Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-31 / 173. (1507.) szám
1927 július 31, vasárnap 10 «KS^iV|ffisS5^Hnaian Kozmikus hatások a politikában A bécsi forradalom és a napfoltok képtelenség — ZsongSőrködés — Természettudományi statisztikai adatokkal Az egyik előkelő osztrák napilap julius 26-iki számában Myrbach Ottó dr. jeles és népszerű bécsi meteorológus tollából származó és láfszóan a tudományos szenzáció erejével ható cikk jelent meg. Mivel az osztrák lapokat nálunk sokan olvassák, a cikk pedig alkalmas egy újabb tudományos tévhit terjesztésére, ennek megakadályozása céljából kissé behatóbban kell vele foglalkoznunk. A napfoltok Tudvalévőén a Nap felületét bizonyos időközökben kisebb-nagyobb foltokból álló csoportok homályositják el. Ezek a foltok — az eddigi megállapítások szerint — nem egyebek, mint a Napot burkoló s vakítóan ragyogó fotoszférájában támadó ciklonális örvénylések, amelyeket hatalmas, öt-hatszázezer kilométernyi magasságra fellövelő kitörések kísérnek. Mennél nagyobb tehát a napfoltok száma, annál . nagyobbnak mondjuk a Nap felszínének aktivitását. A foltok száma bizonyos ideig nő, azután fokozatosan csökken. A folyamat minden tizenegy év alatt megismétlődik. A foltok túlnyomóan a Nap egyenlítői tájain jelentkeznek s résztvesznek a Nap saját tengelye körüli forgásában, úgy hogy ha hosszabb élettartamú foltcsoport jelentkezik, úgy ez kereken tizennégy napig látható, azután tizennégy napra eltűnik, hogy a Nap keleti szélén, természetesen többnyire változott alakban, újból felbukkanjon. A napfoltok és az időjárás Á meteorológiai kutatások kapcsán az időjárás egyes elemeinek viselkedése és a napfoltok időszakisága között bizonyos összefüggések mutatkoznak, amelyeknek komoly kritikát megálló bizonyítása még nem sikerült. Legfeltűnőbbnek látszik eddig a kapcsolat a mágneses zavarok, a 'sarkifény és az óceánokon dúló ciklonokkal, de még" itt is csak számszerű összefüggések mutatkoznak, a napfoltok mikénti hatásáról azonban még mindig sokat vitatkoznak. Ennek ellenére a napfoltoknak az időjárás kialakulására gyakorolt ■hatásáról tetszetős elméletek keletkeztek, amelyek különösen a laikusok körében nagy népszerűségnek örvendenek, sőt akadnak sokan, akik a vélt, de még véglegesen be nem bizonyított hatásokat hosszú időre szóló prognózisok felállítására használják föl. Ezek közé tartozik Myrbach Ottó dr. is, aki ezen a téren kifejtett agitáciős irodalmi tevékenységével sok hívőre, de talán ugyanannyi ellenzőre tett szert. Myrbach az ő fejtegetéseiben mind merészebb következtetésekre jutott, tegnapi cikkében azonban elvetette a sulykot és önmagát is felülmúlva, oda lyukadt ki, hogy a julius 15-iki bécsi forradalom kitörését a napfoltok idézték elő fcs igy a csendes, békés, jó bécsiek nem vonhatók felelősségre, mert ellenállhatatlan kényszer alatt cselekedtek. A napfoltok és a politika, Myrbach mindenekelőtt kimutatja, hogy a nagy francia forradalom, negyvennyolcas szabadságharcunk és a német-francia háború kitörése idején mindenkor napfoltmaximumok uralkodtak. Eme megállapítása után kijelenti, hogy a napfoltoknak a szerint, hogy milyen nagyok és minő számban lépnek fel, mindenkor hatással kell len- niök úgy az egyes emberre, mint a nagy nép- tömegekre s igy feltétlenül kisebb-nagyobb politikai krízist idéznek elő. Ilyen krízisek szerinte a politikai merényletek, a szociális forradalmak, a hadüzenetek stb., amelyek mind az ember pszichikus harmóniájának megzavarásából erednek. Állításának igazolásául Myrbach az 1895 óta rendszeresen vezetett napfolt megfigyelések adataival huszonkét világpolitikai eseményt vet egybe. Ezek között szerepel a herero négerek felkelése, a japán-orosz háború kitörése, Károly portugál király és Ferenc Ferdinánd trónörökös megöletése, az oroszok 1917. évi forradalma és a bécsi 1918., 1919, 1925. és 1927. évi forrongások (!). Megvizsgálta, hogy az események kitörése előtti és utána következő hónapban minő volt a napfoltok számának növekedése és fogyása s a kapott grafikonokból a komoly tudóshoz nem illő merészséggel, egyenesen elképesztő következtetéseket von le. Mivel Myrbach szerint a napfoltgörbékből bebizonyosodott, hogy a megvizsgált esetekben, az események beállta előtt egyhárom héttel a napfoltok elérték maximális számukat, utána pedig a napfoltok száma csökkent, hogy a krízis pillanatában a napfoltok száma ismét hirtelen megnövekedjék, ezentúl minden az emberiségre kiható eseményt a napfoltok viselkedéséből előre megjövendölhetünk ? Csak kuriozitás kedvéért említjük meg, hogy még az igazságügyi palota felgyujtását is a napfoltokra vezeti vissza. Természettudományi képtelenség Myrbach az ő elméletére alapítva még két borzalmas politikai krízisekkel tele esztendőt jósol, mert a napfoltok száma most még két esztendeig növekszik. Ha Myrbach okfejtése helyes lenne, úgy ez azt. jelentené, hogy először is az embernek és általában az egész emberiségnek nincsen szabad akarata, másodszor pedig éppen ezért cselekedeteiért és az általa előidézett következményekért senki sem vonható felelősségre. Myrbach állításainak cáfolatául csak egyetlen egy kérdéssel hozakodunk elő. Ha most Európában vagy bárhol a földön politikai felfordulás támadna, annak okait is a Napban keresné, nem pedig azokban az áldatlan előzményekben, amelyeknek gyökere még a napfolt minimumok idejére nyúlik vissza? Nehogy azonban a jeles meteorológus kibúvót találjon, kérdezzük tőle, vájjon mi jutott a napfoltoknak eszébe, hogy julius 15-én kizáróan csak éppen Bécsben állítottak mindent fejtetőre s 'miért nem történt különösebb esemény a földkerekség más részein is? Hiszen ha egy-egy napfolt sokszorosan nagyobb, mint földünk, a Nap kitöréseiben pedig ez kis sárgolyó, mint apró porszem vész el, akkor a napfoltok hatása alatt miért nem bolondul meg a föld minden lakója s miért a másfélmilliárdnyi ember közül csak egy- kettő, vagy egynéhány ezer? Azt hisszük, hogy ezzel a néhány kérdéssel Myrbach fantasztikus következtetéseinek tarthatatlansága nyilvánvalóvá válik s isméiében bebizonyosodik, hogy a statisztikai adatokkal vakmerő játékot űztek. Úgy csoportosították azokat, amint a már eleve felállított hipotézisnek a legjobban kedveztek. Nincsen a földkerekségen olyan dolog, amely hasonló zsonglőrködéssel a napfoltokkal összefüggésbe ne lenne hozható! Kár, hogy akadnak emberek, akik a tudományokba vetett hitet és bizalmat megingatják. A nagy dobszóval világgá kürtőit természettudományi felfedezéseket fogadjuk óvatosan, mert mint a jelen esetben is, könnyen komolytalanoknak, megtévesztőknek bizonyulnak. A meteorológia, mint említettük, kimutatóit a napfoltok és az időjárás jelenségei közötti bizonyos összefüggést. Mivel pedig az időjárás milyetén kialakulása az emberből hangulatokat vált ki, ezeknek változásaira végeredményül mindig ráfoghatjuk, hogy a napfoltok idézték elő. Azért mondjuk, hogy ráfoghatjuk, mert a hangulat nagyon is relatív valami. Ha hosszú szárazság után esik az eső, a gazda szive-lelke repes az örömtől, ellenben ugyanakkor a nyári vendéglősök bizonyára kanosaiul néznek az egekre. A fascisták hátbatáitiadták a cseh nemzeti demokrata pártot KSBc3$n8sen a nesmeti ügy eBáruEásávaS uádoSJák egymást — A cseh nemzeti demokraták „a zsidó tőke szolgáEafiában“ (!) Prága, julius 30. A faisciziimis Csehországban a nemzeti demokrata pántból indult ki. Kriaimárék szélső jobboldali szárnya már évekkel ezelőtt mesralakitoíta a fascista szervezetet és nemzeti demokrata pénzzel tartottja fenn az első osehnyelvü fascista lapot, a Národná Republükiát. Amikor a Gajda- affér napvilágra került, ia nemzeti demokraták Gajida védelmére keltek és ezzel egyidejűleg rohamosan megerősödött a fascista- mozgialom. A fascisták lassan teljesen a kezükbe akarták kaparintani a nemzeti demokrata párt. vezetésiét, s ennek következménye ma az. hogy a nemzeti demokrata párt teljesen szakított a fascistákkal. Maga Viktor Dyk. aki még tavaly a szenátusban a fascisták védelmére kelt és nagy iövőt jósolt, nekik, már az utóbbi hetekben élesen támadta a Gajda vezetése alatt álló fascista szövetiségeket. A fascisták ugyanis, belátván, hogv a nemzeti demokrata pártban fölénybe jutni nem tudnak, elhatározták, hogy a községi választás oikon önálló listával vesznek részt. Ez természetesen gyengíteni fogja a nemzeti demokrata párt pozícióját. Kramárék délutáni lapja, a Národ. amely teljesen a fascisták szolgálatában állott, most sorozatos támadásokat intéz a fascisták ellen és azzal vádolja őket. hogv elárulták a nemzeti eszmét. Gajda hivatalos lapja, a Risská Strázs most ellentámadásba ment át. és azt írja, hogv a Národ Benes sajtók o n sz er n jóv el egységes frontba lépett és Gajda ellen fordult, A nemzeti demokrata párt teljesen a zsidótökének és a szabadkőmiveseknek lett uszályhordozója. A párt. zsidópénzt fogad el. sőt a szabad- kőmívesek internacionáTójáf, is magáévá tette. A szabadkő mívesek egyik mestere. Sis. a nemzeti demokrata párt alelnöke. A nemzeti demokratáik tehát most egyesültek a Hradzsinnal a fasciamus ellen. A nemzeti demokraták most már kezdik belátni, hogv a fascistákkal közös tálból enni nem lehet, mert Gajda nem elégszik meg azzal, hogv egv alárendelt szervezetnek legyen a vezére, hanem sokkal magasabb pozícióra törekszik, ő pártvezér, sőt. — diktátor akar lenni. A magyarországi szlovák kisebbség helyzete az igazság tükrében A szabad iskolaválasztás joga és annak paródiája — Magyarországon el sem tudják képzelni, hogy az iskolát más válassza meg, mint maga a szülő — A magyar kormány liberális kisebbségi kultúrpolitikájának konciliáns alapgondolata — A szlovák nyelv védelme a nem-állami és állami iskolákban (—) A magyarországi szlovákság kisebbségi életében elsősorban az iskolázás ügye érdekel bennünket, mert a kisebbségi sorsnak mindiig a kulfurátterjesztő, a nemzeti kultur- kineset továbbadó iskola a legérzékenyebb és legsebezhetőbb pontja. A csehszlovák propaganda, a kisebbségi reciprocitás jelszavának alátámasztása érdekében azt terjeszti, hogy épp ezen a téren érik az alföldi szlovákságot a legsúlyosabb sérelmek. Tudjuk, hogy ennek a tendenciózus befeketillésnek a rejtett célja az, hogy a kölcsönösség alapján velünk szemben is ürügyet találjanak represszáliákra, azért a kérdéssel tüzetesebben kell foglalkoznunk és kénytelenek leszünk mi is párhuzamot vonni a két állam kisebbségi nemzetne^ vetési metódusai között. Az iskolaválasztás szabadsága Szivszorongva tesszük föl magunkban a kérdést: vájjon a trianoni Magyarország is úgy bánik szlovák-ajkú polgárainak fiaival, mint ahogy itt a mi gyermekeinkkel űzik, ■hogy „bizottságok” állapítják meg, milyen nyelvű iskolába kell járniuk? Vájjon ott is oly rettegve áll-e a kis szerencsétlen gyermek az igazgató előtt, rettegve attól, nem találják-© nevét túlságosan szláv csengésűnek s nem fogiják-e szülőjének minden könnyes tiltakozása ellenére a szláv nyelvű osztályba soroztai ? Vájjon ott is úgy van-e, mint itt, hogy ha egyszer állam nyelvű iskolába Írattam be a fiamat, többet magyar iskolába nem adhatom? De németbe sem. Hát nem. Magyarországon ezt a bachhu- szár-pTaxist nem ismerik. Magyarországon azt is megmosolyogják, aki ilyen fuj'csa kérdést ■tesz föl. mert Megmosolyogják, mert nem értik, Magyarországon el sem tudják képzelni, hegy a szülök iskolaválasztási szabadságát akármilyen tekintetben, akármilyen indokból korlátozni is lehet és szabad. ■Magyarországon annyit mond a kötelező oktatásról szóló törvény, hogy az iskolaköteles gyereket, ha eljön az ideje, iskolába kell adni. De, hogy milyen tannyelvű iskolába, ahhoz senkinek semmi köze. Fő, hogy iskola legyen. Az iskolaválasztás korlátlanul a szülők szabad akaratától függ. A magyar állam egyszerűen nem törődik azzal, ki hol nevelteti a gyermekét, csak az a fontos, hogy iskoláztassa. A magyar kormány sem de jure, sem de facto. sem közvetlenül, sem közvetve nem folyik be arra, hogy a szlovák kisebbség tagjai szíováknyelvű, vagy magyar nyelvű iskolában tanittatjálk gyermekeiket. Ilyen tárgyú panasszal a magyarországi iskolai felsőbb hatóságok még nem találkoztak. Bezzeg mi, kisebbségi magyarok, be másképpen ismerjük elvbert és gyakorlatban az i skol a választás szabadságát. Az iskolaválasztást ezer és ezer esetben csak úgy gyakoroljuk, hogy a Mugasok választják ki a gyermekeink számára — a szlovák iskolát. Próbálja csak az állásában fehér hollónak megmaradt magyar tisztviselő a magyar iskolát választani! Hálás szívvel megköszön nők, ha a kölcsönösség elv© alapján e téren a magyar jogáliapotot alkalmaznák Szlovenszkón s a csehszlovák állam is a teljes érdektelenség álláspontjára helyezkedne a gyermekek iskolába- iratásánál. Kötve hisszük azonban, hogy odaáll kisebbségi sorstestvéreink hálás szivvel köszönnék meg az isteni praxis átp Ián tálasát hozzájuk. Mert ami nálunk folyik, az nem szabad iskolaválasztás, hanem annak a paródiája. A magyar semlegesség A magyar iskolaügyi hatóságok ily irányú korrekt semlegességének mélyebb oka: vannak. Általában véve ez a liberális semlegesség jellemzi Magyarország kisebbségi kultúrpolitikáját. Aki a magyar kormány kisebbségi kultúrpolitikát figyeli, gyakran hallhatta a legfelelősebb helyről ennek a sajátos magyar liberális elvnek megfogalmazását. A magyar hivatalos körökben uralkodó felfogás szerint ugyanis „amennyire elítélendő, ha a kormány elzárkózik a kisebbség kulturális, vagy másnemű jogos igényei elől, épp annyira elitélendő az, ha az államhatalom a kisebbségekre azok megkérdezése nélkül vagy esetleg akaratuk ellenére kényszeríti rá a maga gondoskodását.44 Ez a szellem lengi át a magyar kormány mindenkori ténykedését a szlovák kisebbségekkel szemben s ez a liberális politika okozza azt, hogy a magyarországi szlovák kisebbség a csehszlovák propaganda nagy csodálkozására és bosszúságára nem hallatja panaszszavát. Ne mpanaszkodik, mert nincs oka panaszra. Ezen elv alapján megérthetjük a magyar- országi szlovák iskolaügy sajátos kialakulását és a szlovák kisebbségnek teljesen önkéntes és mondhatom ideálisan lojális magatartását. A kisebbségi iskolák egyenjogúsága A trianoni Magyarország változatlanul fontartolta azt a régi gyakorlatot, mely szerint a nem-állami kisebbségi iskolák nyilvánossági jog és állami szubvenció tekintetében teljesen egy sorban állanak a magyar tannyelvű nem-állami iskolákkal. Ez a gyakorlat teljesen biztosítja a kisebbségi iskolák -életképességét, amit abból is élénken láthatunk,.hogy a nem-állami iskolák száma Magyarországon nem csökken addig például Szlovnszkőn a nem-állami iskolákat mesterségesen a csődbe kergették, hogy ezzel a tömeges államosítást Idkényszeritsék. Elég az ágostai evangélikus egyház iskoláira utalnunk, melyeket százával államosítottak s melyek azóta fokozatosan az elnemzetle- nités munkáját szolgálják. A nyilvánossági jog megvonásával hány intézetünket fojtották meg Szlovenszkón! Magyarországon erről az oldalról s ezekkel az eszközökkel a szlovák iskolákat nem fenyegeti veszély. (Folytatjuk.) ,,ÍZA“ Súlyt fektet a szépségére? Szép tiszta arcbőrre? Elhiszem, minden nőnek ez a kincse. Már az alaptermészete miatt is, mért Született Ön szeplőivel, májfolttal, zsiros, pórusos, mitteszeres, pattanásos arccal, kellemetlen hajszálakkal, ráncos pettyhütt arcbőrrel? Ha Szenved ezekkel a hibákkal, forduljon bizalommal az első bratislavai kozmetikai intézethez „IZA” Stefanik-u. 19., II. em., hol garancia mellett a legrövidebb időn belül megszabadítják a kellemetlen archibáitól. Az intézet a legmodernebb eszközökkel van felszerelve, saját készitményü méregmentes szerei, melyek Párisban aranyéremmel és díszoklevéllel lettek kitüntetve. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézőmet, rendeljenek Iza rekord arcápoló szereket, pontos kioktatással. Mitesszer, pórus, pattanás ellen garnitúra .......................................Kcs 37.— Sz eplő és niájfolt ellen garnitúra . Kcs 37.— Vörös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen Kcs 77.— Bőrujitő garnitúra 4 perc alatt lehámlasztja a bőrt s olyan lesz, mint az üde gyenneklányé . Kcs 120.— Hajtatandó gamitura 1 perc alatt leveszi a hajat, ennél jobb 20 év múlva sem lesz ...... Kcs 37.— Kebelápolő, fejlesztő gamitura . Kcs 120.— Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít......................................Kcs 77.— To ilette garnitúra, csodás hatású ő preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs-ig Iza kozmetikai intézet Bratislava, Stefauikova 10.; II. %