Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-16 / 160. (1494.) szám
o>í^<íu^// i-'vítt juílllj Avi, bkwUtiUit. many támogató párthoz, ''gondolván arra, hogy talán az oszniicskia megfontolás tárgyává teszi azokat. Ezek az indítványok hiábavalók voltak, figyelemben nem részesültek és most már kár is volna velük a szenátust molesztálni, hiszen a szenátusnak azokat úgysem szabad elfogadni! Nem is terjesztek tehát, elő semmiféle indítványt és a reformiavaslat részleteibe sem bocsátkozom, mert nem akarok hiábavaló munkát végezni. Biztos vagyok azonban abban, hcgv a törvényjavaslat, mint. jogi munka sem állja ki a kritikát s hogv. amint a német jogászok kifejtették. jogi szempontból is elfogadhatatlan az! De biztos vagyok abban is. hogv a törvényjavaslat az állam belső békéiét nem szolgálja. Én tehát a kifejte ót ek alapján, kijelentem, hogv a magyar nemzeti párt szenátorai a javaslat ellen fognak szavazni. Szakadás előtt az érsekükéri zsidópárt Kudarcba fullad a viSiaraesStás kérdésében a magyar pártok ellen Indított Nsraes-ffélQ akció — A zsidóság zöme a magyarsággal egyuton kíván haladni — UJ zsidópárt alakul? Érsekújvár, július 15. (Saját tudósitónktól.) A villamosítás kérdésiében Nemes Albert dr. zsidópárti városi képviselő által a cseh pártokkal karöltve Érsekújvár város magyar vezetősége ellen indított akciója teljes kudarccal végződött. A zsidó közvélemény már az akció kezdetén a leghatározottabban tiltakozott az ellen. hogy Nemes dr. a zsidó polgárság és a zsidó párt nevében lépjen fel, mivel egyrészt erre neki ilyirányu felhatalmazást senki nem adott, másrészt pedig mivel a zsidó polgárságnak semmiféle panasza nem volt és nincs Hol óta János dr. városbirónak és a városi képviselőtestület magyar többségének működése ellen, sőt annak a zsidó polgárság ügyeiben eddig tanúsított megértő magatartásáért a legnagyobb elismeréssel adózott mindig. Hisz Érsekújvár magyar többsége volt az, amely két évvel ezelőtt a zsidó iskola építéséhez egyhangúan tettekkel és közel 60.000 korona segéllyel járult hozzá, a város tulajdonát képező üzlethelyi ségek bérbeadásánál a nyilvános árverést mellőzte és szabadkézből adta bérbe azokat a volt bérlőknek, miáltal megóvta őket a kiárverelés veszélyétől. Nem is volt a mostani városházi rezsim alatt semmi ellentét a zsidó párt és a jelenlegi magyar többség között. Épp azért, amikor Nemes dr. egyéni érdekektől indíttatva elhamarkodott akcióját megindította a cseh pártokkal karöltve, néhány személyes barátja kivételével mt egész zsidó közvélemény egyöntetűen tiltakozott az ellen Ós minden eszközt megragadott, hogy kifejezésre juttassa abbeli véleményét, miszerint Nemes dr. akcióját elítéli, azzal magát nem azonosítja, a villamosítás ügyében nem tartja szükségesnek a zsidóságot az utcára vinni, a magyar többségi pártok városházi működésével meg van elégedve és velük békében akar élni. Ezeket Tenczer Izsó dr. ügyvéd a Nemes dr. által a Szokolházba összehívott és teljes fiaskóval végződött demonstráló gyűlésen, dacára a rendezők által fejéhez vágott gorombaságoknak, bátran ki is nyilatkoztatta. De kifejezésre juttatta ezt a városbiró által összehívott jogászankét is, amelyen Érsekújvár ügyvédi kara majdnem teljes számban résztvett és amelyen a városbirónak és a város vezetőségének a villamosítás ügyében követett eddigi eljárását helyesnek találták és bizalmukat nyilvánították. Ezenkívül a helyi lapban külön mellékletben világosította fel Nemes dr. ellenzéke a város közvéleményét Nemes akciójának helytelen és meggondolatlan voltáról. Nemes dr. ezekután, hogy pozícióját menthesse, a zsidó párt helyi választmányát hívta össze sürgős ülésre azzal a szándékkal, hogy ezen egyrészt legnagyobb ellenfelét, Tenczer dr.-t a pártból kizárássá, másrészt pedig hogy a maga részére bizalmat provokálhasson lei. A harminctagu választmányból mindössze kilenc jelent meg, akik azonban Tenczer dr. kizárását nem voltak hajlandók megszavazni és Nemesnek bizalmat csak pro foro interno szavaztak, azon határozott kikötéssel, hogy azt a lapokban publikálni nem szabad. Nemes dr. azonban ennek dacára másnap az összes helyi lapokban a bizalmi nyilatkozatot mégis közzétette. Megjegyzendő, hogy a párt választmányának ülésén Kurzweil Emil, a zsidó párt eddigi elnöke azonnal bejelentette lemondását. ;A város magyar pártjai az egész ügyet ter- . meszelésen a zsidó párt, illetve a zsidó polgárság belső ügyének tekintették, Nemes dr. akcióját pedig az ő egyéni akciójának és minden beavatkozástól távoltartották magukat. Amikor azonban a zsidó párt választmánya Nemesnek bizalmat szavazott és akciójával azonosította magát, a magyar nemzeti párt és a keresztényszociatista párt közös városházi klubja szükségesnek tartotta, hogy az ügyben a magyar polgárság szempontjából határozott állást foglaljon. Ez okból László Sándor városi képviselőtestületi taghoz, mint a zsidó párt a lein őkéhez Ozorai József dr., a közös magyar klub hevében a következő levelet intézte: ..Igen tisztelt választmány! Érsekújvár város közigazgatási bizottságának múlt hó 20-án tartott ülésén és a Sokol-házban, folyó hó 3-án tartott népgyülésén Nemes Albert dr. ügyvéd ur, mint az ' i tisztelt zsidópárt képviselője mélyen sértő, éles modorban súlyos és sorozatos támadást s vádakat intézd t Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő és városbiró ür ellen, továbbá a városi képviselőtestület többségét képező, s a magyar nemzeti párt és az országos keresztény- szocialista pártból alakult válasz'ói csoport ellen. A folyó hó 7-én megtartott jogászi ankét egyhangú határozata által kétségtelenné vált az, hogy ezen támadások és vádak alappal nem bírnak, s hogy azoknak személyi hátterük és azon végső céljuk van, hogy úgy Koloía dr. nemzetgyűlési | képviselő s városbiró ur, mint a fentebb meg- I jelölt választói csoport a nyilvánosság elé olya- ‘ nul állitassanak, mint hivatásuk betöltésére képtelenek s oda nem méltók. Az igen tisztelt választmány az „Érsekújvár és Vidéke” folyó hó 10-én megjelent számában közzétett nyilatkozatában közhírré teszi azt, hogy Nemes Albert dr. ura a zsidópárt országos elnökét ezen magatartásával elért érdemei elismeréséül a helyi szervezet ügyvezető elnökévé lépteti elő, eljárását teljesen a magáévá teszi, őt a párt bizalmáról biztosítja. Ezen választói csoportba szervezett tömeget, s különösen az ahhoz tartozó érsekujvári közvéleményt az igen tisztelt Választmány ezen gesztusa igen kínosan érinti s mélyen megdöbbenti. Ezen gesztust kihívó keztyüdobásnak tekintik azokkal szemben, akik a magyar kultúra alapján meggyőződésszerüen mindig azon fáradoznak, hogy a zsidó társadalommal békésen, megértőén, benső őszinteséggel, egymást támoga- lóan, együtt dolgozva tétessék a nehéz sors elviselhetővé. Az igen tisztelt Választmány sajtó utján közzétett ezen elhatározásáról szóló írásbeli okmány, amely szerint a múltban követett iránynyal _ szakit, a csalódottság fájó érzéseivel kerül részünkről irattározás alá”. A levél publikálása nagy konsternáeiét idézett elő a Z3Íd<$ párt hivatalos köreiben, mivel az, események ilyetén kifejlődésében Nemes dr. elhibázott politikájának súlyos következményeit és azon józan zsidó polgárság tiltakozó akciójának igazolását látják, amely a város őslakosságával békességben láván élni. . i A magyar pártok állásfoglalása a zsidó íoriban előállott zavaros viszonyok gyors tisztulását fogja eredményezni. Az egész zsidó közvélemény tudja azt, hogy két megoldás lehetséges: vagy levonja Nemes dr. elhibázott lépésének konzekvenciáját és távozik a zsidó párt vezetőségéből és egyben lemond városi képviselőtestületi tagságáról, vagy pedig a zsidó párt jelenlegi gyönge vezetőségének felfogásával magát nem azonosító zsidó polgárság tömegei nj városi zsidópártot alakit. E tekintetben a közeli napok meghozzák a döntést. Ebben a vonatkozásban utal a lap Magyar-* ország és Románia között az erdélyi földbirtokok felosztása kérdésében támadt kontro- verziára, amelynek elintézését Románia megmagyarázhatatlan ellentállása késlelteti. A cikk ezután ismerteti azt a területet, amelyet Trianon Magyarországtól elszakított és azokat a gazdasági és nemzeti értékeket, amelyeket e területek Magyarország számára jelentettek. Megái lap itja a Chicago Tribüné, hogv a trianoni szerződés revíziója ugyan ma még Magyarország szomszédainak ellent- állásába ütközik, azonban az európai hangulat mindinkább kedvezőbben alakul Magyarország felé és Trianon revíziója érdekében. Angliának és Olaszországnak írja a Chicago Tribüné, nem lenne kifogása a revízió ellen, Franciaország álláspontja azonban ebben a kérdésben is ingadozó. Amerikában, fejeződik be a cikk, nem akad komoly politikus, aki ne nézné szimpátiával azt a mozgalmat, amely Trianon revíziójára irányul. Amerika lefpiaisfobb lapja hatalmat cikken sürgeti a trianoni ssarzdcJés revízióját A Chicago Trilsane Is akiiét Indít a magyarság érdekében — Rctkermere lord cikkének visszhangja Amerikában — Az Egyesült Államok közvéleménye Trianon ellen (Ippa.) New-York, julius 15.— Rothermere lord cikkéről, amelyben, mint emlékezetes, a trianoni békeszerződés revíziója érdekében foglalt állást, az amerikai sajtó eddig csak annyiban vett tudomást, hogy rövid londoni tudósításokat közölt magáról a cikkről és azokról a hullámokról, amelyeket ez a nagy feltűnést keltett állásfoglalás okozott. A Chicago Tribüné, amely tudyalevőleg a New-York Héráid mellett a legkiválóbb és legtekintélyesebb amerikai napilap. most londoni tudósítójának tollából hosszabb cikket közöl, amelyben részletesen állást foglal nem csupán Rothermere lord cikkéhez, hanem magához az egész kérdéskomplexumhoz is. Ez az állásfoglalás teljesen a Rot- hermere-cikk szellemében történik. A Chicago Tribüné a cikk bevezetésében megállapítja, hogy azok között az országok között, amelyek a legyőzőitek sorába számítanak, Németország után Magyarország az az állam, amely a leggyorsabban tudott konszolidálódni, annak ellenére is, hogy uj szomszédainak politkája hosszu ideig ennek a konszolidációnak a megakadályozására irányult. Belső rend és gazdasági fejlődés Szempontjából Magyarország nem marad mögötte egyik szomszédjának sem, sőt van olyan örököse, Románia, amelynek a viszonyai korántsem olyan rendezettek, mint Magyarországé. Ez a rendkívül megkisebbiíett Magyar- országnak dicséretére válik és a magyar nemzet államfentartó ereiének beszélő tanúbizonysága. Ennek az államfentartó erőnek köszönhette a magyar nemzet, hogy ezer éven keresztül annyi viszontagságon át megtarthatta vezető Szerepét és uem csupán a saját országában, hanem évszázadokon át annak határain kívül is igen jelentős európai pozíciót tölthetett be. A cikkben itt utalás történik arra, hogy a magyar nép védte meg Európát a keleti hordák beözönlé’sétől és hogy a modern Magyarország igen számos kiválóságot termelt ki magából úgy a politikai élet, mint a tudományok, az irodalom és a művészetek terén. Arról is megemlékezik a cikk, hogy éppen a magyar nemzet szenvedett legtöbbet a Habsburg-di- nasztia elnyomása alatt, amely dinasztia miatt a trianoni sors érte. Megállapítja a Chicago Tribüné, hogy a trianoni határok igazságtalanok, mert íöbbmilliónyi magyarságot szolgáltatnak ki más nemzetek uralmának és hozzáteszi, ez az uralom sok tekintetben, különösen Romániában rendkívül igazságtalan. Benes csehszlovák külügyminiszter tegnapi expozéjában gúnyos vallvonogatással emlékezett meg arról az immár európaivá nőtt akcióról, amelyet Pothermere lord, az angol sajtókirály indított a trianoni békeszerződé' revíziójának érdekében. A külügyminiszter szerint propagandáknak nincs értelmük, s minél tovább tart egy ilyen propaganda, amaál kevesebb eredményt ér el. Ezt az ugyancsak gyenge lábon álló paradoxont az az ember hangoztatja, aki tagadhatatlan ügyességgel intézk négy éven keresztül, — a világháború alatt — a csehszlovák külpropa- gandát, mely szívós, céltudatos és a reklám egyetlen eszközét meg nem vető munkájával 1918-ban meg is teremte gyümölcsét. Ma az a Benes becsüli le (kényszerből) a propaganda jelentőségét, aki a közelmúltban kizárólag a propaganda segítségével vetette meg ennek az álamnak az alapját! Ennél nagyobb ellentmondás ritkán hangzott el a politika porondján, s csak egy elv teszi éghetővé a nagy véleményváltozást: a „tempóra mutantur” elve. Viszont éppen az a Chicago Tribunéban megjelent cikk bizonyítja, hogy a trianoni revízió érdekében -jindult mozgalom nem mesterséges propaganda jellegű, hanem spontán politikai megnyilatkozás, amelyet egyedül a dolgok ás z helyzetek bensőségesebb, alaposabb megismerése determinál. Utővégre nem kis, megvásárolható orgánumok fogják most a magyarság pártját, — mint elleneset t>en csaknem minőig, — hanem független személyiségek és intézmények, melyeket a megvesztegethetőség vádja valóban nem illethet. Nem a propagandára rászoruló államok jámbor adófizetőinek pénzén föníart it utszéli hecc-lapok (gondoljunk csak arra, hány milliót áldoz évente Csehszlovákia — a Benes szerint „nevetséges” — pr gandára), hanem a dúsgazdag Rothermere, i' nem szorul középeurópai garasokra, vagy most a Chicago Tribün-e, mely vetélkedik a legnagyobb európai vállalatok gazdagságával is. Lord Sydenham emlékiratait sem lehet „megvásároljanak tekinteni, pedig a nemes lord, Bombay volt kormányzója, akinek nagy könyve: — My VTJrking Life — most jelent meg Londonban és szenzációs politikai tartalma miatt nem kis feltűnést keltett, szintén a legmelegebb hangon emlékezik meg a magyarságról és európai szükségszerűségnek farija a trianoni szerződés revízióját. Vagy Jules Romain, aki a félmillió példányban megjelenő párisi Ilhistrationban tör lándzsát a magyarság ügye mellett, szintén nem vádolható vesztegetéssel. Az az amerikai újságíró pedig, aki Budapest láttára kiáltott föl lapjában: „egy elragadó nemzet", ugyancsak a spontán lelkesedés és a spontán belátás ’ angulatában cselekedett. Ha mindehhez ho?-' ssziik az angol és olasz lapoknak nap-nap után egjelenő magyarbarát cikkeit és tudjuk, hogy a trianoni revízió sok tekintetben még csehszlovák szempontból is üdvös volna — amit éppen Törköly szenátor fejtett ki tegnapi nagyszabású beszédében. — akkor észrevehetjük, hogy nem elszigetelt, hanem általános európai mozgalomról ar itt szó. Ugyancsak Törköly szenátor _fejtette ki, hogy ez a mozgalom nem bwebonló, sőt ellenkezőleg, eiyaménye a pé'géi'vényes európai konszolidációt jelentené, mert eltüntetné azokat a középeurópai „háborús csirákat”, amelyekről Wilson is beszélt. Törköly szenátor igy eleve megcáfolta Benesnek azt az állítását, hogy a revízió gondolata a háború gondolata. Egyedül a kisantanton múlik, hogy n<e legyen az, hanem ellenkezőleg, a közép- evrópai béke megvalósítója, mint ahogy azt a külföldi mozgalom is értelmezi, amely csak azért harc ' a béke revíziójáért, mert tudja, hogy nélküle konstans középeurópai béke nem ' ipzelhető el. Hogy a trianoni szerződés revíziójának gondolata nem „nevetséges propagand ”, azt a Chicago Tribüné nj spontán cikke is bebizonyítja, s hogy a revízió ere linénye, nem a háború, sőt ellenkezőleg az áhított tiszta béke lenne, műiden józan ember tudja, s ezen épül föl az egész re- viziősmozgaloin is, mely éppen © remélt meg- békülés érdekében keletkezeit. 4
