Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-02 / 149. (1483.) szám
Ríl *!&»%* Mai nAmnnh oNflaI n érf. 149. (1468) s*6m • i«OI«l»at • 1927 julius ; Mai náamk ®Ma I VI. éri. 149. (1463) szám » SSOfübat » 1927 julius 2 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Ejyyesi szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ ■ FORGÁCS GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/IIÍ.—Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha émmbHBPÍMPBÍ Wt Pári.s. julius 1. Tegnap éjjel Franciaország feleit oly heves vihar dühöngött amilyenre az emberek hosszú idő óta nem emlékesnek. Es a rendkívüli időjárás csaknem katasztrófába sodorta Byrd. őrnagyot, aki gépével, az Americával már az esti órákban Franciaország fölé érkezett, de a nagy köd, az eső és a szél miatt nem tudott kikötőhelyet találni és hatórai légi kóborlás után kénytelen volt visszatérni a tengerpartra, ahol a hajnali órákban, teljesen kimerülve s az utolsó esepp benzin elfogyasztása után romantikus körülmények között a tenger színén kikötött. Az America körülbelül kétszáz méterre a parttól ereszkedett alá s a négy pilóta fizikumuk utolsó erőfeszítésével a partra úszott. A gép megrongálódott, de nem pusztult el. A leszállást először a Fouraier-iroda jelentette egy félhivatalos hír nyomán. ..Az „America" Ver sur Mer közelében. Goi vadas departementben. a nyílt tengeren leszállt Byrd és társai épek". — Később a baycuxi csendőrség is jelentette, hogy Byrd Caenjj 1 Cherbourg között. 17 kilométerre Bayeuxtől kénytelen volt a tengerre ereszkedni. By-.ő* és társai a partra úsztak és biztonságban vannak. Az első tengerparti hírek úgy állították he a kikötést, mintha szerencsétlenség történt és az America a vízbe zuhant volna. Ez azonban nem feléi meg a tényállásnak, mert Byrd nyugodt elhatározással vette útját a tenger felé. mivel a'köd miatt szárazfölden nem köthetett ki. Délelőtt 9 órakor Parisban már tudták, hogy Ryrdnek és gépének nem esett különös baja. Később Calvados de partement prefektusa táviratozott a kormánynak s megerősítette a szerencsés kikötés hírét. így tehát hebizonyosodott, hogy Byrd őrnagy, miután többször köriilszállt Paris fölött, tragikus módon kénytelen volt Normandia partvidékén kikötni. Mi Béiarget izgainsas ejuakeja Páris tegnap délután hat óra óta hiába várta Byrdet. Amikor megjöttek az első rá- diogrammoik és ByTd repülőgépe maga is érintkezésbe lépett a francia drótnélküli táv- iróállomásokíkail, újra megkezdődött a népvándorlás Le Bourget felé. ahová ez alkalommal talán még több ember jött ki. mint Lindbergh m égé rk e zés ek o r. Délután 5 óm körül még egyetlen felhő sem volt az égen, de hat óra tájban a rekkenő hőség óriási vihart hozott, mely a késő éjjeli órákig tartott. Este tiz órakor a repülőtér parancsnoka közölte a várakozókkal, hogy Byrd átrepülte Remest. Ekkor az Amerika körülbelül 100 km sebességgel haladt Páris felé- Eddig minden rendben volt. Az emberek, már kiszámították) hogy Byrd fél óra múlva kiköthet, ámbár a cikázó villámok és a szűnni nem akaró eső némileg nyugtalanították az egybegyűlteket. A repülőtéren valóságos özönvíz keletkezett és nem csoda, hogy a viharban Byrd eltévedt. A környék rádióállomásai órák hosszat hiába hívták az Americát. Éjféltájban Vitry Chatillon állomása jelentette, hogy fölfogta a repülőgép W. T. W. jelzését. Ismét elmúlt egy óra s Vitry Chatillon másodszor jelentkezett. Közölte. hogy Byrd repülőgépe átröpült a város fölött és Páris felé tart. 12 óra 45 perckor a bourgeti rádióállomás végre felfogta a repülőgép e1 síi jeleit, melyek pereről-percre erősödtek. Byrd egy . óra tájban arra kérte a repülőtér parancsnokát. hogy valami módon jelölje ki számára azt a helyet, ahol kiköthet, mert az Americának már csak öt órára van benzinje. Néhány perccel e rádiognamm után a 1© bourgeti hangfogók repülőgép-berregést jeleitek, mely csakis az Am©rácától származhatott. A. kikötő igazgatósága hangerőid tő tölcséreken azonnal megkérte a tömeget, hogy viselkedjék csöndesen, mert csak abszolút nyugalomban lehet az America hangját kivenni é's megkülönb öztetni. A közönség a hír hallatára óriási éljenzésbe tört ki, de amikor nyugalomra intették. halotti csend keletkezett. A repülőtér parancsnoka ismét megkérte a tömeget, hogv semmi körülmények között ne törje át a kordont, mert egy három-motoros repülőgép kikötése rendiki- vül veszedelmes lehet a körülállókra. Egy óra 15 percig ismét nem érkezett jelentés. Ekkor a rádió föfogta Byrd uj üzenetét. A repülőgép legénysége panaszkodik a borzalmas eső miatt, amely lehetetlenné teszi a kilátást. Ismét sürgősen arra kéri a rádióállomásokat, hogy mutassák meg a Páris felé vezető utat. A gép rádiójának hangja egyre gyöngült és néhány perc múlva megszűnt, Ezóta nem érkezett jelentés az Ame- ricáról. A tömeg áh itat osan várt. Éjjel fél kettőkor Moulineanxból az a Mr érkezik, hogy az Amerika ott nyílt mezőn kikötött. A gép súlyosan megsérült, de a repülőket nem érié Iránt ódáé. Le Bourgetben a csalódás óriási, mert a sokezer ember hiába várt. A fényszórókat kioltják és a nagy világítótorony is elsötétedik. A rendőrök hazamennek s a repülőtér személyzete is el akar vonulni. Ekkor megérkezik a.cáfolat: Byrd még mindig nem szállt le. A rendőröket a legnagyobb sietséggel visszahívják és a Mont VaJerien és Le Bourget fényszórói újra feícsóváznaik. Minden pillanatban egv-egy rakétát bocsátanak fel. de eredménytelenül. A rádióállomások kétségbeesetten keresik Byrdet. de sehol semmi jel. Az órák ólmos lassúsággal múlnak s a tömeg szivszorongva számlálja azokat a perceket, amelyek mindinkább közelednek a benzin elfogyásának időpontjához. Lassan hajnal odik, az eső négy óra tájban eláll, de Byrdről még semmi hír. Négy óra tájban valaki azt a jelentést ■kőiporiá.iíáf", hogy Byrdiék Oharires és Etempres közelében már régen kikötöttek- A távírók lázasan akcióba lépnek, de ezt a bért is megcáfolják. A le bourgeti rádióállomás éjjel 2 óra 45 perckor elhalóan utoljára hallotta Byrd vészjelét. A jelek szabálytalanul érkeztek. Két óra tájban a tömeg újra motorberregést hallott, de Byrd most sem jelentkezett. Hajnali négy órakor a hivatalos személyiségek és a várakozók tömegei busán, csalódottan és biz,;?::' ..múl hazamennek Le Bourgetből. Cfaarraberilaziék egész éjfél várták Byrdet Pedig Páris a lehető legnagyobb ünnepségekkel várt a repülőkre. Ma estére már díszvacsorát terveztek, melyen a tegnap délután négy órakor repülőgépen Parisba érkezett Chamber- lin és Levine is résztvett volna. Vanamaker, Byrd finanszírozója, tegnap Londonból szintén a francia fővárosba érkezett. Vanamaker és Levine az egész éjszakát a le bourgetj repülőtéren töltötték, ahol a pokoli időjárás dacára szabad ég alatt várták az Americát. A ma esti bankét után megindult volna a hivatalos fogadtatások lavinája. A sajtó már előre ünnepelte' az óceán harmadik legyőzőjét. A Petit Párisién szerint Byrd bebizonyította. hogy a tranzQceáni légi összeköttetések korszaka — pusztán kereskedelmi alapokra helyezve — máris föl- virradt. Most már nem lehet kétség aziránt, hogy a közeljövőben rendes légi járatot létesítenek Európa és az Újvilág között. Megvan a fait accompli: Parist az amerikai turisták és üzletemberek 36 óra alatt megközelithetik. „Afrancia aeronautika szégyene44 Ugyanígy Írnak a többi lapok is, de a Petit Journal nem mulaszthatja el, hogy rámutatva Byrd repülőgépének tökéletességére, ne mérjen súlyos csapást a francia aero- naut fkára. A lap a lehető legélesebb hangon bírálja a francia léghajózás vezetőit, akik érthetetlen módon csak katonai érdekeket szolgálnak és nem törődnek a posta- repüléssel. Azok az amerikai repülőgép- modellek, amelyek most háromszor egymásután átrepültek az óceánon, régóta ismeretesek Franciaországban, de a * francia szakértők kinevették őket. Sem Németország, sem Amerika nem épít már kétfedelű repülőgépeket, mig a francia mérnökök csökönyösen kitartanak az elavult biplánrendszer mellett. Nem kell egyebet tenni, csak Byrd és Nüngesser gépét összehasonlítani. Byrd az elképzelhető legnagyobb kényelemmel hajózott repülőgépén, a legénység mozoghatott és alhatotí is, inig a szerencsétlen francia repülők alig tudtak a levegőbe emelkedni. Méc zsebüket is ki kellett üríteni, mert a rosszul konstruált gép nem bírta el a súlyt. Különben is a gép kosarában egymás mellé préselve mozdulatlanul ülhettek csak, kitéve a szélnek és az esőnek. A francia léghajózás több évvel az amerikai mögött kullog s még a németek is sokkal előbbre vannak. A párisi sajtó felháborodása annál nagyobb, mert a francia pilótákat éppen, tegnap újabb súlyos csapás érte. Magncaux, a hires Madagaszkár-rcpülő, tegnap Tanana- rivóban fölszállt, hogy visszatérjen Francia- országba. Az ut első szakasza Mosanbiqueig vezetett volna, de a pilóta nem érkezett meg. Nem tudni, vájjon az őserdők vidékén kénytelen volt-e leszállani, vngv pedig szerencsétlenül járt. Eddig semmi Iíir sem érkezett róla. A francia szárazföldi szolgálat is csődöt mondott Byrd utjának francia szempontból még egy sötét pontja van. Az a körülmény, hogy a pilóta éjjel egy óra tájban közvetlenül Páris közelében kóborolt és reggel hat óráig nem tudott leszállni, azt bizonyítja, hogy a francia léghajózás és kiköfőszolgálat ismét katasztrofális módon csődöt mondott. Amíg az America ég és viz között lebegett, az oceánjáró gőzösök óráról-órára követhették a pilótáik útját. Amint a gép Franciaország fölé érkezett, az összeköttetés hirtelen megszakadt és Byrdnek nyoma veszett. A világ itt olyan rejtély előtt áll, amelyet csak Byrd és társai oszlathatnak szét. A pilóták azonban nem adhatnak fölvilágositást, mert hihetetlen kimerültségükben kénytelenek voltak azonnal lefeküdni és mostanáig alszanak. A legutóbbi, hivatalosan megerősített jelentés szerint az America 200 méternyire az Orne torkolatától Ver sur Mer előtt reggel 5 óra 45 perckor kikötött. Byrd és társai a partot kis összerakható csónakon érték el, amelyet Amerikából hoztak magukkal. A hajótöröttek azonnal fölkeltették a világító- torony őrét, aki viszont a matrózokat értesítette. Mindnyájan együtt biztonságba hozták' a repülőgépet, amely aránylag csak köny- nyen sérült meg. A repülőgép éjjel hárem óra körül elvesztette az összeköttetést Le Bourget-vel. Eddig még azt sem lehetett pontosan megállapitani, vájjon Byrd egy óra ! tájban tényleg a város közelében volt-e, mint azt Le Bourget igazgatósága állítja. Hivatalos értesülés szerint Páris légi kikötőjének drótnélküli táviróállomása csak három rádiogrammot fogott föl. Az első 12 óra 40 perckor érkezett és igy hangzott: Körben röpülünk. Iránytűnk eltörött. Kérem, adjatok irányítást. Más kikötőhelyet kell keresnünk. Még három órára van benzinünk. — A második jelentés puszta segélykérés volt és a hires nemzetközi három betűt tartalmazta: SOS. A legutolsó, mely 12 óra 50 perckor érkezett, csak a WPW-t, a repülők megbeszélt jelét adta. A legközelebbi jelentés csak 9 óra 30 perckor érkezett Le Rour- getre s ez már a normandiai kikötésről számolt be. Byrd páratlan ügyessége és Amerika ufafelb ünnepe New York, julius 1. Hozzáértő körökben a Byrd iránti tisztelet és csodálat csak nőtt, amikor kiszivárgott, hegy a kiváló pilóta a köd és a vihar dacára nem vesztette el fejét, hanem Páriishói visszarepült a tengerre és ott kötött ki- A csodával határos, hegy Byrdnek sikerült ily kimerült állapotban a söté:.?ég é’s a vihar dacára kikötnie. Ezek után kétségtelen, hogy Byrd egyike az .Egyedül Államok 'legnagyszerűbb pilótáinak, akinek navigációs Byrd csali imwa érhette az Egy viharos éjszaka izgalmas története — Az „America" nyolc órán át keringett Franciaország fStöii, Parist kétszer is érintette, de a kid miatt nem tudott kikötni - Vissza a tengerhez! — Kényszerleszállás Ver sur Mer közelében - A négy pilóta 200 méteres uszófinise — Az utasok épek, a gép alig rongálódott meg
