Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-05 / 129. (1463.) szám

16 I ——■ —— A régi jól bevált MargBf-icsr^gne jisiiJét mindenütt kapható. Főlülmulhatatlan íszeplők és tisztátlan arcbőrnél. Főlerakat: [Szent Erzsébet gyógytár, Bratislava, Duna-utca 38. szám. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: 'ADRIA: A szent ördög (Valentino-repriz). ALMA: A te karodban virágzik a szerelem és Rin-Tin-Tin. HVEZDA: A kacagó szöcske. (Georg Sand regé­nye után). JULIS: A nagyherceg esküje, A pénz uralja a vi­lágot. KAPITOL: Atlantis, meghosszabbítva. KORUN A: A kacagó szöcske (HiTes emberek sze­relmei). LUCERNA: Gyilkosság a külvárosban (Detektiv- film). SVETOZOR: A hitehagyott asszony gyermeke, ■ iinnnn ii iirmni»Tmi»i.™,vrlCTn<)B»-^iaMa:iTn»«a,,'1-l,‘'- n <ll,lrl~ 1 A gyilkos Tísztaszemü kis öreg ember. Tömzsi ter­metén feszül a Icihizott kékbéli. Frissen bo­rotvált arcán széles mosoly terpeszkedik. A gyönyörűségtől. Szinte kéjjel szívógatja a vadonatúj pipát, amiből kapadohány füstjé­nek felhője Száll fel. — Izük? ízlik bizony! Tizenöt év után. — Tizenöt évig nem pipált? — Nem bizony! Mert mivel lllaván nem lehetett, — mosolyogja. Tizenöt év! Illává! A Uöbbehés összemar­kolta a mellemet. A jámborszemű öreg az el­képedésemet is megmosolyogja. — Bizony túrom! Tizenöt esztendő lllaván: nem tréfa dolog. Különösen pipa nélkül. Mert egyéb csak még lett volna, hrnern a pipa ször­nyen hiányzott. — Azután miért? — kérdezte a riadt te­kintetem. Nagyot sóhajtott a l-isöreg, 'de még a só­hajtását is mosolyfodros ajkakkal lehelte ki­— Gyilkosságért, — kérem ásson, — vagyis hogy gyilkosságra való felbujtásért, mint a törvény mondja. Nem vár több kérdésre. Szivesen, szapo­rán adja a szót, ami felgyűlt benne tizenöt hosszú esztendő alatt az illami öreg klastrom- falak némaságában. — Tizenöt éve, meg kilenc napja annak, hogy egy szombat este a mészárszék ajtajá­ban álltjcm. Lehetett vagy tíz óra. Ujhotd. Vaksötétség. Vártam a parasztasszonyokat, akik a vasárnapi húsért késő este szoktak szállingózni. Tudniillik én székálló legény vol­tam. Fgyszer csak a vaksötét hangos lesz. Va­lakit szörnyen puhítottak. A valaki keserve­sen nyivákolt, mint a macska éjjel az ereszen. ■„Üssétek már agyon, ne nyávogjon— rö­högtem bele a sötétbe. Hát osztán a valakit a a valakik szépen agyon is ütötték. Csak más­nap tudtam meg, hogy kik voltak a verekedők, \A nádor család budai kriptájába temetik Klotild főhercegasszonyt Pünkösdhétfőn lesz a temetés a királyi vártemplomból Klotild főhercegasszony jóságos személye em­lékezetes marad a magyar nemzet számára nem­csak azért, mert felesége volt „a legmagyarabb főhercegének, hanem azért is, mert a főherceg­asszony értékes egyéni tulajdonságainál, emelke­dett gondolkodásánál, jó szivénél és mélységes magyar érzésénél fogva megérdemli ezt az emlé­kezést. Már -lármázásánál fogva is kivételes sze­repet juttatott, neki a sors, nemcsak azzal, hogy Európa egyik legrégibb családjából:', a Coburg- Gothai házból származott, de azért is, mert a Koháry hercegi család révén ősi magyar vér is folyt. Klotild főhercegasszony 1846 julius 8-án szü­letett Neuillyben, igy tehát most töltötte volna be életének 81-ik évét. Atyja Coburg-Koháry Ágost herceg voffit, aki Mánia Oemiemftllna orieánldi herceg­nőt, Lajos francia király leányát, vette nőül. Gyer­mekei közül Fülöp herceg volt a majoreszkó, aki a magyarországi Koháry-javakat örökölte, mig Ferdinánd Bulgária fejedelme, majd cárja lett. A Coburg családnak egyik ága tudvalévőén Anglia trónján, a másik Belgium trónján ül, valamint az ő családjukból származott, az elűzött portugál di­nasztia is. Klotild főhercegnő 1864-ben ment feleségül Coburgban József főhercegbe®, József nádornak fiához. így közelebbről bekapcsolódott a magyar nemzet történelmébe. Ebből a házasságból szár­mazott Mária Dorottya főhercegnő, a nemrég el­huny Orleansi Fülöp hercegnek régóta különvál­tam élő felesége, Margit főhercegnő, aki Albert, Thum-Taxis herceghez ment feleségül, József Ágost, a mai József főherceg, a fiatalon tragikus véget ért. László főherceg, továbbá Erzsébet főher­cegnő és p ifjan elhunyt Klotild főhercegnő. Jó­zsef Ágost .főherceg tudvalévőén boldog emléke­zetű atyjának halála után elhagyta az Ágost nevet és József főherceg néven él Magyarországon. Klotild főhercegasszony férje életében a budai szén tgyörgyt éri főhercegi' palotában lakott, ame­lyet férje halála után átadott fiának, ő maga pe­dig visszavonult az alcsuti kastélyba, ahol igen szerény udvart tartott. Klotild főhercegnő egy ideig mjég feMeiliráinidiuiJt leányával, Erzsébet főherceg­nővel Budapestre, ahol a várbeli Dísztér* 5. sz. alatt megvette a kremsmimsteri szerzetesek kis egyemeletes házát, öt év előtt azutáD eladta ezt a kis palotát a pápai nunciaturának. Azóta a régi alcsuti kastélyban, egyszerű udvartartásban élt szerény visszavonultságban a köszvényes bántal- makban mint többet betegeskedő Klotild főherceg- asfflony két leányával a hajadon Erzsébet főher­cegnővel, továbbá Mária Dorottyával­Klotild föhercegasszony híres szépség volt miamikor. Férjével, a honvédség főparancsnokával együtt ők vottak az udvar exponensei Budapesten és ezt a szerepet olyan szeretettel és olyan haza­fias magyar érzéssel töltötték be, hogy a magyar1 társadalom száiae-java szeretetiét éehodolatát nyer­ték eL A főhercegasszony a 70—80-as években nagy szerepet játszott, a főváros társadal­mi életében, úgyszólván minden előkelőbb bálon, kiállításon, avagy jótékonycé.lu ünnepélyen megjelent. Amikor 1893-ban fiát, a viruló ifjú László főherceget, ama 'emliákezetes szerencsétlenség érte vadiáissJajt alkal­mával, amelynek következménye a fiatal és nép­szerű főherceg halála lett, a főhercegi család bá­natában az egész magyar nemzet osztozott. A sze­rencsétlenül járt László főherceg emlékére emel­tette Klotild főhercegasszny a Margitszigeten a Lászlő-kápolnát. A főhercegasszony rajongással szerette férjét és férjével és családjával mindig csak magyarul beszélt és ő maga is ugyanazon, a nagyszerű éfs sokszor szinté népies magyar nyelven be­szélt, mint férje. Az ő udvarukban magyar volt a hivatalos és családi társalgás nyelve minden vonatkozásban­A főhercegnő nemcsak külsőségekben, de lelké­ben is magyar volt, mintha csak fellobogott volna ereiben az ősi Koháry nemzetség vére. Együtt ér­zett jóban, rosszban a magyar nemzettel és min­denképpen igyekezett kivenni részét az ország és Budapest főváros uaggyátételéből. Ezt a célt szolgálta a főhercegasszonynak az az elhatározása is, hogy a Belváros szabályozásakor maga is Tészt követelt magának Budapest, újjá­építéséből és ezért megvásárolta saját külön va­gyonából azt a két hatalmas telket, a Kigyó-tér (most Apponyi-tér) és Eskii-ut, két sarkán, ame­lyen Korb és Girgl építészek felépítették azt a két impozáns házat, amelyek Klotild-palota néven is­meretesek. Klotild főhercegnő jó szivét dicséri a Zugligetben, a Budakeszi-ut 8. szám alatt lévő Klo- flUd Szeretefház, melfyníek főttédnöknője haláláig ő vélt. A háború alatt az özvegy főhercegasszony Al- csuton hadikórházat rendezett, be, amelynek fen- tartásáról maga gondoskodott. Az utóbbi években mindig kevesebbet és ke­vesebbet lehetett hallani Klotild főhercegasszony­ról. Betegscr- mindjobban meggátolta szabad moz­gásában. mig most az igazi magyar nagyasszony végleg elköltözött s csak emélke fog tovább élni a magyar szivekben. Pünkösd hétfőjén temetik a nádorcsiládnak a vártemplom alatt lévő sírbolt­jában. amikor a csendőrkézen azt vallották, hogy én bujiottam fel őket a gyilkosságra. A legna­gyobb szerencsétlenség meg az volt, hogy a régi gazdámat verték agyon, akitől én félév előtt haraggal váltam el. így történt aztán, hogy elítéltek élethossziglanra, amiből tizen­öt esztendőt le is ültem lllaván. — Szegény ember! Szóval ártatlanul ült tizenöt énei? — Nem én kérem. Tisztelet a’dassék « törvénynek. Kijárt a szdm. Akik kikészítették a mészárost, azoknak a keze járt el, nekem meg a szám. Csak ez drágább, tizenöt év volt az ára. Újra rátöm a pipára. Ügyetlenül gyömö­szöli bele a 'dohányt, sokai a földre Szór. Tob­zódik. Bágyujt. Kettöt-Kármat szippant Szapo­rán, aztán legény esen köp a kocsi padlójára. Úgy mint régen, tizenöt év előtt. Otthon, a faluban. f. a. ■ ~t - ­icx Cotíage -szanatórium. Pozsony, Védcölőp-ut. 47. Legmodernebb gyógyintézet. Napi költség 60 korona. Telefon 14—76 és 27—36. mennyinket, az egyetemen vizsgázott és már-már kezében volt a tanári oklevél. Májusi mulatságon találkozott Jancsi Annussal. Azelőtt sokszor be­szélgettek a szőke leánykáról, később titkolták gondolataikat. Gyakran hallgatták Jancsi keserű kifakadását. — Mikor lesz már vége a bolondságfoknak? Nem szegyenlitek? A májusi mulatságon Jancsi Annussal táncolt és belenézett, a leány nevető szemébe. Jancsi helyre legény volt. éa a szép leány nem kételkedett a diadalában. Ismét eggyel több! ő Megyery Klá­rit, a péteri tanító leányát forgatta, lopva' Annust éa Jancsit ügyelte. Ez a Jancsi! Ki hitte volna? Nyugodtan állta a kisleány igézetes tekintetét és ezt mondta: — Kár érte Annus! 'A leányka lesütötte a szemét éa elpirult. — Miért kár? — kérdezte. ~ Magáért kár, Annus, — felelt Jancsi Annusnak akkor nem nevetett a szeme, talán megharagudott, Jancsi pedig nem szólt többet. Megköszönte a táncot éa lassan tovább ment. Megállt az egyik oszlopnál, hozzátámaszkodott és egykedvűen nézett maga elé. Ugyan mire gondolt? A tánc végeztével hozzásietett éa megkérdezte: !—i Nos? f—< Mit akarsz? — szólt Jánosi. Ezután majd nem becsmérelsz minket! Elfordult. — Marad az még? . t—! Biz* úgy! m 'Akkor ihatunk' egy pohár bort. Fizetem. Jancsi bort rendel? Lehetetlen! Tehát mégis történt valami. Az ivóba léptek éa Jancsi két tal­pas pohárba töltötte a gyöngyöző italt. Koccintott, fenékig ürítette poharát, majd kezet nyújtott. —t A viszontlátásra! — Már elmégy? % Holnap *í fővárosba utazom ég holnapután szigorlatozom. Remélem, egy hét múlva okleveles tanár vagyok. —< Azután? t—< Várom a kinevezést. Megígérték .., — Visszajössz? / — Remélem. Megrázta Jancsi kezét és elváltak. Jancsi sza­vának állt, a következő iskolaévben már tanított a debreceni kollégiumban és... Jancsi elutazása, után Annus csodálatosan megváltozott, ő ég tár­sai lassan elmaradtak a jegyző házától és ismét, tanulmányaiknak éltek, megszerezték az okleve­let, Tóni az önkéntesi év után'a katonaságnál ma­radt, Peti a közigazgatásnál talált elhelyezést, mig öt lelkésznek hívták meg a péteri hívek. Gazdag parőchia Ó9 hogy a választás ő reá esett, abban nem kis része volt. Megyery tanító urnák, a Klá­rika édesapjának. És Annus? 'Az ideál, a diák­köri szerelem? Itt az iskolai szünidő. Ha eljönne Jancsi, mint megígérte, ő többet mondhatna. Az okos lovacska szemben jövő szekér előtt kitért, a talyiga azonban kőre futott, nagyot zök­kent. A péteri lelkész ocsúdott ábrándozásából és meghúzta a gyeplőt. r—i Haladjunk lovacskám! Este lesz. 'A' lovacska szaporán ügetett, már messziről, barátságosan köszöntötte őt a péteri templomto­rony, mikor valaki, váratlanul, elállta az utat. —^ Megálljunk csak! A lovacska engedelmesen megállt és Csicsexy Márton tiszt elet es ttr nyomban leugrott a kéke- rekü járműről. i— Jancsi! — Csak úgy van! — válaszolt Jancsi és erős. ölelő karja fojtogatta barátját. Gyalogszerrel haladtak az utón, a lovacska nyomukban maradt. — Nagy ur vagy. barátom-uram! Paripád van! = gúnyolódott Jancsi, ­Tsrzu június », vasárnap. — Egy sajtóper befejezése. Flachbarth' Ernő dir., a ezlovmszkói és ruszinszkói ellen- Bélki pártok központi irodájának igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap 1926 január 16-iki számában a frankhamisítás prágai hullámai­val kapcsolatban, „Az uszítás célj-a“ címen vezető cikket irt, mély miatt a csehszlovák kormány az államügyészség utján eajtópört indított la/punk ellen. Az eljárás során bé­kéltető kásérlebefere is sor került s Flajoh- barth dr., mint a pőr elsőrendű vádlottja, hajlandónak mutatkozott, hogy az ügy békés elintézésiére megfelelő nyilatkozatot tegyen. A bíróság előtt megszövegezett nyilatkozatot azonban a külügyminisztérium nem akcep­tálta e igy a második főtárgyalás azzal ért véget, hogy az országos törvényszék elren­delte az ügy érdemi tárgyalását s egyúttal helyt adott Flachbarth Ernő dr. a bizonyítás elrendelésére vonatkozó kérelmének. A vé­delem a bizonyítási eljárás keretében Benes külügyminiszternek tanúként való kihallga­tására is indítványt tett- Erre azonban már nem került sor, mert közben Flachbarth dr. védője, Stéln EvaJld dr. közben jöttével sike­rült a békés megegyezésre uj plattformot ta­lálni s ennek eredményeképpen látott nap­világot tegnapi számunk első oldalán a nyi­latkozat s ezzel Flachbarth Ernő dr. sajtó- pőre befejezést nyert. — Esküvő. Hald Riza polg. isk tanárnő (Szene) és Taborsky Ottó főgimn. tanár (Budapest). Halzl Mária (Szene) és Taborsky Géza gépészmérnök (Budapest) pünkösdhét­főn délután fél 4 órakor tartják esküvőjüket a szenei Tóm. kát templomban. (Minden külön értesítés helyett). —- Esküvő. Kühmaver Iván (Pozsony) és Schwitzer Marienne (Nyitra) házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett). xx A Mészárosok és Hentesek Országos Gyűlése e hó 6-án (Pünkösd hétfő) Bratisla- vában, nem a Jaklitschnál. hanem a keres­kedelmi kamara (András-utca 4.) nagytermé­ben délelőtt fél 11 órakor lesz megtartva. — BártMiirdő megnyitása. Bártfa-gyógyfürdő megnyitási ünnepélye az elmúlt héten zajlott le. melye® a mér megérkezett fürdővendiétge/kie® (kívül! a üdörnyiék inítellögenoiája S« részit vett. A fürdő megnyitásán ál a jelenlevők legteljesebb elismeré­süknek adtak (kifejezést azért az áldozatkész mun­káért, melyet az uj bérlő a fürdőtelep rendbehoza­tala, ffliétive modernizálása érdekében kifejtett. Áf- beállott meleg időjárás folytán a kies Bárifafiirdő szépségének teljes pompájában várja vendégeit Az előjelekből Ítélve, az idei szezon nagyszerűnek i gjébkezik, miután eddigelé több, mint 1000 rezet- válás futott be az igazgatósághoz. A fürdózö (kö­zönség javarésze (Magyarországból refcrutálódik. A1 fürdŐteliep megnyitásával parallel folynak az élő- mJunMüiatok a Kaszinó megnyitása érdekében is. Egy nagyszerű JJazz-banJd" leszeTZődtetáse folytán’ a mulatságok egész serege fog lezajlani a1 Kaszinó intim helyiségeiben - iA fürdőző (közönség szórakoz­tatását. ambiciózusan oldljá meg az iga igatóság, mely hangversenyeik, kabarék, táncmulatságok, lát­ványos előadások és (kirándulások sbb. rendezésével óhajtja az (idei szezont a fürdőző közönségnek fe- lejthet'eflennlé fenni. ’ .— Inkább barát, mint paripa. Mikor jöttél? — A délutáni gyorssal. Az összeköttetés jő. És itt, egy ugrás az állomás. Hallottam, a városkába talyigáztál, eléd jöttem. Jó bőrben vagy öcsém! Ért szeretem! Csak a házad üres. Hol az asszony? A tisrtelet.e.9 szabadkozott. — Nem olyan sürgős, ráérünk még. — Az igaz. Mindig is határozatlan voltál. — Emlékezel még rá? Bizé én akkor sok szép álmot temettem el. Hűnek, őszintének hittem a leányt és pedig... — Nem olyan az. Hamis és kétszínű, hiteget, megcsal! — Nincs ember hiba nélkül. Mi is gyarlók vagyunk. —- Bizonyos, ámde Annus mégis csak ugratta a társaságot. — Szó ami szó, nem volt szép tőle. És én ép­pen azért kétszer is meggondolom a dolgot, mi­előtt .,. — Helyesen teszed. Az emberi természetet azonban nem változtathatod meg és igy agglegény maradsz. — Talán mégis! Másfajta leány is van! — Gondolom, bárha, mindegyik leány jő. csak bánni kell vele tudni. Ura légy az egyiknek, szol­gája a másiknak. A tisrteletes főitek Intett. —1 Igazad lehet Jancsi! Jancsi nevetett. — És te Manci, ha kinyitod a szemedet, meg is találod a párodat. *-! Klári?... —< Te mondád. A parochiátá értek, ahol két, szép hölgy sie­tett eléjük és a tiszt elet es megdöbbenve állt meg. — Hallod-e! Az Annus! — Csakis! —- felelt higgadtan Jancsi. — Aa asszonynak a* ura mellett a helye! Mit mond Klárika? ki Klári Marcira pillantott és hallgatott. r/r? Annus Irta: Wiczmándy Jenő Tékozló bőkezűséggel szórta aranysugarát a nap és Csicsery Márton kálvinista pap lovacskája lassan poroszkált a poros országúton, mig gazdája mélyen elgondolkozott. Nemrégiben még, a kollé­giumban, vígan, gondtalanul élt. A fiukl Kedves pajtások voltak. Komárbmy Tónival birkózott, Ke­serű Jancsival vitatkozott, a tréfás Vigh Petivel a leányok után járt. Ha elemózsiát küldtek hazul­ról, megszerezték kancsó sörrel és hozzáláttak. Farkasétvággyal' falatoztak, mig az okos Jancsi, e bölcs megjegyzéssel rejtette el a kosarat: — Több nap, mint kolbász! Vigh Peti nyomban megfelelt: r— Jobb ma a túzok, mint holnap a veréb! Szép idők voltak. Azután a pataki akadé­mián... Búvárkodás a fégi könyvtárban, kemény irodalmi viták Jancsival, hosszú, tárogatős, téli esték... Mégig ott történt a baj. A baj? Boldogság lehetett volna, hacsak... A nyugtalan Peti hívta, mig végre elment vele a jegyzőékhez. Papp And­rás jegyző, nagyra becsült, jómődü férfiú volt és a leánya... Nevető szemű, hamvas arcú, szőke- hajú kisleány volt Annus, a jegyző leánya. A ne­vető szeme megejtette a férfiszivet és a leányka hamar tudatára ébredt hatalmának. Sokan forgo­lódtak körülötte, leginkább Peti' és ő maga Is.’ Akkortájt érkezett a városkába' a megye vá- . lasztott szolgabirája ég föllépésével báltérbe szo­rította a vetélytáTsakat.. így volt eleinte, később' megváltozott a helyzet. Már elhanyagolták tanul­mányaikat és Ráskay Boldival, a ezolgabiróval, olykor kimaradtak éjjel. — Micsoda dolog ez? — szólt rájuk Jancsi és bovágtá az ajtót. — Dorbézo'íók! — mondotta meg­vetéssel, m)g elhaladt. Jancsi kitűnő tanuló%volt, megelőzte vala-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom