Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-02 / 149. (1483.) szám
'P3SK&MU V \AS&SH&'.Htl?XáAí> ■ ■ <mmn>\^eas^eü?ap^aB!mumMmüm^kidauHaM» 1927 július 2, Mombat WBUg'aga'MWWKIM^Üili^r) nwIBWaraWSBMHHK.'.' I lWWJWIUII1 kelta jártassággal bír, aki. ennek az ezer szer- j számmal dolgozó műhelynek legrejtettebb titkait | is ismeri. A ma.i tanítóságnak ezenkívül érvé- . nyesüiési vágyai is vannak, amelyek teljesülése fokozottabb önképzésre serkentenék s ennek áldásos előnyeit is csak az iskola erezné. Miaga az állam is tanítókkal tölti be a tan- felügyelői állásokat. A protestánsok az iskolák felügyeletével megbízott kör,lelkészek mellé | mindenütt köztanitókat is választanak. A fontiek alapján arra kérjük a Főtisztelendő Országos Katolikus Iskolatanácsot, kegyeskedjék a Főtisztelendő és Méltóságos Püspöki Kar elé ama tiszteletteljes kérésünket felterjeszteni, mely szerint szerveztessék minden esperességi kerületben egy világi tanfelügyelői állás és erre az illető esperességi kerület tanítóságának hármas ajánlata alapján az Egyházi Főhatóság az arra legal- | kalmasabb egyént nevezze ki. Meg vagyunk győződve, hogy eme minden ! hátsó gondolattól mentes és csupán az iskolaügy , Anglia előkészíti hadállásait a szóidéi: elleni döntő harcra Hogyant szervezi meg a keieteurőpai államok aatiboisevista blokkját? Nem gondol háborúra, gazdasági kiéheztetést készít elő ''"H 11> FI IC érdekeit szolgáló kérésünkkel jóakaratu támogatását a Főtiszt élendő Országos Iskolatanács nem fogja megtagadni s a Főtisztelendő és Méltóságos Püspöki Karnak elfogadásra fogja ajánlani. A szlovenszkói Általános, az AMTE elnöke, Vásárhely Károly, az AMTE főtitkára". A memorandum elfogadása vagy elutasítása a Főtiszt élendő és Méltóságos Püspöki Kar bölcs elhatározásától függ, mely előtt tisztelettel meghajtunk s ezt közölni fogom Orsz. Egyesületünk tagjaival, hogy — ha ax elutasító lenne — igazságuk tudatában adandó alkalommal ismételten zörgessenek, mig meg nem nyittatik. Am a leghatározotiabban tiltakozom az ellen, hogy tiszteletteljes felterjesztésünket bárki is úgy állítsa a közvélemény elé, mintha azzal ,,a tanítóegyesület az egyházi tanfelügyelők ellen" akarna kirohanást intézni. Valótlanságnak jelentem ki, hogy „a memorandumot különben is maga a központ szerkesztette meg a katolikus tanítóság egyetemességének megkérdezése nélkül". Tagadom, hogy ..a kát. tanítóság nagyrésze nem is azonosítja magát a memorandum szövegével." A fontiek mindenkit világosan meggyőzhetnek arról, hogy csak a közgyűlés határozatának tettünk eleget felterjesztésünkkel, mellyel köztársaságunk iskolaügyének, nemzetiségünk, fele- kezeteink és a tanítóság érdekeinek akartunk szolgálatot tenni. Most már három eset lehetséges: 1. Vagy nem jól fejeztük ki magunkat s nem azt irtuk bele a memorandumba, amit akartunk. 2. Vagy nemi értettek meg jól bennünket s ezért kérjük azt ismételten átolvasni s belőle az iskolaügyéért lelkesedő tanító szívverését kiérezni. 3. Vágy- egyesek nem akarnak bennünket megérteni s minden megmozdulásunkat úgy igyekeznek feltüntetni, mintha az minden eddig szentnek vallott elv és tiszteletreméltó szándék megdöntésére törne. Az elő esetben elnézést kémünk a fogalmazás fogyatékosságáért. A második, esetben elismerjük: tévedni emberi dolog. A harmadik esetben büszkén hivatkozunk képzettségünkre, haladott gon- do’kozásunkra 3 az önérzet parancsszavára. Mi gyújtjuk lángra az értelem fáklyáját s életünk mécsesének utolsó sercegéséig lobogtatjuk azt kicsinyek és nagyok előtt. MS karolunk bele az ártatlan gyermeki szivek tömegébe s egymásba ölelkezve áldjuk körül az istenféMem, haza- és emberszeretet magasztos oltárát s kötjük meg ott az igazak vérszerződését. A tanítási órákon kívül ingyen munkánkkal és verejlékes filléreink megosztásával elsők vagyunk az áldozatkészség perselye előtt is. És mert ezek az iskolák Salai között elhangzottaknál magasabb képzettséget, a korral járó fenköllebb gondolkozást kívánnak, ki merne csodálkozni azon, hogy ezek nyomán megszólal a tanítói lelkekben az önérzet parancsszava s munkásságunk elbírálásánál elismerést kérünk és várunk! Halálosvégii verekedés Nagyemőkén Egy kömivessegéd táncmulaygág közben leszúrta haragosát Nyílra, juiius 1. (Saját tudási tónktól.) Csütörtökön éjszaka borzaímas kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság történt a Nyitra melletti Nagyemőke községiben. A faluban tegnap tartották meg a Szokásos búcsút, amely este a korcsmában rendezett nagy mulatsággal végződött. Javában folyt a tánc, mikor Bús Ferenc 23 éves mezőgazdasági munkás szóváltásba keveredett HojJór Károly 26 éves könnyességeddel. A táncolok szétválasztották a két vesze’kedőt és a mulatság tovább folyt. Éjfél felé a korcsma udvarából segély- kiáltás hallatszott. A mulatók kiróhattak és az egyik fa alatt vérben fetrengve találták Bús Berencet. A szerencsétlen ember öt súlyos sebtől vérzett, amelyek közül több halálos volt. Anélkül, hdjjjy eszméletre téirt volna, meghalt. A csend őrség azonnal letartóztatta Hoz- ]ár Károlyt, aki bevallotta, hogy az egyik táncszünetben a/, udvaron Bússal ismét Szóváltásba keveredett és a, verekedés hevében, amikor Bús megtámadta, öt, ké^t ragadott és Búst leszúrta. A meggyilkolt Bús egyike volt a falvi legkedveltebb legényeinek, aki öreg édesanyját és három testvérét tartotta el keresetiéből. A gyilkos legényt beszállították a nyit- rai államügyészség fogházába. Paris, junius vége Az orosz—angol feszültséggel egy olyan diplomáciai folyamat indult meg, amely elöbb-utóbb az európai helyzet elkel*hihetetlen tisztázásához fog vezetni. Addig ugyanis nyugalmi helyzetről nemi lehet Európában beszólni. miig az orosz bclsevizmus kérdése megoldva nincsen. Anglia csak lassan eszmélt arra, hogy ezt a küzdelmet neki kell megvívni, mint Európa leghatalmasabb kapitalista államának a nyugati civilizáció védelmében. Ugyanannak az államinak, amely elsőnek isimerte e.1 az összes európai államok között a bolseviki kormányt. Angliát anyagi kereskedelmi érdekek csztcmöztélk a boleevizmussal való diplomáciai viszony felvételére és ugyanezek a szempontok diktálják neki azt az elhatározást, hogy a jelenlegi orosz rendszerrel le kell számolni, j A szóvietibavátság veszedelmes következményeire először az angol szénsztrájk alkalmával ébredt. Ezt a ezénsztirájkot a bolsevifciek készítették elő földalatti munkájukkal és támogatták anyagilag. Tudjuk, hogy milyen irtózatos károkat okoztak ezzel az angol világgazdaságnak és hogy még az a- hatalmas pénzügyi rendszer is, amelyet a City ■képvisel, megreszketett belé. Ez már nem is propaganda volt, hanem a háború egy neme. Amglia a saémsztrájk óta a saját testén érzi a bolseviki propaganda veszedelmét. A szakítás azonban nem következett volna be, ha a bolsevizmus Kínában is nem támadt volna rá az angol világbirodalomra. Kiszámíthatatlan az a kár, amit ebben, az évben a Kékfolyó mentén az angol kereskedelem szenvedett. Az angolok lassan érlelik meg elhatározásaikat és cselekedeteiket, de ha egyszer valamire elszánták magukat, akkor ahhoz rendkívüli szívóssággal és kitartással ragaszkodnak. Az angol—orosz diplomáciái viszony megszakítása tehát nyilvánvalóan egy reoudkivüil hosz- szainítajrltó és hosszúlejáratú diplomáciai harcnak a megindulása. És ezt a háb-orut, amelyet a béke köntöse alatt és békés eszközökkel fog viselni, a legnagyobb körük tekintéssel és előkészítéssel indította meg. Csakhogy nem is gondol arra, hogy ezt a háborút fegyveres harccal viselje és nyerje meg. Anglia első célja, hogy Oroszország diplomáciai terveit megzavarja és helyzetét -megrontsa. Azonkívül Angliának másik félelmetes fegyvere, hogy Oroszország elzárja az áru- és pénzügyi hitel lehetőségét. Az angol—orosz háború most még csak a tüzérségi előkészítéseknél tart. A francia köztársaság elnökének, Doumerguenek londoni látogatása megszilárdította az angol—francia antantot és alapot teremtett az együttműködésre a szovjet ellen. Hogy ez a diplomáciai kooperáció nem fog egyelőre gyakorlati eredménnyel járni, annak oka főképpen a francia belpolitikában keresendő, ahol a szocialisták és a baloldali többség ennek ellenségei. Olaszország, amióta elismerte a besszarábiad határokat, azóta mind ellenségesebben tekint Oroszország felé. A bolsevizmus elleni küzdelmet egyenesen a fascizimus hivatásának tekinti. m!ég pedig vílágbivaiáénak, amelynek következménye és jutalma az olasz világbirodalom kialakulása lenne. A népszövetségi ülés és a gentfi találkozás iis elsősorban ezt a diplomáciai előkészítést szolgálták. Gbaimheailíaiu és Stresemiann találkozása és tárgyalásai is az uj szoiyjetefiemes külpolitikai célokat szolgálták. Stresemann ügyesen használja ki azt a kitűnő diplomáciád helyzetet, amelyet egyrészt a nappaliéi orosz—német szerződés, másrészt a nyugati hatalmakkal kötött Locarno biztosit számára. Strese- rmamn ezt a semleges helyzetet akarja megtartani, hogy annak minden előnyét lefölözze. Stresemann nem fog szakítaná Oroszországgal, amelynek következtében a német ipar és kereskedelem szinte kizárólagosságra és túlsúlyra fog szert tenni az orosz piacon. De Anglia felé is engedményeket tesz. Elsősorban pedig Geufben Ígéretet tett ama, hogy hamarosan a berlini parlament elé fogja terjeszteni a munieiógyártásTól szóló törvényt, melynek segítségével Anglia tudvalevőleg lehetetlenné kívánja tenni., hogy Németország Oroszországnak lőport, vagy más municiós anyagot szállíthasson. Érdekes tény, hogy a dán kormány hozzáfogott a Kopenhága melletti Drogder-szoros kiszélesítéséhez, amely lehetővé teszi, hogy az angol bad'thajók az Északi tengerről közvetlenül átjuthassanak a Balti tengerre. Angliának a balllti államok iránti érdeklődése újra feléledt.. Eleinte Anglia inkább tartózkodóan viselkedett ezekkel az uj állaim okkal szemben. Amint az egyik angol diplomata mondotta, Anglia előbb meg kíván győződni ezeknek az uj kereskedelmi házaknak üzleti értékéről, mielőtt a Britannia nevű nagy angol banknak a támogatását és garanciáját megadná nekik. Most már az angol diplomácia igen élénken dolgozik ezekben a kis államokban és különösen a Lengyel országgal való közeledést •igyekszik előkészíteni. Az angol diplomácia teljesen megfordult és frontot változtatott Lengyelországgal szemben. Még csak pár. évvel ezelőtt Lloyd George idején alaptétele volt. a Óülpolitiilkáljának, hogy Lengyelország életképtelen, mesterséges alakulat, amellyel sem szövetkezni és amelyet támogatni sem lehet- Ma Lengyelország anyagilag, erkölcsileg és diplomáciai Iáig teljesen számi fkait Ánigíüia támogatására.. És vájjon nincs-e döntő része Anglia magyarbarát rokonszenvének abban, hogy a hivatalos magyar politika nem vette fel Moszkvával a diplomáciai viszonyt és hogy Londonban Magyarországot a botseuizmus legelszántabb ellenségének tartják ? Talán Románia is annak köszönheti Genfiben és másutt az angol diplomácia támogatását, mert London az ő előretört szovjetéi lenes hadállásában nem kívánja jelenleg meg gyengíteni. Az uj görög kormány ás támogatásra talált Genfben és a nagyhatalmaknál. Görögország a tráciai és a kisázeiaii menekültek eltartására népszövetségi kölcsönt vett fel és ezzel ikapcsolatban a népszövetség pénzügyi bizottsága nyújtott segédkezet Görögország szanálásához. Anglia hadállásait késziti elő és a Kremlben az egykori szabólegény, aki most intézi Szovjet- oroszország diplomáciai vezetését, érthetően belereszket. Szó sincsen róla, a helyzetük nem köny- nyü. Azonkívül a szovietdiplomáoia eddigi fegyverei: a cinizmus és fenyegetőzés, a kihívó vakmerőség és a megbízhatatlan támogatás egyaránt elvesztették hatásukat. A francia—orosz viszony megromlott. Hiába frissült fel Csicserin a Riviéra pompás levegőjében, párisi tárgyalásai nem mondhatók sikereseknek. Poinearé eleve megizentefte neki, hogy csak akkor fog vele tárgyalni, ha az orosz—francia adósságok kérdésében pozitív ajánlatot fog tenni. .A szovjet azonban hallaná sem akar arról, hogy a francia állami kölcsönöket, főleg a háborús kölcsönöket visszafizesse. Legfeljebb a kistőkéseket hajlandó kártalanítani. Ezt is csak akkor, ha előbb Franciaország kölcsönt nyújt Oroszországnak. És pedig nem áru-, hanem pénzkölcsönt. Ezek a követelések igen rossz benyomást tettek Poincarénál. A Brianddal való tárgyalása ugyancsak sikertelenül végződött. Érdemes feljegyezni, hogy mit válaszolt a szovjet külügyminisztere Briandnak, amikor amiatt méltatlankodott, hogy a moszkvai kormány teljesen egy nemzetközi szervezetnek, a III. internacionálénak a befolyása és utasítása alapján cselekszik. „Csak úgy, •mint bizonyos demokratikus kormányok a nemzetközi szabadkőművesség parancsára!" válaszolta Csicserin nem minden alap nélkül! A szóvjatdiplomácia egyelőre Németországra és Törökországra támaszkodik és az angol felkészüléssel szemben hidat akar építeni Berlin és Angora között. Ennek a hídnak támasztó pillére Belgrád volna. A szovjet addig az autonóanista mozgalmat támogatta és éket akart vermi Bulgária és Jugoszlávia között. Most teljesen meigfordította a taktikáját, közvetít és közeledik. A bolseviki program a Balkánon elővette a régi nagyorosz diplomácia leltáraiból a pánszláv eszmét és a szláv közösség álmait simogatja. A bolseviki propagandáinak ez a fordulata azonban nincsen nagyon ínyére Angorának, aki Konstantinápolyi félti a pánszláv imperializmus feluijuláfától. Végül igen figyelemreméltó, hogy Olaszország teljesen szakítani készül eddigi, törökellenes magatartásával és Mussolinii diplomáciája Angorában messzemenő biztosítékot ajánlott fel Olaszország békés szándékainak igazolására. Ha pedig Angora is kicsúszik alóluk, akkor azután a nagy Híd, amit Moszkvában oly szorgalmasan cpitenek, teljesen a levegőben fog lógni. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALMA: A modem boszorkány, Hogyan maradhatunk fiaici lók? ADRIA: A rettenetén. Iván cár,. HVEZDA: A három testőr (Fairbanks-repriz). JULIS: A vidéki nagybácsi (Vígjáték). KAPITOL: Patt és Pattachm, a mAslerlövök. KORIJNA: Az embervadász (Áldó Nádival). LUCERNA: A boldogság titka. SVETOZOR: Afrikai kaland. — Egyházi hírek. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi esperesi kerületben a következő változások történtek a katolikus lelkészi karban: B-cnye Ferenc ekeli plébánost Káinok i Sándor ke gyúr bemutatása alapján a nagyszombati apostoli adminisztrátor csicsói plébánossá nevezte ki a tragikusan elhunyt Szőke Kázmér dr. helyére; az eddigi csicsói adminisztrátort, Győry Vilmost, az ekeli plébánia adminisztrátorává nevezte ki; Király József komáromi káplán dunahidasi adminisztrátorrá neveztetvén ki, ezt a hivatalát elfoglalta. — Hivaitalvizsgiálaí a zselizi járásbíróságon. Oroszkai tudósítónk jelenti: Fajnor Vladimír dr., a pozsonyi Ítélőtábla- elnöke Szedlák dr. táblabi- ró kíséretében hivatalvizsgálatot tartott a múlt év végén felállított zselizi járásbíróságon. Fajnor dr. Krizs és Fenyves bírók előtt teljes megelégedését fejezte ki a hivatalban uralkodó rend felett. E bíróságnál is uralkodó biróliiány pótlása érdekében az elnök Ígéretet tett arra nézve, hogy rövidesen még egy bírót nevezzenek ki Zselizre. Első szentmise. Nagyszombati tudósi-tónk jelenti: Tegnap délelőtt a nagyszombati főtemplomban Rock Albin nyomdaigazgató fia, Rock Ágoston első szentmiséjét mutatta be. A főtemplomot ez alkalommal a város legelőkelőbb közönsége szinültig megtöltötte; a jelenlevők közt voltak: Jantausck Pál püspök, Zilliger Alajos apátplébános, valamint az egész kanonoki kar és a környék papságának képviselői. A misét ünnepi lakoma követte, melyen a város társadalmának reprezentánsai melegen ünnepelték az ifjú papot. — Eljegyzés. Fényes Sándor bankigazgató és neje privigyei Privitzky Emma Ili leányát Rimaszombat eljegyezte tisza- nagyrévi Vajda Pál apátii földbirtokos és neje szendrői Török Hermin Zoltán fia Apátipuszta. SS73 I tWtUUro* .'KmíoiOt i'Mi fia Felmentették a hontfüzesgyarmati finánc- háború vádiottait Komárom, juMuis 1. (Saját tudósítónktól.) Olyan harc, amely a kásüstért folyt le múlt év február 28-án Honfüzeisgyarmaton, még nem fordult elő a fináncok krónikájában. Tizennégy pénzügyőr é'S polgári tisztviselő jelent meg a faluban és összeszedték a szép számmal talált ktsüstöke-t, melyek egy egész koesiirakományt tettek ki. Ezért kitört a forradalom Hontfüzesgya rma ton és a tizennégy tagú finánckülönitmónyt a" községházára szorították, a k'isüstöket visszafoglalták és csak akkor bocsátották el a lévai fináncokat, amikor aláírták, hogy amnesztiát adnak az elkobzott kisüsítök viisiszahóddtása ügyében. A komáromi törvényszék előtt Nyilas Jánosaié, Graczó András, Duba János. Nyilas János, Bori István, Hermáim András, Bíró Géza és Elek István álltak hatósági erőszak bűntettével terhelten. Azonban a-/, ostromban 3— 400 ember vett részt és nem bizonyult a vádlottakra a bűncselekmény, mentőíanuik voltak és és Így a törvényszék felmentő Ítéletet hozott — A komáromi főiskolások szervezkedése. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi főiskolai hallgatók megalakították egyesületüket a csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége keretében. Az uj diákegyesületnek ifjú Mohácsv János lett az elnöke, alelnöke Legát József, titkára Schwarz Imre, jegyzője Kocsis La-jois, pénztárosa Waidhauser Hugó, ellenőrei: Erdélyi Gáspár és Mészáros László. xx Chyzer dr. miniszteri tanácsos, a hires orvos, szószérint ezt mondja: „Édes atyámnak gyötrő fájdalmakkal járó gyomorfekélye volt éveken keresztül és csak a CIGELKA víz folytonos használata mellett lábbadott fel." Megrendelhető: CIGELKA' jódos források vállalata, Bardejov (Szlovén szkó). — 1*’élikapaszik odóit a teherautóra, amely elgázolta. Párkányból jelentik: Súlyos baleset történt tegnap este a Párkány melletti Kovácspatak nyaralótelepen. A P. II. 56. számú párkányi teherautó. amely kirándulókkal volt telve, a leeresztett vasúti sorompó előtti meredek útról hirtelen vissza akart tolatni. Az autó hátuljára kapaszkodott. Jedlicska József hét éves fiúcska, aki a kocsi hirtelen mozdulatára lezuhant s az autó kerekei alá került. A súlyos teherautó keresztül ment a gyermeken és életveszélyes sérüléseket ejtett rajta. Azonal beszállították az esztergomi kórházba, ahol megoperálták.. Felépüléséhez nincs remény. A vizsgálat a szerencsétlenség okának felderítésére megindult. — Eg.v leány öngyilkossági kísérlete Komáromban. Komáromi 'tudósítónk jelenti: liléé Dániel komáromi lakos kimentett a Kis Dunából egy fuldokló leányt, aki az első orvosi segély nyújtása után visszanyerte eszméletét. Az öngyilkossági szándékból Dunának ment leány egyik komáromi női zenekarnak a tagja és mindössze csak 17 éves. Az öngyilkosság okát a rendőrségnek sem árulta el. — Csehszlovákia gyilkossági statisztikája. A prágai lapok abból az alkalomból, hogy ezen a héten a köztársaságban két akasztás volt, közük az elmúlt két esztendő gyilkossági statisztikáját. 1924-ben 111 gyilkosságban mondottak Ítéletet, amelyből 26 halálos volt, 77 esetben be kellett szüntetni az eljárást, miután a gyilkosnak nem jutottak nyomára. 1925-ben 119 gyilkost ítéltek el, köztük 19-et halálra. Abban az évben 9S eljárást szűnt etek meg. 1926-ban 128 gyilkos felett ítélkeztek és 21 halálos ítéletet, mondottak ki. 62 esetben nem találták a gyilkost. Érdekes, hogy 1923-ban 213, 1922-ben pedig 423 gyilkosság ereiében szüntették be az eljárást. Szomorú szó* mok, amelyek maguktól beszélnek. <6
