Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-20 / 163. (1497.) szám
i. «/« < J uxi lia -O, SZÓI ait Jfe'1* 1 *í-'*AkáL^'-AÍ.>». Á. -Í.XJt-x*JU-Mei . KöZCxA'ZD’A NÁGP . Megalakult az Országos Gazdasági Szövetkezet Pozsony, julius 19. A szlovén szikői ■magyarséer gazdasági életének ináevieleotőséerü eseménye játszódott l e a nap óikban Pozsonyban, ahol megalakult az őstermelő magyarság gazdasági érdekeit képviselő Országos Gazdasági Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának eszméje a kisgazdatársadalom köréből indult ki és a megalakítás előmunkálatait a magyarság két politikai pártja végezte. Az alakuló közgyűlés délelőtt- 11 órakor volt, a Savov-szálló pincehelyiségében. A közgyűlést megelőzően az alapítók tartottak értekezletet a Carlt/on-szálló rózsaszínű termében. Az alakuló közgyűlésen Szlovenszkó minden részéről, de különösen a Csallóközből nagyszámú gazda közönség jelent meg s a megjelentek teljesen megtöltötték az ülés helyéiül szolgáló termet. Az alakuló közgyűlést az alapítók részéről Bántál Iván nyitotta meg, aki megnyitó- iáiban ismertette az alakulás előzményeit és hangoztatta a szövetkezet létesítésének nagy fontosságát. Javaslatéra a közgyűlés elnökéül Bittó Démest, jegyzőéül Gál Istvánt, választották meg. Bittó Dénes elnök megnyitójában a szövetkezeti eszme fontosságára mutatott rá, kijelentette, hogy a most megalakuló szövetkezet nem akar a már meglevő magyar szövetkezetekkel szemben működést kifejteni, de a meglevő szövetkezetekkel együtt kívánja Szlovenszkón a szövetkezeti eszme erősbitését cs az eszme jegyében a magyar gazdatársadalom érdekeit szolgálni. Konstatálta, hogy a szövetkezet közgyűlésén 1200 üzletrész van képviselve. Ezután Fodor Jenő szólalt, fel. aki lendületes szavakkal mutatóit rá arra. hogy lópten-nyomon tapasztalhatjuk a magyar gazdaközönség szervezetlenséget. Bárhova nézünk, mindenhol azt látjuk, hogy e szervezetlenséggel szemben megszervezett, társadalmi és üzleti érdekek állanak. Ha a gazöatársadalom azt akarja, hogy a reá zuduió fokozottabb kiadásokat, elbírja, Szlovenszkó, jutius 19. Gazdakörökben nem mindennapi föltünóst keltett a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmányának bizalmatlansági határozata, melyet julius 10-én tartott ülésén az elnökség ellen hozott. Akik az egyesület beléletének mozzanatait ismerték, azokat ez a fordulat meg nem lepte, akik azonban távolabbról nézik az esményeket, azok meglepetéssel vették tudomásul a legutóbbi gyűlés eredményét s éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy közönségünket közelebbről tájékoztassuk. Két évvel ezelőtt alakult meg az egyesület azon hivatással, hogy a deszoYganizált mezőgazdasági érdekvédelem kérdését kezébe vegye. Kifejlődéséhez alapul szolgáltak azon járási ad hoc gazdasági korporációk, melyeket a gazdaközönség Délszlovenszkó.i több helyütt a feloszlatott régi vármegyei gazdasági egyesületek pótlására létesített. Az egyesület legagilisabb propa- gátora Feszty Béla volt, aki a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesületben a csehszlovák és magyar gazdákat akarta tömöríteni. Az alakuló közgyűlés 1925-ben azonban beigazolta, hogy a csehszlovák és magyar gazdasági érdekvédelmi együttműködés u lópia. A nagyrészt telepesek és maradékbirtokosból álló csehszlovák gazdaérdekeltség ugyanis oly ellenséges magatartást tanúsított a közgyűlésen a vezetőség, ellen, hogy csak a magyar gazdák fegyelmezettségének volt köszönhető, hogy az alakuló közgyűlés botrányos jelenetekbe nem fűlt. Feszty Béla indítványára az egyesület elnökévé Sándor István érsekujvári járási főnököt választották. Neki kellet volna lenni ama hídnak, mely egyrészt a kormány felé, másrészt a cseh és szlovák gazdák felé a bizalom útját járhatóvá tegye. Az egyesület ügyvezető elnöke pedig Feszty Béla lett. 1925. októberében rendezte az egyesület az érsekujvári gyümölcs és zöldség kiállítást, ez volt az egyesület első és utolsó aktív ténykedése. 1926-ban Sándor István lemondott az elnöki tisztségről s Feszty Béla elérkezettnek látta az időt, hogy kebelbarátját és üzlettársát, Med- veczky Lajos dr.-t, aki közben mint számos délszlovenszkói jövevény Komárom mellett földbirtokos is lett, az egyesület elnöki székébe emelje. Medveczky Lajos dr.-t nem szükséges bemutatni, vezető egyénisége volt ő különösen az állam első éveiben a csehszlovák' belpolitikai életnek, a legtöbb fontos pénzügyi javaslatot az első parlamentben ő adta elő, igy többek között a vággp-ndézsma javaslatott működése e téren minden völt} akikor össze kell fognia és szervezeteket kell létesítenie. Ilyen szervezeteket, létesítettek ugyan a meglevő politikai párt iáink, ezek a szervezetek azonban nem fejthetnek ki üzleti tevékenységet, holott a gazdaközönség- nek bele kell kapcsolódni szervezeteivel a közgazdasági élet üzleti világába. Ezért kell politikamentes és az üzleti tevékenységre szánt szövetkezetben tömörülni. Hivatkozik arra, hogv 25 esztendő óta dolgozik a magyar kisgazda társadalom érdekében és 25 esztendő tapasztalatai alapján kéri azt. hogv támogassák és pártolják a most, megalakuló szövetkéz eted. Gál István előterjesztette a szövetkezet alapszakulytervezelét, amelyet az alakuló közgyűlés magáévá tett, és elnöki javaslatra kimondotta a szövetkezei megalakítását. Ezután Gál István javaslatára a szövetkezet igazgatóságába be választattak: Bartal Iván. Bittó Dénes, Csiba Ferenc (lr., Franek Rudolf. Hikisch Károly. Ja- ross Andor. Nagy Károly. Nágl József, id. Mészáros József, Mihalik János. Rákossv Lajos, Rázgha Károly. Schuszter Béla, Szilassy Béla dr. és Vöröss Ede. A felügyelő-bizottság tagjaiul megválasz- tuttiak Kiss Rezső. Lelkes Lajos, Nágl János, Petihő Imre, Pintér Béla és Renczes Boldizsár. Végül Bittó Dénes elnök megköszönte a szövetkezet tagjaiimaik lelkes részvételét, ^és a jegyzőkönyv hitel es ité-sér e Razgiha Károly és Bökni Rudolf tagokat kérte fel. Énekes László lelkes beszéddel üdvözölte a megalakult szövetkezetei és Dón esd község példáját tűzte a többi község elé, mert Dénesd községben 120 üzletrész jegyzés történt a szövetkezet javára. A közgyűlés után a szövetkezet jelenlevő igazgatósági tagjai tanácskoztak és a szövetkezet elnökéül Bittó Dénest, ál- elnökökül pedig Bartal Ivánt és Nágl Józsefet választották meg. Egyben elhatározták, hogy a szövetkezet igazgatósága e hó 24-én, vasárnap délelőtt, 10 órakor ülést, tart Pozsonyban. csak nem agmrofü s azonkívül mindenki ismerte felfogását, közismert voit magyar gyűlöl étéről, amiről egy Losoncon tartott politikai beszéde is tanúskodik. Feszty Béla őt akarta mégis egy látszólag csehszlovák—magyar, de valójában kizárólag magyar egyesület élére állítani, a csehszlovákok ugyanis többé feléje sem néztek az egyesületnek. Medveczky megválasztása sikerült Feszty- nek oly módon, hogy az igazgat óv ál aszf.- mány előzetes informálása és véleményének kikérése nélkül Medveczkyvel együtt jelent meg a gyűlésen s úgy állitotta be a helyzetet, hogyha nem Medveczkyt választják m.eg elnöknek, úgy a kormány feloszlatja az egyesületet. Jly formán a magyar gazdaközönség, nehogy fellépésével az egyesület létét veszélyeztesse, bele ment Medveczky megválasztásába. A gazdaközönség most már tetteket várt, melyek azonban hiába várattak magukra. Az egyesület vezető tisztviselője az elnökség jóvoltából továbbra is Bresztovszky József maradt, aki egyidejűleg az Érsekújvár kerületi Jednota tisztviselője is volt, eltekintve attól, hogy választásokon (igy 1925-ben is, tehát már mint a Délszlovenszkói titkárja) a csehszlovák agrárpárt korteseként funkcionált. Természetes, hogy ily reprezentatív vezetőség mellett az egyesület terjeszkedni nem tudott, mert Bresztovszky nem merte a lábát sem betenni számos nagy magyar községbe, ahol mint agrárpárti kartest és földosztót ismerték. A magyar gazdatársadalom vezetői többször közölték Feszty ügyv. elnökkel, hogy az elnök és a titkár személye miatt minden agitáció kárba veszett fáradtság s miután a csehszlovák—magyar gazdaegyüttmüködés a csehszlovákok tartózkodása folytán úgy is kútba esett, át kell tenni a teljes magyar alapra. Ez volti a helyzet 1926 őszén, miközben Feszty Béla megbetegedett. Bármily sajnálatos is egy ügyv. elnök betegsége, még sem lehet ok arra, hogy az egyesület működése egyszerűen megszűnjön. Feszty Béla azonban nem adta át az egyesület vezetését valamelyik alelnöknek, hanem megvárta, míg egy félév múlva felépült. Első aktív munkáját azonban akkor sem az egyesület vérkeringésének megindítására használta fel, hanem arra, hogy a Vágbajparti Álmentesitő Társulat elnöki székéből annak magyar elnökét Aj- tics Horváth Dezsőt kibuklassa, s helyébe a csehszlovák Medveczkyt ültesse. Ma, amikor minden magyar talpalatnyi földet és poziciót körömszakadtáig védelmeznünk kell, akad magyar ember, (aki magyar képviselő és miniszteri tanácsos volt), aki tüzzal-vassal elősegíti, hogy egy magyar pozíció elessen és csehszlovák kézbe jusson. Erre több szót vesztegetni fölösleges, az egészséges magyar közvélemény Ítélete nem fog elmaradni. A magyar gazdaközönség bizalmatlanságát, melyet az egyesület teljes tétlensége joggal fölidézett, csak fokozta az a mindinkább felszínre törő felismerés, hogy itt kelten szövetkeztek egymással s önös érdekeik elősegítése végett egyesületesdit játszanak, hogy látszólagos pozíciók képével hatalmukat s egyéniségük súlyát fentartsák. A bizalmatlanság kirobbanását előidézte az a meghívó tárgysorozat, melyet az elnökség a julius 10-iki választmányi ülésen óhajtott letárgyalni. A tárgysorozaton szerepeltek mindazon ügyek, melyeket a gazdaközönség a magyar nemzeti párt meaőgacda- sági szakosztályának munkája és agitáció ja folytán már elintézett s melyekének újbóli, letárgyalésa a legnagyobb nyári munkaidőben szinte komikusán hafog. Az igazgatóválasztmány átlátta a helyzet tarthatatlanságát, egyhangúan hozzájárult ahhoz a tisztitó munkához, melyet a gazdatársadalomnak el kell végeznie. — Vagy legyen Délszlovenszkói Gazdasági Eegyesiilet vezetőséggel, mely bírja a magyar gazdák bizalmát, vagy ha ez még mindig nem lehetséges, úgy inkább ne legyen. A Nemzeti Bank módi óki niu tatása a zsíróé sziszegek erős visszaözönlésél, valamint a devizakészletek újabb jelentékeny csökkenését mutatja, mely utóbbiak az erős nyersanyagimport következtében 32-vel 1430 millió koronára csökkentek, miközben az egyéb aktívák is 37-tel 330 millió koronás csökkenést mutatnak fel. A zsiróösszegek visszaözön- lése lényegesen magasabb, mint julius első hetében, de a zsirószámla a normális fejlődéssel szemben még mindig háttérben van A Nemzeti Bankkal szemben támasztott hiteligények nem voltak nagyok, a váltótárca 3.2 millióval 102 millió koronára csökkent és az eszkomptált rövid lejáratú értékpapírok, amelyek ült linóra nagyobb gyarapodást mutattak, a közben bekövetkezett lejárati terminusoknak megfelelően 18.5-tel 105 millió koronára csökkentek. A nemesércállomány nem szenvedett változást s jelenleg 1055 milliót tesz ki. A bankjegyforgalom 343 millióval 6571 millióra esett. A bankjegyforgalom ércfedezefe 84.4%. Az osztrák kereskedelmi szerződés aláírása előtt. Az osztrák—csehszlovák kereskedelmi szerződés aláírását, amély már e hétre tervbe van véve, a bécsi események nem fogják késleltetni. A szerződést 20-ig elkészítik és e terminusra várják a mindkét részről történő alá Írást is. 67.000 tonna vasat exportáltak májusban Csehszlovákiábó 1, Ez a szám a háború utáni vasiparnál rekordot jeleni, amely még a Ruhr-kon- junkturán is túltesz. A kivitel pénzben kifejezve nem volt ilyen kedvező, mert áprilisban a kiviteli érték 132 millióról az emelkedés dacára 119 millióra esett, tehát 18 millióval kevesebb. A legnagyobb kiviteli gyarapodást a nyersvas, tehát a legolcsóbb anyag mutatja és a gyarapodás annál kisebb, amennyivel finomabb és drágább az áru. Igen finom áruban az exportnál a mennyiség is csökkent (áprilisban 16 millió korona értékű fegyvert exportáltak, májusban semmit). Lengyelország csatlakozása az acélkartellhez. Lengyel lap jelentések szerint a lengyel vasmüvek- nek az acélkartellhez való csatlakozása -a legjobb utón van s a legközelebbi időre a tárgyalások eredményes befejezése várható. A julius 20-án Brüsszelben tartandó konferencián vaiószinüleg aláírják már a csatlakozást. A nemzetközi gazdasági hitel megszervezése. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet a múlt napokban kérdőíveket küldött a csehszlovák minisztériumoknak, pénzintézeteknek és mezőgazda- sági szervezeteknek, amelyeken arra kérik ezeket, bogy tegyenek jelentést a nemzetközi mezőgazda- sági hitelek jelenlegi állapotáról és tegyenek egyben javaslatot e hitel megszervezésére vonatkozólag. Novemberben a kérdőívek alapján ezzel az üggyel egy nemzetközi konferencia fog foglalkozni, amelyet a római nemzetközi mezőgazdasági intézet hív egybe. Észtország nagy repülögéprendelései Csehszlovákiában. Az Észtországgal kötött kereskedelmi szerződés első eredménye, értesülésünk szerint, hogy Észtország kormánya a katonai repülőgépgyárnál modem repülőgépek sorozatát rendelte meg és a gyár e rendelés perfektuálását már meg is kezdte. Ha az első sorozat kielégítő lesz, akkor további rendelések fognak következni. A téglagyárak teljes üzemmel dolgoznak. A csehszlovák köztársaságnak majdnem minden téglagyára az utóbbi hónapban — statisztikai kimutatás szerint — teljes üzemmel dolgozik és a rendelések olyannyira bővek, hogy már áruhiány érezhető. A rendelések gyarapodását elsősorban az ezidén teljes erővel megindult építkezési tevékenység javára írják. Magyarországon olcsóbb lett a pénz. Budapestről jelentik: A magyar pénzpiac nem érezte meg a bécsi eseményeket, ami jele annak, hogy mennyire függetlenitette magát az utóbbi években a bécsi piactól és a bécsi nagybankoktól. A medio lebonyolítása után még fokozódott a pénzkínálat, ami végre kifejezésre jutott a kamattételekben is, amelyek most már határozottan lefelé menő tendenciát. követnek. Elsőrendű vidéki pénzintézetek 7)4 %-os kamatbázison kapják a reeszkompthitelt és ez a kamattétel már %%-kal alacsonyabb a pár nap előttinél. Hasonló mértékben csökkent a többi kihelyezési kamatláb is. Azt hiszik, hogy a pénzviszonyok a júliusi ultiméig tovább fognak javulni és a helyzetben az ultimé sem hoz majd lényeges változást. A Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület és a magyar gazdaközönség f r * V‘v > r V v'V'V | Uj BENŐIT regény! | % y Három szerelem és 20.000 kilométer ^ 'C három óra alatt játszódik le a most & megjelent o BENŐIT PIERRE § | A MOSOLYGÓ SZOBOR | K \ éh cimü regényében. Ara 26.— kor. $ X <é> Amerika külkereskedelme az első félévben 240 millióval volt aktív. Az export és az import mérlegében mindkét tótel 395 milliót tesz ki, mig tavaly az import 337 és a kivitel 338 millió dollár volt. Az első félév alatt a kereskedelmi mérleg 240.76 millió dollárral volt aktiv. Az Egyesült Államokba szállított arany júniusban 14.61 millió dollárt, az aranykivitel 1.84 millió dollárt tett ki. Az aranyimport az első félévben 161.37, az arany- export 29.87 millió dollár volt. Kereskedelmi szerződési tárgyalások Németországgal. A csehszlovák kereskedelmi delegáció tegnap este Berlinbe utazott, hogy ott újra felvegye a német delegációval a kereskedelmi tárgyalásokat. Az első plenáris ülésen a két delegáció elsősorban azokról az ipari konferenciákról fog jelentést tenni, melyeket a szünetben tartattak meg. Különösen a textil- és bőripar kérdéseivel fognak a jelentések foglalkozni. Majd különböző, még nyitott kérdéseket tárgyalnak meg, többek között a német delegáció leszögezi álláspontját ? csehszlovák üvegipar követeléseit illetőleg. + Nyugodt a prágai értéktőzsde. A forgalom ma is igen nyugodt volt és csak kevés üzletet kötöttek, de az alaphangulat barátságos volt, mert azt hiszik, hogy a bécsi eseményeket végképpen likvidálták. Az árfolyamváltozások 2—25 koronát tettek ki. A bank és a beruházási piacok szintén nyugodtak voltak változatlan árfolyamok mellett. Az ipari részvények piacán emelkedtek: Cseh— Morva 50, Nordbahn 30, Első Pilseni 25, Pozsonyi Kábel 20, Sdhoelier 10, Kolirni Szesz 8, Solo és Poldi 5 koronával. Berg és Hűtlen 10. Sellier 5, Prágai Vas 3, R ingű affér 2 koronával estek. A bankpiacon Osztrák Hitéi 8 koronával emelkedett. + A prágai devizapiacon Berlin 1.375, Paris 0.25, London 0.025 koronával emelkedtek, Brüsszel 0.75, Zürich 0.50, Milánó 0.075 és Becs 0.625 koronával 'gyengültek. + Szilárdult a prágai terménytőzsde. Mig Magyarország s Szlovenszkó rozskinálatíal nem szerepéitek, mert a termés nem nagy, Szlovenszkó a búza árát felemelte, minek okát a magas magyar árak képezik. A piac felvevőképessége jó volt, úgy-, hogy szlovenszkói búzáért 208—212 koronát fizettek ab állomás. Árpában nem volt üzlet. Zab változatlan. Tengeri nem egységes, de 1—2 koronával magasabb jegyzésű. Uj lencse 4 korona, orosz eredetű olcsóbb. Szlovenszkói borsó 2.30—2.50. + Gyöngült a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Aussig loko 178.50—182.50, Aussig kikötő 177.50. + Nyugodt a budapesti értéktőzsde. A mai jegyzések a tegnapi jegyzésekkel szemben alig mutattak változást. Montánértékek, villanyrészvények és Magyar Cukor némileg barátságosabbak voltak, mig Danubius és egyéb mellékért ékek lemorzsolódtak. A forgalom igen szűk keretek között mozgott és csak egyes papírokban voit nagyobb üzlet. Egyes, a csehszlovák távirati Írod d jelentésében nem foglalt értékek közül a Maki ár 84, Pestszentlőrinci 45, Részvénysör 127 pengős árfolyamot ért el. + Csendes a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata külföldi hatásra csendes volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavid'ki uj búza 29.80—30, felsőtiszavidéki 29.70—29.90, egyéb 29.25—29.50, rozs 26—26.25, árpa 21.75— 22.25, régi tengeri 22.40—22.60, régi zab 24.70— 25.50, korpa 20.20—20.40' pengő. + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. A forgalom ujrafelvéfele megnyugvást hozott a tőzsdén, de a spekuláció tartózkodása következtében a kumiszban kedvetlen hangulat uralkodott mert a külföldi jelentések nem voltak kedvezőek. Röviddel nyitás után üzlettelenség állott be, mert a bank- Tát-a fölemeléséről érkező hírek elkedvetlenítették a piacot. A korlátban az üzlet sziik keretek közt mozgott. A magándiszkont o3A%. + Nyugodt a berlini értéktőzsde. A spekuláció csak nagyon kis mértékben vett részt az üzletben. A júliusi reparációs kifizetéseket már készenlétben tartják. Festékipar 4, egyes sörrészvények 6—8, a villanypiac értékei 3—4%-kal emelkedtek. Arra a hírre, hogy a magándiszkont egy- nyolcad százalékkal emelkedett, nyugodt üzlet mellett az irányzat gyengült. A pénzpiacon nagy kereslet mutatkozott pénz iránt, amiért 7—9%-ot fizettek. A devizapiacon a dollár gyöngült. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 292—293, rozs 250—252, átpa 192—198, zab 253—281, tengeri 187—188, búzaliszt 35.75—37.75, rozsliszt 33.75—35.50, buzakerpa 13.25—13.35, rozskorpa 15, repce 315—325, Viklóri a-borsó 44—58, kis ehető borsó 28—32, takarmányborsó 22—23, peluska 21—22.50, bükköny 22 —24.50, repcepogácsa 14.90—15.10, lenpogácsa 20.40 —20m + A bradíordi gyapjú piacon az árak tartottak voltak, de az üzlet csekély volt. — A havrei gvap- jupdacon az árut júliustól decemberig nyugodt irányzat mellett 17.20-szál jegyezték.
