Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-02 / 149. (1483.) szám
8 1927 július 2, Mombalt A cárné maga sem tudta, ki bírta rá a cárt a mozgósításra A háború kitörésének izgalmai a cári udvarban „A Romanovok fénykora és bukása” Irta: A. A. Vyrubova . _____ 12. A szarajevói események után Auszíria kihivő magaviseletét kezdett tanusitani. A csátszár órák- bosszat tiarfó tanácskozásokat folytatott Nikolaj Nikolajevics nagyherceggel, Szaszánóv külügyminiszterrel és más államférfiakkal, akik arra beszélték ri, hogy támatfdma Szerbiát. Egyik napon egy vel°m, barátságban levő családhoz mentem reggelire Krasznoje-Szelőba. A császár reggel óta szintén Krasznoje-Szelóban volt már, résztvennd egy katonai disziszemlén, — este pedig színházi előadást kellett volna meglátogatnia. Éppen asztalnál ültünk, mikor hirtelen fölpattant az ajtó és berontott Nositz gróf, aki a vezérkarban szolgált és hadarva közölte: — Képzelje el, a császár a csapatszemle után vadam^vnyi hadapródot tisztté nevezte ki, az epreseiknek pedig megparancsolta, hogy férjenek vissza a fővárosba, téli szá&dégiJó^a. A katonai attasékat erre a hírre nagy izgalom fogta eí, elárasztották kormányaikat sürgönyökkel, amelyek szerint „Oroszország háborúra készül." Mikor visszatértem a császárnéhoz, elmondottam neki mi történt. A hir teljesen készületéül találta. Eleinte nem is tudta megérteni, ki bírhatta rá a császárt, hogy ertre a súlyos lépésre szánja magát? Tőle magától nem lehetett egyhamar közelebbit! remélni, mert csak nagyin későre várták visisae. A hadüzenet előtt való napok A hadüzenet előtt való napok rettenetesek voltak. Mindenki látta, érezte, hogyan rángatják a császárt jobbra-baHfía. A háború elkerülhetetlennek látszott. Csak a császárné volt teljes erővel azon, hogy megakadályozza — de minden kérése és figyelmezŰlőhelyemről hallhattam, amint egy félóra hosszat hangosan társalogtak. Mikor a császárné visszatért, könnyezett. Kétségbeesetten odadobta magát a pamlagra és azt kiáltotta: — Mindennek vége, itt a háború! És én nem tudtam róla semmit! A délutáni teánál megjelent a császAr, sötéten, egészen földult arckifejezéssel és az étkezés dermedt hallgatás közben ment végbe. A l ^vetkező napokon sokszor láttam a v ásészárnét könnyezni. A császárt ritkán lehetett látni, mert lázas tevékenységben volt. Ebben az időben történt az is, hogy őfelségéik Vilmos császártól táviratot kaptak, amelyben arra kérte a császárt, rokonát és barátját, szüntesse be a mozgósítást és egyben azt ajánlotta neki, lépjen személyesen érintkezésbe vele, hogy az ügyet békés utón elintézhessék. A történelem fogja majd egykor megállapitani, hogy ez az ajánlat őszinte volt-e, vagy csak megtévesztésnek szánták? A osászár, mikor a táviratot elolvasta, azt mondotta: — Nincs jogom beszüntetni a mozgósítást. A német katonák behatolhatnának Oroszországba, az én információim szerint már mozgósítva vannak és hogyan vállalhatnám a felelősséget népem előtt? A császárné azonban mindezek után is az utolsó pillanatig reménykedett, ^ogy a háborút meg lehet akadályozni. Mikor julius 19-én este íölkerestem szobájában, közölte velem, hogy Németország hadat üzent Oroszországnak. Mikor ezt mondta, sirt é3 kijelentette, hogy rettenetes szerencsétlenséget lát ebben az emberiségre nézve. A császár azonban jó reménységgel volt és egyre azt ismételte, hogy most, amikor befejezett tény után van, sokkal, de sokkal nyugodtabb és hogy ,/jmeddig ez a kérdés a levegőben lógott, sokkal rosszabb volt.1' Mikor őfelségéik a hadüzenet után Peters- burgba mentek, úgy látszott: a császárnak igaza volt azzal a kijelentésével, hogy a néphangulat a háború mellett lesz. Ami azokban a napokban az utcákon végbement, olyan hatalmas volt, hogy így kezdődött .a háború — a trónhoz való hűség és határtalan ragaszkodás hatalmas megnyilatkozásával. őfelségéik még aznap visszatértek Peterhof- ba 03 kevéssel azután a császár ulmkeU, hofyy különböző csapatrészeket kikisérjen a, frontra. A császárné eközben, tekintet nélkül kényes r.géí" égére, lázas gyorsasággal megkezdte a kórhazai-. b rendezőiét, egészségügyi oszlopok és tetőse sikertelen volt. Mikor egyszer a tennisz- rőL, —• amelyet a nagyhercegnők és én egyetlen nap seim hagytunk el — visszatértem, a császárra akadtam, aki nagyon sápadt volt ás föld'ult ember benyomását tette. Beszélgetésünkből meggyőződtem arról hogy a háborút elkerülhetetlennek tartja. Azzai igyekezett vigasztalni magát, hogy a háború erősíteni fogja Oroszországban a nemzeti érzést és hogy Oroszország a háború után hatalmasabb lesz, mint azelőtt. Ebben az időben távirat érkezett Szibériából Raiszputintól, aki arra kérte a császárt: — „Ne engedje háborúra a dolgot, mert a háború Oroszország végét és lakosságának pusztulását jelentené". A cár telefonál A császár bosszankodott a táviraton és semmi jelentőséget nem tulajdonított neki. Ezekben a napokban gyakran találtam a cézárt a távbeszélőnél, amelyet pedig álig Iában nóm szenvedhetett és csak nagyon ritkán használt. Most derüre-borura a készülékhez hivatta a minisztereket és bizalmasait, akikkel komornyikja szobájából beszélt. Mikor az általános mozgósítást elrendelték, a császárnénak semmi tudomása sem volt erről az elhatározásról. Fölkerestem és elmondtam neki, milyen megrázó jeleneteket láttam az imént az utcákon, ahol a behivott tartalékosok, feleségeikkel, a gyűjtőhelyekre siettek. A császárné azt felelte, hogy a mozgósítás egyelőre csak az Ausztriával határos kormányzóságokra vonatkozik, amely nézetnek én ellenemondtam, mire a császárné haragosan fölkelt és átment a császár dolgozószobájába, amelyet az övétől csak egy kis étkezőszoba választott el. itt nem is lehet pontosan érzékeltetni. Amerre a .szem tekintett: beláthatatlan embertömegek s a tömegek előtt zászlók és a császár képei. Mindenütt a népbimnusz éneke és a fenséges karének: „Mentsd mieg. Uram, fiáidét!" Azt hiszem, a fővárosnak egyetlen lakosa sem maradt aznap ott- „Memtsd meg, Uram, tiéidet!" Azt hiszem, a fővárosba jutni, és megérkezésük után — ujjongó tömegtől köszöntve — gyalog mentek a téli palotába. Nekünk, akik szintén oda törekedtünk, csak nagy fáradsággal sikerült célunkat elérnünk. A lépcsőkön, a termekben, mindenütt tisztek nyüzsögtek s a. tiszteken kívül azok, akiknek szabad volt a be jártás az udvarba. Mikor a császári pár kilépett, leírhatatlan volt a lelkesedés. A Nikolaj-teremben isten- tisztelet volt, amely után a császár beszédet intézett a jelenlevőkhöz. Hangján kezdetben a föl- indulás remegését lehetett érezni, amely azután elmúlt és a nyugodt bizalom hangja csendült föl helyette. A osászár igy fejezte be beszédét: — Nem teszem vissza kardomat hüvelyébe mindaddig, amig az utolsó német katonát is el nem üztük az orosz határokról Feleletül mennydörgő, egyhangú Hurrah! hangzott föl, a lelkesedés és szeretet fölkiáltásai következtek. A jelenlevő katonák körülözönlötték a császárt, süvegüket rázták és dörgő kiáltásaiktól megremegtek az ablakok. Én, aki a teremajtóban állva végigéltem ezt a jelenetet, nem tudtam e látványra elnyomni könnyeimet, őfelségéik kezdtek lassan visszavonulni és a tömeg — az etikett minden szabályát megcsufolva — nyomukba özönlött. Hölgyek és magasrangu katonatisztek kezüket, vállukat, a császárné ruháját csókolták. A császárné fölpillantott, amikor előttem elment, rámnézett és láttam, hogy két szene tele könnyel. Mikor a malachit-terem.be értek, a nagyhercegek odasiettek és kérték a császárt, hogy lépjen ki az erkélyre. A téli palota előtt levő téren százezerfőnyi tömeg hullámzott, amely megpillantván a császárt, mint egyetlen ember, térdreborult. A zászlók meghajoltak és a nemzeti himnusz hangjai harsogva törtek a levegőbe.... Mindenfelől zokogás hallatszott... egészségügyi vonatok összeállítását, — Moszkvában, Petersburgban, Harkovban és Odesszában pedig a hadsereget gyógyszerekkel ellátó raktárakat nyittatott. Ami engem illet, egyetlen szeretett bátyámat kísértem el a háborúba* Mikor átköltöztünk Carszkoje-Szeloba, a császárné itt, továbbá Pavlovakban, Peterhofban, Luga-Szablinban és egyéb helyeken hadtáp-kór- házakat rendezett be, amelyeknek tiz — a maga és gyermekei nevére elnevezett — kórházvonal j állt rendelkezésére. A császárné, hogy ezeknek ! a kórházaknak a vezetését jobban ellenőrizhesse, elhatározta, hogy a két idősebb nagyhercegnövel és vetem ápolónői tanfolyamot végez. Oktatónőnknek Hedroic hercegnőt szemelte ki, aki sebésznő volt, a palotakórház vezetője. Naponta két órán át kellett oktatnia bennünket és hogy a gyakorlat se hiányozzék, mint sebészeti segédápolónők léptünk be a palotakórház első újonnan alakult hadikórházába. Senki sem mondhatta, hogy hivatásunkat játéknak tekintjük. A továbbiakban egy ilyen munkanapot akarok leírni. Féltizkor a kórházba mentünk, s nyomban megkezdtük a munkát — legtöbbször sulyo.3 sebesülteknél. A császárné és a nagyheii'cegnők minden műtétnél jelen voltak. A császárné, a sebész mögött állva, akárcsak bármelyik ápolónő, tartotta a fertőtlenített vattát és kötőszert, elvitte az amputált végtagokat, kimosta a sebeket nem rettenve vissza a legundoritóbb munkától sem és bátran elviselte a legfojtóbb szagokat, a hadikórházak legfélelmesebb látványait. A nagyhercegnőket gondosan lávoltartották a nehezebb kötésektől, bár Tatjána Nikolajevna, szokatlan ügyességről és rendkívüli felfogóképességről tett tanúságot. A vizsga' után a császárné és a nagyherceg- nők, a többi ápolónővel együtt, megkapták a vöröskeresztet és a bizonyítványt, hogy a háború idejére kiképzett ápolónők. Ez alkalomból a kórház templomában istentisztelet volt, amely után a császárné és leányai a többi ápolónők élén a kórház főnöknője elé járultak, hogy átvegyék tőle a vöröskeresztet és a bizonyítványt. A cszászárné nagyon meg volt elégedve sikerével: gépkocsin visszatértében többször megelégedettségét fejezte ki és igen vidáman társalgóit. A kassai tenniszversenyek döntői Kassa, julius 1. Csütörtök estére fejeződtek be á LTC nemzetközi bajnoki versenyei nagy érdeklődéstől kísérve, az alábbi eredményekkel: Nőiegyes, K elet szí ovenszkó bajnokságáért, (nemzetközi): 1. Korotvicskáné (Pozsony), aki 6:3, 6:2 scoreokkal, élvezetes meccsben győz 2. Krencsey Médi (Budapest MAC) felett. 3. Vámay- né (LTC) és Hacker (Nagyszombat). Nőiegyes, Kassa bajnokságáért: 1. Korotvicskáné 7:5, 6:1 verte 2. Kont Annyt (Beregszász), 3. Hacker (Nagyszombat) és Matzner (LTC). Férfiegyes Kassa bajnokságáért: Klein (Pozsony) és Gottesmann dr. között dől el. 3. helyre Hecht (Zsolna) és Székely futott be. Féri egyes Keletszláv enszleó bajnokságáért: 1. helyért gyilkos küzdelem folyik Albrecht és Blüh- dorn bécsi játékosok között. 3. helyre ifj. Takács (Poprád) és Vajda (LTC) kerültek. 50 induló. Férfipáros Kel etszl ovenszkó bajnokságáért : Az 1. helyért Albrecht—Blühdom és Baselli (Prága)—Klein pár küzd. A 3. helyre Dresdner— Vajda és Hecht—Nedbalek került. Vegyespártos Kocssa bajnokságáért: Az 1. helyért Hacker—Klein és Kortvicskáné—Gottes- rna-nn, mig a 3. helyért Kont—Vajda és Zatlou- kálné—Lepier küzdenek. Meglepetések napja Wimbledonban Gochei legyőzte Tildent. Borotra pedig La- coste-oi London, jul. 1. A wimbledoni verseny tegnap meghozta a nagy szenzációt. A világ legjobb játé- kősaként kezelt amerikai Tildén kemény küzdelem után vereséget szenvedett a franciák harmadik játékosától, a jelenleg kitűnő formában lievő Co- cheltöl. Az óriási érdeklődéssel kisért mérkőzés 16.000 néző előtt a centercourton folyt le. Az első két játszmát aránylag könnyen 6:2 és 6:4 arányban az amerikai nyerte. Amikor már a harmadik szetben is 5:l-re vezetett, senki sem számolt már Cochet győzelmével. Ekkor azonban váratlan meglepetés történt. „A labdaszedö-gyerek", ahogy Cochet-t a franciák gúnyosan nevezik, váratlanul lábrakapatl és labdáról-labdára jobb lett, nemcsak, hogy fokozatosan kiegyenlíteni, de hal egymásutáni games-szel megnyerte 7:5 ahányban a szettet is. Tildent a heves küzdelem és a francia elánja láthatólag kimerítette. A negyedik szetben szervizei bizonytalanokká válnak, s'ok kettős foultot csinál és végeredményben 6:4 gémarányban vészit. Az ötödik szetben Cbchet csodákat müveit. Vonal játéka csodálatos, minden labdát fog és villámgyorsan helyez. Bár Tildén újból 3:2 arány-, bán vezet, Cochet 6:3 score-ral nyeri a szettet és ezzel a meccset is. A közönség váratlan győzelméért nagy őváciőban részesítette. Ezután következett a nap másik meglepetése. Borotva, akit már elparentáltak, 6:4, 6:2, 1:6, 6:2 arányban valósággal lehengerelte ősriválisát, a tavalyi rcimbledoni győztes, Lacoste-ot és igy a döntőbe ő kerül Cochet ellen, mig a harmadik díjért Tildén és Lacoste verekszenek meg. A nőiegyes középdöntője is amerikai veresé* get hozott. Miss Ryan 6:2, 0:6, 4:6 arányban vesztett a spanyol Alvarez-zel szemben, mig WiNs Helén honfitársnőjét, Fry kisasszonyt verte meg. A döntőben Alvarez és Wills játszanak. A férfipárosban a Lycett—Austin pár győzött a Crole-Rees—Eames kettős ellen. A vegyespár,os- ban a Collyer—Brugnon francia kettős a Bou- mann—Timmer holland párt győzte le, mig a Harvey—Gregory angol pár a francia Cousin— Landry kettőst késztette megadásra. )( Sparta—Slavia. A két ősrivális csapat szombaton dé’után a középeurópai kupában való részvételért folyó selejtező mérkőzések kapcsán találkozik egymással. A Slaviánál ezúttal először szerepel a DFC-ből átlépett Bobor, mig a Sparta Pateket szerepelteti. )( A bécsi Hakoah egy játékosát megUncsel- ték Kanadában. Winnipegből jelentik: A Hakoah Kanadában a skót válogatott legénységgel mérkőzött, melytől 4:1 arányban vereséget szenvedett. Meccs közben óriási botrány történt. Tandler, a Hakoah hátvédje, egy földön fekvő skót játékost megrugott, mire a tömeg berohant a pályára és véresre verte. A bécsi játékost súlyos sérülésekkel a kórházba szállították. X A kairói Arsenal Bécsben szerepelt ismét. Ezúttal a Hakoah volt az ellenfele, amellyel 4:4 arányban mérkőzött meg. A bécsiek az első félidőben 2:1, a játék vége felé 4:3 arányban vezettek, amikor az egyiptomiak közvetlenül a meccs befejezése, előtt kiegyenlítettek. A Hakoah tartalékjai jól beváltak. Biró Retschury volt. )( Csehszlovákia 11:4 pontaránnyal le(pjőzle az olasz tenniszezőket. Tegnap késő este befejezték a Csehszlovákia—Olaszország közötti válogatott tenniszmérkőzést. Menzel Colojnbóval szemben 6:2 arányban megnyerte a döntő játszmát s igy a fiatal reichenbergi bajnok 6:3, 10:8, 3:6 és 6:2 arányban győzött az olasz team kapitánya felett. Soyka Balbit, Zaoralek Sertoriot, Ardelt Bocciar- dót győzte le. A két újabb pontot Pietro és a Gas- lini—Colombo pár szerezte. Az előbbi a tartalék Zemannt, az utóbbiak pedig a Zsemla—Stejskál kettőst késztették megadásra. Zsemlának a meccs közben váratlanul el kellett utaznia, úgyhogy a cseh pár a harmadik szettet feladta. — Az olasz játékosok közül a legjobb benyomást Gaslini keltette. Mindannyian azonban gyors és stílusos jáe tékosok és ami a fő, fiatalok, tehát fejlődőképesek. A csehszlovák teámban elsősorban Menzel, Soyka és Zaoralek tűntek ki, mig Rohrer ezúttal ismét túlzottan ideges volt. X A Losonci AFC uj tisztikara. Losoncról jelentik: A LAFC most választotta meg uj tisztír karát a következőképpen: Ügyvezető elnök: Mühl- stein Bernát. Igazgató: Schwab Károly. Ügyvezető elnökhelyettes: Minkusz Artúr. Társelnökök:1 Dortsák Lajos dr., Kristóf? Sándor. Elnöki tanács: Alt Richard, Dávid Sándor dr., Herzog Sándor, Hajós József dr., Diamant László, Hüttner Henrik, Kovács Sándor, Keczéry I. dr., Kövy Árpád, László Sándor, Paulinyi Béla, Mazár Sándor, Sa- cher Imréné, Vigh Károly, Ta.nka Jenő. Egyesü*1 leti titkár: Párducz Rezső. Jegyző: Rakottay Miklós. Egyesületi ügyész: Keleti Lajos dr. Pénztáros: Weisz Jenő. Ellenőrök: Marksíein László, Brüll Aladár. Futball-szakoszfály igazgar tója: Markstein Sándor. TennisZr szakosztály igazgatója: Oszterhuber Gyula. Helyettese: Márkus Barna. Termisz csapat kapitánya: Herzog György. Egyesületi orvosok: Tomas András dr., Csiba Zoltán dr., Klein Aladár dr., Rosenberg Miklós dr. és a 24 tagú választmány. WMBM—aBBBBBBMWB—MEMMBMilTTTM Rádióműsor. VASÁRNAP: PRÁGA: 11.00 Matiné, — 15.00 Hírek a műn- kásolimpiászről. — 19.00 Német küldés. — 20.00 Szimfonikus hangverseny. — 22.00 Sporthírek. — BRÜNN: 10.00 Hangverseny a brünmi Stadionban. 15.00 Prágai műsor. — 19.00 Zene. — 20.00 Prágai műsor. — POZSONY: 11.00 Katonazene. 15.00 és 20.00 Prágai müsior. — KASSA: 19.20 A szlovák nemzeti szinház tagjainak hangversenye. — BUDAPEST: 10.00 Istentisztelet. — 12.00 A1 kamarazenekar hangyersenya — 16.46 Cigányzene. — 21.00 Szimfónikus hangverseny. — 22.40 Tánczene. — BÉCS és GRAZ: 10.30 Orgonaelőadás. — 11.00 Zenei matiné — 15.30 A fehér dáma, operaelőadás. — 19.00 Kamarazene. — 20.00 A csárdáskirálynő, Lehár operettje. — BERLIN: 20.30 Nemzeti táncok. — 22.30 Táno .zene. — STUTTGART: 20.00 Zongora-est. — LEIPZIG: 20.15 Két egyfelvonásos kóinikus opera. — MÜNCHEN: 20.00 A varázskerjngő, Sí ráüss operettje. — KÖNIGSBERG: 20.00 Wagner-est. ZÜRICH: 20.00 Kamarazene. — RÓMA: 21.10 Olasz zene. — ZÁGRÁB: 20.30 Vig-est. M. U, Dr, Four noervos Praha II., Jungmannová 4. Telefon: 30902. — Rendel d. u. i- 6-ig. — Telelőn; 30902. „Mindennek vége, én nem tudtam róla semmit!“ A cárné kórházakat rendez be %
