Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-03 / 150. (1484.) szám
l&srf jiuius á, vasárnap. ^T»3:<5AI-/V\A<'rryAR-HI1»T*AT> rataa^tfla«KWiHaa«R«BB3«UB lyásos állását és az ország majdnem izolálva volt. Közeledést keresett Németországihoz. Ezt a körülményt az elővigyázatos szxidéta- német politikus kihasználhatta volna. Arra kellett volna törekednie, hogy Németország és Csehszlovákia között a közeledés létrejöjjön, de csak azon az áron, hogy egy közigazgatási reform utján a szudétanémet nép teljes egészében megkapja rég követelt önkormányzatát. Ha a három német párt nem lépett volna be azonnal a kormányba, hanem a kormány politikáját csak esetröl-esetre támogatták volna, úgy sokkal többet érhettek volna el, mint azzal a jelszóval, hogy a hatalomban való részvétel előnyt nyújt. Mayer ezután rámutat arra, hogy Hodza iskolaügyi miniszter már két ízben iskola- autonómiát ígért a németeknek. Először teljes határozottsággal megígérte, hogy ezt julius elsejére megvalósítja s amikor az autonómiának már életbe kellett volna lépnie, egy későbbi terminust ígért. A szavazás után valószínűleg ismét elalszik az iskolaautonómia kérdése. A szenátus eifepáfa a msjp-csehszM kereskedelmi szerződést Prága, julius 2. A szenátus tegnap esti ülésén letárgyalták a magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződést. Brabec dr. előadó jelentésében hangsúlyozta, hogy a szerződés igazolja a többség eljárását az agrárvámok kérdésében. A szerződésnek úgy politikai, mint gazdasági jelentősége van. Politikailag a magyar királyság a szerződés megkötésével Csehszlovákiával szemben ió szomszédi kapcsolatba lép. Gazdasági szempontból a mezőgazdák és a malomtermelők kellő védelemben részesülnek, másrészt pedig megnyílik a textil, fa, papír és üvegipar útja Magyarország felé. A javaslat tárgyalása folyamán csakis Jaromir német szociáldemokrata szólalt fel s ezután a ház többsége első olvasásban elfogadta a szerződést. A mai napon rövid ülésen második olvasásban is elfogadták. A képviselöház csütörtökön délután 3 órakor kezdődő ülésén fog foglalkozni a szerződéssel. Padlcsélf wéres választási körútja O-szarblában Megkezdődtek a választási atrocitások — Szabadka, julius 2. (Saját tudósítónk telefonjelentése). Noha Jugoszlávia még csak szeptember első napjaiban fogja megtartani az országos választásokat, az előkészületek már most teljes erővel megindultak. A jelölőlisták összeállítása nagyon sok vidéken megtörtént már. A Bácskában és Bánátban, s Horvátország nyugati felében aligha lesz nagyobb harcra kilátás,, mert Radics pártja szilárd alapokon nyugszik, bár ellenpártja, a nemrégiben alakult horvát födera- lista párt sokat hódított el tőle a közvéleményből. A Szeréinségben, Dé’bánságban, Baranyában és Ószerbiáfcan azonban erős harcokra van kilátás. Radics Pavlé, horvát parasztpárli vezér, Radics István unokaöccse a napokban agitációs körutat tett Délnyugatszerb iában. Debar—Struga —Pitolj—Üsktib—Kumanovo vo.t, az útirány. Strugában a főszolgabíró fogadta a társaságot s felszólította őket, hogy azonnal hagyják el a város területét, mert nem garantálja életüket a nép ellenséges hangulata miatt. Radics ekkor Debar felé vette útját, de a község bejárójánál újabb csendőrosoport várta őt g azonnali visszatérést parancsolt. Radicsék két tűs közöt az országúton töltötték autójukban az éjszakát, mert sem Debarba, sem pedig Strugába nem aláírták őket. beengedni. Másnap reggel Vitt őri falu felé indultak, ahol a nép rothadt gyümölccsel, zúplojásgal éis középárnál fogadta az egylitori földművelésügyi miniszter autóját. A kőzdpor betörte az automobil tetejét s a benneülöket megsebesítette. Maga Radics Pavle a fején és arcán sérült meg súlyosan. A falu orvosa nem akarta első segélyben részesíteni a sebesülteket, úgyhogy véresen szállították őket tovább Kumanovóba, ahol végre bekötözték őket s igy érkeztek meg késő este agitációs kőrútjukról bekötözött fejjel s karral Belgrádba. Radics Pavle a királynál kihallgatásra jelentkezett, hogy beszámolhasson kellemetlen kalandjáról és általában a választási atrocitásokrói Szabadka, julius 2. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A jugoszláviai választási harcok most már napról-napra nagyobb méreteket öltenek. A három jugoszláv főküzdő- fél, a radikális, a demokrata és a Radics-féle horvát parasztpárt mellett a többi párt csak szerény eredmények kilátása mellett szállhat ugyan harcba, de mégis, harcba áll. Az 1925. évi választásoknál az országban 24 különböző programmal indultak harcba a pártok. n Csak a magyarságnak nem jutott akkor képviselője a parlamentbe, pedig Jugoszlávia közel félmillió magyar lelket számlál. A radikálisok és demokraták akkor füt-fát ígértek, rávetették magukat Szerbia magyarlakta vidékeire — természetesen a terror eszközeitől sem riadva vissza — s learatták a mandátumokat. Jugoszlávia magyarlakta területei közül talán legszomorubb a helyzete az elszakított Baranyának. Ez a Duna-Dráva szögében fekvő rész valahogyan teljesen kiesik a szerb közigazgatás természetes mechanizmusából, aminek következtében azután olvan állapotok vannak arrafelé, hogy még egy valamiféle ötödrangu afrikai gyarmat sem irigyelhetné meg a sorsát. Ilyenkor azonban, a választások idején azután annál jobban rátalálnak erre a vidékre is. Jellemző, hogy ennek a 80 százalékban magyar-német lakosságú vidéknek mindeddig ószerb születésű radikális képviselője volt a szkup- stinában. Tavalyelőtt véresre verték a baranyai Her- oegszőllősön Vargha János gazdát, aki a magyar pártnak volt a jelöltje s éppen agitációs körúton volt autójával. Autóját felborították, őt magát meg félholtra verték. Amikor pedig Vargha felépült és a kórházat elhagyta, még őt fogták pörbe államellenes magatartásáért. Szerencséjére az éppen tegnap Ítélkező zomhori törvényszék megállapította, hagy Vargha feljelentője, Jovanovits főszolgabiró ellen rablásra való felbujtás, a másik feljelentő, Zsakits csendőrőrmester ellen pedig hivatalos hatalommal való visszaélés és erőszakoskodás cimén folyik eljárás s ezért Varghát bizonyítékok híján felmentette. Az árvízkárosultak segélyezéséről szélé törvényjavaslat a képviselőház előtt Prága, julius 2. A kormány tegnap benyújtotta a Házban az árvízkárosultak és elemi csapások állal sújtottak segélyezéséről szó.ó törvényjavaslatot, amely szerint a kormány az 1926 —27. évben szenvedett árvízkárosultaknak és elemi csapásokkal sújtottaknak segélyt nyújt olyképpen, hogy a kö’.csönsególyek után tiz évig kamatot fizet három százalék erejéig A kiutalt kölcsönösszegek nem haladhatják meg az egész köztársaság területén a tiz millió koronát, amit az állam garantál s a három százalékos kamatot is tiz esztendeig a kincstár fizeti. A kölcsönöket az árvízkárosultak és elemi csapások által sújtottak azoknál a pénzintézeteknél vehetik fel, amelyeket erre a földművelésügyi minisztérium felhatalmaz. Részleteket a végrehajtási rendeletben fog kiadni a földművelésügyi minisztérium 1 Ptefier Testvérek orgonagyára jpnemdorf *«im*i* Világhírű templomi orgonák, prospektslpok, villámot fujtetó- szerkozet. Kitűnő ajánld levőink eleSrangu szaktaklatályok- «l. 54 éves tapasztalat. 1927-lg 2270 áj orgonát szói öltünk, látszik. SKomáromí 3ános ^Reménytelen szerelem Steoény (39) Eszerint az orosz ember egyszer bakancsot vásárolt a városbanl, hogy majd elküldi fcatonafiának. Mert több levélben panaszkodott már a gyerek, hogy a kincstári lábbeli szorítja a lábaujját. A bakancsot megvette tehát az orosz, de mielőtt hazafelé indult volna, valamerre, előbb benézett a kocsmába, ahol némi geberduszt szedett magába. Akkor nekivágott az országúinak s a két bakancsot átvetette a vállán. De mert nagy volt a meleg, az orosz egyre-inkább elálmosodott. De mi legyen a bakanccsal, hogy el iné lopja valaki, amig kurta szundítás végett ledől keveset &z uimenti ároba? Szerencsére nem kellett töprengenie sokáig. Mert telegráfdrótok húzódtak el az országút egyik szélén, minélfogva elhatározta az orosz, hogy a városba te- legrafálja a bakancsot: hadd örüljön neki a fiú! Nem is késett sokáig, hanem egy cédulára ráírva a gyerek nevét és pontos katonai beosztását, felmászott az egyik oszlopra s a drótra akasztotta a bakancsot. Aztán lecsúszott az oszlopról, leheveredvén az árok füvébe, el- Szunyckált egy órát. Amikor kinyitotta a szemét, első dolga volt fölnézni a drótra. S csaknem fölkiáltott: a telegráfhuzalon ugyanis egy másik cédula fityegett már. Felmászott az oszlopon, lehozta. A cédulára ez volt írva: „Köszönöm a bakancsot, megkaptam. Szerető fia: Jóska". A.z orosz zsebredugta az elismervényt s megkönnyebbült lélekkel indult hazafelé- Bakancs nélkül. Az adomát, amelynek — vénsége miatt — szakálla volt immár, legalább tizenhétszer hallotta már mindegyikünk, de azért nevettünk rá. Béni bácsi vérszemre kapott s nyomban egy másodikat pattintott: — Most pedig elmondom, mit csinált az ukrán . . . — Halljuk! Halljuk! — biztattuk mindenoldalról. Hnünt hamarosan, hogy az ukrán ember esete frappánsabb, de annál szivet-szomo- ritóbb: tudniillik halállal végződik- A szóban! orgó ukrán eszerint hosszas töprengések után fölkereste az orvost s előadta, hogy szaggatások kínozzák a ballábát. Az orvos azit tanácsolta, hogy villanyozftassa magát. Az ukrán megköszönte a felvilágosítást s szintén hazafelé indult a városiból, miközben azon tűnődött, mimódon spórolhatná meg a villanyozás orvosi költségeit? Szerencséjére idejében ráeszmélt, hogy épp a villany vezetek oszlopai mentén bandukol Nem teketóriázott sokat, hanem felnié i :<tt az első oszlopra s amikor fejjel már elérte a vezetéket, megfogózoit jól s akkor kínlódva fölemelte a ballábát s odatartotta a dróthoz, hadd szívjon magába egy kiis áramot! A következő szempillantásban fejjel nyekkent le és nem állt fel többet, mivelhogy meghalt... Mindnyájan sajnálkoztunk ,a gyászese- ten. Béni bácsi hozzá is tette: — Hát a dolog tagadhalalaiml tragikus kissé, annál frenetikusabb hatású azonban a lengyel ember lelkisége’- Hallgassatok ide! Odahallgattunlk- Béni bácsi már előre nevetett: — Az eset hiteles, mert bejárta a magyar napisajtót is. Két esztendővel ezelőtt egy amerikánus újságíró beutazta Lengyelországot, hogy tudósításokat írjon lapjának a poraiból megeleveníti nemzet közállapotairól. Mialatt gépkocsin utazta be Volhinia tájait, feltűnt neki, hogy valamennyi falu házai cso- koládészinüre vannak meszelve. Az újságíró érdeklődni kezdett, nri lehet ez uniformis- szin oka? Hamarosan megtudta. A nemesen érző Amerika népe rengeteg szeretetadományt küldött a nyomorbasülyedt lengyel nemzet fiainak: csupa kakaót. A lengyelek nem tudták, hogy az ajándékot megenni illik, tehát a házaikat meszelték ki vel e . . . Béni bácsi mondani akart még valamit, de abban a pillanatban egyet zökkent a vonat. Nyiltpályán álltunk meg. Lenke marna az öreghez fordult: — Nézz csak ki, Béni, mi baj lehet? Béni bácsi felállt, letolta az ablakot s kidugván a fejét, hosszasan nézett a mozdony irányába. Egyszerre aztán ingerülten csattant föl: — Na, mi is lepasszoltunk alaposan, ezt nevezem aztán kulturfölénynek! — s félig megfordulva, hozzámintézte a szót. — író- öcséin, látná csak ezt a müveit külföld: Bas- kiriában sincsenek ilyen állapotok. Ezt nevezem én közlekedésügyi politikának! Éppen valami apró vitába elegyedtünk négyen s nem igen figyeltünk az öregre. Erre hozzámlépett s miközben* meg-megrennegett a szájaszéle, megfogta a kabátom gombját: j — Most talán megérti irő-öcsém is, miért tartok köntörfalazásnak mindennemű kor- mánylénykedést. öcsémuram is láthatja ezek- után, hogy ától-cettig igazolva van ellenzéki álláspontom . . . Gsak ekkor tűnt föl a Béni bácsi izgatott magaviseleté. Lenke mama nyugtalankodva állt föl: — Mi az? Mi történt már megint? — Hogy mi? — hördült fel az öreg. — Nézzetek ki! Az ablakhoz siettünk. A mozdony táján valóban nemmindennapi látnivaló tárult elénk. A masiniszta akkor már leeresztette a vászoncsövet a pályatest mentén húzódó árokba s vizet pumpázott, föl a mozdonyba. Úgy látszik, a kiinduló-állomáson elfelejtettek elég vizet venni föl a tartályba, most tehát az esővízből kezdtek szivattyúzni, hogy ismét megindulhasson a lokomotív. Egyszerre harsány nevetésre fakadtunk négyen. Hedvig asszony tapsolt, annyira tetszett neki: > — Jól indul a kirándulás! Legalább nem unatkozunk! Ám Béni bácsi komoly oldaláról fogta föl a dolgot. Kiabált s fokonkint inkább beleingerelte magát: — Ilyen botrány nem történik Turkesz- tánban sem, mert az ellenzék haragja még ott is elseperné a kormányt! Minálunk? Hát vau itt ellenzék? író-öcsém, — s felémrántotta a szemöldökét — erről lehetne csak megereszteni egy kimerítő cikket valamelyik baloldali orgánumban! De van itt baloldal? (Folytatjuk.) 2 ^MIUIHAMtK-tNI'.^ltrntoK agamegtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. K phaló ki#- és nagyűvegben. Szétküldés! Incly : Igmiindl I.CNcrűvIz Inrrdsvállnlal Komárom. Árjegyzék Ismételadóknak kívánatra bérmcnlve. ___ j—mi ia i ■— — mmmmrr ————-■ _______________________mjjmtmwmm■■■— ■■■ ■ ■mii m ■ "n ■ti " " i mmmm imis —mi—im—————— i—bj / \
