Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-05 / 151. (1485.) szám

ttol ss6munk 10 «l«8al VL Mi W, (1486) tzám t Kfidd * 1927 julius 5 MnaattftfSíltolPWBÉSffiffrafcMBfiffircvHlffBiffiMyCTM ' rni 1 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FOROAOH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, n. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivstah Prágait., Panskául 12/111. — Te- tefans303H.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Trianon és a népszövetség Irta: Péter Mihály Nem szégyeljük bevallani, sőt -merjük mon­dani, hogy úgy nézünk Magyarországra, mint egy vallásos lelkű ember a Mater Dolorosára tekint. Ki veheti ezt tőlünk rossznéven, idesza- kadt magyaroktól? A nemrég boldog Magyaror­szágon láttuk meg az Isten napját. Ott szívtuk magunkba az anyatejet. A magyarságnak édes, bűbájos hangján ott szólaltunk meg először. Ma­gyarország régi, híres iskolái neveltek íel min­ket, azok tanítottak meg bennünket becsületre, tisztességre. Ott tanultuk meg, hogy milyen áldás a tudomány, a vallás, az erkölcs. Ott tanuljunk meg minden szépet és jót, az ideálokért való 1 tt • kesedóst; fajunk határtalan -szeretétét ott csepeg­tették belénk. Ki hányhatja azt szemünkre, 'a van benne emberi érzés, csak annyi, mint a -ze­niünkből lehulló könnycsepp, hogy mi Magyaror­szágnak mindezekért egészen koporsónk lezár­táig olyan hálásak leszünk, mint egy jó gyermek hálás kell, hogy legyen az édesanyjával szemben. Ki vádolhat meg minket, ha mi naponként, aj­kunkra vesszük a költő kérdő szavait: „Virul-e még szülőföldöm?" Ha ezt kérdezzük a szellőtől, ezt a bujdosó felhőtől. Ha bánat borul a homlo­kunkra, ha „azok nem vigasztalnak". Csak a vak, csak a teljesen eszeveszett mondhatja, hogy ez irredentizmus. Ez az érzés benne van az Isten 1 egál só teremtményeiben is, mert még az a madár is vágyva néz azután a fé­szek után, ah-ol az első napsugár a szemeihez ju­tott, ahol az első szárnypróbálgatásokat megtette. Tagadjuk, hogy ez az érzés nálunk Irredentizmus volna. Mi nem feszegetjük Trianont, dacára sok- sok mindennek, dacára a wil'soni elvek arculüté- sének, amely úgy hangzott, hogy embereket, né­peket nem lehet államba úgy bekebelezni, mint a juhokat be szokták terelni egyik .alvóiból a má­sikba. Megtörtént. Kinek a rovására fogja felírni a nyilottszemü történetiró? Nem kutatjuk. Mi kezdet óta csak egyet akartunk, követel­tünk. szóval, tollal. Azt, hogyha már itt vagyunk, legalább az a minimális jog legyen a mienk, amit Trianon megítélt számunkra. Trianon nem sok jót biztosított nekünk. Hogy is adhatot volna so­kat egy békediktátum, egy olyan békeszerződés­nek mondott valami, ahol az egyik fél kényszer- helyzetben volt. De egyet kimondott. írásba fog­lalt. hogy a szabadakarat nélkül ide, általában az utódállamokba foglalt kisebbségeknek olyan emberi jogaik legyenek, melyeket a ni ár majdnem négyszáz esztendővel ezelőtt beköszöntött újkor szelleme proklamált, melyek majdnem százötven esztendővel ezelőtt a francia forradalom vérrel irt *neg. hogy az ember ember, s há ember: szabad legyen, hogy emberhez méltóan nyelvét, kultúrá­ját szabadon fejleszthesse. Mi, akik számára minden elveszett, amihez úgy oda voltunk tapadva, mint a kisded az anyja emlőjéhez, mi a maximumról lemondtunk, — e minimumért. Mi e minimumért. — mely szá­munkra csak annyit jelentett, mint a legelemibb dolog, mint a tüdő, a szív számára levegő, — hiven teljesítettük mindazt, amit a polgárok szá­mára a törvények előírtak. Fizettük a súlyos adókat a roskadozásig, adtunk katonát, a kaíona- nemzet fiait minden éven felajánlottuk; min­dent megtettünk, amit a törvény, mint a polgárok kötelességéit, előírja. És mit kaptunk mi ezért cserébe, megkaptuk-e ezt a minimumot? Ha mi nem szólnánk, a kövek kiáltanának! A trianoni békeszerződés előírja, .— a szerződést a csehszlo­vák állam magára nézve kötelező erejűnek elis­merte, a hatalmasságok megtartásáért garanciát vállaltak. — hogy ez uj hazában mindenki va­lóban egyenlő legyen. Egyenlő-e? Hogy itt nyel­vét mindenki szabadon használhatja, iskolában, bíróságok előtt, mindenütt. Használhatja-e? Hogy itt kultúráját mindenki úgy fejlesztheti, amint egyénisége, érzése, nevelése hozta magával. Fej- lesz'heti-e? A földreformot nem arra használ- vják-e fel, hogy a magyarságot vagyonila-g kol­dussá legvék Azt mondja a békeszerződés, hogy ki-ki annak az államnak a polgára, amelyik ál­lamban ott lakott, mikor a békeszerződés ratifi­káltatott. Annak a polgá^a-e? Nem inkább hon­talan-e sok-sok ezer? A békeszerződés előírja, hogy minden utódállam annak az etőállamnak a terhét tartozik viselni, amelyből lerüigipt nyeri. Visoti.eV Miért, van annvi hontalan? Miért any­Franciaországban a Bloc National a radikálisok bevonásává! ff séges köztársasági blokkot szervez A kamarai választások előkészítése — TardSey, Katier és P*er?et Jelentős beszédei — „Köztársasági front a nemzetközi hullám ellen11 Páris, julius 4. Tardieu közmunkaügyi miniszter vasárnap Befloríban fontos politi­kai beszédet mondott, amelyet általában a mérsékelt" köztársasági párt választási elő- megnyi'latkoátsának tekintenek. A miniszter mindenekelőtt a Poincaré-kormány nagy pénzügyi tetteit méltatta és kijelentette, bogy a mii bevégzése szempontjából okvet­lenül folytatni kell az eddigi politikát. Az első feladat-a frank stabilizálása, de számos más nagyiont osság u törvényt is meg kell szavazni, igy a katonai reformokat és az uj vámtarifát. Tardieu fölhasználta a* alkalmat, hegy beszéljen anniak a nagy köztársasági koncentrációs pártnak megalakításáról is, amelyet az eljövendő választások si­kere érdekében a polgári pártoknak föltétlenül meg kell alakitaniok. Beszéde végén a miniszter fölhívta a válasz* tókai és d ’ köztársaságiakat, hogy támogas­sák Poinoaré eddigi politikáját, mert csak igy valósulhat meg Franciaország restaurá­ciója. Bizonyos, hogy Ratier szenátor, a demo­krata köztársasági szövetség elnöke, azaz a nemzeti blokkhoz közelálló párt tagja, nem véletlenségből mondott Bordeauxban hason­ló értelmű beszédet, mint Tardieu Bel- forí'ban. Harmadiknak Raoul Peret volt francia pénzügyminiszter és kamarai elnök han­goztatta vasárnapi beszédében a köztár­sasági pártok egybefogdsának szükséges­ségét. Az eljövendő választásokon a francia köztársaságiaknak egv zászló alatt kell küzdeniük az egyre hatalma­sodó nemzetközi hullám ellen. A köztársasági pártok blokkja nem utópia és nem harci cselekedet s csak azok vehet­nék hadüzenetnek, akik nem azonosítják magukat a jelenlegi állam renddel és annak alapvétő köztársasági elveivel. Világos, hogy ezek a manifesztációk a radikális pártot, vagy legalább annak egy részét el akarják választani a szo­cialista pártoktól és a nemzeti blokk alszárnyává akarják avatni. Beavatott körök szerint a vasárnapi Károm nagy­jelentőségű nyilatkozatot részletes tár­gyalások előzték meg s a radikális párt egy része már meg is adta beleegyezé­sét az uj pártkeretek fölállításához. Ha a radikális párt otthagyja a baloldalt, akkor a baloldali kartell egyszersminden- korra halottnak tekinthető, viszont a jobb­oldali blokk kénytelen engedni eddigi szél­sőséges álláspontjából és mérsékeltebb poli­tikát kell kezdenie. Az 1928 tavaszán meg­tartandó kamarai választásokon ez az erős jobboldali és központi szervezet minden­esetre nagy reményekkel vonulhatna fél. A ©und dér Landwirfe Hátságai a koalíció válsága A nénet agráriusok országos párt^eseSősége dönti el, ki szegte meg a párt taktikáját: SpBsia többsége-e, vagy Maver és Kaha- reich — A dssszidensek meg akarják akadályozni, hogy a párt a szenátusban is megszavazza a közigazgatási reformot — A né­met keresztényszocsálisták szlovenszkói kísérletezése Prága, julius 4. A nemzetgyűlés mindkét háza. két hét múlva megkezdi nvári szabad­ságát. A szenátus legközelebbi ülését julius 11-én, hétfőn délután 4 órakor tartja. (Szom­baton a parlamenti kőnyomatos téves jelentést adott ki: a szenátus nem ülésezett). A szenátus elsősorban elintézi a közigazgatási reformot. A képviselőház csütörtökön a Ma­gyarországgal kötött kereskedelmi szerződést, a kóbor cigányokról szóló törvényjavasla­tot tárgyalja. Ülésezni fog pénteken és szombaton, továbbá julius 12-től mindennap 15-ig bezárólag. A képviselőháznak le kell még tárgyalnia az útépítési javaslatot, a kény- szermunkafelepek törvényét, a Finnországgal és Törökországgal kötött kereskedelmi szerződést. Ezzel azután mindkét ház befejezi munkáját és julius 16-án megkezdi nyári szabadságát. A parlament az eddigi diszpozíciók szerint csak szeptemberben ül újból össze a községi választások előtt. (:) Prága, julius 4. A képviselőházban a [ menetes — azzal a szenzációval végző- közigazgatási reform tárgyalása. — mint is-1 dött, hogy a Bund dér Landwirf e két képvi­nyi nyugdijától megfosztott? Van-e toll, ha a napba mártaná is valaki, hogy leírhatná azt a rémes valóságot, hogy a békeszerződések mini­muma mennyire nincs betartva? Jobban mondva be van tartva olt, azon részeiben mindenütt, ahol a győzőknek kedvez; de sehol egy részben sem, meJv a legyőzőiteknek, a kisebbségeknek biztosit jogokat. Azt a szomorú helyzetet, mely ma egész Európában fennáll, csak e napokban a magyar Felsőház ülésén az egyik felsőházi tag ezzel a rövid mondattal jellemezte: „Trianonba belelőt­tek!" Mondta ezt az illető abból az alkalomból, hogy a népszövetség a román—magyar birtokper ügyében úgy járt el, amint mindnyájan tudjuk. A békeszerződés világosan mondja, hogy ide­gen állampo'gárok javad elkobozni nem lehel, j És ez ügyre nézve döntő bíróságot szerveztek. S mi történt mégis? Dacára annak, hogy ezt a 295. paragrafust maguk a Társult Nagyhatalmak alkották és dacára annak, hogy a Romániában el­követett törvénytelen és békeszerződésellenes eljárásokkal szemben a Társult Hatalmak által szervezett, úgynevezett népszövetségnek kellett volna érvényt szereznie ennek; — nem tette, ahogy azt a felsőházi tag mondotta: az egyik fél­lel szemben nem merte, a másikkal szemben nem akarta. A népszövetség mindig érvényt szerzett Magyarországgal szemben a trianoni béke azon rendelkezéseinek, melyek kárpótlásokra és egye­bekre vonatkoznak, de azon rendelkezéseinek, melyek Magyarország vagy i nnak polgári szá­mára az utódállamokban való védelmét írja elő, nem szerzett érvényt. Magyarország esetéről lé­vén szó, találóan 'mondotta tehát az a felsőházi tag, hogy „Trianonba belelőttek". Nem Magyar­seilője: Mayer és Hahnreách a javaslat ellen szavazott. A két képviselő a lapoknak nyi­latkozatot adott és megindokol ja eljárását. Mayer és Hahureich közli, hogy a párt orszá­gos vezetősége 1927 junius 8-án meghatal­mazta a klubot, hogy a javaslatot az alkot­mányjogi bizottságon engedje keresztül, a házban azonban nyolc követeléstől tegye füg­gővé szavazását. A klub előtt tehát két le­hetőség állott. Vagy betartja az országos vezetőség ha­tározatát és kierőszakolja a nyolc pont teljesítését, vagy pedig, ha ez nem ^ke­rül, a javaslat ellen szavaz. A klub több­sége azonban egy harmadik utat válasz­tott. amely az országos vezetőség határozatával nincsen összhangban és ezt mi — írják a képviselők — lelkiismeretünkkel nem tart­ják összeegyeztethet,őnek. A klub most egy hivatalos kommünikét ad ki. amellyel a nyil­vánosságot olyképpen informálja, hogv mi pártfegyelmi vétséget követtünk el. Ezzé'1 szemben megállapítjuk. hogy magú » klub nem tartotta be nemzeti és pértkötelességét. A közigazgatási reform a legsúlyosabb csapás, amely eddig a szudétanémet népet érte, mert ez a törvény a német, önkormány­zat utolsó maradványát is megöli. Felszólítjuk a német közvéleményt s kü­lönösen a Bund dér Landwirte tagjait, a kerületi és országos vezetőségeket, hogy az utolsó pillanatban tegyenek kísérletei s akadályozzak meg. hogy a pár* szená­torai megszavazzák a javaslatot. A német agráriusok országos pártveze­tősége lesz most hivatva eldönteni, hogv vaj­ion a két disszidens, vagy pedig a klub többi tagjai követtek-e el pártfegyelmi vétséget. A dolgok ilyetén állása rendkívül kellemet­len a koalícióra, mert a pártvezetőség esetleges elutasító el­lenzéki állásfoglalása a kormánytöbb­ség fölborulását eredményezheti. A félhivatalos rágalmak » # A német kormánysajtó a félhivatalos Prager Presse-vel az élén igyekszik kedvező hangulatot teremteni Spina mellett. A Pra­ger Presse tendenciózus támadást intéz ezzel kapcsolatban a magyar nemzeti párt, ellen is. A 'lap többek között, ezeket írja: — A legutolsó parlamenti választásoknál a magyar nemzeti párt sikerét, szövetségé­nek. a Bund dér Landwirte-nek köszönheti. (?) Most, a nemzeti párt, nem tesz eleget kö­telezettségednek. Igaz. hogv eddig a saját ut­jain haladt, de mindig kerülte azt. hogy el­lenzéki álláspontot foglaljon el. A kötelezelt- ségek nemteljesitése még a választások ide­jére megy vissza. A magyar nemzeti párt ugyanis bizonyos választási pénzeket még nem téritett meg a Bund dér Landwirte-nek. Ezt a kérdést már több ízben tárgyalták és ha most a magyar párt a németek felszóli- rásának nem tesz eleget, ugv ezek az ügyet Pötös útra terelik. Bizonyos, hogy ez a do­log nem fog a két pártnak egymáshoz való közeledésére vezetni. ország lőtt bele, mert az Trianont fennállónak tekintette 8 annak paragrafusaihoz mindenben tartotta magát, ha rogy,ásig is, — de belelőtt a békeszerződés végrehajtására hivatott nemzetközi testület. Itt mi Trianont sohase bolygattuk. Mi is mindent megtettünk és ez ntán is teljesítünk, amit számunkra, mint kisebbségekre nézve a törvé­nyek előírnak. Mi Trianonba sohase lőttünk be­le. Ezután se tesszük. De utoljára is mi lesz ab­ból, ha itt nálunk is csak az a jó és csak annak kell érvényt szerezni, ami a békeszerződésekben a töbségre nézve jó, de az már mind rossz és fi­gyelembe sem veendő, ami ránk, kisebbségekre nézve jó? Mi lesz abból utoljára is, ha Trianont maguk az alkotók, — mert hiszen eddig még egyetlen jogos panaszunknak se adott helyi a népszövetség — lövöldözik?!...

Next

/
Oldalképek
Tartalom