Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-10 / 132. (1466.) szám

'TÓIKllAA< 1927 június 10, péntek. Ó ígéretek embere, semmit sem tartott be. Nekünk Magyaroknak semmi okunk arra, hogy higyjünk unnak a kormányzati rendszernek, amely becsapta a németeket és a szlovákokat is. Azelőtt az a köz­mondás járta: Magyar ne higyj a németnek, most az legyen a jelszó: Magyar, ne liigyj Prágának. Golgotás utakat jár népünk, de hisszük, hogy el­jön a mi husvétunk is egyszer. Ugyanaznap este hét órakor Gyerk községben zajlott le a beszámológyülés, amelyen a község összes választópolgárai résztvettek. Gregorovüs képviselő beszámolója, a mely a keresztényszocialista politika helyességét mutatta be és behatóan foglalkozott a mai politikai és gaz­dasági helyzettel, rendkívül nagy hatást ért el. Utána Böhm Rudolf a falu és város egymásrautalt­ságát, az összefogás szükségességét hangsúlyozta beszédében. A küldöttségek és panaszfelvételek után Gre- gorovits képviselő tovább folytatta beszámoló út­ját az ipolysági és ipolynyéki kerületben. A szlovenszkói vasútépítés Prága, junius 9. jA minisztertanács elé jó­váhagyás végett beterjesztették a Handlova— felsőstubnyai vasút építésére vonatkozó javas­latot. Az építkezést még ez évben megkezdik. Ugyancsak a minisztertanács előtt van a Vö­röskő—margitfalvi vasút építésének a terve is. Az építkezések költségeit beruházási kölcsö­nökkel akarják fedezni. A Handlova—felső­stubnyai vasút építkezésének költségei körül­belül 145 millió korona, mig a Vöröskő—mar­gitfalvi vasútvonal építése 95 millió koronába keiül. Egy francia diák motorkerékpáron áthatolt a Szaharán Paris, junius 7. A motoros sportban ed­dig szinte nélda nélkül álló teljesítményről számolnak be a francia újságok. Egv Rossion nevűi motorkerékpáros, aki néhány hónappal ezelőtt indult el Párisból 250 köbcentimé­teres oldalkocsis motorkerékpárján, azzal a szándékkal, hogy a Szaharát keresztülfutja, szerencsésen megérkezett, útja végcéljához és már partra is szállt Marseille kikötőiében. Rossion Tuniszban startolt, a veszedelmes útra és szakkörök egybehangzó véleménye szerint- kísérlete nem volt más. mint, a ha­lállal való esztelen szembeszállás. A bátor motorkerékpáros azonban jól felszerelt szériagépén végig futott Bohne, Alger, Biskra. Sétif, Tugur, Uargla és In- Salah városokon, illetve oázisokon, végül pe­dig minden baj nélkül megérkezett Taman- rassefbe és ezzel befejezte veszedelmes útját Észak-Szaharán és a Hoggaron keresztül. Amikor Rossion Tamanra sseibe érkezett, és 10.000 kilométert, maga mögött, hagyott, a benszülött lakosság, amely meglehetős ellen­szenvvel viseltetik a franciák iránt agyon akarta verni, mikor azonban megtudták, hogv milyen hihetetlen utat tett meg kis mo­torkerékpáriával. fanatikusan ünnepelték. Rossion egyedül tette meg a hosszú utat és oidalkocsiiában csupán benzint, élel­miszert és vizet vitt. magával. Útja közben egyet,lenegyszer sem volt szüksége arra, hogv lőfegyverét használja, bár találkozott fenevadakkal is. de ezek ijedten menekültek motorkerékpárja elől. Rossion egyébként, a párisi természettudományi muzeum számára igen érdekes zsákmányt hozott kirándulásá­ról. amelyről a francia kormány is tudomást szerzett és a nagy aranyéremmel fogják kitüntetni. Rossion egyetemi hallgató és mindössze 23 éves. | WELLS H. G.: ti William Clissold vallomásai | % Wells életének koronája ez a könyv. ^ \ Megtaláljuk benne az iró minden ere- é % jét, szellemi gazdagságát. Izgalmas fi f történetek, mélyenjáró gondolatok és f ti a legemberibb, legnemesebb, higgadt lira egyesül ebben a monumentális je- é & lentőségü műben. Annak, aki tiszta % képet akar alkotni magának Wells k a világirodalmi jelentőségéről, el kell ti olvasnia ezt a könyvet. & ti A két tartalmas kötet ára 78.— Kcs. A lévai magyar katolikusok harca a magyar plébános kinevezéséért Szlovák lelkész a magyar egyház élén? — Impozáns, de szenvedélyes lefolyású gyűlés — A lévaiak küldötfségiieg interveniálnak a magyar Jelölt érdekében Léva. junius 9. Az egv év óta üresedésben álló lévai plébánosi szék betöltése állandóan foglal­koztatja Léva katolikus közönségét, mely több ízben kifejezte határozott kérését a nagyszombati adminisztraturánál. hogv magyar lelkész kirendelését kívánja. Nagyon kellemes hatást keltett a helyi szlo­vákság vezetőségének konciliáns nyilatkoza­ta ebben a kérdésben. A szlovákság ugyanis elismerte Léva magyar jellegét és a lévai magyar katolikus hívők teljes igényét és jogát a magyar plébánoshoz. A szlovákok csupán csak azt kívánják teljes joggal, hogy ez a magyar plébános a szlovák nyelvet is bírja. A nagyszombati püspöki belvnökség a lévai kegyur előterjesztése dacára lis hó- uapok óta halogatja a kinevezést. Nagy meg­döbbenést váltott ki Léván az a hír. hogy junius 2-án délután 3 órakor megtörtént a kinevezés, de sem a kegyur. sem pe­dig a lévai katolikus hivek kívánságát nem vette a vikáriátus figyelembe. A hivek közgyűlésen foglalkoztak a kineve­zés hírével. A gyűlés impozáns volt, és szen- vedélves hangulatban zajlott le. Vlcsek Ferenc ár. ügyvéd, iskolaszéki tag beszédében rámutatott arra. hogv a nagyszombati adminisztratura a plé­bános kinevezésénél politikai tenden­ciát követ Indítványára a közgyűlés egyhangúlag ki­mondotta, hogy ragaszkodik Zachar Ádám piargi espe­res-plébános ielöléséhez, akit Sehoeller Gusztáv kegyur már régen prezentált lévai plébánosnak. Ha azonban igaz volna a hír. hogv szlovák lelkésszel töltötték be a plébánosi széket, úgy ez eben a leghatározottabb tiltakozását ielenti be. Ez a kinevezés a lévai katolikus eg’ ház széijelszakadását okozná. A közgyűlés a tiltakozó határozatot írásban közli az admin'szfmurával. Egvben küldöttséget delegáltak, mely interve­niálni fog Jantausch Pál dr. püspöknél. A lévai magvar katolikus hivek elkesere­dett hangulatát nagyban befolyásolta a püs­pök húsvéti leirata, melyben Jantausch megtiltotta, hogy a hivek küldöttségek vagv személyes intervenciók utján kér­jenek lelkészt. A lévaiak küldöttsége ennek dacára tol­mácsolni kívánja a magvar katolikus hívek egyöntetű kívánságát. Mikor a budapesti csapat eléjük ért, a büszkén lengő zászló hódolatteljesen hajlott meg előttük.., És lovenszkó? És Ruszinszkó? A szloven- szkői és ruszinszkói tizenöt egyletből csupán nyolc képviseltette magát. Legnagyobb számmal Ruszinszkóból vettek részt, az ungvári egylet égisze alatt és Jóna József dr. plébános, valamint Horny Oszkár hittanár vezetése mellett. Magyarok, szlo­vákok és ruszinok vegyesen, de — hitet .teszek rá, — az őslakos testvériesülés kimélyitése és szoro­sabbá fűzése jegyében... Ez volt a legigazibb internacionáló... Rács Pál rtliREK^. HSHEHBSWSBSBE Kétszázezer bécsi ünnepelte alegényegyletekll.nemzetközi kongresszusát Tizennyolcezer delegátus, ezerhétszáz zászló alatt vonult fel becs utcáin — Becs forrón ünnepelte a magyarokat — A P. M. H. kiküldött szerkes ztőjének eredeti tudósítása ­A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Violanta vagy a Hegyek árnyékában. ALMA: Ha a férfiak tudnák...! és A végzetes 13. HVEZDA: >rro a bosszúálló. (Fairbanks-repriz.) JULIS: 1 modern boszorkány. K APITOL: Tyl J. Ka jelén élete. KORUN A: Rin-Tin-Tin hőstettei. LUCERNA: Titkos frigy. SVETOZOR: Az ifjúság jogai. Kőnigsegg Lajos gróf: Szolimán Ben Darja Egy afrikai magyar gyarmat története. Egy temesvári magyar fiú Afrikába kerül és egy kalandos vállalkozásba kezd, magyar gyarmatot alapit. Renge­teg viszontagságos kalandon meö, e- resztül és bár éveken át irányította e kalandosleikü magyar fiú a szomáli nép politikáját, terve mégis elbukik a nagyhatalmak irigységén. Ára 26.— Kés. Wien, junius 7. A II. Nemzetközi Legénynap, vagy amint a jó vidám bé.siek mondották „II. Internationaler Gesellenfag“ junius 5-én és 6-án valóságos má­morba ringatta a pünkösdi ünnepeket, ülő ősi csá­szárvárost. Azért hangsúlyozom ki, hogy „császárvárost", mert Becs még ma is a Habsburgok szellemének bűvkörében él és úgy beszél az elmúlt napok ko­ráról, mint valami szép, boldogító álomról, amely­ből a forradalom és az utána következő idők oly durván felébresztették. Tagadhatatlan, hogy Bécs ma egy ragyogóan szép maradékbirtok, amely tény­leg senkié és mégis mindenkié. Érzik ezt maguk a bécsiek is és azért van az, hogy annyira megbecsülik az idegent. Mert a bé­csiek megbecsülüt. A villamoskalauztól a sarki rendőrig és azontúl felfelé, mindenki a legudva­riasabb kivan lenni. Az idegen itt nem bámészko- dás tárgya, az idegen itt tiszteletreméltó és meg­becsülendő gazdasági alany, aki jövedelmet hoz. Valami páratlanul ügyes összeegyeztetése ez a homlokmögötti gazdasági érdekápolásnak és a hagyományos bécsi vendéglátásnak. A II. Nemzetközi Legénynap is ezt igazolta. Volt valami hallatlanul felemelő abban, amikor a világ katolikus legényegyleteinek delegátusai, színekben gazdag zászlóik alatt befutottak Bécsbe és a csikágói tagtestvér boldog ismerkedési vágy- gyal várta az ungvári, vagy nagyváradi tagtestvér kezét, el nem mulasztva, hogy bemutassa newyorki tagtestvérét is, akivel odaát, az óceánon túl talál­kozott össze és hajókázta át a nagy vized, hogy az Internationaler Gesellentagon résztvegyen és zász­laját, valamint európai szemnek szokatlan táblá­ját végighordozza a Ringen. A legényegyletek szövetségének ez a nagyará­nyú megnyilatkozása tizennyolcezer embert moz­gósított Európában és Amerikában. Többnyire fia­talokat. Lelkeseket és vidámakat. Nemzeti visele­tűkkel büszkélkedőket. Az ismerkedés A program szerint szombaton este volt az is­merkedés, de egyúttal a kongresszus előkészítő megnyitásai A Marxengassén álló hatalmas Sitién- saa-1 óriási terme azonban kicsinynek bizonyult a kongresszusra érkezők befogadására. Csekély négyezer delegátus fért el csak benne, mig az utcán és a környéken további négyezer* idegen ácsorgóit. Végre sikerült megnyitni egy melléktermet is, ahol ismét néhányezer ember helyezkedhetett el. A kölcsönös üdvözlések. Seipel kancellárnak, mint házigazdának üdvözlő beszéde, óriási hatást váltottak ki. A másnapi első kongresszus ugyancsak a Sofiensaalban volt. Az ólino3 égből hideg őszi eső szentelte meg a vidám bécsiek pün­kösdjét. Dacára ennek, az emberek tizezrei tódul­tak fel a nagy termekbe. Tekintélyes része azon­ban be sem juthatott. Ázott kint az aszfalton és... várt, várt... rendületlenül. Az izgékony tiroliak és a nagyhangú szászok azonban nem nyugodtak addig, amig a rendőrkordonon át be nem yuésel- ték magukat a fülledt terem ember rengetegébe. A magyarok szerényebbek voltak. Mialatt kint egy­hangúan hullt az eső, bent sebes lelkeket olajozó, fáradt sziveket villanyozó beszédek hangzottak el. A szónokok: Winkler Ágoston kölni titkár, Ré- vay Tibor dr. prelátus-kanonok (Kalocsáról), Sulik Károly apátkanonok (Egerből), Hürth Tivadar ve­zérelnök (Kölnből), Schiffer Ferenc prelátus-kano­nok, szövetségi elnök (Budapestről) a szövetkezés nemzetközi erejének arányait művészien felépített beszédekben érzékeltették. Nem hiányzott azonban a nemzeti gondolat ápolásának tendenciája sem és nem nagyitok, ha azt. állítom, hogy minden hiva­talos és nem hivatalos nemzetközi kisebbségi fó­rum fölött ezen a kongresszuson alakult meg igazá­ban az elnyomott nemzetiségek kisebbségi vi l ág szó l idaritása. A kongresszust különben csupán két órára sza­kították meg, hogy at ebédet elfogyaszthassák. A hangulat délután még magasabb fokra hágott. A csehszlovákiai magyarság például könnyekig meg­hatva hallgatta a vendégként felszólaló Tost Barna kassai apátplébános üdvözlő szavait. A hangverseny Vasárnap este fél nyolc órai kezdettel szépen sikerült hangverseny volt a Sophiensaalban, me­lyen a bécsi egylet zenekara, valamint a budapesti központi dalárda szerepelt. Az óriási termet szokatlan lelkesedés töltötte meg... A zene és a magyar dalok szárnyat köl­csönöztek a lelkeknek és azok szálltak-szálltak át a felleges églevegőn, valahova a Duna-Tisza tájá­ra, ahol most a búza kalászait simogatja az éj­szaka bűvös keze... A második nap Hétfőn regei cudar hideg, de napfényes idő­ben vonult fel a kongresszus a Szent István dóm­ba, ahol Piffl dr. bécsi hercegérsek mondott ün­nepi misét. Utána a zászlók százai alatt a tanács­kozóterembe vonult fel az óriási tömeg. A második gyűlés szónoka Seipel kancellár volt. Szépen beszélt. Úgy, ahogy egy darabokra szakgatott nemzet és állam hü és első fiához illik. Melegen cirógatta meg a magyar obit. A felvonulás Délután három órakor volt a kongresszus be­fejezéséül tervezett felvonulás. A dohos császári Burg óriási udvarán gyülekeztek az egyesületek. Húszféle egyesületi zenekar egymásután jelentkező szereplése szórakoztatta az ifjúságot. Már elmúlt három óra, amikor a menet elin­dult. A Burg régi kapuja öntötte magából a négyes sorokban felvonuló rendezett tömeget. Minden or­szág és minden nemzet külön táblával és jelvé­nyekkel felszerelve, programszerű pontossággal hullámzott a városháza felé. Az útvonal két ol­dalán több mint kétszázezer főnyi lelkesedő tö­meg állott és szűnni nem akaró „heiV\ „heil" és „éljen" kiállásokkal, zsebkendő- és virdgloboglafásókkal ünnepelte a kon­gresszust. A német, porosz, lengyel, dán, svéd, ir, román, cseh, tiroli, amerikai zászlók és jelvények hosszú sora tíz kilométert vonalozott végig, de a jó bécsi­ek előtt mégis a legszebb volt a magyar lobogó. Férfiak és koros nők szemüket törölgetve sü- völtöttélc az „éljen a matyar“-t. Mikor a Lueger- szobor előtt álló kis csoport elé értünk, szemem már elhomályosodott a rámzitdulő érzelmektől. Csak úgy sebtiben kapkodom össze az ott állókat emlékezetemben: Seipel dr. kancellár körül olt volt Piffl hercegérsek, Hürth Theodor. a kölni vi­lágszövetség elnöke, Wassermann dr. a világszö­vetség vezértitkára és néhány diplomata. A muzsik és a Szovjet Falusi élet Oroszországban A Times egyik legutóbbi száma érdekes cikket közöl Szovjetoroszország. helyesebben Ukrajna falusi életéről. A Times tudósító­ja hosszabb időt töltött Kiev környékén Nyu­gat,ukraina falvai és kisebb mezővárosai kö­zött s tapasztala tait, a következőképpen iria le: Az orosz városok helyzete még mindig katasztrofális, de a vidék lassanként magá­hoz tért az utóbbi két év alatt. Az orosz falu. amennviben csak lehet, függetlenítette magát, a várostól és a gyártól, s patriarhális egyszerűségben nyugodt, életet él, mióta a vörösek és fehérek közötti harcok elcsende­sedtek. A túlságosan gazdag és a túlságosan sze­gény Paraszt egészen eltűnt a földosztás kö­vetkeztében. Az orosz földreformnak azon­ban megvan a maga különös története, amelv nem igen igazodott a kommunista kormány kívánságai szerint­A zsellér-családok minden felnőtt, férfi tagja kapott, egv bizonyos részt a földesur felosztott birtokából és ezt a föld-darabot a kis birtokossá lett.zsellér a legteljesebb ér­telemben vett magánbirtoknak tekinti. Ez azért történhetett igv könnyebben, mert a régi Oroszország falvai bizonyos ősrégi patri- arhális-rendszer következtében megannyi kis autonóm paraszt-közösségek voltak. Ezt a szervezetet a bolsevizmus sem tudta szétzül­leszteni. a zemstvo zemstvo maradt kinn az orosz faluban, ha Kievben vagy Moszkvában falusi szovjetnek keresztelték is át. Ezekben a falusi úgynevezett munkás-tanácsokban kommunista még kivételképpen sem akad. A járási székhelyek munkás-tanácsaiban, ahol a helvi közoktatási és közigazgatási ügyeket intézik, a tudósító szerint, a kommunisták száma 10—15 százalékra tehető. Ezek között a vidéki szervezetek és a központi bolseviki kormány között, az egye­düli kapocs az adózás és az újonc-szedés. Az adózás kérdésének megoldása mentette meg az orosz falut a végpusztulástól. Az első két esztendőben a kommunista vezetők gépfegy­verrel és kézibombával rabolták el a muzsik gabonáját. Erre következett a muzsikok mil­lióinak fölismert tragikus éhségsztrájkja. A kommunisták, ha későn is. belátták, hogv ez a politika teljes pusztuláshoz vezet és igv jött létre a megegyezés a szovjet és a muzsik kö­zött. A muzsik megfizeti a gabonában kirótt adót. csak hagyják békén dolgozni, de ma­kacs parasztgvülölettel viseltetik a város és különösen a város urai, a hivatásos és szer- vezetf kommunisták iránt. Még feltűnőbb a kommunisták taktikai vesztesége a vöröshadsereg falusi, paraszt- származású legénysége körében. A politikai megbízottakat lassankint kituszkolták maguk közül a régi regime-ből átvett, tisztek és a kommunistaellenes hangulatú falvakból rek- rutálandó legénység. Vörös propagandáról kevés szó esik, de annál erősebb a nemzeti jellegű propaganda Románia elten. Az úgy­nevezett. vöröshadsereg nem törődik a dia­dalmas világforradalommal, de föl akarja szabadítani Besszarábiában a román iga alól az elnyomott testvéreket és Nagvoroszorszá- got uira egvesiteni Besszarábiával. Keletga- ficiával és a többi elveszett, tartománnyal, vagyis az orosz hadsereg félreismerhetetle­nül patrióta és nem ..osztályú-hadsereg. A város és falu közötti kibékíthetetlen ellenzéket, tartja az angol lap tudósítója az orosz szovjet, legveszedelmesebb problémá­jának. A muzsik helyzetét erősebbé teszi az, hogv csaknem teljesen tudja függetleníteni magát az ipari terméktől, mert. például, a takács-, rpeg, a timármest.erség az orosz falu­ban nem pusztult ki annyira, mint Európa más országaiban. A petróleum azonban itt is probléma. ..Mi csak elvágyónk valahogy petróleum nélkül. — idézi a Times tudósi­m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom