Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-09 / 131. (1465.) szám

Londonban születeti. Százával kánom a kü­lönböző ajánlatokat Amerikából, még cir­kuszban is mutogatni akarnak. Chamberlin ezután mosolyogva mesélte el. hogy Hindenburghoz térdnadrágban és bőrkönenyben kellett elmennie, mert sem ruhát, sem fehérneműit nem hozott magával, sőt még a fogkeféiét ;s Amerikában felej­tette. Hírek Lmdbergflsről Neio York, junius 8. A Naitonal Geographic Sociétá közli, hogy Lindberghét a Hubbard érdemrenddel tüntette ki. Ez a kitüntetés a legnagyobb, amelyet a társaság adhat s eddig csak tetten kapták: Peary, az északi sark föl­fedezője és Byrd, az észak sarki repülő. A ki­tüntetést maga Coolidge adja át Lindbergh- nek, amint az első óceánrepülő Washington­ba érkezik. Az United States Lines ingyen szállítja Amerikába a Spint of St. Louis re­pülőgépet. Lindbergh fogadtatása olyan lesz, amilyen csak az uj ehlök beiktatásakor szokásos. A fo­gadtatásra már eddig több száz különvonat ér­kezését jelentették be. máiból és kérik őt, luogy tervezett európai. könne- pűLésé során Budapestire is ellátogasson. A saélkies- fóváros poAgánmefiftereimek itáviratával egyidejűleg a budapesti amerikai követség is küldött táviratot Obamfoeriiinnefc, amelyben támogatják a főváros 1927 junius 9, csütörtök. miegliivását. Aimenayifoein az amerikai repüllő a megbivást elfogadná, a főváros' természetesen a legme'sszebbmeniő initléztoedésekei, fogja foganiatost- fcanii, bőgj- a fogadtatás megfelelő keretek között történjen meg. A mezőgazdasági kamaráknál is elsikkasztják a nemzeti kisebbségi érdekképviseletet A pnosfafti országos mezőgazdasági tanácsok megszűnnek — A létesítendő mezőgazdasági szövetkezetek és kamarák hármas tagozásu szervezete Chamberlin Lindfeerghrol Chamberlin miéig Ooftbueban érdiekes nyilat- fcozlatot tett. nagy kcmkurreniséiről, LinidberglarőL. — Hja, igen, a Lindy! — mondotta. — A re- püliaboiomd? ő a legjobb baráltaimmiak egyike és az amerikai államok egyik legjobb . repülője, die re­pülőbolondnak Hívják, mert nincs az a vakmerő­ség, amire meggondolás nélkül ne vállalkoznék, ami nem jeleníti azt, mintha legutóbbi fényes si­kere nem lett volna megérdemelt. Mi kelten egy­szerűen ugyanazt a célt akartuk elérni, de ultijaink és terveink teljesen különböztek. Én például nem választottam aZt a nagyon merész útirányt, mint ő, dacára az ő grandiózus sikerének. Neki sikerült, mert vakmerő, nekem kell sikerülnie, miért min­dent alaposan kiszámítottam és remélem, hogy az én derek Lindymet meg fogom róla győzni, hogy mindkettőnk végső célja, az Óceán áítlrepülésánek praktikus kihasználása csak akkor lehetséges, ha a tervet óvatosan építjük fel és nem bízunk a vak szerencsében. — Én magam mechanikus és pilóta vagyok, aki ezt a szolgálatot a legalsóbb főkön kezdtem, — folytatta Chamberlin. — Specialitásom volt és marad is a hosszú ut leszállás nélkül. Uj világre­kordomnak éppen ugv örüllek, mint édesanyám gratuláló sürgönyéneik, amellyel tegnap reggel már Berlinben kerestek, de, sajnos, ott miég nem tudtak vele rámakadni. Gyűjtés Amerikában Niangesser és Cotí családjának fölsegéíyezésére Washingtonból táviratozzék: Nungesser és Coli, az eltűnt óceánrepülő családija javára . az Egyesült Államokban országos gyűjtés indult, meg. A gyűjtőivel ÍOCO dolláros adománnyal kezditek meg, egyben éntaeiiettiék a párisi amerikai köve­tet, aki ugyancsak megindítja a gyűjtésit a sze- g.énysorsu pilóták hátramaradottjainak felsegélye- zéisére -és veszteségük enyhítésére. Budapest meghívta Chamberlint Budapest, junius 8. (Budapesti szerkeszt ósá­gunk telefonj elöntése.) A székesfőváros nevében ítipka Ferenc főpolgármester és Sipőc Jenő pol­gármester hosszabb angol nyelvű táviratot küldött Chamberlin cimiére Berlinbe, amelyben üdvözlőik a kiváló amerikai repülőt bravúros repülése alkah Prága, junius 8. A Proger Presse mai számra közli a mezőgazdasági szövetkezetek és mezőgaz dia sági kamarák átszervezésére vonatkozó törvényjavaslat aliaípelveit. A ja­vaslatnak legfontosabb rendelkezései a kö­vetkezők lesznek. Ruszinszkó kivételével a köztársaság egész területén létesítenek mezőgazdasági szövetkezeteket és kamarákat. A prágai, brümni, troppaui és pozsonyi országos mező­gazda sági tanácsokat megszüntetik. A nem­zeti tagozódás eszméjét elvetették. A javas­lat abból az elvből indul ki, hogy ezek a tes­tületek nem lehetnek nemzetiségi érdekkép­viseletek, hanem csakis és tisztán osztály- érdekképviseletek. A mezőgazdasági szövetkezetek és ka­marák célja az erdő- és mezőgazdálkodás rendszeres fejlesztése, továbbá az erdei és földmunkások szociális, anyagi és kulturális igényeinek ápolása. Mindben járásban mező­gazdasági szövetkezetét létesítenek. Szegény vidékeken több járás egy szövetkezeti 'kör­zetet létesít, hogy a szövetkezet fentartásá- nak terheit megossza. A szövetkezetek szervezete A szövetkezetek tagjai a mezőgazdasági telkek tulajdonosai, bérlői és más haszon­élvezői lesznek. Ott, ahol a mezőgazdasági viszonyok és a termelés módszere meg­követeli, a földmiivelésügyi minisztérium a kama­ra javaslatára leszállíthatja a tagok számát. A kertészetet mezőgazdasági termeléságnak minősitik. A tagok sorába nem vehetők M a mezőgazdasági alkalmazottak, mivel az alkalmazottak, illetve munkások ré­szére külön kamarákat szándékoznak létesíteni. A szövetkezetek delegátusokat, választmányt és elnökséget választanak. A választás elő­készítésének jelentős részét a községi hiva­talnokok hatáskörébe utalják. Választási jo­ga minden szövetkezeti tagnak van, tekintet nélkül arra, hogy fizikai vagy jogi személy-e, föltéve, hogy csehszlovák állampolgár és községi választójoggal bír. A delegátusok és delegáitusi póttagok választását három érdekcsoportban hajt­ják végre. Az első csoporthoz tartoznak azon mezőgaz­dasági telkek tulajdonoisai és bérlői, mely telkek terjedelme legalább öt hektár, a má­sodik csoportba a harminchektáros s a har­madik csoportba a harminc hektáron felüli telkek tulajdonosai és bérlői- ötszáz szövet­kezeti tagra tiz delegátus esik és minden to­vábbi száz tagra egy-egy delegátus. Száz ta­gon aluli maradék nem jön tekintetbe. Ha az összes delegátusok száma bárom­mal nem osztható, akkor számukat a legkö­zelebbi magasabb bárommal osztható szám­ra kerekítik ki. Megválasztottaknak azok te­kintendők, akik a legtöbb szavazatot kapták. A választási periódus hat évig tárt. Beválasztott delegátusok Olyan személyeket, akik az erdőgazdál­kodás és a mezőgazdasági termelés terén rendkívüli érdemeket szerezitek, a delegátu­sok teljes ülése felruházhatja tagsági joggal, azaz megválaszthatja tagúiknak, de az igy kooptált tagok száma nem lépheti túl a dele­gáció tagjainak egy harmadát, illetve a vá­lasztmányi tagok számának egy harmadát. A szövetkezet elnökét egyszerű szótöbbség­gel választják- A mezőgazdasági kamarák és a politikai hatóságok a delegátusok és a vá­lasztmány üléseire tanácskozási joggal bíró képviselőket küldhetnek. A szövetkezetek működését a kamara ellenőrzi. A mezőgaz­dasági kamara választmánya a mezőgazda­sági szövetkezetek képviseletét indokolt ese­teikben fel is oszlathatja. A kamarák A mezőgazdasági kamarákat nyilvános- sági jogú önkormányzati testületeknek ter­vezik. Itt is meglesz a szervezet hármas ta­gozata: a képviselet, a választmány és az el­nökség. A kamarai képviselet a Prager Presse meglehetősen homályos jelentése szerint az egyes mezőgazdasági szövetkezetek választó- csoportjainak egy-egy képviselőjéből áll, to­vábbá szakkorporációkból, amelyek alapsza­bályszerűen a mező- és erdőgazdálkodást tá­mogatják. (?) Két évi rendes működése után a földimivelésügyi minisztérium a kamara javaslatára egy-egy ilyen korporációnak megadhatja a jogot, hogy a kamara plenáris vagy bizottsági üléseire képviselőt küldjön­Ezt a jogot a mezőgazdasági termelést űző szövetkezések egyesülése is elnyerheti. Ezek a képviselők minden joggal föl vannak ru­házva, csak a választmány megválasztásában nem vehetnek részt. A kamarai választmány a mezőgazdasági egyesületek tizenkét választott tagjából és a feljogosított korporációk által be­küldött tagokból áll. Az utóbbi kategória tagjainak száma azon­ban nem haladhatja meg a választottak szá­mának felét. A választmányi és elnökségi választás eredményei a földmivelésügyi minisztérium­hoz kell beterjeszteni jóváhagyás végett. A minisztérium minden tagnak felebbezési jo­got biztosit. A minisztériumnak megvan a feloszlatási joga is, de ez esetben három hónapon belül meg kell ejteni az újabb választást. A kormány kamaraközpontot is létesíthet a közös érdekek védelme céljából. A szövetkezetek és kamarák kiadásaikat a tagdíjbevételekből fedezik­A tagdíj alapját a földadó képezi., A szövetkezeteknél a tagdij a tiszta jövede­lem 5 %-ában állapítható meg, máskülönben szabály az, hogy minden egyes testületi tag egy korona tagdíjat fizet. A szövetkezetek és kamarák által elfogadott tagdíjak azonban egy évben a földadó 5%-át nem haladhatják túl. Kivételes esetekben a tagdij a kamara, illetve a minisztérium jóváhagyásával 10 százalékig emelhető, ügy a szövetkezetek, mint a kamarák az állam felügyelete alatt fognak állami. fejueui! Rakó/* 3jc* KA'TO VAR|\/Aí« ^RüMAUKeRy-uc-seo^ SöWROMfSji-iHOftey/iR.A •AOZNAVA* Mandarin - Cacao - DI«5-Crém© . Cherry Triple-Sec — Curacao — Karisbadi keserű „Késmárki kiállításon arany éremmel kitüntetve" „A Nemzetközi Dunskiállitáson arány éremmel kitüntetve" 3- ..rnáromi ciános ^Reménytelen szerelem legény (20) ÍA nagybácsi nyugalomba vonult már akkor, volt háza, belsősége a faluban s vagy negyven hold földecskéje, amelyet garasokból kupor- gatott össze- Megörült persze az becsnek, két leányának büszkén mutatta be a szerkesztő­un oikabátyjukat, aki aztán itt ás ragadt vég­leg. Azóta elhalt az öregur, felesége mellé vit­ték a temetőbe. Kánya Gyurka ped ig gon dók­tól-mén tesülve él a házban két vénkásasszo ny­űm c'kahuga társaságában, akik féltő aggoda­lommal vigyáznak az egészségére. Az utóbbi években hízásnak indult Kánya, a nagybátyja tajtpipáira is rászokott s mialatt a két hu- goicska a gyümölcsösben kapálgat s töltögeti a borsót, ő rendszerint az ámbituson üldögél, fonott-székben s átvetvén egymáson papucsba- bujtatott lábait, faki r-hidegvérrel füstöt bo­dor itgat a pipaszáTból. Feltengző tervek nem zaklatják immár, miután elérte célját. Van kosztja, kvártélya és ingyen mosnak rá. Evén,leint mégünnepli a nevenapját, amelyre seregestül érkeznek környékbeli barátai. Mert általános tisztelet övezi. Tudja róla min­denki, — Kánya maga. sem csinál belőle tit- kot, — hogy facér zsurnaliszta volt valami­kor, de egész föllépésében annyi az öntudat « oly rokonszenves egyéniség, hogy minde­nütt tekintélyt sikerült kivívnia. Szó volt róla (többször már, (az ismerősök példállázgattak fe előtte), hogy elvethetné az -egyik leányt, Kánya bólintott is olyankor: „ami késik, nem múlik", de csak maradt minden a régiben. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy olyan harmonikus napjai lennének, mint Ká­nyának:. .. Mosolyogva fejezte be Hedvig-asszony: — Két hét múlva lesz a nevenapjo. Már lefoglalta magát egy nekem küldött üzenet­ben. El fog menni.. ­— Muszáj? — néztem meglepetve. — Muszáj! — s apró öklével a szék kar­fájára ütött — Megígértem, hogy'- ott lesz. Magával különben szakmabeli dolgokról is eszmét óhajt cserélni. Jó lesz? — Nem bánom, Hedvig-asszony. A maga Óhajtása parancs nekem- Hiszen tudhatná már. Akkor lépett be a férje: — Ha nem tévedek, valami filozófiai té­mába merültek el annyira . •. — Téved, Lóránt, — pillantott rá a fele­ség. — Egyelőre csak Kánya szerkesztő úrról van szó. Éppen most adtam ki rendeletben a kedves vendégünknek, hogy György-e-st'én ott kell lennie. Nem tűrök makacskodást! A férj rámosolygott- Hosszú idő óta talán most először úgy, hogy gyönyörködni próbált benne: — Látja, kedves. így már szeretem. Csak keményen lépni föl! — Nem is hagyom magamat, — bizony­kodott Hedvig-asszony. — Kánya egyenesen hozámfordúlt, hogy biztosítsam számára ven­dégünket. A presztízsemről van szó... — Illetve a Kánya presztízséről, -- vá­gott bele jókedvvel a férj. — Mivel a te jelen­léted révén voltaképpen az irodalom és a zsurnalisztika fogna kezet azon az estén, Ká­nya igy akarja most dokumentálni vidéki kör­nyezete előtt, hogy egykor ő is számított va­lamit a sajtóban. A fiatalasszony észrevétlenül elvonta a fejét, mintha neheztelt volna valakire- Fel­álltam, hozzáléptem s megcsókoltam a kezét: — Ottleszek. Katona voltam én is, Hed­vig asszony: a parancs — parancs. Azokon a napokon sokat üldögéltem es< ténkint az ebédlő nyitott ablakában és amire álomhoz készülődtem volna, a legtöbbször meredeken zuhant már lefelé a Göncölszekér rudija. Világos éjszakák voltak ezek s mialatt a szobában lámpa se égett, az -ég legtetején szőkén lengett a hold. Szinte vakító fényben állt odakint minden, a kert bokrai mögött éles-feketén bújtak meg az árnyékok s a vilá­gos menybolton alig két-három csillag resz­ketett csak a másvüági fényben. Itt-ott föl­tetszett egy-egy földcsillag is, de messze- messze. Valami pásztortüz csillogott a fehér­ségben elveszett hegyek oldalán. De az i® csak tetszett talán. •. S a nádasokból idáig andalgott aközben a békák zsongó kórusa. Ernyedten figyeltem oda, félig már öntudat­lanul s rég-eltűnt gyermekkorom emlékeitől kezdteti, fájni a. szivem. Hallgattam-hallgattam ia titokzattal-terbes csőn de sségben. Néha ott- állt mellettem a barátom is és a székem kar­fájába fogózva hallgatott kifelé sokáig. Más­kor arra rezzentem össze, hogy a nyitott ab­lakba kikönyökölve előttem hajlik ki az éjsza­kába Hedvig-asszony és noha nem láttám, az a gondolat gyötört, hogy két könnycsepp fut le az arcán. Nagyon rászomorkodhatott vala­mire. Aztán egyedül voltam ismét, egyetlen társam a hold, amint bánatra fanyalodott mo­sollyal nézett be az ablakon •.. Azalatt pedig zsongott-zsongott a nádas s én lehajtottam a fejemet... Ez is elmúlt. Két nap választott már csak él a húsvét­iéi, amikor Hedvig-asszony repesve jött elém egy távirattal: —• Holnap reggel érkezik Béni bácsi meg Lenke-mama! Jól tenné a kedves vendégünk, ha utánanézne kissé az utébbi napok újságszá­mainak, mert Béni bácsi már a bemutatko­zásnál az iránt fogja faggatni egészen bizo­nyosan, hogy mi újság a napipolitikában? Hosszú idő után most láttam megint jó­kedvűnek. Olyan hancurozó-hangulatban volt, mint egy gimnazista-leány. Magam is kedvre gyultam tőle: — Ha nincs menekül és,tisztelettel kérném azokat az újságszámokat, Hedvig-asszony.. • — Istenem, Istenem, mennyi áldozatra ké­pes maga! — s ahogy visszanézett rám a válla fölött, újból elcsodálkoztam a szépségén. — Igazán, ez már tőlem is sok egy kicsit... De bármennyire sajnált is, nyomban .hozzátette: — Mindjárt hozok egy nyaláb hírlapot. Nem baj, hat három hón apósak is. FŐ, hogy el­lent tudjon mondani Béni bácsinak. — Értem, értem, Hedvig-asszony. Már az ajtóból mosolygott vissza: — Vita-anyag nélkül ugyanis nagyon le­vert Béni bácsi. Sokszor úgy sajnálom a« öreget* (Folytatjuk-) % 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom