Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-13 / 157. (1491.) szám
lí>27 julius 13, szerda. ■BB2SCTtA^<SSSR;*imm^ Isiié i&ém #p«rl@sl bestédében iMvüsiÜf® a itéa testvérpárt Jdvö egrittmiHiöciését A pápfi©}-: mQ^t-arSfiéfe önállóságukat, do közös parGamenti kSubban és miéit pártszövetség egyesülhetnek az egység;®?* k!3z3s sayrckéra — Tütakezás a szlovenszScá! püspökökhöz, akik nem lehetnek csak ,gs2lottók11 püspökük — A. kér, szoc. párt eperjesi helyi szerveseiének nagyszabású közgyűlése Eperjes, július 12. (Saját todósitónktól.) Vasárnap délután tartotta az országos keresztény szocialista párt eperjesi helyi szervezete rendes évi tisztújító közgyűlését, amelyen a helyi vezetőség kérelmére Szüllő Géza dr. országos pártelnök és Fedoir Miklós nemzetgyűlési képviselő is megjelent. A gyűlés impozáns keretek között folyt le és a aKtolikus Rákóczidkor zsúfolt emeleti nagytermében ott voltak Eperjes és vidéke keresztény társadalmának számottevő tagjai, a helybeli és vidéki róni. kait. papság és a környékbeli községek képviselői is. A közönség soraiban ott láttuk Bujánovies Gyula, Gbillányi Sándor, Gtu'll'ányi László, Gbillányi Imre, ids. Melio- risz Kálmán, iifj. Mel'iorisz Kálmán, Kőszeghy László, Péchy Elek, Botth Tamás, Szepesházy Bertalan, Koós Ernő földbirtokosokat, Koncz Ödön nagyvárosi, Deák Lajos beszteri, Sznak József szentgyörgyi, Szilágyi Gyula töltszéki, RicMarcsik Ágoston budaméri és Bodnár Gyula kapii plébánosokat. Pontban 5 érakor vonultak a terembe a helyi szervezet funkcionáriusai és a párt kassai kerületi központja képviselőinek kíséretében Szülte Géza dr. orsz. elnök és Fe- dor Miklós nemzetgyűlési képviselő, akiket a megjelent közönség szűnni nem akaró meleg ovációban részesített. Dobránszky Jássos e.'2?.©ks megasyitójja Hajdú Gizi urleány óriási rózsacsokrot nyújtva át meleg szavakkal ünnepelte Szüllő Géza dr. országos elnököt. Majd Dobránszky János esperes-plébános, helyi elnök szlovák- nyelvű megnyitójában melegen és örömmel üdvözölte a párt országos elnökét. Kiemelte, hogy az országos elnök jövetelének célja nem puszta figyelem és látogatás, hanem egyúttal értékes tájékoztatót kivan nyújtani a mai politikai káosz közepette, amely pepubltkánik egész közéletét jellemzi s amely a kilenc éves politikai múlttal szemben az uj közigazgatási reform következtében határozott visz- szaesést jelent számunkra. — Mint a párt megerősödésének előhírnökei — mondotta ezután — ma olyan szlovák testvéreink is eljöttek ide, akik bár ezelőtt más pártoktól várták Szlovenszkó boldogulását, mégsem ültek fel azoknak vakon s nem dobták sutba az ezeréves testvéri kötelékeket, amelyek bennünket e szent földön élő más nemzetbeliekkel1 egyheti orrasz- iottak. Egy jelszavunk van: használni mindenkinek, aki e szülőföldet magáénak vall- haltja. Mi soha semmi körülmények között Szlovenszkó jogait fel nem adjuk és el nem altousszuk, a hitünket megvédjük. Az életből- dogulást úgy a közalkalmaztatásban, mint a közkereseti pályákon elsősorban a mi népünk számára akarjuk biztosítani. Mindez pedig csak úgy lehetséges, ha pártunk olyan erős lesz Szlovenszkón, hogy minden kérdésben 'és követelésben döntő szavunk lesz. — Az autonómiát leszerelő néppárt jelenlegi szomorú szereplésére csak annyit jegyzek meg, hogy ez tisztán öngyilkos politika. A néppárt inkább saját jóravaló népét engedte megfosztani az autonómia áldásaitól, inkább még jobban meggyökeresitette a közigazgatási darabontrendszert, semhogy az autonómia áldásaiban más nemzetiségűek is r é szesülhes seuek. A nagy ellenzéki akció szempontjából minél szorosabb kapcsokat kell keresni Szlovenszkó más nemzetiségeivel, de főleg a velünk együtt élő ruszin testvéreinkkel, akiknek nagy autonómiai küzdelmét mi keletiek a legnagyobb szimpátiával és együttérzéssel kisérjük. Rovó Gyula titkári jelentése, a pénztárnoki jelentések és a felment vény megadása után megejtették a tisztujitást. Elnökül ismét Dobránszky János esperest és a jelölő bizottság álltai javasolt funkcionáriusokat egyhangúlag választották meg. Ezután emelkedett szólásra Szüllő Géza dr. országos elnök, aki szlovák, majd magyar nyelven a következő beszédet mondotta: Szüllő Géza beszéde — Jó tudom azt, hogy a megtisztelő üdvözlés és méltatás, amelyben nekem ma részem van, nem személyemnek Szól, szól annak, hogy én képviselem megingathatatlanul mindig és mindenben a megalkuvás nélküli ragaszkodást a közjogi autonómiához. Nekünk, ittlakó őslakosságnak létünk függ attól, hogy magunk igazgathassuk magunkat, mert ha tovább is a cseh imperialista törekvésektől telitett kormányzati szellem alatt kell élni, akkor elpusztulunk. Amialgamizálni, beolvasztani fognak és sorsunk olyan lesz, mint a morváké, akiknek már sem nyelvük, sem tradició- juk nincs. — Az amalgamizációnak első, legerősebb etappeja most kezdődik meg, amidőn Szloveuszkót az ezeréves zsupa szisztémától megfosztották és tartománnyá avatták. Adtak neki egy tartománygyülést, amelynek hatásköre az lesz, hogy dönthet, ki lesz a kisbiró Po- dolmban, bár még ez a határozata is meg- felebbezhető a belügyminiszterhez. Hogy ezt a Hlinka-párt az autonómia előkészítésének tekinti, ez vagy tökéletes ignoranca, vagy a tökéletes elvfeladás, amelyet az idő jóvá tehet, de amely jóvátevés nem fog javára válni azon létalapjánaik, amely létalapnak sarkkövét elvesztette. * • A közigazgatási reform és a demokrácia — Azt hirdetik itt, hogy ez a törvény a demokrácia diadala, mert a régi megyék arisztokratikus szinezetüek voltak és bennük az uiak kormányozták a népet. Ezek a régi urak — önök is tanúi lehetnek — a közpályára gazdagon jöttek és szegényen távoztak el, mert a megyei szolgálat nobile officinám volt. Lehet, hogy ez arisztokratikus vonás, de a mostani zsupákban szereplő uj urak szegényen jöttek ide és gazdagon távoznak el. Lehet, hogy ez a csehszlovák értelmezés szerint merő demokrácia. A mii őseink nagybirtokaiból a közszolgálat következményeként lettek a Rest-Gutok (maradékbirtok), a mostani nincstelen demokraták Rest-Gutok- ból teremtenek maguknak domíniumokat. A második etappe, amelyek nemzeti létünk erőforrásait meggyengiteni akarják, az a kultúráiig e-lnemzetlemlítés. Egyházi téren A vasárnapi vihar borzalmas pusztítása az Érchegységben. Gl-ashüttében az áradat háromemeletes házat döntőit romba a huszita és racionalista irány előretörése megtörött a mi népünk erős hitéletiének szikláján, a kormány már nem vesz részt a Húsz- ünnepen, de még mindig az a tendencia van ebben az országban, amely tendenciát a katolikus egyház alkotmánya és szelleme helyesnek nem fogadhat el. A katolikus egyház öncél. Célja az Üdvözítő által reáhagyott eszközökkel a Megváltó szellemében a szeretet müve által az emberiség erkölcsi életét megóvni és a lelkek örök életét megmenteni, de nem eszköze az egyház annak, hogy az egyház által a természetes jogok megsértését eéízó elnemzetlenitési törekvések az állam javára erőt nyerjenek. Vagyis az egyház által s az egyház funkcionáriusai által nem szabad és nem lehet fajokat elnyomni akarni és egyes fajokat uralkodó fajjá tenni. Szlovenszkó püspökei nem lehetnek csak szlovák püspökök Mióta politikával foglalkozom — az harminc évnél több — politikám kiindulási pontja konzervatív és keresztény volt. Egyházamnak hü fia vagyok s tudom azt a regulát, hogy ubi episcopus ibi eoclesia, de a püspöki kar iránti minden tisztelet mellett mint egy keresztény pártnak az elnöke, itt kell ünnepélyesen tiltakoznom az ellen a szellem ellen, amely kifejezésre jut abban a pásztorlevéliben, amelyet Cirill és Methód ünnepségei alkalmából Szlovenszkó püspökei adtak ki. Ebben a pásztorlevélben a püspökök magukat konzekvensen „szlovák püspököknek" nevezik, mindenütt azt mondják: „mi szlovák püspökök". Ez ellen tiltakozom, mert a római kinevezés szerint a püspökök nem szlovák, de katolikus püspökök. Ha a püspök urak azt írták volna, hogy szlo- venszikói püspökök, ez katolikus szempontból helyénvaló meghatározás lett volna, de ezek a püspök urak ezen a területen a németeknek és a magyaroknak is a püspökei, a javadalmaik magyar eredetű javadalmak. A katolikus egyház átfogó tanítása szerint nem szabad és nem lehet csak egy faj püspökének és egy politikai tendencia eszközének magukat odaadni, vagy e> látszatot táplálni. A római kúria soha nem ismeri el, hogy a bérmautak célja nemzetiségi propaganda legyen és a római kúria soha nem akar mást és mi is csak azt kérjük, hogy a püspökeink maradjanak meg csak katolikusoknak, akiknek egyformán kedves minden hívőjük nemzetiségre való tekintet nélkül. Politikai szempontból kell erre kérnem püspökeinket, mert ha püspökeink kezdik el a nemzetiségi viszályt, akkor ennek eredménye kétségtelenül az lesz, hogy ebben vesztes maga aiz egyház lehet. Nagymagyarországon az apostoli joggal bíró Hababurg-királyságban sohasem irta magát a püspöki kar „magyarok" püspöki karának s ebben a republikában sem lehet a püspöki karnak magát csak egy faj püspökének minősíteni. Több részletkérdéssel nem akarok foglalkozni, de újból hangsúlyozom, hogy mindenre gyógyszer lehet, ha magunk intézhetjük sorsunkat, s ez az autonómia. A két testvérpárt együttműködése Ebben a küzködésünkben újabban egy nagy erőforrásra tettünk szert. Ez az erőforrás abban áll, hogy a politikai viszonyok következtében az itt évö őslakosság egyik A klasszikus vonalú nuafa pártja, mely hozzánk szív szerint a legközelebb áll, a magyar nemzeti párt a Bund dér Landwirte klubból kivált és világosan elvált a kormánytámogató pártok szövetségétől. Immár tehát meg van. adva együttműködésünk logikai alapja is, mert amig az egyik párt az ellenzéken volt, a másik párt nem, az együtthal adás nem mehetett. Most azonban visszatérhetünk a régi bevált rendhez. Ahogy azelőtt volt: megalkothatjuk a szlo- venszkói és ruszinszkói egyesült ellenzéki pártok szövetségét. Pártjaink önállóságát Sentartva, a parlamentben egy politikai klubot alkotva, együtt küzdhetünk azért a célért, amely mindannyiunk szivét eltölti, hogy tegyük Szlovenszkó őslakosságát boldoggá, erőssé és sorsát maga intézővé. Ezért a célért dolgozom a külföldön és vi'lágositom föl a közvleményt mindig a joghoz ragaszkodva, mert a jog erkölcsi hatalom és a legerősebb fegyver. Jogainkhoz ragaszkodva felvilágosítom az illetékes fórumokat sérelmeinkről és kívánságainkról és én bizva bízom abban, hogy valóra válik az államaink címerének jelmondata: „Pravda svitazi". Az igazság diadalt arat. Fedor Miklós beszéde Az élénk helyesléssel és lelkes tetszésnyilvánításokkal kisért beszéd után Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő beszélt szlovák nyelven, Á tőle megszokott lendülettel ostorozta a mai kormAnyrendszert és azt a módot, amellyel a kormánytöbbség a „nép- boldogitó" javaslatokat megszavazva törvényeket alkot. Talpraesett hasonlatai s beszédjének különösen a Hlinka-párttal foglalkozó része állandó derültségben tartotta a hallgatóságot. Rámutatott arra. hogy a Szlovenszkón évszázadok óta testvéri szeretet- ben élő nemzeteknek össze kell fogútok a lövőben is. mert, közelednek a községi vá1 lasztások. Ellenségeink, de különösen a kormányt alkotó pártok minden igyekezete odairányul, hogy az itt élő nemzetiségeket egymás ellen hangolták. — Nos, vegye Prága tudomásul, — mondotta, hogy a történeti dicső múlt emlékeit lerombolhatta, de azt a testvéri megértő szereteted, amely m itt ezen a földön azalatt a sokszor emlegetett állítólagos ezeréves elnyomatás alatt fejlődött ki az itt élő szlovákok, magyarok, zipszerek. ruszinok között, ezt lerombolni, ezt kiirtani nem fogják soha. Ebben az ezeréves testvéri szeretetben kel az őslakosságnak a közelgő választásokat is megvívnia. Végül egyhangú határozattal üdvözölte a közgyűlés az újonnan megalakult, szlovák testvérszervez eteket, maid a helyi elnök zárószavai után a gyűlés emelkedett, hangulatban véget ért. Este a Gellért-étteremben társas vacsora volt. mely a helybeli és vidéki vezető egyéniségek legmelegebb együttérzésében a késő éjjeli órákig tartott. Ősszel véglegesen rendezik a lakásvédelmet? Prága, julius 12. Kubista dr. belügyminiszteri osztályfőnök az egyik csehnyeivü nagyipari szaklapban azt írja, hogy a kormány ősszel uj lakó védelmi törvényjavaslatot készül a parlament elé terjeszteni. Ezzel a javaslattal véglegesen rendezni akarják az építkezési mozgalmat és a lakbér védelmet is. i 3
