Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-16 / 160. (1494.) szám
2 í927 juHus 16, szombat. kommunisták megtámadták a katonaságot és körülbelül száz revolverlövést tettek. A katonaság nercekig tartó sortüzzel válaszolt. Pillanatnyilag a heves utcai harc teljes erővel tombol. A helvzet rondkivül veszedelmes. A géolegvverek kattognak s az utcán számos halott és sulvos sebesült fekszik. Összeomlik az igazságügyi palota tornya Becs, július 15. Negyedórás csend után a harc az igazságügyi palota előtt hatványozott erővel ismét kiújult. A katonaság csak a legnagyobb erőfeszítéssel tud utat törni az égő palota felé. A lázadó munkásság revolverekkel, vasrudakkal és falécekkel támadja meg a katonákat, akik föltétlenül szabad utat akarnak nyitni a tűzoltóság szó,máira. Közben az igazságügyi palotában kiütött tűz egyre nagyobb méreteket ölt. A torony mint egy lángeszlop mered az ég felé és minden pillanatban ös,szedőléssel fenyeget. Az áldozatok száma egyre nő. Szemtanuk szerint legalább 50 halott fekszik a palota előtti téren. A szociáldemokrata vezérek tehetetlenek A délután 4 órakor érkezett jelentések szerint Seitz bécsi polgármester és Deutsch, a köztársasági egyesületek elnöke, személyesen ment az igazságügyi palotához, hogy intervenciójával lecsillapítsa a kedélyeket. Közbelépésük eddig sikertelen. A kommunisták hallani sem akarnak a fegyverletételről. A katonaság a déli órákban acélsisakokat kapott és bajoneCo- ket, hogy igy könnyebben visszaverhesse a támadást. Az igazságügyi palotával szemben lévő ház egy szobájában huszonöt halálos sebesült fekszik. A tűzvész eloltására, valamint az utcák kiürítésére esek az esti órákban lehet gondolni, mert a hirtelen és puccsszerűen történt támadás a városi hatóságokat teljesen készületlenül érte s pillanatnyilag a városházán a legnagyobb fejetlenség uralkodik. A helyzetet az általános sztrájk és a villamosé ram szolgáltatás szünetelése még jobban el mérg esíti. A délelőtti és délutáni lapok nem jelentek meg. ftedisa nem hallandó istoiaauleüémia-tertfezetét elárulni & német párták iskolabizottságának eredménytelen küldöttség- járása — Az autonómiát előbb Szlovenszkón léptetik életbe! — A német ssIcolaSront bomlása — Prága, július 15. A német pártok parlamenti iskolabizottsága tegnap fölkereste Hódosa iskolaügyi minisztert,- hogy egy re- zoluciót nyújtson át neki, amely az iskolai autonómia kérdését is érinti. A küldöttség tagjai Hodiina német agrárius, Feierfeil német ke- resztényszocialista, Eckert német iparospárti, Czech német szociáldemokrata, Horpynka német nemzeti és Jung német nemzeti szocialista képviselők voltak. A küldöttség bejelentette Hodzsának, hogy a miniszter által tervbe vett autonómia kérdésénél a parlamenti iskolabizottság hajlandó az együttműködésre. Hodzsa miniszter válaszában rámutatott arra, hogy az iskolai autonómiát azért kell előbb Szlovenszkón életbeléptetni, meri ott egyetlen lAetéffliő iskolaszervezet sem létezik. Ami magát az iskolai autonómiát illeti, a kezdeményezést föntartja magának és nincsen abban a helyzetben, hogy a küldöttségnek terveiről részleteket elmondjon. A német iskolabizottságot Hodjzsa válftr sza egyáltalában nem elégítette ki és a bizottság egyidejűleg válságba is jutott, mert nem sikerült egy egységes kommünikében megállapodnia. Az ellenzéki képviselők által fogalmazott nyiltkozatot ugyanis a kormány- párti képviselők nem akarták aláimi. A német kormánypártok eljárása tehát 'ebben az esetben is sérti a szudétané- metség érdekeit, miután még az iskolai autonómia kérdésében is, a koalíció érdekeit többre becsülve, felborították az egységes német front lehetőségét. Béccsel megszakadt a telefonösszeköttetés Az utolsó hivatalos jelentés szerint a szervezett munkásság nem vesz részt az utcai harcokban. A mozgalmat egyenesen Moszkvából szítják és a kommunisták régóta tervezték. A szociáldemokrata pártvezérek a kormánnyal együtt a lázadás leszerelésén fáradoznak. Bécs, julius 15. (18 éra 50 perc.) Az utolsó jelentés szerint az utcai harcnak eddig kilencnél több emberáldozata van. (19 óra 20 perc.) A prágai interurbán hiába keres összeköttetést Béccsel, egyetlen bécsi központ sem válaszol. Pillanatnyilag Prágából Béccsel nem lehet telefonon beszélni. (:) Prága, július 15. A Rudolfinum kapui bezárultak, a képviselőik a hosszú és fáradságos munka után hazamentek, hosrv kipihenve fáradságukat, ősszel ismét folytathassák törvényhozói munkájukat. Az elmúlt parlamenti időszak folyamán a cseh, német és szlovák polgári koalíciós többség olyan feladatok végrehajtására vállalkozott, amelyeket a régi cseh nemzeti koalíció elintézni nem tudott. Svehla meg lehet elégedve ui kormány- garnitúrájával. mert az tényleg ki seperte a kormánykocsi útját, és eltávolította mindazokat az akadályokat, amelyek Svehla diplomatikus terveinek az útjában állottak. A képviselőház március 15-fől julius 14-ig összesen 39 teljes ülést tartott, továbbá 107 bizottsági, 8 álbizottsági, 27 elnökségi és klubolnöki konferenciát. Hia visszapillantunk a tavaszi ülésszak végzett, munkájára, úgy szomorúan kell megállapítanunk. hogy az uj polgári többség, amelyben a hét éven át az autonómiáért éles ellenzéki harcot folvtaíó szlovák néppártiak és a hét éven keresztül a szudétanémetség önkormányzatáért harcoló német keresz- tényszocialisták és a Bund dér Landwirte is helyet foglal, nem hozta meg azokat az eredményeket, amelyeket a köztársaságban élő nemzeti kisebbségek méltán elvártak. Svehla az ui kormány bemutatkozásakor hangoztatta, hogv a belpolitikában ui éra kezdődik, amelyben a polgárok nemzetiségre való különbség nélkül egyenértékű ek és egyenjogúak lesznek. Sajnos, Svehla ez alkalommal is, mint. a múltban, program iának Ígéreteit nem tartotta be s az uj koalíciós többség átfestett ruhában ugyanazzal a módszerrel és rendszerrel dolgozott, mint a régi nemzeti koalíció. Az elmúlt, tavaszi ülésszakon világossá vált. hogy ez a koalíció sem veszi tekintetbe az állam összlakosságának érdekeit s minden egyes javaslatnál pusztán a pártérdekek dominálnak. Ha végigtekintünk azokon a törvényjavaslatokon. amelyeket a képviselőház elintézett, megállapíthatjuk, hogy az ui többség többek között, elintézte a villám ősi tási segélv törvényét,, amely tisztán a cseh agráriusok érdekeit szolgálja, elintézte a prágai mántavásárnak szánt, állami garanciát,- amelyből Szlovensakónak és Ruszinszkónak semmi haszna nincsen. A köztársaság lakossága többségének felfogásával ellentétes vélemény uralkodott a katonai javaslatoknál is. A béke helyett a militarizmust erősítették meg és egyúttal megkezdték az általános, egyenlő és titkos választójognak a megszorítását. Az egyedüli üdvös dolog, ami az ülésszak folyamán örtént, a tizennégy nemzetközi kereskedelmi szerződésnek, elsősorban a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződésnek a ratifikálása. A kisebb és jelentéktelen javaslatok mellett két, óriási reformot, hozott, tető alá a képviselőház többsége. Az egyik az adóreform, amellyel a pénzügyminisztérium ugyan véget, akar vetni az adók terén uralkodó káosznak, de a rendteremtés mellett olyan szigorú büntető rendelkezéseket, hoztak, hogv az esetleges adóelengedések könnyítő hatása a pénzbüntetésék súlyossága mellett elvész. Az adóreform tárgyalása folyamán az ellenzék óriási harcot, vívott annak érdekében, hogy ennek a reformnak ne lesven osztály jellege. A harc hiábavaló volt,, a diktatórikus petka helyét elfoglaló oszmioska döntött, s a képviselőházban a koalíciós képviselők éppen úgy, mint a múltban, a szavazógép emeltyűinek a { szerepét játszották. Ezt a reformot a közigazgatási reform követte, amely a városok s a községek önkormányzatának sírját ássa meg. amellyel Szlo- venszkó és Ruszinszkó autonóm iájának m egoldása ismét, hosszú időre illuzórikussá vált- A maii kormánytöbbségben a vezetés a cseh néppárt és a cseh nemzeti demokrata párt kezeibe jutottEz a két párt akadályozta meg a történelmi országokban a megyetörvénv végrehajtását, és állította vissza a tartományi rendszert. A tartományi rendszer Szlovenszkón és Ruszinszkóban teljesen ismeretlen fogalom volt, idáig s most a szlovák néppárt asszisztálása mellett, bevezetik Szlovenszkón és Ruszinszkóban is, vagyis átülteti az osztrákoktól átvett bürokratikus szellemet, oda, ahol eddig a liberális önkormányzati szellem uralkodott. A német kormánypártok és a szlovák néppárt, letették a eróbavizsgát s most Kra- márék már komolyan foglalkoznak azzal a tervvel, hogv nemcsak a kormánytöbbségben, hanem magában a kormányban is helvet foglaljanak. Ez az esemény jellemző Kramárék jelszavas politikájára. Hiszen még emlékezetes a nemzeti demokrata párt. sajtójának ez a jelszava: „A németek a kormányba — mi a forradalomba". íme. ma már Kramárék Spinávál és Mayr-Hartinggal sokkal inkább megértik egymást, mint, a cseh nemezti szocialistáikkal és a cseh szociáldemokratákkal. De ez közelről sem jelenti azt. hogy Kra- már talán lemondott volna soviniszta és nacionalista programiáról. hanem ellenkezőleg. programjának keresztülvitelénél sokkal hűbb fegyvertársai a német kormánypártok s a szlovák néppárt, mint amilyen fegyvertársai voltak a cseh szocialisták. A mai koalíció egyhamar nem gondol a visszavonulásra, sőt az őszi ülésszakon folytatni akarja munkáját. Le akarja tárgy altatni a szociális biztosítás reformját- meg akarja szigorítani és falán teljesen meg is akarja szüntetni a lakók védelmét. Hogy mi még az őszi programja, azt ma nem tudjuk, de valószínű, hogy csakis olyan javaslatokat fog elintézni, amelyek a mai koalíciós pártok érdekeit szolgálják. A lakosság most, már kezdi belátni, hogy semmiféle ígéretekben sem bízhat. Teljesen mellékes az. hogy milyen koalíció van uralmon, a kormányrúd melletti pártok csakis a saját érdekeikre s céljaikra használják fel a törvényhozó testületet s a lakosság érdekeivel egyáltalán nem törődnek. Az ellenzékben levő nemzeti kisebbségi pártok részére’ az ősz folyamán sulvos feladat vár, mert a mai agrár- és nemzeti demokrata uralom további terveit. csakis egységes ellenzéki fronttal lehet letörni. ^Komáromi ciános ^Reménytelen szerelem ötegény (49) Apró felhők álltak a magasban, a nap két ilyen felhődarab közé szorult és soha- nem-tetott küllőt vetett ki az égre. S ettől a fényküllőtől violában égett és lobogott mindén. Vi'olaszinbe fűlt a hátunkban-maradt város, violában úszott a folyó, lángoltak a hegyek s violába borult az ég. Mi pedig mentünk a különös fényözönben s a szomorú színben két hosszú árnyék jött utánunk.. . Viola volt a világ... Mintha egyszer még visszatért volna hozzám az elvesztett ifjúság álomvilága s mi öntudat nélkül haladtunk benne a végbet ellen felié. Jólesett ez a körös- körül tomboló túlvilága fényáradat s mégis szomorúak lettünk tőle mindiaketten. Meddig mentünk, nem tudom már. De amikor megálltunk egyszer, a különös fény halni kezdett mindenfelől. Hedvig-asszony úgy nézett rám, mintha nem ismert volna meg. Hogy fölébresszem, a keze után nyúltam: — Gyerünk vissza ... Időnk lejárt.,. Nem tudom, mint kerültünk vissza a tanyára. De estetájt otthonvoltunk. Hedvig-asszony még-egyszer kezet adott a folyosón, valami köszönést mondott elfogó- öott hangon s szobájába zárkózott be. Az ebédlőbe nyitottam s pillanattal rá ozsonná- hoz téri tett a szobalány. Egymagám ültem az asztalnál. Ozsonna után kimentem s mivel érthetetlen szomorúság vett rajtam erőt, sé-l tálni akartam keveset. Vagy félórával előbb könnyű eső futott el a tájék fölött s jólesett eljárkálgatni a tiszta kertiösvényen. A kert szinte fulladozott az orgonák szagában. Bódultán kódorog- tam ,a kertben s összefüggéstelen gondolatok kóvályogtak bennem. A nap rég leesett már a távoli begyek mögé s esti-színek kezdtek el ősiett e ngeni. Egyszerre azon vettem észre magamat, hogy a nyárfás széles utján megyek-megyek. Vigasztalan voltam, mert tudtam már csalhatatlanul, hogy rövidesen egye- dül-maradok s nagy elhagyatottság lesz a részem ... Csönd visított mindenfelől, a nyárfák másvilági neszben sóhajtottak fel olykor a szélcsend alatt. Aztán még-nagyobb hallgatásba merült minden. Furcsa árnyékok kezdtek előkuszni a fák mögül, amikor arra figyeltem föl, hogy mintha kocsi zörögne a tanya felől. Tudtam, hogy most érkezett vissza a barátom. Mi lesz kettejük közt néhány pillanat múlva ? N Lassan, igen lassan elindultam a tapya irányába. Ahogy az udvarra értem föl, sötét volt már mindén. Világ csak a konyha felől vágódott ki az estébe. Gyanús csöndben gubbasztott a ház s ablakai tompa-hólyagszinben csillantak meg az alig-derengő puszta felé. Körülnéztem még-egyszer a szobámban. Minden utrákászén várt. Az asztal mellé ültem és vártam. Csönd volt... Csönd volt... Kevés ideiig úgy maradtam, ballgatózva. Semmi nesz. De vagy negyedóra múlva egyszerre 1 gyors lépések közeledték a folyosó felől s pillanattal rá benyitott a barátom. Ujjongani szeretett volna, de ugyanakkor elfogódott volt. Odalépett hozzám, váltamra tette a két kezét, aztán olyan tekintetted, amelyet sokasom felejtek el, annyit mondott: — Fiam lesz. Hirtelen nem is 'értlettem meg, mit mondott. De aztán egyszerre éles világosság hasított át rajtam s abban a szempillantásban tisztán láttam sok rejtélyesnek tetsző dolgot. A barátom keze után nyúltam s megszorítottam testvéri érzéssel: — Áldás legyen min dahá rutátokon! De Lóránt ezt alig hallotta. Bűnbánón mondogatta maga elé: — S én meg akartam verni... Aztán föl és alá kezdett járkálni a szobában: — Nem tudta, mi van vele s amikor magár ári adt a kedves, Lenke-m ama már elutazott. Nem volt senki körülötte, akihez tanácsért fordulhatott' volna, nekem restéit szólni s egy zaklatott pillanatában a barátnője édesanyjára gondolt. Elment, de zavarában nem vette észre szegény, hogy nekem sem szólt semmit. Ahogy aztán rányitottam az imént (mert számon akartam kérni), könnyek között tette össze a kezét, hogy bo- > csássak meg neki. Azt hittem, fel üvöltök a t boldogságtól, ölembekaptam, úgy hintáztat- tam ... Fiam lész! — kiáltott fel mámorosán. 1 8 mialatt a barátom ujjongásában gyönyörködtem, olyan megnyugvás szállt meg, mint talán soha életemben. Kötekedve szól- 3 tam oda neki; ....“ 3 — Hátha nem fiú lesz, hanem kisaszi szony! t — Azt már nem! — s tiltakozó mozdula- t tót tett. — Fiúnak kell lennie! Két év múlva ■ lónaültetem! Sóhajtott: — Most már meg fog nyugodni talán ■ Hedvig is... Barátom — s a kezemet szo■ rongatta újból —, boldog ember vagyok! Ezt láttam is rajta. Éreztem, hogy elérkezett az én időm i's. Mosolyogva néztem rá: — Holnap tehát indulhatok... ' — De remélem, sokszor visszajössz még! Nem tudtam, mit feleljek. ... Másnap csodálatos időre virradt. Ezersziniben csattogott a tájék, lilába-borul- tak az orgonabokrok, ibolyában nézett le az ég... Csak messze-messze, a hegyek vonulata mögül próbált kibújni két kis gomoly- felleg. \ A folyosón pillanatra találkoztam Hed- vig-asszonnyal. Ránéztem mégegyszer s megzavart nyugtalan szépsége Ahogy a keze fölé hajoltam, mintha suttogott volna valamit. De nem értettem meg. Aztán eltűnt az ebédlő ajtajában. Egy óra múlva előállt nesztelenül a kocsi. Lóránt hozzámlépett s megölelt hosz- szan. — Hol van Hedvig-asszony? — kérdeztem. — Illő lenne, hogy elbúcsúzzam tőle. A barátom nagyon komoly maradt: — A kert felé ment az imént. Talán ne zavarjuk meg... v f (Végié következik.) A képvlsel6Ms iawasii flilésssaMiiak mérleg® uj polgára koalíció a eseti nemzeti koalíció politikáját folytatta — A sziövék néppárt asssisztáSása mellett az osztrák szellemű tartományi rendszert vezették be
