Párisba érkezik. Legfeljebb egy hirtelen beálló időváltozás okozhat késedelmet vagy katasztrófát. Ellentétes hírek Lonckm, junius 30. A Csangszolin győzelméről és a délkinai csapatok visszavonulásáról szóló hírek valótlanoknak bizonyultak. A londoni reggeli lapok épp ellenkezőleg azt jelentik, hogy a déli csapatok birtokukba vették Homchuang városát, a Shantung tartomány kulcsát. Az északiak veresége állítólag igen súlyos. Borodin meg fog halni? Shanghai, junius 30. Csankaiszek tábornok tegnap igen érdekes interjút adott az Unüed Press munkatársának. A shanghai-i diktátor kijelentette, hogy Borodéin nem él mér sokáig. „Ez az orosz nem térhet vissza épen hazájába. Lakolnia kell bűneiért. Elárulta a kínai nemzeti mozgalmat, kompromittálta és csaknem lehetetlenné tette". Csen Jenő kantőni külügyminiszterről igen tartózkodóan nyilatkozott Csankaiszek. „Csen nem sokat ért a mi }Kolitikoi helyzetünkhöz s úgy gpndoWM", mint Maidban nálunk le p,drága ania Iában a külföldiek szoktak nálunk'1. Csankaiszek kijelentette, hogy csapatai sohasem fogják bántani a külföldiek kínai telepeit. ©fCfSI értesíti 3 világot 31® P®® | |& »© {Cj|j[|SIKi|P| 1JS8 & harmadik gyrdpa-Amerika ylnak szenzációja: a rád!é — Az angol partok kliséiéhez _A uséggy slszáat asfss ktSseSeüRíi© a köddel és ss ©Ss© rendes repasSŐ* pasS ajáraft az ó*eán fölött 5
