Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-10 / 132. (1466.) szám
5 1927 juniua 10, pénteJc. 'fSSSSSSSSSSSSB Kiosztották a koalíció módosításait a közigazgatási reformjavaslathoz Csöray &c!iSgyíninisster semmi újabb érvei nem tudott fölhozni a reform mellett — fis alkotmányjogi bizottság ma áttér a részletes vitára Prága, június 9. A nemzetgyűlés mindkét háza ismét munkába kezdett, a szenátus most foglalkozik az adóreformjavaslattal, mig a képviselőház proramján kisebb javaslatok mellett a közigazgatási reformjavaslat áll. A reformot még a nyári szünet elölt akarják elintézni, sőt a Szenátus klub elnökei azzal a kívánsággal fordullak a kormányhoz, hogy tegye lehetővé, hogy julius tűig a szenátus is letárgyalhassa. A közigazgatási reform módosításai A'z alkotmányjogi bizottság ma este áttér a javaslat feletti részletes vitára. A bizottság tagjai között tegnap osztották Iá a koalíció által elhatározott módosításokat, amelyekről lapunk már a múlt héten részletesen beszámolt. A módosítások nem sokat változtatnak az eredeti Szövegen, de még nagyobb hatalmat adnak a kormány és az állami hivatalnokok kezébe és még jobban megkutatják az önkormányzati testületek jogait. A koalíció nem vette tekintetbe a nemzoÜ kisebbségek kivánságait, sőt nem vette tekintetbe Szlovenszkó speciális követeléseit sem. Éppen ezért kötve hisszük a Tribuna hírét, hogy a szlovák néppárt az uj közigazgatási reform mellett óriási agitációt fejt ki S/loven- Szkón. A lap szerint a néppártiak mindenfelé azt a hirt terjesztik, hogy a közigazgatási reform a pittsburgi egyezmény teljesítését jelenti. A szlovák néppárt el van határozva arra, hogy az országos képviselőtestületet országgyűléssé változtatja át, mely politikával is fog foglalkozni, nem csupán közigazgatási kérdésekkel. Ha a Tribuna értesülése megfelelne a valóságnak, úgy a szlovák néppárt valójában félrevezetné a köz* véleményt, mert hiszen a javaslat kimondja, hogy úgy az országos, mint a járási képviselőtestületek csakis közigazgatási, szociális és gazdasági kérdésekkel foglagkozhatnak. Cserny védi Böbék szörnyszülöttjét A'z alkotmányjogi bizottság tegnapi ülésén Cserny belügyminiszter az általános vita befejezése előtt két órás beszédet tartott. Az elhangzott kritikákat két csoportra osztja, az egyik a jogi közigazgatási, a másik pedig a polibkai kritika. A kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy éppen úgy, mint az elmúlt hét év kormányai, a jelenlegi sem tudta volna az eredeti megyetörvényt a történelmi országokban végrehajtani s ezért visszatér a régi jól bevált országos közigazgatás rendszeréhez. Ha azt vetik a kormány szemére, hogy a közigazgatási reform Ruszinszkónak alkotmányiig biztosított autonóm helyzetét sérti, úgy ez csak félreértésen alapulhat, mert Ruszinszkó országos képviselőtestülete csak közigazgatási szerv, nem pedig törvényhozó testület* Ebben a tekintetben tehát a ruszinszkói szóimnak nem prejudikálnak. A ruszinszkói tületek olyan szervek, amelyek gazdasági és kulturális, de semmiképpen politikai problémákkal nem foglalkoznak. A kinevezési jog kérdését illetőleg Cserny miniszter rámutat arra, hogy a lakosság nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is különböző rétegekre Prága, jurahís 9. Az elnök választás után ina1 tartotta első ülését a prágai képviselőhöz. A plenáris üüiiéc Minit asoníban néni nagy érdeklődés Imutatlooztlk, airrierunyiíbea a képviselőknek csak 'igen kis része jelenít meg. Ma minden valószínűség szerint két iilllés lesz.* A második ülésen ugyanis kiosztják a magyar— csehszlovák kereskedelmi szerződés bediMvettyeaé- S étről szóló javaslatát, hogy ezt a külügyi bizottság miég a jövő hlélt folyamán letárgyalhassa. A mái plenáris ülést egymegyednégy óraikor nyitotta meg Mailyp etr elnök. Minden ekeiéit ke- 'gyeletos szavakkal emlékezett meg a nemrégiben elhunyt Fa/teel német nemzeti szocialista képviselő haláláról, majd Patzel utódjától, Geyer kads- badi tanártól vette ki a fogadalmat. A napirend első pontiján szerepelt az Ausztriával éö Olaszországgal a® életbiztosításra vonatkozólag kötött egyezmény ratifikálás ár ól szóló javaslat, amelyet Blalio, Haijn és Samek előad ók- referáltak be. Az el!3adók beszéde után vita indhit meg, amelynek első szónoka Rnirsch német nemzeti szocialista képviselő. Beszédléiben részletesen foglalkozott a német nemzeti szocialisták vezető embereinek az utóbbi időben történt tömeges letartóztatásával. Ezek a letartóztatások állítólag azért történtek, mert a ezu- diébaniémet Heimátibund külföldi kulturális niép- csezejöveteleken récztvettek s ma azzal vádc/!ják őket, hogy államell-etnes ténykedést folytainak s ezzel a köztársaság védielmiéről szóló törvény rendelkezéseivel kerültek összeütközésbe. Pártija kérdést intézett Mayr-Harting igazságügymiuiszter- hez, milyen alapon történtek a letartóztatások e minek alapján mondották ki1 a szudétanémet Heá- matibundot titkos egyesületnek. Jung (köefbetoiált): Talán megengedi az osztályfőnöke, hogy rendes választ adhasson! Rnircsh: A miniszter válaszában kijelentette, hogy az az egyes bírók hatáskörébe tartozik megállapítani egy egyesületről', hogy az titkosáé, vagy sem, ezért maga nem foglalhat állást ebben a kérdésben. A berlini Schulveretoigumgról pedig a belügyminisztérium mondott lesújtó véleményt, mert kijelentette, hogy az ugyan alapszabályai tezerint nemzeti és kulturális célokat szolgál, pedig valójában nem más, mint irredenta „ailnatio- nális“ egyesülés. Kérdi az igaffigágügyminiszíert ((Mayr-iHartdng miniszter a miniszteri pádban ül és feszülten figyel), vájjon nem akar-e ez állásosaik. A. közmunkánál is tekintettel kell lenni erre. A reform legnagyobb előnye abban rejlik, hogy megszünteti az eddigi közigazgatási káoszt. Ami a Prügelpatentet illeti, nincsen másról szó, mint a régi előírások kodifikálásáról, mert hiszen ilyen kompetenciájuk j nemcsak az ausztriai polgári hatóságoknak volt, hanem a mai szlovenszkói és ruszinszkói hatóságoknak is (?). A közigazgatási reform az önkormányzatot egyáltalában nem érinti, hanem azt demok^gtikus elveken újból fel- ! építi és az állami közigazgatással egybe kapcsolja. A miniszter beszéde után a késő éjjeli órákban befejezték az általános vitát s ma este Kramár él zárszóval, hogy aztán a bizottság áttérjen a részletes vitára. ifogMÉB lenini a kormány részéről e hogy befolyásolja a bíróságot? Nem tagadja, hogy Németor- isaííjglban vaamak eaudlétamémet irredenta szervezetek, nem tagadja azt som, hogy ő maga is az iixedönita mozgalmiak híve, do nem fél attól, hogy egyszer bíróság ©lé állítják! Ez az irredenta mozgalom azonban nem azonos a kultúr egyletek mozgalmával, amelyeknek főcélja az összes kisebbségi németek kultúrájának fejlesztése. Ugyanezt a célt szolgálja a szudétamiémeit Heimíaitbuixid íis. A törléwelem fog majd Ítéletet mondani Mayr-Hlaritiing miniszter fölött, aki nié- miet léiére nem mer határozott állást foglalna ebben a kérdésben. Bakén kommunista Anglia ellen tüzel s felszólítja. a mniMilíásságot, hogy egységes frontban •vegye fel a harcot a kapitalista uralom ellen. A képviselőiház ezután az egyezményt első oi- vaBásbjan eliíogaidta. Az alkotmányjogi, bizottság jelentése következett ezután a hiteié! őr end egyes határozatainak miódoei'tására és a törvényszékl orvosi tanács létesítésére voraaitfeozólag. Az előadói jelentést Dánok dr. cseh agrárius * terjesztette be. Dénes* Iván dr. szólalt fel elsőnek a vitában. '.Beszéde elejéin üdvözli a javaslatot, mert ezzel, lugyimond, a régi miagyaT törvényekből átveszik lazít, ami Szloveiuszkón még ma is érvényben van iés kitünően bevált. A régi Magyarországon a p>o- flMkai hatóságok csakis adminisztrativ ügyeket lintézhettiek el, de büntető szankciókkal nem élhettek. A régi magyar közigazgatás sokkal liberálisabb volt, mint az, amit most akarnak életbeléptéim! ebben a demokratikus köztársaságban. Az igazságnak eleget teendő, ki kell ugyan jelenítenie, hogy egy időben a régi Magyarországon is érvénybe lépett a Prügelipaitent, az abszolutisztikus Bach-korszakban, 1854-ben, de 1861-től kezdve, amikor a kiegyezési tárgyalásokat megkezdték, a Prügelpatenlt rendeilikezéeedt megszüntették' s azóta ezt a törvényt ott nem ismerték. Ezután szavazásra került a sor. A többség a javaslatot eredeti formájában fogadja el. Ezután viita nélkül elfogadták az Ítéletek elévüléséről szőlő javaslatot, majd rövidített eljárásban á két utóbbi1 javaslatot második olvasásban is, mire az elnök az ülést berekesztettie. A kápviselőház legközelebbi ülése holnap délelőtt 11 órakor lesz. Véres szerelmi tragédia a prágai orosz emigrációban Dérer: A magyar közigazgatás liberálisra volt, mint amit most életbe atamak léptetni ebben a demokratikus kSiiáiaasághan — & képvBselőbáz anái ülés© — A megcsalt férj két késsznrássel halálra sebezte feleségének udvarlóját — Tette után véresen, piszkosan feküdt ágyára és ott várta be a rendőri bizottságot szcjjmválasztáisokat illetően^ (sajnálattal kijelenti, hogy ma is olyan a helyzet, hogy nem mondhat biztos dátumot. Idővel az országos képviselőtestületet valószínűleg beleolvasztják o,z uj szojmba, mert el sem képzelhető, hogy Ruszinszkóban ez a két testület egymás mellett megmaradhasson. Ázt mondják, Csehország nagyságánál fogva közigazgatási monstrum lesz. Elismeri, hogy Csehország közigazgatási egységnek tényleg rendkívül nagy, de Csehország a régi monarchia idejében és a háború alatt is mintája volt a közigazgatásnak. Az uj országos közigazgatás kielégítheti a Szlovákokat is, mert ezzel Szlovenszkó fokozatos fejlődése lehetővé van téve. Uj szlovenszikói államjogról szó sem lehet. Ami a nemzetiségi jellegű kifogásokat illeti, hangsúlyozza a miniszter, hogy a kormányt semmiféle nemzetiségi tendenciák nem vezénylik s a javaslat távol áll mindenféle nemzetiségi politikától (?!). A kormány csakis arra törekszik, hogy egyszerűsítse a közigazgatást, megkönnyítse az elPrásra, junius 9. A prágai orosz emigráció szomorú életében időnkint súlyos, véres tragédiák játszódnak le. Néhány hónappal ezelőtt e£y orosz munkásleánv sebesibepte halálra valami maró folyadékkal tőle elpártolt diákkedvesét. maid egy diák gyilkolta meg !a- kásadóia feleségét 8 azután önmagát. Most pedig egy újabb emigráns-tragédiáTÓl kell számotadnunk, mely tegnap este történt a prágai Klein-Seitén. A klein-seitei Melnická-utcában egv földszintes házban lakott már évek óta Páljuk Timofel harmincötévé® orosz emigráns munkás feleségével, a husizonhétéves Eugéniával. aki mint szakácsnő helyezkedett el a prágai emigrációban. A házaspárhoz gyakran jöttek esténkint vendégek, akik elteáz- gatták. elbeszélgették az estét csak úgy, mintha otthon, Oroszországban lennének. A férjnek azonban felirat, hogy egyik vendége, a huszonkilenoéves Rozcsepijev Arzenij. keresi lel oly sűrűn a Paljuk-házasnárt, hanem főképpen a fiatal asszony miatt. Páljuk Timofej kedden este elutazott Jilovicba, ahol mezei munkára szegődött el. Másnap, szerdán este a magányos asszonyhoz már bekopogott, Rozcsepijev Arzén, de magával hozta ismerősét, egv Ljubarszki nevű munkást is. A kis társaság vidáman beszélgetett, amikor este tíz óratájt egyszerre csak f.atpattant a? ajtó és belépett rajta Palink Timofej, a férj. A társaság kissé kellemetlenül kezdte magát érezni és faggatták Páljukat a hirtelen visszatérés okai felől, de ez nem válaszolt kérdéseikre, hanem visszavonult a konyhába és tea főzésbe fogott. A három ember még vagv egv óráig csendesén, kényszeredetten beszélgetett a szobában, mikor Rozcsepijev egyszerre csak felállt és átment a konyhába Páljukhoz. Ez lenőrzéjSt Az országos £s járási kópvbelőte?nem cápán a tea és a beszélgetés miatt nyugodtan várta az ajtóban uiegáillé Rozcsepijevet. hogy megszólaljon. Rozcsepijevet egyszerre heves párosság öntötte el. — Meddig akarsz még egvütt élni Eugéniával? — kérdezte támadó hangon Rozcsepijev. — Meddig még? Ennek igv nincsen semmi értelme, be kell látnod ezt! A féri nem felelt, csak busán nézett maga elé. Rozcsepijev várta, hogv Páljuk válaszoljon neki. de ez csak némán bámult el a levegőbe. Rozcsepijeven ekkor szörnyű ingerültség vett erőt és öklét fölemelve, ordítva Páljuk felé rohant, hogv rávesse magát. A megtámadott Páljuk az első tanácstalan pillanatban megragadott egv kezeiigvébe eső nagy konyhakést és Rozcsepijev fejébe döfte. Ez vérbeborultan egész testében megingott, maid futni kezdett a konyha ajtó felé. azonban Páljuk akkor már a nyomában volt és uiabb szúrást ejtett rajta. A halálosan megsebesített Rozcsepijev erre összeesett és néhány pillanat múlva elvérzett. A gyilkos látva tette következményeit, berohant. a szobába, ahol felesége és a másik emigráns dermedten és halálos félelemtől reszketve néztek rája. Páljuk ekkor dühön- geni kezdett* törte-zuzta a szoba berendezését. mert. 1 azt akarta a gyilkosság szemtanúival elhitetni. hogy megörült és a gyilkosságot őrültségében követte el. Később azonban magához látszott térni, feleségét és barátiát egv szóra sem méltatta, hanem a konyhában lévő ágyra feküdt le ugv. a hogv volt. ruhástul és véresen. Igv feküdt ott apat,ikusan, mozdul államik mereven bámulva maga elé. Mikor megérkezett, a rendőri bizottság, fölkelt és engedelmesen követte a det.ektiveket a rendőrségre. de mindvégig szótlao maradt. Csupán reggel lehetett kihallgatni a teljesen összetört. embert, akit kihallgatása után letartóztattak és beszállítottak az államügyészség fogházába. Gregorovits Lipót ksr. szss. nemzetgyűlési képviselő körútja az Ipoly mentén Az ipolyvidéki lakosság régi óhajtására és hívására Gregorovits Lipót plébános, nemzetgyűlési képviselő, pünkösd hétfőjén megjelent ezen a vidéken, hogy sorba felkeresse a keresztényszoeia- Iisfa pártszervezeteket, beszámoljon a párt működéséről és meghallgassa a nép panaszait. Az első gyűlés Szalatnyán volt, ahol Gregorovits képviselő és Böhm Rudolf országos főtitkár voltak a szónokok. Egeg, Felsőszemeréd, Horváti, Felső- és Középtur községekből összesereglett párt- hivek előtt fejtették ki a keresztényszocialisla párt politikájának helyességét, Gregorovits képviselő beszédében kifejti, hogy mindenütt, amerre jár, Szlovenszkó magyarjai között, jaj és panasz hangzik fülébe, elnyomatás és nyomor az osztályrészünk. Az igazságtalan adók lesorvasztják Szlovenszkó hajdan virágzó életerős fáját. A földreform mai végrehajtási módja valóságosan lábbal tiprása az igazságosságnak, mert a földet nem azok kapják, akiknek arra joguk és jussuk volna. A magyarokat mindenütt mellőzik. Falvainkat vgy akarják elnemzetleniteni, hogy a tiszta fajmagyar falvakban szlovák iskolát létesítenek, ahová vagy becsalogatják, vagy bekénysze- ritik a gyermekeket. Nyelvünket semmibe sem ve- veszik és ahol csak lehet, mellőzik, a hivatalokban igen sok helyütt magyarul nem tudó tisztviselőket alkalmaznak, de hiszen az is eltitkolja, aki magyarul tud, mert ma magyarul nem tudni, szinte érdem. Ezzel a rendszerrel szembe kell szállnunk, jogainkat feladni nem szabad, édes nye’vünkhöz ragaszkodnunk kell. A magyar anyák első kötelessége legyen, hogy gyermekeiket fajukhoz, nyelvükhöz és hitükhöz való ragaszkodásra neveljék és amit a valástalan, huszita szellemű tanítók, akiket a magyarság nyakára küldenek le akarnak rombolni, azt a zsenge hajtást ővriák, erősítsék, ápolják. Részletesen megemlékezett a katolikus egyház ellen folytatott gyűlölködő politikáról, ami az egyházi birtokok kezelésében is mutatkozik, amelyet évek óta egy államilag kinevezett hivatal kezel, de mindezideig a kezelésről, a jövedelmek felhasználásáról el nem számolt. Az egyház birtokait tehát nem a tulajdonos, kezeli és igy annak jövedelmét sem használják annaK rendeltetési, alapítási céljára. Kitartásra buzdítja a párt híveit és kéri bizalmukat, mert a keresztényszocialista párt le nem tér elvei útjáról és a magyarság védelmében mindent elkövet, ami csak módjában áll. A zajjs helyesléssel többször félbeszakított lelkes beszédet, amely nagy tetszést aratott, Böhm Rudolf országos főtitkár szavai követték. Részletesen kifejti a keresztény szocialista párt ellenzéki politikájának okait és annak helyességét. A mostani, polgárinak nevetett kormányzat a gazdaközönséget éppen oly mostohán kezeli, mint azt a szociálisa kormányok tették. Svehla a polgári többséget csak arra kovácsolta össze, hogy az elnökválasztást simán nyélbeüthesse. Svehla jő politikai kuruzsló, aki a leglehetetlenebb helyzetben is megtalálja azt a ragasztó anyagot, amely a legellentétesebb elvű pártokat is összeforrasztja a maga céljaira. Ebből azonban nekünk hasznunk nincs, mert a polgári kormányzat egy és félévi uralma alatt a helyzetünk nem javult, hanem rosszabbodott. Most, hogy az elnöválasztás sikerült, kényszerhelyzetében a kormány a léghajójába befogadott Hlinka pártot a szimptómák szerint mint kellemetlen terhet, kihajítani igyekszüi. SveJhla, aa
