Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-22 / 165. (1499.) szám

' Mai számunk Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké: külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkoí nCLpílcipiCL Felelős szerkesztő: VZUBÁNYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice t2, II. emelet. Telefön: 30311 — Kiadó- fuvatab Prága II., Panská ul 12/IH. —Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Válasz Benesnek (#) A szenátus külügyi bizottsága aj múlt hét csütörtökén ülést tartott, amelynek1 során Benes külügyminiszter is felszólalt s Ko-: válik szenátornak adott válaszában kijelen-) tette, hogy Rothermere lord ismeretes cikké-, vei, amely helyet követel Magyarországnak a napon, részletesen nem akar foglalkozni,) mert annak különben sincs nagy jelentősé-1 ge. Az ilyen propagandával eredményeket má j már nem lehet elérni. Az ilyen propagandák nak csak az a célja, hogy állandó ellenséges-; kedést szitson a szomszédos államok között s az ilyen propagandának békeszerződéseUe- ! nes és mondhatni háborús jellege van. Egy hét sem telt el a külügyminiszter nyi-; latkozata óta s a belgrádi angol követség ut­ján már megérkezett az Est-lapokhoz annak a levélnek a szövege, amelyet Rothermere lord BeneShez hétfőn intézett, de a mely válasz an- j nak ellenére, hogy a tegnapi napon már napvi­lágot látott a világsajtóban, a csehszlovák fél- hivatalos sajtóban még a mai napon sem je­lent meg. Két különböző politikai felfogás áll itt egy­mással szemben s jogosan mondhatjuk, hogy! e két felfogás táborába csoportosul egész Eu-: rópa, de az egész világ politikai közvéleménye j is. Az egyik a - békeszerződéseket .petrüikábii j akarja s azzal érvel, hogyha a békeszerződések megalkotásában történtek is igazságtalansá­gok, a jelenlegi status qüo megbolygassa új­ból a háború rémét zúdítaná Európára. Ez az álláspont a beatus possidenseké, akiket a bé­keszerződés más nemzetek rovására soha nem várt és soha nem remélt előnyökhöz juttatott, tehát még a legészszerübb revízióval is szembehelyezkednek és inkább arra rendez­kednek be, hogy militarizmusuk mérhetetlen fejlesztésével teremtsenek látszólagos bizton­ságot, semhogy a revízió kérdésében tárgyal­ni leüljenek. Ezt az álláspontot képviseli Be­nes, akinek tiz éves működése, a kisantant egybekovácsolása, hatalmas sajtópropagan­dája mind a reviziós gondolat visszaszorításá­ra irányult. A másik táborban súlyos, jelentékeny egyéniségek, államférfiak, politikusok és közgazdák, mint Nitti volt olasz miniszterel­nök, a versaillesi békemü egyik megalkotója, Keyness, a nagy angol közgazda és sokan, nagyon sokan, meg nem szűnő propagandá­jukban hangoztatják, hogy Európa újjáépíté­sének csak egy útja van, az, amely jóváteszi mindazt a hibát, végzetes tévedést, amit Ver- saillesben, Saint-Germainben és Trianonban elkövettek. Mert hogy végzetes hibák történtek, azt mindkét oldalon nyiltan, vagy hallgatólago­san elismerik. Rohermere lord teljes nyílt­sággal Írja ezt meg Benesnek: „Excellenciád éppen úgy tudja, mint én, hogy a trianoni bé­ke mai formájában egyedül azért jöhetett lét­re, mert a nagyhatalmak képviselői teljesen tájékozatlanok voltak a területek komplikált nemzetiségi és politikai viszonyai felől.“ Lehet-e tehát állandó, tartós békét elkép zelni olyan alapon, amely tévedések végzetes sorozatán nyugszik? Nem logikai szükségsze- rüség-e Rothermere lord akciója ? Neim-e szükségszerű következmény, hogy a világ lég nagyobb hatalmassága e mögé az akció mögé álljon? „Magyarországnak — s a magyar nem­zetnek vannak barátai." Hogyne hatnának; ránk, kisebbségi magyarokra is felemelően e szavak, amikor most az angol sajtó legelőke­lőbb reprezentánsa vette észre, hogy „az utódállamok mennyire elnyomják, jogaiból kirekesztik a hozzájuk csatolt magyarokat"? Hogyne hatnának ránk megrázó erővel ezek a szavak, akiknek tegnap még sehol sem vol­barátaik? I Romániában egyelőre nyugalom van Az angol sajtó komplikációktól tart — A temetés , részletei — Felbontották a király végrendeletét Bukarest, jüli us 21. Románia már fel­ocsúdott Ferdinánd király halála fölötti meg­döbbenéséből-és nyugodtan igyekszik az eljö­vendő. politika alappilléreit lerakni. Megálla­pítható, hogy Bratianu energiája sokkal si­mábban oldotta meg a kényes helyzetet, mint Európa általában hitte. Rendzavarás nem tör­tént, Károly. extrónörökös nem ült azonnal vonatra, hogy a román határon a lázadó lo­vasezredek élére álljon és Bukarest ellen vo­nuljon, s a parlamenti ellenzék is sokkal meg­fontoltabban viselkedett, mint általában gon­dolták. A tegnap délután 4 órakor megtartott parlamenti ülés, amelyen a régenstanács le­tette az esküt és a fiatal, szepegő királyt be­mutatták a népnek, rendzavarás nélkül folyt le. A pártok egyhangúan megéljenezték a ka­tonásan köszönő Első Mihály királyt s a ka­szárnyákban készenlétben . #íó megbízható hadtesteknek nem akadt dolguk. Beavatott tö­rök szerint a Ferdinánd halála következtében támadt helyzet nem most fogja meghozni gyü- mölö&eit, hanem kéfsőbb, amikor Bratianu közvetlen ellenintézkedéseinek hatása elmú­lik. A tróncserét követő csend nem azt jelen­ti, hogy Káro-lynak nincs pártja Romániában, hanem azt, hogy ez a párt pillanatnyilag tehe­tetlen Bratianu erőszakoskodásával szemben. Amint azonban az első alkalom kínálkozik, az ellenzék akciója kirobban és a régensta- nácsnak nehéz helyzete lesz Károly híveivel szemben, akiket szemmelláthatóan néhány nyugati hatalom is támogat. Károly extrónörökös Franciaországban marad Paris, julius 21. Ferdinánd kiály halálá­ról azonnal értesítették; a Paris melletti Neuil- lyben élő extrónörököst. A párisi román kö­vetség információja szerint Károly továbbra is Párisban marad. Szombaton részt vesz az atyja tiszteletére rendezett gyászistentiszte­leten, de egyébként tovább éli visszavonult magánéletét. Az ellenzék belenyugszik a helyzetbe Bukarest, julius 21. Áz ellenzék pártjai elhatározták, hogy részt vesznek a király temetésének ünnepségein. Beavatott körök ezt a határozatot úgy kommentálják, hogy az ellenzék engedett eddigi Mihály-el lenes álláspontjából és megbékült az adott hely­zettel. Minisztertanács Sinajában Bukarest, julius 21. Ma reggel 9 órakor A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság! politikai érettségének számtalanszor adta ta-i mijeiét, állampolgári kötelességeit mindig! hűen teljesítette és alkotmányos utón igyeke-J zett megtagadott jogait kiharcolni. Politikai J vezéreink minden alkalommal kijelentették,; hogy céljuk a prágai kormányhatalmat arra bírni, hogy a saját iniciativájából tegye jóvá az elkövetett igazságtalanságokat. Most sem ragadtatjuk el magunkat, s féket vetünk az ennél a fénynél kigyulladó fantáziának és most is csak a valóságot nézzük­A valóság az, hogy a trianoni szerződés : hibáit nemcsak mi magyarok látjuk, hanem a | világ legnagyobb hatalmának közvéleménye a kormány tagjai különvonatta! Sinajába érkeztek. Röviddel a megérkezés után a si­máját kastélyban minisztertanácsot tartottak, amelyen elhatározták, hogy a temetést va­sárnapra halasztják, hogy a külföldről jel­zett missziók megérkezhessenek. A kor­mány tágjaival együtt a pátriarcha is Sina­jába érkezett s hosszú ideig imádkozott a peleszi kastélyban felravatalozott király holtteste mellett. Bratianu a ravatal mellett rövid beszédben méltatta a király érdemeit és kifejezte részvétét Mária jugoszláv király­nőnek. Majd Popescu igazságügy miniszter fölbontotta s fölolvasta a király végrendele­tét, valamint azt a levelet, amelyet az ural­kodó utolsó napjaiban Bratianuhoz intézett. Bélben egy órakor a király koporsóját Bukarestbe szállították. Sinaja és Coíroceni között minden pályaudvaron gyászlobogó lengett. A katonaság, a papság és az iskolás- gyermekek kivonultak, hogy megadják a tiszteletet a gyászvonatnak. A király holt­testét szállító vonat csak Ploestiben állt meg, mig a többi állomáson lassított menet­ben futott át A koporsó délután 5 órakor Cotrocenibe érkezett, ahol a palota arany- termébe vitték és újból fölravatalozták. Hol­nap reggel 8 órától 10 óráig az alattvalók megtekinthetik a király bebalzsamozott holt­testét. Valamennyi külföldi követség Mihály király uj aranykönyvében kifejezte rész­vétét. Az angol sajtó bizalmatlan London, julius 21. A legtöbb lap csak egyszerű nekrológot közöl Ferdinándról, de a Daily Express rámutat azokra a kritikus következményekre, amelyeket a haláleset előidézhet. A régensség bizonytalan intéz­mény és csak nehezen fogja áthidalhatni Ro­mánia belső és külső nehézségeit. A világ­háború a Balkánon robbant ki és most is a Balkán Európa legveszedelmesebb csücske. A nagyhatalmak feladata, hogy az uj balká­ni bonyodalmat, mely Ferdinánd halála után könnyen kitörhet, minden erejével megaka­dályozzák. A legtöbb angol lap rendkívül di­cséri Károly extrónörökös puritánságát és kifogástalan jellemét. Az angol lapok kifo­gásolják, hogy a román kormány lépéseket tett a francia kormánynál, hogy ne engedje meg Károly extrónörökös külföldi utazásait. A londoni liberális lapok továbbá arra is fi­gyelmeztetnek, hogy a mai román kormány­párt liberális jelzője egyszerű félrevezetés és Bratianu pártjának szelleme a lehető leg­áll mellénk. Nem kergetünk színes álompil langókai, de nem keli-e a legridegebb és leg­rezervál tabb reálpolitkusnak is látnia, hogy Rothermere lord akciója nyomán események vannak készülőben? Ezek az események még nem nyertek formát, még kavarognak, de hogy alakulnak, a realitás alakját akarják felvenni, lehet-e ebben kételkedni? A magyarság az igazság erejében bizva, nyugodtan s türelmesen viseli kegyetlenül fámért sorsát. A jog alapján állunk, arról nem tantor odúnk le soha. Éppen azért bí­zunk benne, hogy a mi jogaink is teljese­dőbe mennek. Mihály feirálv és Mária anyakirálynö távolabb áll minden igazi értelemben vett szabadd v ii ségtől. A magyar kormány részvéte Budapest, julius 21. (Budapesti szerke-x- . tőségünk telefon jelentése.) Waiko Lajos kül­ügyminiszter ma délelőtt a budapesti román /követségen kifejezte a magyar kormány rész­vétét Ferdinánd király elhunyta fölött. Károly herceget aem engedik az országba Bukarest, julius 21. A kormány távira­tilag értesítette a Franciaországban tartózko­dó Carol herceget édesatyja haláláról. Egy­úttal bejelentette neki azt is, hogy az 1926. évi, január 4-én hozott törvény rendelkezé­seit, amelyek Carolt a trónöröklési jogától megfosztják, változatlanul fentartják. Ha Oarol mégis megkísérelné a hazatérést vagy a trón elfoglalását, a kormány ebben őt erőszakkal is meg fogja akadályozni. A kormány intézkedett, hogy megbízható kö­zegei Carolnak minden lépését megfigyeljék s erről állandó értesítést küldjenek Romá­niába. A kormány igy reméli elejét venni mindenféle puccskísérletnek. Hamburgban letartóztattak két csehszlovákiai kommunista képviselőt Pozsony, julius 21. (Saját tudósitónktól.) Tegnap éjjel több csehszlovákiai kommu­nista, köztük Csulen Marék és Steiner Jakab nemzetgyűlési képviselők, valamint Gotí- wald, a Rude Pravo szerkesztője tiltott utón átlépték az csehszlovák-osztrák határt. Ham­burgban az osztrák határrendőrség feltartóz­tatta őket és a hamburgi csendőrségre ki­sérte. A bécsi csendőrséggel való telefonbe­szélgetés után a letartóztatottakat a határon át visszatoloncolták Csehszlovákiába. Személyi kombinációk a közigazgatási reformmal kapcsolatban Prága, julius 21. A Deutsche Wehr a köz­igazgatási reform törvényének végrehajtásá­val kapcsolatosan a következő személyi kom­binációkat hozza. Krmár dr.-t kinevezik Csehország országos elnökének. Morvaország és Szilézia elnöke Böbék belügyminiszteri osztályfőnök lesz. Gserny belügyminiszter le­mond és átveszi Körner dr.-tó! a legfelsőbb számvevőszék vezetését, Kubát, jelenlegi or­szágos elnök pedig a cseh takarékpénztár főprokurátora lesz. Ez a kombináció termé­szetesen még megerősítésre szorul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom