Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-26 / 168. (1502.) szám
1927 julius 86, kedd 4 ^RSGM-7VÍÉMfe^-HIl?K5B II ssslöwák itormánsf pártok egfities akcióra készülnek? Kassa, julius 25. Kassai tudósítónk jelenti egészein meghízható szlovák politikai forrásból: Rothermere lord akciója a szlovák közvéleményben is óriási izgalmat okozott. A szlovák kormánypártok szembehelyezkednek a revízió gondolatával, mert meggyőződésük szerint prágai politikai körök hajlandók volnának igazságos és békés utón végrehajtandó revízióra, ebben az esetben azonban mezőgazdasági területeinek elvesztésével Szlovemszkó gazdasági ereje még jobban meggyengülne, a szlovák néppártnak az autonómia megvalósítására való törekvés pedig teljesen jlluzórius lenne s a szlovák nemzet még jobban ki volna szolgáltatva nemzeti, kulturális és gazdasági téren a centralizmusnak. A szlovák kormánypártok tehát a legélesebben szembehelyezkednek a revíziós törekvésekkel s azt tervezik, hogy már a közeljövőben együttes, nagyarányú tüntetéseket fognak rendezni különösen azokban a városokban, ahol a magyarok többségben vannak. Ezekre a gyűlésekre messze földről hozzák le a szlovák résztvevőket, sőt még azt is tervezik. hogy ..a magyarság képviseletében" egyes Hodzsa—magvar exponenseket is megszólaltatnak a manifesztációs gyűléseken. Hlinka a szombati napon Kassán tartózkodott. ahol a Sehalk-hásban párthívei körében tartott vacsorán beszédet is mondott. Beszédének lényege az volt. hogy a szlovák nemzet sohasem egyezhetik bele a legkisebb revízióba sem. ezzel szemben a szlovák nép békében és testvéri jőviszonyban kíván élni a magyarsággal, amelynek minden jogát biztosítani kell. Információikhoz csak azt a megjegyzést fűzzük, hogy a megrendelt démonét rá ciókniak a külföldre nem lesz meg az a hatásuk, amit elvárnak fölük. Már egyszer elment Genfibe a Hodzsa-párt. magyar emlékirata, amelynek szintén nem tulajdonit,otrtak a hivatalos körök semmiféle jelentőséget, ügy vesszük észre, hogy a Hlinka-párt megint nem érzi meg azt a lélektani pillanatot, amikor fokozottabb erővel léphetne fel a centralizmussal szemben nemzeti, gazdasági és kulturális jogainak biztosítására. A pozsonyi és kassai rendőrigazgatóá állások kedve ellenére történt betöltése alkalmával megint csak nan as zhan gok a t hallat, hogy a szlovákság a kormánytámogatás nagy áldozatáért, semmit sem kan. viszont, azonban akkor, amikor elérhetne valamit, taktikai hibát, taktikai hibára halmoz. Kammszky nem akar revíziót A Lidové Novinv hét,fői száma ungvári tudósit,óiának azt- az információját közli, hogy a Rothermere-akció nagy mozgalmat idézett, ölő a ruszánság körében is. Kaminsky, a minden lében kanál ..ruszin politikus" a lap munkatársának ezeket mondotta: — A ruszin lakosság körében már egyszer nagv idegességet váltott ki az a hir, hogy a prágai parlamentben a határok kiigazításáról beszéltek. Sajnálatos, hogy Ru- ezinszkenak határait Szlovenszkő felé még mindig nem rendezték és igv megnyugvás helyett a ruszin politikusoknak is állandóan a határkérdést kell. fedsz inén tartant ok s a békeszerződésekre hivatkozni ok. Rothermere lord agitációia ellen a ruszin nép élesen tiltakozik, mert. a magyarlakta területek nélkül Ruszmszkó nem tud megállani. — Ruszinsakóhan a magyarokat, sohasem nyomták el és nem is akarja őket, senki elnyomni. A legnagyobb hibát a prágai kormányok követik el. amikor folyton újabb és újabb rendelkezésekkel állandó provizóriumot vezetnek be. ahelyett, hogy a ruszinszkói kérdést becsületesen megoldanák. — Ruszinszkő politikai egység, amit, a békeszerződések is elismertjeik és ez a terület a ruszinok akaratából csatlakozott a cseh- szloyák közt.árvasághoz. A cselb sálié fél Rothermere akciójának sikerétől Prága, iulius 25. Rolhermere akciója csak most kezdi a cseh sajtót élénkebben foglalkoztatni. amikor látja, hogy lord Rofhermere szavainak milyen óriási visszhangja van a világsajtóban. A lekicsinylés ma már nevetséges lenne s ezt a cseh lapok is kezdik belátni. A brünni Lidové N o v i n y Rolhermere akcióié l elsősorban a propaganda szempontjából Ítéli meg és elismeri, hogy a magyaroknak olyan hatalmas ujságkon- cerr.nük a vezérét sikerült megnyerniük, hogy ezt az akciót paralizálni nagfon nehéz lesz. A lord lapjának milliós péidányszáma önmagáért beszél. Hogyha a Daily Mail összes olvasói ezen szuggeszció hatása alá kerülnének, könnyen megtörténhetik, hogy a közvélemény is ebben az irányban alakulna ki. Az angol azonban egy adag nemtörődömséggel viselkedik az iránt, ami öt közvetlenül nem érinti és a Rtohermere-vállalat lapjainak olvasói nem politikai fanatikusok. A Daily Mailt naponta igen sok .munkás veszi meg, jóllehet a lap antiszociális jellegű. Lord Rother- mere sokáig dolgozott Palesztina és Irak kiürítéséért, a németekkel kötendő kompromisszum ellen és a szovjet ellen. Eddig azonban nem volt eredmény. (És a szovjettel való kapcsolat megszakítása? — Szerk.) Még a konzervatív kormány sem hagyta magát befolyásolni, sőt a komoly sajtó nem is polemizál ilyen boulevard-lap felfogásával. Az angol— orosz viszony megszakítása diktálta Rotiher- rnere tollába ezt az akciót, amelyet azonban mint tényt kell elfogadnunk, amelyet eltitkolni nem lehet. Egy államot, amely erős és nyugodt, semmi és senki nem provokálhatja és ítélhet el. A nemzetközi politikában mindenki, még a nagyhatalmak is, önmagukkal törődnek és mással csak akkor, ha ez használ vagy árt nekik. Magyarországnak is megvan a kedvező nemzetközi helyzete, de Csehszlovákiának és a kisantantnak is. Most már csak az a kérdés, hogy kinek a helyzete jobb. Ezzel azonban most még nem kell törődni, csak továbbra is a mi politikánk és gazdasági rendünk konszolidálására törekedjünk. A legionárus Károd ni Osvobozeni főleg Gordon Ross levelével foglalkozik, amely levélben Ross Miiler^ncl kísérő levelére hivatkozik. Ebben a levélben a határk orr ektu r a lehetőségét megengedik. Ross azt állítja, hogy ,a magyar kormány csak azzal a feltétellel fogadta el szerződést, ha ilyen korrektúrára tényleg sor kerül, ez azonban nem történt meg. A lap szerint Ross fenti állítása nem felel meg a valóságnak. Mille- rand leveliében esetleges helyi határkő rrekturáikról van szó, amilyeneket a lakosság komoly gazdasági érdekei megkövetelnek. Ilyen módosítást nemcsak a magyarok, hanem a csehszlovák kormány is kérhetne. Téves tehát az az állítás, mintha a magyar kormányt félrevezették volna. A lap végül még azt is állítja, hogy Gordon Ross nem volt a döntő határbizottság főtitkára, hanem csak az angol bizottság titkára és az ő funkciója teljesen alárendelt jelentőségű volt. A lap csak arra kiváncsi, hogy Ross miért nem hozta nyilvánosságra nézeteit akkor, amikor a bizottságban dolgozott és miiért csak most, a Rothermere-akció kapcsán. A nemzeti demokrata Národni Listy ugyancsak Gordon Ross állításait igyekszik megcáfolni, hasonló szellemben, mint a Národni Osvobozeni. A légion árus Národni Osvobozeni egy másik cikkében még arra mutat rá, hogy lord Rotheonmere akciójának óriási hatása van a szlovenszkói magyarság körében. A magyar sajtó a legrészletesebben foglalkozik Rothermere cikkeivel és idézi az összes kül- és belföldi lapokai Az akciónak nem kell nagy jelentőséget tu- lajdonitami, de mégis ajánlatos volna az angol —magyar akcióval szemben ellenakciót indítani lés főleg arra mutatni rá, hogy milyen a kisebbségek helyzete Magyarországon. A P o n d e 1 n i List, Stribrny lapja, Bécsből keltezett Cilikében azt írja, hogy beszélgetést folytatott egy Bécsben tartózkodó nagyhatalmi diplomatával, aki többek között ezeket jelentette ki: — Lord Roth erm ere akció ját nem szabad lebecsülni. Nem igaz ugyan az, hogy levelét Budapestre a belgrádi angol követség közvetítésével küldték el, mert ez a belgrádi magyar követség utján történt. Ez csak akciójának magánjellegét bizonyítja. Roth ermere háta mögött azonban igen komoly politikai informátorok álla-. . nak. Angliának legkomolyabb riválisa Oroszország. A szovjet veszélyezteti Nagy- brittánia világhatalmát Indiában és Kínában. A kinai események mutatták meg u szovjet aktivitását Angliával szemben. Nagybríttánia eddigi megszokott politikájához híven szövetségeseket keres ellenségeinek ellenségei között s igy a magyarokra esett választása. Ez lord Rothermere akciójának az értelme. A szovjet legnagyobb ellenségei a fnscista Olaszország és a feudális, reakciós Magyarország.! Angliának érdeke mindkét államot megerősíteni a szomszédok rovására, ha szükséges, territoriálisán is. Hogy miért fordul Rother- mere akciója egyenesen Csehszlovákia ellen, azt is meg lehet magyarázni. Magyarország másik két szomszédja királyság s azok a kommunizmust nem tűrik. Nálunk ez nincs meg. A csehszlovákiai kommunista, párt erejét Angliában nem mint a demokrácia következményét ítélik meg, hanem mint az el- bolsevizált Csehszlovákia aktuális veszélyét. Ha lord Rothermere-re csak Magyarország Ügye volna fontos, úgy elsősorban az erdélyi egységes magyar terület érdekében szólalna fel és nem fordítana oly nagy figyelmet a nálunk levő magyar sziget iránt. Lord Rothermere akciójának a célja Csehszlovákiát a szovjet ellenfeleihez kényszeríteni. így állítja fel tehát alternatíváját: vagy a szovjet ellen, vagy pedig — revízió! A New Slate-sman nemrégen válaszolt lord Rothermere akciójára és ezt a választ a csehszlovákiai sajtó megelégedéssel idézte. A bécsi eseményekkel kapcsolatosan azonban most ezeket írja a New Statesman: „Meddig élhet g—noMa—bhiii mi ■in miinummiiBtBMBimwtfflunwwii'jm Paris, júliusban. Most, a felszisszenés nyomán, látni csak, hogy Jules Romains nagy cikkének legnagyobb jelentősége mégis az, hogy ő irta. Ezt úgy értem, hogyha X. vagy Y., kitűnő, sőt világhírű francia zsurnali&zta valamelyik nagypublicitásu boulevaidlapban cikket ir a magyar dolgok mellett, vagy ellene, az ilyen politikai riportázs erkölcsi súlyát, jelentőségét mindig gyengíti az, amit a lap, publikum és hivatalos körök egyformán tudnak, hogy a cikkíró munkájával politikai érdekeket szolgál és kiszolgál, iparkodik megvilágítani a direktíváit egy közeledésnek vagy távolodásnak, egyszóval mindenképen érdek, vegyük a leg- szerencsésebb esetet: békés és békéltető külpolitikai érdek sugalmazza az ankétezőt. Az ilyen cikk Briandot éppen olyan kevéssé érdekli, mint, pardon, engem. Aha, mondja az olvasó, hát lenn járt ez a kitűnő férfiú ^ Vájjon mit akarhatott odalenn? Az egyik legnagyobb francia lapban, a Le Journalban Ferdi- nánd román király elhalálozása reggelén ezt olvastam a nekrológban: „ . . . az elhunyt uralkodó egyik nagy érdeme, hogy felszabadította Erdélyt a magyar iga alól . . .“ Aha, mondtam, hát Ferdinánd király szabadította fel Erdélyt a magyar iga alól? Aki figyel, az tanul. Ezt a nekrológot minden bizonnyal a lap külpolitikai szerkesztője irta. Egy helyzetnek ilyen pompás átlátása, egy tragédiának, mármint a magyar igának, ilyen tömör kifejezése, az információnak ez a biztonsága és a véleménynek ez az elfogulatlansága elég arra, hogy a jövőben, ha a nagy lap cikket írna a magyar dolgokról, úgy nagyjában előre tudjam, mi van benne. Nem, Jules Romains cikke mellől éppen ez esik el, az érdek minden haut gout-ja! ez az iró nem ankétézni ment Magyarországra, nem tett ígéretet se magyarnak, se franciának, hogy mit fog írni s hogy írni fog-e egyáltalán? Száz ankétnél, ezer propagandairatnál többet ér ez a cikk, mert olyan valaki irta, akinek erkölcsi presztízse nem tűri meg a kétkedést s az, hogy egy francia iró, a legkülönbek és a legkomolyabbak egyike az élők között, fölemelte szavát egy igazság érdekében és egy igazságtalanság ellen, ér any- nyit, mint minden vezércikk, brosüra, kongresszus és medaillon. A magyar ügy az elmúlt években gyakran úgy állt Európa országut- ján, mint a kinai koldus, aki kénytelen állandóan megcsonkított tagjait mutogatni, hogy szánalmat, pénzt, toleranciát kapjon a gazdagoktól és hatalmasoktól; a helyzet sokáig ez volt, csonkán, kivül-belül betegen, megalázóban tengődni a külföld előtt, — s ma, amikor igazolni tudja, hogy sok bajából kigyógyult a maga erejével, ma már elkezdődhet az a folyamat, aminek Rothermere és Romains cikkei az első híradói. Az a megdöbbenés, ami Romains-t eltölti a magyar csonka- ság láttán, a maga ijedt őszinteségében jobb propagandája ennek az ügynek a külföld előtt, mint mindaz a keserves igazság, amit a magyarok erről szóval, írásban és képben elmondhatnak. A magyaroknak legfeljebb és legjobb esetben, elhisznek valamit; Jules Romains-nak föltétlenül hisznek. Az a savanyú és fanyalgó arc, amivel az óriási publici- tásu Ilin sirat ion bekonferálta ezt a cikket, aminek közlése elől az iró személye miatt, elzárkózni nem tudott, legjobban bizonyítja, Ausztria a mad viszonyok között, amelyek föltétlenül további konfliktusra vesztnek? A csatlakozás az egyedüli gyakorlati módszer, amely Ausztriában az elégedetlenséget levezetheti. Egy másik angol lap, a „Spectator" a bécsi eseményekhez azt a kommentárt fűzi, hogy az utódállamok a tűzzel játszanak, ha továbbra is kimondottan nacionalista politikát fognak folytatni Bécs rovására. Stribrny lapja ezt a két angol megnyilatkozást ugyancsak csehszlovák-ellenesnek minősíti és hangsúlyozza, hogy ennek a két liberális angol lapnak a cikkeit a csehszlovák hirszolgá- lati iroda most nem közli s ezzel Csehszlovákia külpolitikád helyzete újra meggyengült. Hogy jutott Rothermere levele Pestre ? Belgrádiból jelentik: Az angol követség határozottan megcáfolja azt a külföldön terjesztett hirt, hogy Rothermere-nek Be.ne.shez intézett levelét publikálás céljából a belgrádi angol követség juttatta volna az „Az Est" fő- szerkesztőjéhez. A belgrádi angol követségnek semmi kapcsolata nincs Rothermere lorddal. | hogy mennyire érzi a veszedelmes súlyát és i jelentőségét e közlésnek. Ez nem interjú volt és nem riport, nem valakinek a véleménye, aki három napra leszaladt az Orient-expres- sel Pestre, cigányt hallgatni és gyorsírta, amit a tollába mondtak, — itt egy tiszta és nagy iró látott, hallott, megfigyelt s a végén lekiisme- reti szükségét érezte, hogy abszurdumnak deklarálja azt, amiről a honfitársai eddig majdnem semmit sem tudtak s ami nekünk Trianon. Ez a cikk nagy tanulság arra, hogy mi a jó, mi az igazi propaganda. Ahogy a magyar ügy ma a világ előtt áll, az érdekek, indulatok, rágalmak, kényszerűségek, hazugságok és igazságok irtózatos szövevényében, nem lehet eléggé megbecsülni ezt az önkéntelen, rendkívül értékes propagandát, mint egy kül- fó,ui nagy iró spontán, ijedt felkiáltása. Nincs az a zsurnalista hatóerő, ami olyan intenzitással tudna befolyásolni, mint egy ilyen „civiT-nek, egy igazi írónak a vallomása. Ez a tanulmány különben is nagyon érdekes. Nem kell hozzá magyarnak lenni hogy a távlatát, a szempontjai őszinteségét, az ítélete önmérsékletét észrevegyük; de magyarnak kell lenni, hogy lássuk, mit és.hogyan tud meglátni néhány hét alatt egy iró egy idegen országban, ahol soha nem járt addig, amiről a semminél is kevesebbet: — hazugságokat — tudott csak eddig? Ahogy tájat, embert, helyzetet lát, rugókat felfed, okokat leleplez, ahogy észreveszi bizonyos otthoni rétegek sznobizmusát Nyugattal szemben, amit egy könnyű gesztussal éppen úgy elitéi, mint azt a másik véleményt, ami nem látszik tudni, hogy extra Hungáriám még egy külföld is van a világon, ahogy meglátja Budapestet, ami jó és ami rossz benne s ahogy Budapest mögött megsejti nyolc millió magyar ember életét és baját, ahogy megérzi a magyar kultúrán azt a különös, baljós passzivitást, ahogy megérzi, hogy ez miért van s hogy ő, Nyugat kultúrájának aktív birtokosa, egy kissé adósa ennek a magyar földnek, ahol ezer éven át védték Európa kultúráját Kelet nihiljével Szemben — s ahogy minderre nem könyvekből, hanem a maga nagy emberi és írói ösztönéből reátalál, ahogy ezt összefogja s a végén egy vádoló mozdulattal a világ elé tartja — ez az a propaganda, ami hat, mert lélek szól a lelkebhez s amit nem lehet statisztikával utánacsinálni. Valami nagy és mély véletlen, vagy talán fölismerés van abban, hogy oda, ahová ma Ftanciaországot legkeservesebb és legmélyebb érdekei fűzik, Amerikába, egy költőt küldtek el nagykövetnek, Claudel-t. Talán, ahol a diplomata megakad, kezdődik el az emberi igazság és felelősség örökös silbakjá- nak, az írónak a feladata. Van valami nagyon pozitív és nagyon fölemelő abban, hogy az európai politika fülsiketítő és gyanús lármájából is kihallatszik egy költő szava. — A bécsi rendőrök is gummibntot kannak. Bécsből táviratozzék: Egyik hétfői lap iélemtése szeriint a külföldi nagv városok mintáiéra a bécsi rendőrségiét, is kard helyett a jövőben gummiibottal látták el. Azonkívül a rendőrség púncéláutót is kan. amelv- lvel a legnagyobb gyorsasággal ielenlief meg a veszélv helyén, REGÉNYES PROPAGANDA Irta: MÁRAI SÁNDOR
