Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-05 / 151. (1485.) szám
ttol ss6munk 10 «l«8al VL Mi W, (1486) tzám t Kfidd * 1927 julius 5 MnaattftfSíltolPWBÉSffiffrafcMBfiffircvHlffBiffiMyCTM ' rni 1 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FOROAOH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, n. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivstah Prágait., Panskául 12/111. — Te- tefans303H.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Trianon és a népszövetség Irta: Péter Mihály Nem szégyeljük bevallani, sőt -merjük mondani, hogy úgy nézünk Magyarországra, mint egy vallásos lelkű ember a Mater Dolorosára tekint. Ki veheti ezt tőlünk rossznéven, idesza- kadt magyaroktól? A nemrég boldog Magyarországon láttuk meg az Isten napját. Ott szívtuk magunkba az anyatejet. A magyarságnak édes, bűbájos hangján ott szólaltunk meg először. Magyarország régi, híres iskolái neveltek íel minket, azok tanítottak meg bennünket becsületre, tisztességre. Ott tanultuk meg, hogy milyen áldás a tudomány, a vallás, az erkölcs. Ott tanuljunk meg minden szépet és jót, az ideálokért való 1 tt • kesedóst; fajunk határtalan -szeretétét ott csepegtették belénk. Ki hányhatja azt szemünkre, 'a van benne emberi érzés, csak annyi, mint a -zeniünkből lehulló könnycsepp, hogy mi Magyarországnak mindezekért egészen koporsónk lezártáig olyan hálásak leszünk, mint egy jó gyermek hálás kell, hogy legyen az édesanyjával szemben. Ki vádolhat meg minket, ha mi naponként, ajkunkra vesszük a költő kérdő szavait: „Virul-e még szülőföldöm?" Ha ezt kérdezzük a szellőtől, ezt a bujdosó felhőtől. Ha bánat borul a homlokunkra, ha „azok nem vigasztalnak". Csak a vak, csak a teljesen eszeveszett mondhatja, hogy ez irredentizmus. Ez az érzés benne van az Isten 1 egál só teremtményeiben is, mert még az a madár is vágyva néz azután a fészek után, ah-ol az első napsugár a szemeihez jutott, ahol az első szárnypróbálgatásokat megtette. Tagadjuk, hogy ez az érzés nálunk Irredentizmus volna. Mi nem feszegetjük Trianont, dacára sok- sok mindennek, dacára a wil'soni elvek arculüté- sének, amely úgy hangzott, hogy embereket, népeket nem lehet államba úgy bekebelezni, mint a juhokat be szokták terelni egyik .alvóiból a másikba. Megtörtént. Kinek a rovására fogja felírni a nyilottszemü történetiró? Nem kutatjuk. Mi kezdet óta csak egyet akartunk, követeltünk. szóval, tollal. Azt, hogyha már itt vagyunk, legalább az a minimális jog legyen a mienk, amit Trianon megítélt számunkra. Trianon nem sok jót biztosított nekünk. Hogy is adhatot volna sokat egy békediktátum, egy olyan békeszerződésnek mondott valami, ahol az egyik fél kényszer- helyzetben volt. De egyet kimondott. írásba foglalt. hogy a szabadakarat nélkül ide, általában az utódállamokba foglalt kisebbségeknek olyan emberi jogaik legyenek, melyeket a ni ár majdnem négyszáz esztendővel ezelőtt beköszöntött újkor szelleme proklamált, melyek majdnem százötven esztendővel ezelőtt a francia forradalom vérrel irt *neg. hogy az ember ember, s há ember: szabad legyen, hogy emberhez méltóan nyelvét, kultúráját szabadon fejleszthesse. Mi, akik számára minden elveszett, amihez úgy oda voltunk tapadva, mint a kisded az anyja emlőjéhez, mi a maximumról lemondtunk, — e minimumért. Mi e minimumért. — mely számunkra csak annyit jelentett, mint a legelemibb dolog, mint a tüdő, a szív számára levegő, — hiven teljesítettük mindazt, amit a polgárok számára a törvények előírtak. Fizettük a súlyos adókat a roskadozásig, adtunk katonát, a kaíona- nemzet fiait minden éven felajánlottuk; mindent megtettünk, amit a törvény, mint a polgárok kötelességéit, előírja. És mit kaptunk mi ezért cserébe, megkaptuk-e ezt a minimumot? Ha mi nem szólnánk, a kövek kiáltanának! A trianoni békeszerződés előírja, .— a szerződést a csehszlovák állam magára nézve kötelező erejűnek elismerte, a hatalmasságok megtartásáért garanciát vállaltak. — hogy ez uj hazában mindenki valóban egyenlő legyen. Egyenlő-e? Hogy itt nyelvét mindenki szabadon használhatja, iskolában, bíróságok előtt, mindenütt. Használhatja-e? Hogy itt kultúráját mindenki úgy fejlesztheti, amint egyénisége, érzése, nevelése hozta magával. Fej- lesz'heti-e? A földreformot nem arra használ- vják-e fel, hogy a magyarságot vagyonila-g koldussá legvék Azt mondja a békeszerződés, hogy ki-ki annak az államnak a polgára, amelyik államban ott lakott, mikor a békeszerződés ratifikáltatott. Annak a polgá^a-e? Nem inkább hontalan-e sok-sok ezer? A békeszerződés előírja, hogy minden utódállam annak az etőállamnak a terhét tartozik viselni, amelyből lerüigipt nyeri. Visoti.eV Miért, van annvi hontalan? Miért anyFranciaországban a Bloc National a radikálisok bevonásává! ff séges köztársasági blokkot szervez A kamarai választások előkészítése — TardSey, Katier és P*er?et Jelentős beszédei — „Köztársasági front a nemzetközi hullám ellen11 Páris, julius 4. Tardieu közmunkaügyi miniszter vasárnap Befloríban fontos politikai beszédet mondott, amelyet általában a mérsékelt" köztársasági párt választási elő- megnyi'latkoátsának tekintenek. A miniszter mindenekelőtt a Poincaré-kormány nagy pénzügyi tetteit méltatta és kijelentette, bogy a mii bevégzése szempontjából okvetlenül folytatni kell az eddigi politikát. Az első feladat-a frank stabilizálása, de számos más nagyiont osság u törvényt is meg kell szavazni, igy a katonai reformokat és az uj vámtarifát. Tardieu fölhasználta a* alkalmat, hegy beszéljen anniak a nagy köztársasági koncentrációs pártnak megalakításáról is, amelyet az eljövendő választások sikere érdekében a polgári pártoknak föltétlenül meg kell alakitaniok. Beszéde végén a miniszter fölhívta a válasz* tókai és d ’ köztársaságiakat, hogy támogassák Poinoaré eddigi politikáját, mert csak igy valósulhat meg Franciaország restaurációja. Bizonyos, hogy Ratier szenátor, a demokrata köztársasági szövetség elnöke, azaz a nemzeti blokkhoz közelálló párt tagja, nem véletlenségből mondott Bordeauxban hasonló értelmű beszédet, mint Tardieu Bel- forí'ban. Harmadiknak Raoul Peret volt francia pénzügyminiszter és kamarai elnök hangoztatta vasárnapi beszédében a köztársasági pártok egybefogdsának szükségességét. Az eljövendő választásokon a francia köztársaságiaknak egv zászló alatt kell küzdeniük az egyre hatalmasodó nemzetközi hullám ellen. A köztársasági pártok blokkja nem utópia és nem harci cselekedet s csak azok vehetnék hadüzenetnek, akik nem azonosítják magukat a jelenlegi állam renddel és annak alapvétő köztársasági elveivel. Világos, hogy ezek a manifesztációk a radikális pártot, vagy legalább annak egy részét el akarják választani a szocialista pártoktól és a nemzeti blokk alszárnyává akarják avatni. Beavatott körök szerint a vasárnapi Károm nagyjelentőségű nyilatkozatot részletes tárgyalások előzték meg s a radikális párt egy része már meg is adta beleegyezését az uj pártkeretek fölállításához. Ha a radikális párt otthagyja a baloldalt, akkor a baloldali kartell egyszersminden- korra halottnak tekinthető, viszont a jobboldali blokk kénytelen engedni eddigi szélsőséges álláspontjából és mérsékeltebb politikát kell kezdenie. Az 1928 tavaszán megtartandó kamarai választásokon ez az erős jobboldali és központi szervezet mindenesetre nagy reményekkel vonulhatna fél. A ©und dér Landwirfe Hátságai a koalíció válsága A nénet agráriusok országos párt^eseSősége dönti el, ki szegte meg a párt taktikáját: SpBsia többsége-e, vagy Maver és Kaha- reich — A dssszidensek meg akarják akadályozni, hogy a párt a szenátusban is megszavazza a közigazgatási reformot — A német keresztényszocsálisták szlovenszkói kísérletezése Prága, julius 4. A nemzetgyűlés mindkét háza. két hét múlva megkezdi nvári szabadságát. A szenátus legközelebbi ülését julius 11-én, hétfőn délután 4 órakor tartja. (Szombaton a parlamenti kőnyomatos téves jelentést adott ki: a szenátus nem ülésezett). A szenátus elsősorban elintézi a közigazgatási reformot. A képviselőház csütörtökön a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződést, a kóbor cigányokról szóló törvényjavaslatot tárgyalja. Ülésezni fog pénteken és szombaton, továbbá julius 12-től mindennap 15-ig bezárólag. A képviselőháznak le kell még tárgyalnia az útépítési javaslatot, a kény- szermunkafelepek törvényét, a Finnországgal és Törökországgal kötött kereskedelmi szerződést. Ezzel azután mindkét ház befejezi munkáját és julius 16-án megkezdi nyári szabadságát. A parlament az eddigi diszpozíciók szerint csak szeptemberben ül újból össze a községi választások előtt. (:) Prága, julius 4. A képviselőházban a [ menetes — azzal a szenzációval végző- közigazgatási reform tárgyalása. — mint is-1 dött, hogy a Bund dér Landwirf e két képvinyi nyugdijától megfosztott? Van-e toll, ha a napba mártaná is valaki, hogy leírhatná azt a rémes valóságot, hogy a békeszerződések minimuma mennyire nincs betartva? Jobban mondva be van tartva olt, azon részeiben mindenütt, ahol a győzőknek kedvez; de sehol egy részben sem, meJv a legyőzőiteknek, a kisebbségeknek biztosit jogokat. Azt a szomorú helyzetet, mely ma egész Európában fennáll, csak e napokban a magyar Felsőház ülésén az egyik felsőházi tag ezzel a rövid mondattal jellemezte: „Trianonba belelőttek!" Mondta ezt az illető abból az alkalomból, hogy a népszövetség a román—magyar birtokper ügyében úgy járt el, amint mindnyájan tudjuk. A békeszerződés világosan mondja, hogy idegen állampo'gárok javad elkobozni nem lehel, j És ez ügyre nézve döntő bíróságot szerveztek. S mi történt mégis? Dacára annak, hogy ezt a 295. paragrafust maguk a Társult Nagyhatalmak alkották és dacára annak, hogy a Romániában elkövetett törvénytelen és békeszerződésellenes eljárásokkal szemben a Társult Hatalmak által szervezett, úgynevezett népszövetségnek kellett volna érvényt szereznie ennek; — nem tette, ahogy azt a felsőházi tag mondotta: az egyik féllel szemben nem merte, a másikkal szemben nem akarta. A népszövetség mindig érvényt szerzett Magyarországgal szemben a trianoni béke azon rendelkezéseinek, melyek kárpótlásokra és egyebekre vonatkoznak, de azon rendelkezéseinek, melyek Magyarország vagy i nnak polgári számára az utódállamokban való védelmét írja elő, nem szerzett érvényt. Magyarország esetéről lévén szó, találóan 'mondotta tehát az a felsőházi tag, hogy „Trianonba belelőttek". Nem Magyarseilője: Mayer és Hahnreách a javaslat ellen szavazott. A két képviselő a lapoknak nyilatkozatot adott és megindokol ja eljárását. Mayer és Hahureich közli, hogy a párt országos vezetősége 1927 junius 8-án meghatalmazta a klubot, hogy a javaslatot az alkotmányjogi bizottságon engedje keresztül, a házban azonban nyolc követeléstől tegye függővé szavazását. A klub előtt tehát két lehetőség állott. Vagy betartja az országos vezetőség határozatát és kierőszakolja a nyolc pont teljesítését, vagy pedig, ha ez nem ^kerül, a javaslat ellen szavaz. A klub többsége azonban egy harmadik utat választott. amely az országos vezetőség határozatával nincsen összhangban és ezt mi — írják a képviselők — lelkiismeretünkkel nem tartják összeegyeztethet,őnek. A klub most egy hivatalos kommünikét ad ki. amellyel a nyilvánosságot olyképpen informálja, hogv mi pártfegyelmi vétséget követtünk el. Ezzé'1 szemben megállapítjuk. hogy magú » klub nem tartotta be nemzeti és pértkötelességét. A közigazgatási reform a legsúlyosabb csapás, amely eddig a szudétanémet népet érte, mert ez a törvény a német, önkormányzat utolsó maradványát is megöli. Felszólítjuk a német közvéleményt s különösen a Bund dér Landwirte tagjait, a kerületi és országos vezetőségeket, hogy az utolsó pillanatban tegyenek kísérletei s akadályozzak meg. hogy a pár* szenátorai megszavazzák a javaslatot. A német agráriusok országos pártvezetősége lesz most hivatva eldönteni, hogv vajion a két disszidens, vagy pedig a klub többi tagjai követtek-e el pártfegyelmi vétséget. A dolgok ilyetén állása rendkívül kellemetlen a koalícióra, mert a pártvezetőség esetleges elutasító ellenzéki állásfoglalása a kormánytöbbség fölborulását eredményezheti. A félhivatalos rágalmak » # A német kormánysajtó a félhivatalos Prager Presse-vel az élén igyekszik kedvező hangulatot teremteni Spina mellett. A Prager Presse tendenciózus támadást intéz ezzel kapcsolatban a magyar nemzeti párt, ellen is. A 'lap többek között, ezeket írja: — A legutolsó parlamenti választásoknál a magyar nemzeti párt sikerét, szövetségének. a Bund dér Landwirte-nek köszönheti. (?) Most, a nemzeti párt, nem tesz eleget kötelezettségednek. Igaz. hogv eddig a saját utjain haladt, de mindig kerülte azt. hogy ellenzéki álláspontot foglaljon el. A kötelezelt- ségek nemteljesitése még a választások idejére megy vissza. A magyar nemzeti párt ugyanis bizonyos választási pénzeket még nem téritett meg a Bund dér Landwirte-nek. Ezt a kérdést már több ízben tárgyalták és ha most a magyar párt a németek felszóli- rásának nem tesz eleget, ugv ezek az ügyet Pötös útra terelik. Bizonyos, hogy ez a dolog nem fog a két pártnak egymáshoz való közeledésére vezetni. ország lőtt bele, mert az Trianont fennállónak tekintette 8 annak paragrafusaihoz mindenben tartotta magát, ha rogy,ásig is, — de belelőtt a békeszerződés végrehajtására hivatott nemzetközi testület. Itt mi Trianont sohase bolygattuk. Mi is mindent megtettünk és ez ntán is teljesítünk, amit számunkra, mint kisebbségekre nézve a törvények előírnak. Mi Trianonba sohase lőttünk bele. Ezután se tesszük. De utoljára is mi lesz abból, ha itt nálunk is csak az a jó és csak annak kell érvényt szerezni, ami a békeszerződésekben a töbségre nézve jó, de az már mind rossz és figyelembe sem veendő, ami ránk, kisebbségekre nézve jó? Mi lesz abból utoljára is, ha Trianont maguk az alkotók, — mert hiszen eddig még egyetlen jogos panaszunknak se adott helyi a népszövetség — lövöldözik?!...
