Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-10 / 132. (1466.) szám

Maü sxánmunk 1® oSidal ^ ^V^" ^ sz^m * pígnf@S& o 1927 junius 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCLpilcLpjCL Felelős szerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A közigazgatási reformjavaslat második kiadása Irta Flaohbarth Ernő dr, MuitScSban as ©resioresltgi eltesiofFaáatoüi A szovieSkormány riadéla — Szám©s eiSenforradaimi terrorcselekedetet lepleztek le — Merényletek IBucte- rin, Slykev, Stailn* a Kreml és a Csíki épülete ellen — Szíréi Is, gyultogafás és szabotázs a gyárakba® — Moszkva mindenben az angolok és a monarchlsták keiét látla küszöböli, mert — amint mindjárt látni foggulk — p másodük kiadás is ugyanazokon az alapelvieken nyugszik, minit az eredeti javaslat. melynek lé­nyegiéit változatlanul hagyta'. Miikor február halváiban e hasábokon megjie- ülenjt ciMísorozatomban részijei esen kifejtettem a közigazgatási javaslat Mlbáliit, annak lényegét imi­gyen foglaltam össze: 1. Megerősíti és kiterjeszti a cseh bürokrácia hatalmát, 2. az önkormányzati élteim róvására a kormány által kinevezett dara­bontok befolyását növeli, a nemzeti kisebbségekét elleniben visszaszorítja, 3. az országos képviselő- testület hatáskörét miég a nagymegyei törvényen jö túlmenő módon megszorítja, 4. az országos el­nök függő helyzetét deklarálja, 5. a kisebbségeik nyelvhasználati jogait megsérti, 6. a járási önkor­mányzatban is bevezeti a kinevezési rendszert és 7. eltörli RuszitaszJkó nemzetközileg biztosított autonómiáját­Nos, a módosított javaslat, amelynek pontos szövege tegnap vált ismeretessé, semmiféle javí­tást nem hoz, amely az imént ismertetett alapel­viek áttöréséit jelenítené. A német kormánypártok­nak legfeljebb egy-taét alárendelt részletkérdésben sikerült apró-cseprő módosításokat elérniük, de az egész épület fundamentuma a régi maradt. A közigazgatási reform nem a haladást, de a vissza­fejlődést fogja szolgálni és az önfcormányZait, az autonómia megvalósítása helyett a prágai centra­lizmus és a cseh hiiValalnoksereg hatalmának lujabb kiterjesztésével fogja boldogítani az állam lakosságát. A lex-Bobek első fejezete tudvalevőleg bün­tető rendelkezéseket tartalmaz, amelyek abban a rendkívüli veszedelmes újításban csúcsosodnak M, hogy a közigazgatási hatóságoknak nemcsak ál­talánosságokban, de egyes konkrét esetekben ás jogukban fog állanli kihágásokat statuálni és az utasításaik s tilalmaik ellen vétőket drákói pénz- büntetéssel sújtani. A javaslat tehát Szlovenszkón és Ruszinszkóban is meg akarja honosítani a hír­hedt Prügelpatent, az osztrák deresrendelet reak­ciós szellemét, amely — és ezt Oserny belügymi­niszter ur tegnapi kijelentéseivel szemben nyo­matékosam le kell szögeznünk — az e területeken ima is érvényes magyar jog szellemiével szöges ellentétben áll. A módosító javaslat a mindenfelől felhangzott kritikák etilemére is ragaszkodik a deresrendelethez és azt csak any- myiban enyhíti, hogy a büntetési té­teleket valamivel leszállítja. így módjukban fog azonban állami a közigazgatási ha­tóságoknak, hogy 5000 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel és 14 napiig terjedhető elzárással bün­tessék azt, aki „a közrend érdekében" kiadott utasításaik és tilalmaik, ellen vét. A kormány te­hát semmiféle engedményre nem hajlandó abban az irányban, hogy a polgárokat a fenyegető ható­sági' önkénnyel szemben megvédelmezze. Ez a puncium sáliéin® és ha a módosított javaslat a köz- igazgatási büntető eljárás egyes részleteinek (elő­vezetés és házkutatás) szabályozását külön tör­vényre is bizza, ez a lényegen nem változtat. Hi­szen igy is nagyon ©ok bűnt elő rend étkezés maira d benn a törvényben, melyeket pedig nem a köz- igazgatási reformba, hanem a kihágási bümtető- f/örvényltönyvbe kellene iktatni. Az egyedüli ör­vendetes módosítás e fejezetben az, amely elő­írja, hogy a kormánynak a közigazgatási eljárás (szabályozására vonatkozó rendeletéi, kihirdetésük nek egész lavinája indult meg s a legújabb eseményekkel kapcsolatban olyan adatok kerültek napfényre, melyek komoly orosz ellenforradalmi hangulatról és belpolitikai válságról tanúskodnak. Tegnap ismeretlen tettesek, de valószínűleg fehérorosz forradalmárok, az orosz-len­gyel határ közelében meggyilkolták Opanszki minszki orosz rendőrfőnököt, amint ez egy vasúti hajtámyon néhány kémkedéssel vádolt állítólagos lengyel tisztet a szomszéd városba akart szállítani. Ez a gyilkosság ugyanolyan felháborodást keltett Oroszországban, mint a Vojkov ellen elkövetett merénylet. A minszki rendőr­főnök meggyilkolásával egyidejűleg egy leningrádi bombamerényletről szóló hir is kiszivárgott. Á kommunista párt egy vitaestélyére isme­retlen emberek törtek be s bombát dobtak az elnöki emelvény felé. A robbanásnak huszonhat súlyos sebe­sültbe volt. A tettesek a nagy zűrzavarban elmenekül­hettek. Ennek a bombám erényiéinek a bibét az oroszok húsz óráig titkolni tudták s csak iákkor hozták nyilvánosságra, amikor a var­sói és a minszki merényletek fölöslegessé tették a titkolódzást. Ezek az utóbbi napokban történt esemé­nyek azonban nem a kezdetet jelentik s a szovjetkormány egy ma reggel kiadott hiva­talos nyilatkozatából kiviláglik, hogy Orosz­országban már hosszú idő óta tart az ellen­forradalmi mozgalom, mely több Ízben ve­szedelmes megnyilvánulásokig is vezetett. Az orosz kormány a nyomozás érdekében mindeddig eltitkolta az ellenforradaímárok kísérleteit és tetteit, de ma ez a titkolódzás már elavult s ezért a hivatalos kommüniké teljes egészében beszámol a közelmúlt ellen­forradalmi cselekedeteiről. A lakossághoz intézett nyilatkozat az ország védelme érde­kében erélyes rendszabályokat helyez ki­látásba, mert a külföldi kémek működése és a szovjetellenes ellenforradalmárok tettei legutóbb veszedelmes méreteket öltöttek. Márciusban a moszkvai nagyszínházban me­rényletet követtek el Bucharin népbiztos el­len. Ez a merénylet ugyan eredménytelenül végződött s a rendőrség mindent elkövetett, hogy jelentéktelen színben tüntesse föl. de mégis megtörtént, s mint ilyen, veszedelmes előjel. Áprilisban Rykov és Síalin ellen ki- séreltek meg merényletet, majd a külföldi kérnek és az ellenforradaímárok pontos ter­vet dolgoztak ki a Kreml és a szovjetképvi­selők kongresszusának május 10-én való föl- robbantására. Ezt a tervet sikerült ideje­korán leleplezni, úgy, mint ahogy kellő idő­ben találták meg junius 8-án azt a bombát is, amellyel a Cseka épületét szándékoztak levegőbe röpíteni. Az orosz kormány véle­ménye szerint mindezek a merényletek és merénylettervek összefüggésben állnak a moszkvai angol misszió fnüködésével s any- nyi máris bizonyos, hogy a bombák anyaga külföldről származik. A szovjetrendőrség már 1928 végén a finn-orosz határ közelében elfogott egy kémet, akitől sok mindent meg­tudott. Anglia keze az összes merényletek­ben benne volt. Nemcsak ezeket a merény­leteket, hanem a más ellenforradalmi csele­kedeteket is Anglia fütötte. Az utóbbi idő­ben igen elszaporodtak a gyárakban a gyúj­togatások és a szabotázsok, sőt a katonai tá­borokban is sztrájkok ütöttek ki, amelyek mind angol befolyásra vezethetők vissza. Az 1925—26-os vidéki ellenforradalmi mozga­lom szálai ugyancsak Londonba vezetnek. Vojkov meggyilkolása föltétlenül angol mun ka volt. Az angol sajtó a merénylet után jé formá i igazolta a gyilkost s közölte Sa-blin volt cári diplomata védöiratát. A kormány- nyilatkozat e reakciós tevékenykedés Iá tiara különös védelmét követel a gyárak, az üze­mek, a táborok és a vasutak számára, vala­mint tudatja, hogy a belföldi monarchista és a külföldi szovjetellenes kémek ellen a kö­zeljövőben rendkívül szigorú rendszabályok lépnek életbe. A kormányt a nép széles kö­rei támogatják. — E fölhívás után valószínű, hogy Moszkva ismét a régi, 1918 és 1919-ben követett eszközökkel igyekszik majd. elfojta­ni az ellenforradalmi mozgalmat. Hiába igyekszik a lengyel kormány mindent elkövetni, hogy Vojkov meggyilko­lása után kiengesztelje a moszkvai kor­mányt, hiába tartóztatott le számos .Lengyel- országban élő cári tábornokot és agitátort; a szovjeitkormány nincs megelégedve és min­denért Angliát teszi felelőssé. * A hangulat az elmúlt napok eseményei után még sokkal veszedelmesebb, mint az -gol-orosz diplomáciai viszony meg­szakításakor volt. Az orosz városokban szűnni nem akarnak az Anglia elleni tüntetések s a kormány kény- telein mindent elkövetni, hogy a nép fölhábo- rodása ne hasson provokálólag és ne idézze elő az amugyis hajszálon függő háborús komplikációt. II Szovjet vádjai Moszkva, junius 9. Az orosz kormány riasztó felhívásába^ többek között még a kö­vetkezőket találjuk „1925 nyarán á finn-orosz határon egy Steinberg névre kiállított hamis szovjet- útlevéllel utazó egyént tartóztattak le, aki­ről kiderült, hogy tulajdonképpen Siílney George ítiley, az angol titkos rendőrség hír­hedt alkalmazottja, ó volt az oroszországi­után jóváhagyás céljából a törvényhozás elé ber­jeszt-endek. Szítovenszikő országos képviselőié átölelte a mó­dosítások szerint nem 51, de 54 tagból fog állanli’, (míg a ruszinszkói képviselőtestület tagjaiknak száma 18 miamad, akiknek egy harmadrészéit a kormány fogja kinevezni. A darabanbnendszer te­hát semmiféle változtatást mem szenved és a né­met kormánypártok nem tudták keresztülvinni azt a sokszor hangoztatott óhajtásukat, hogy há már a kinevezési rendszert föntarbják, legalább elégedjenek meg a tagok egy negyedrészének ki­nevezésével. A cseh vezérkar e kérdésben is bajit- íHatatlan maradit és csupán ahhoz járult hozzá, hogy a 'javaslatiba fölvegyenek egy pontot, amely szerint a kinevezés „a gazdasági, kulturális, niem- ízetiségi és szociális viszonyok figyelembevételé­vel történik". Ez is amolyan „nesze semmi, fogd | jneg jóit", vagy hogy jogi műnyelvein fejezzem ki '•magam: amolyan lex íimperfeCta. A törvény ugyan, kötelességévé teszi a kormánynak, hogy az orszá­gos képviselőtestület tagjainak kíinevezéséuléi a i nemzetiségi viszonyokra i is tekintettel legyen, de e rendelkezésnek semmiféle szankciója nincs és ,igy, ha a kormány egyetlen egy magyart sem ne­vezne ki a szlovenszkói, vagy ruszinszkói képvi­selőtestületbe, ami nagyon valószínű, törvénysértő eljárásával szemben semmiféle jogorvoslat nem jfoig rendelkezésünkre állami, hiszen nincsen fó­rum, amelyhez a siker reményében fordulhatnánk panaszunkkal. A helyzet tehát, az, hogy Szlovéniszkóban 36 választott taggal szemben 18, Ruszinszkóban pedig 12 választott taggal szemben G darabont fog helyei foglalni az országos képviselőtestületben. A módo­sított javaslat ugyan eltörli az eredeti lex-Bobek ama rendelkezését, amely öt tisztviselőt i's szava­zati joggal kívánt fölrüházníi, de mindjárt helyet­tesíti. azzal az intézkedéssel, hogy „az országos elnök határozza meg, hogy az országos képviselő­testület; előadói közül melyik, amennyiben nem (tagja a képviselőiestül etoek, bír szavazati .joggal". Mint látjuk, ez az uj szakasz igen homályos és tnieim mondja meg világosain, hogy hány előadó ffog szavazati joggal bírni. De még ha a legjobb esetet íb vesszük és föltesszük, hogy csak egy elő­adó fog szavazni, még akkor is a választott és a kinevezett, illetőleg a tisztviselőtagok aránya 36:19, illetőleg 12:7 lesz. A kormánynak tehát Szlovenszkón mindössze 9, Ruszinszkóban pedig 3 .(tagot kell megválaezta'tmiia, hogy a képviselőtes- tületbein engedelmes többsége legyen. Még rosz- szabb lesz az arányszám az országos választmány-* bán, amelyre nézve érvényben marad az a furcsa* rendelkezés, hogy megválasztásánál a kép viselő-* (testület' kinevezett tagjai egy pártnak tekinten­dők. Szlovenszkón tehát 8 választott, taggal szem­ben 5, Ruszinszkóban pedig 4 választott taggal szemben 3 darab ont tagja lesz az országos választ­mánynak, de esetleg több is, ha a módosított ja­vaslat fentiidézett homályos rendelkezését úgy fogják értelmezni, hogy az országos elnök ráérni .csak egy, de több előadót is ruházhat fő1 szavazati joggal. A kormánykoaliaiő tehát semmit sem tett, hogy az önkormányzati elemeknek a" eredeti ja­vaslatban tervezettnél nagyobb befolyást biztosít­son a darabontokkal szemben. / Moszkva, junius 9. Vojkov varsói szov-i jetkövet meggyilkolása nem maradt elszige­telt jelenség. A szovjetíisztvdselők é,s a szov- jeitdiiplomaták ellem elkövetett merényleitek­' I. Prága, junius 9. A kormánypártok, ny díván valóa n abból a föl- Itevésből kiindulva, hoigy a nagy vihar, amellyel a közvélemény nemzetiségi különbség nélkül fo­gadta a februáriban beterjesztett közigazgatási re­formot, már elült és nem izgatja többé a kedélye­ket!, eHérkezettniek tátják az időt arra, hogy Cserny belügyminiszter és Böbék osztályfőnök e remek­művét még a parlamenti szünet beállta előtt meg­szavaztassák a törvényhozással. Rögtön az elnök- íválaszítás után összeültek tehát és megszerkesz­tették a lex-Bobek második kiadását, melyről; a legnagyobb jóakarattal sem lehet állítani, hogy fez eredeti javaslat hibáit és fogyatékosságáit ki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom