Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-05 / 129. (1463.) szám
1927 junius 5, vasárnap. « A magyar géniusz Irta: Fleischmaini Gyula dr. A népszövetség ülésein, a kisaiitam. konferenciáin. a nemzetközi pénzpiacon, a kisebbségi ligák ülésein egyre több szó esik a magyarságról. Nemcsak kiváló magyar elmék, hanem idegen államférfiak, közgazdászok, publicisták. tudósok a magyarságról tett. nyilatkozatai. Írott közleményei is nyíltan hirdetik és elismerik a magyar fai kiválóságát, életképességét- «és jelentősegét. Mi e változás oka? Hogyan jutottunk a sok ellenség dacára idáig? Különböző területeken, külön utakon és a viszonyokhoz alkalmazott eszközökkel, a iobb lövőért küzd az ni határok közé szorított és az utódállamokban elő magyarság. Ma még túl közel vagyunk hozzá, túl benne élünk, hogy sem ezt a gigászi küzdelmet, történelmi perspektívából mérlegelni, vagy értékel.ni tudnánk. Mennyi crlék pusztulása. mi Ív tengernyi szenvedés jelzi az utat, amelyet már befutottunk és ki tudja, mi válni ég reánk. I'tt állunk magunkra hagyatva, idegenül a Hun a mentén, az Alföldön. Erdélyben, az Alduna táján, a Kárpátok déli lejtőin. Ezen elhagvatottságunkbain vigaszt csak az- önmagunkban való bizakodásból és ellenségeink léi elméből, féltékenységéből meríthetünk, amellyel minden lépésünket, s megerősödésünket kisérik. Akitől ennyire félnek, akit ennyire gyűlölnek. annak nincs oka kétségbeesésre. Különösen nincs oka ma a kétségbeesésre. amikor az élet iskolájának legnehezebb részén túlvagyunk, kihevertük a nagy csapásokat. kibírtuk a minden oldalról megindult támadásokat és megedződve, tapasztalatokkal telve, önállóságra nevelődve a megerősödés. a talpra állás, nemzeti aktivitás fázisához értünk. Az összeomlás és a magyarság szétda- rabolása óta egv volt, a cél és egy a cél ma is. 'A magyarság megtartása, minden magyar érdek meg védelme zése. kul túr él etünk szabad fejlődése, politikai érvényesülés és gazdasági megerősödés. Ez a cél vezeti a mai magyar bel- és külpolitikát, s ez a célia az utódállamok minden magvar tevékenységének. Ebben a hatalmas programban, amelynek lehet ezer és ezer apró részlete. — minden benne van. A magvar alkotó erő. amely lendületét szemmé! láthatólag nveri vissza, meg fog birkózni mindazon nehézségekkel, amelyek utiába állanak és ideig-óráig útiéba állnak a fejlődésnek. előrehaladásnak. Csak egy pillantást vessünk az elvégzett munkára és máris reménységgel telik meg a lelkünk. A háborút elvesztett magára maradt egykori országnak nagyobb felétől megfosztott magyar nemzetnek két nagy feladata volt. A dezorganizált gazdasági életet rendbehözni és a nemzetközi politikai életben megfelelő tekintélyt és sulvt. szerezni. Aki ezt a munkát végig csinálta és aki ezt. figyelemmel kisérte. — az t.udia csak igazán felfogni és értékelni a már elvégzett nagy munkát. A kis Magyarország abba a szerencsés helyzetbe került,, hogy ezekben a válságos időkben Magyarország Bethlen István grófban egv olvan államférfit kapott, akiben a magyar politikai és államférfim géniusz olyan erővel nyilatkozott, meg. mint az egész ezeréves magvar történelemben csak alig néhányszor. ö az, aki megállította a magyarságot a hanyatlásában, az anarchiával fenyegető közéletet nyugodt vizekre kormányozta, s munkája egv senki részéről sem várt gvors nemzeti fejlődést- eredményezett. Ennél is fontosabb és nagyobb jelentőségű azonban az a munkáia. amelynek kontúrjai a nemzetközi politikában még csak ezután fognak •kibontakozni. Nem utópia és nem képzelődés az. hogy a magyarság ma külpolitikai tényező, amelynek az európai politikában és készülő átcso- porto=ulásokban jelentős szerepe lesz. Sem barát, sem ellenség nem merte volna ezt még két-három esztendő előtt gondolni sem. A magyarság nemzetközi tekintélyének és súlyának visszaállítása utá/n sokkal köny- nve.bb lesz most már a magyar nemzet további munkája. De csodálatos az a gazdasági fejlődés is. amelyet Magyarország néhány év alatt megfutott. A magyarországi kiállításokról elragadtatással beszélnek a külföldi vendégek. A magyar pénz szilárdsága bizalmat keltett a nemzetközi pénzpiacon. A magvar vállalkozási szellem most kezd kibontakozni. liogv nemzetközi méretekben is megpróbáljon érvényesülni. A magyar termékek a kereskedelmi szerződések megkötése után diadalmasan fognak kivonulni a nemzetközi piacokra. A magyar kultfura is ui életerőre kap. A magyar kultuszminiszter programja Euró- naszerte bámulatot, kelt. A magvar kultúra nem fog többé sorvadozni az Alföld szikkes talaján és nem lesz elvágva- a nyugati kultúrától. A magvar kultúra ma Európa metropolisaiban Sugároz^ ki macából a magvar lelket és szellemét, s olt szivia fel magába a különböző nemzetek szellemét,, hogy hazahozza és megnemesit.se vele a sa* iátiát. A magyarság a világpolitika állandó hullámzásai között, ma már biztos talajon áll és emberi számítás szerint nincs mitől félnie. nincs mi miatt kétségbeesnie Nyugodt önérzettel mondhatjuk, hogy a magyar géniusz visszaadta a nemzetnek a már-már elvesztett önbizalmát, s egv ui történelmi korszaknak az alaPiai immár le vannak rakva. Akik dolgozták, nem hiába dolgoztak. — akik közben elvéreztek, nem hiába vérez- tek el. A Változást, a magyar sors iobbrafordulá- sát az utódállamok magyarsága egv re fokeza-í tosabban érezni fogja. Sok értékünk pusztult, el. de mi a helyükbe inakat, hozunk, teremtünk, alkotunk, önbizalmat fokozni, célokat kitűzni, pozitív munkában elől haladni. ez a vezetésre hivatottak sorsa. A tömeg feladata pedig fegyelmezetten dolgozni. áldozatkészen a munkasorba állni. Ez különösen az utódállamok magyarságánál fontos, amely ma csak Önerejére i,á- maszkodhatik és nemzeti élet fejlődésében segítséget, senkitől sem várhat. Ezt, a harmóniát a magvar géniusz van hivatva megteremteni, amely mindenütt, kunyhókban és palotákban, gyárakban és száuró'öiJeken egvro fényesebben kezd felragyogni s amely betlehemi csillagként, bozzn egyre közelebb :> magvar sors iobbrafordulásák A X X-ik század vizitkártyái Irta: Krúdy Gyula BENICZKYNÉ BAJZA LENKE A kertek petúnia virágai, — ezek a drá- galátos barátnők, — leginkább estefelé küldözik vaia édesdeden ábrándító illataikat az üvegburokban molyevő gyertyák felé, valamint a nyári lámpások körül üldögélő társaság felé, de az esti godolatofc már sokkal korábban megszületnek vala: világrajöttpk ők a nappal olvasott könyvek illataiból. Az esti virágillat csak jónevelést, fejlődést, gyümölcsö- zést ád ama lélekben bujkáló gondolatoknak, amelyekkel Beniczkyné Bajza Szórja tele egykor a magyar hölgyvilágot, amikor ez a magányos olvasgatásban keres uj világot a mindennapias és fárasztó atmoszféra elöl . . . * Hiszen nagy mulatság volt a paradicsom befőzése is, amikor az udvar, a konyha megtelt a hasznos, alig nélkülözhető gyümölcs illataival, — de Beniczkyné Bajza Lenke regé- nyeit olvasgatni még a jól sikerült befőzésnél is nagyobb örömet okozott. Ki volt Beniczkyné a magyar nővilágban? Egy vissza nem térő ábránd, akire és korára legfeljebb sóhajtva gondolhatunk ma. amikor leányaink, asszonyaink midennapi, élete olyan változaton ment át, hogy anyáik életéhez azt többé hasonlítani sem lehet. Beniczkyné Bajza Lenke regényekben azt az ábrándvilágot irta meg, amelyet lánykorában ő is elképzelt az aszódvidéki udvarházban, — mint szerte Magyarországon az udvarházak leányai, — akik elvonult életükben mindennapi háziteendőikben, :serényes életmódjukban néha azt hallották, hogy paripa nyerit az ablak alatt, amelynek nyergében a kitervelt grófi vagy bárói kérő megérkezett.... Bajza Lenke leánykorában irodalmi levelezést folytatott az akkor már nagyhírű regényíróval, báró Podmaniczky Frigyes, a Kékszemüveges hölgy és más regények szerzőjével. Aszódról hozta-vitte a cigány-postás a hosszu leveleket. Ki tudna eligazodni annyi idő múltával a leányábrándokon? Csak annyi bizonyos, hogy Podmaniczky Frigyes regényhőshöz méltóan élete végéig agglegény maradt. * Jer, sziép emlékezet és mutogasd meg világosan a nő világi korszakot, amikor annyi kézimunka volt Magyarországon, hogy a székek és fotelek hátát és kartámasztékát is csipkével bontották, mert hölgyeink erre ráértek. Jer, és mutasd meg még egyszer a hosszu- szoknyáju kőrisfák lugasait, amelyeknek ugyan kőrisfabogár-szaguk volt, de mégis bennük lehetett a legizesebben Beniczkyné regényeit olvasgatni; jer és vigyél el még egyszer a messzi hársfasorba, ahol oly andalogva volt szokás sétálgatni, mint azt a költők előírták, meg lehetett beszélni a nappali olvasmányokat az alkonyaiban, hogy aztán éjfélkor, midőn a csalókon y holdvilág elfoglalta helyét az égboltozat közepén, a még csaléko- nyabb kísértet « kémény mellett: az álmokban iámét megjelenjenek Beniczkyné Bajza': Lenke melankólikus grófjai és halálos Szerelemre mindig hajlamos bárókisasszonyai. Beniczkyné Bajza Lenke, bár az irodalomtörténet ezt sehogy sem akarja elismerni: a maga korára — körülbelül egy fél nemzedék korára — rányomta a maga egyéniségét. Az epedő romantikát, amelyet sűrűn megjelenő regénykönyvei úgy terjesztettek, mint a posti- leion d'amourok a szerelmi üzeneteket. Az olvasók regényeket éltek maguk is; pontosan tudták, hogy az életben meg kell szenvedni mindenért, a legkisebb boldogságért is, mert annak csak akkor van értelme, ha nem adják ingyen. Valamiképpen úgy állította be a szerelmi érvényesülést B. Lujza Lenke, mint az -élet örök buc&ujárásának a végcélját, amely melleit hervadt bokrokként maradoznak el a kenyérgondok, az ambíciók, a testi betegségek ... A Beniczkyné regényeit lapozgatva, azt kelt gondolnunk, hogy az ő korában aj magyar társadalom csupán két részből állott:) ,,.kékvérüekből“ és olyanokból, akik kékvérüek szerettek volna lenni a szerelem révén. Nem volt más probléma a világon, mint a fiatalos hevülékenység: a zongorákon és hegedűkön játszadozott szonáták, az érzéssel éuekett románcok, az alkony varázsa és az ősz pirossága, a szívhez szorított arckép és a titkos napló, az emlék gyűrű, valamint a jellegzetes haj-frizura: mind azért volt, hogy szerelem van a világon, amely szeretem emel vagy sülveszt, de mindenesetre boldogít. Beniczkyné Bajza Lenke hirdette így, néki pedig igazat kellett adni, mert a Feren- ciek-terén lévő hölgyfodrász (amilyen még nem volt található Testen minden utcában) B. Bajza Lenke arcképét festtette meg firmájába Eördögh-Ábrányi Lajos festőművésszel, mig a boitajtó másik felére I-ső Ferenc József arcképe került. * Az irodalomtörténet azt mondja, hogy korának Jókai volt a legnépszerűbb Írója, aki apró, harisnyakötéshez hasonló formájú betűin át valóban vezette kortársainak gondolkozását, ábrándosságát, lelki világát . . . Én, aki valamit láttam a Jókai korából (amennyit egy gyermek a panoráma kerek ablakán láthatott), azt merem mondani, hogy Jókainál sokkal népszerűbb volt Magyarországon Be- niczkyné a maga idejében. Ezt már felfedezte az a hölgyfodrász is, akinek ajtaja előtt a barátok-terének galambjai sétálgattak. — Nagy baj lesz még ebből az egymás mellé helyezett két arcképből, — mondta egy napon Thaisz főkapitány, aki Huglihoz, a sze- villai borbélyok maradékához borotválkozás céljából betért. Hugli, aki éppen úgy értett a kemény férfiszak álltak kezeléséhez, mint a hölgyek Csillag Anna hajzatához, szünetet tartott bo- r otv álkozásközben. — Vájjon, miféle baj lenne firmám képeiből? — kérdezte. Thaisz főkapitány, az operettbeli régi Pestből: a szappanhabból azt felelte: — Azt mondják, hogy Erzsébet királyné féltékeny Ferenc Józsefre. Nem tudora, hogy örvendezne-e a királyné őfelsége, ha egy napon véletlenül errefelé venné útját és felséges férje arcképét egy idegen hölgy arcképe társaságában pillantaná meg. De ördöngősen féltékeny a pestmegyei főispán is. Aki viszont a regényirónőnek a férje. Mit, mit nem felelt Hugii a főkapitánynak: azt már manapság nem tudhatjuk. Mindenesetre jelentős hallgatottsággal foglalta el helyét abban a párisi-utcai kis sörházban, ahol a belvárosi kisebb iparosok találkozni szoktak esténkint. — Huglit mégis csak becsukják a végén, mert nem fér a bőrében, — mondták a kisvendéglő suszterei és kalaposai, amikor a borbély nagy szi\iszorongások között kapuzárás előtt mégis csak elindult a lakására. Becsukták-e az ambiciózus Huglit, aki boltja reklámjául ©zt az amerikaiasan ízléstelen reklámot választotta? Erről nem tud a történelem, mint ahogy Blondinnek, a kötél- táncosnak a históriája is befejeződött ott, amikor egy szál kötélen tojás-rántottát főzött a Niagara vízesése fölött. De B. Bajza Lenke, a regényirőuő érdekességét nem kis mértékben növelte az a furcsa pozíció, amelyet képével a pesti barátok-terén elfoglalt. Azt mondják, hogy abban az időben igen nagy volt Magyarország, Pozsonytól Brassóig két napig ment a vonat: de a pletyka már akkor is gyorsabb lábon járt, mini; az expressziével: Az összes hangszereket, valamint ' harmonikákat és beszélökószUlékeket rendkívül elünyOnen vásárolhatja a Meinel & Herold cégnél, Markhausen 291 Nemtetszés Szárától** a esetén befísztahango- cserélhető, Jésért és ennélfogva szolid a megrendemunk&ért !és nem jár rizikóval Harmonikák (egysoros).................................... . 48.— K-tó! Harmonikák (kétsoros) ............ 160.— „ Hegedűk .............. ♦.... 40.— „ Mandolinok........................................... 58.— „ Gitárok .................... 100.— „ Klarinétok ................... 64 __„ Tr ombiták................ ,...................... 230.— „ Be szélőkészülékek, tölcsérek...................... 280.— ,, Be szélőkcszülékek, tölcsér nélkül ...... 195.— „ Kérje azonnal bérmentes árjegyzékünket ! ^ "y a pestmegyei főispánná, a termékeny regeny- irónő esetét mindenütt szóvá tették, még ott is, azokban a drágalátos vidéki házakban, ahol látszólagosan nem érdekli más a nővilágot, mint a pincegádorból felszálló csokoládé* kóhnak az illata. Beniczkyné, bár ez bizonyára nem volt szándékában a hegyőr-lábú Íróasztal mellett reggeltől-entig pontsat és ékezet nélküli belüket vető Írónőnek (amely írástól remegtek az egykori nyomda-korrektorok), B. Bajza Lenke Ferenc József-legenda lett Magyarországon, mint akár Blaháné: akinek a Piros bugyellárisban népszínházi páholyából kihajolva tapsolt a király, mint Andrássy Gyula tánca, amelyet Erzsébet királynéval járt a pesti iparosok és kereskedők bálján... * A tizenkilencedik Század vége felett merengő emlékezet alig tudja összeszedni mindazokat a romantikus cselekedeteket, amelyeknek előidézői nagyrészben Beniczkyné Bajza Lenke regényei voltak. Ekkor adja ki magát a tűrhető megjelenésű kereskedelmi utazó (magyarul: vigéc) álruhás romantikusnak, mint aki nem is annyira asszekurális üzletek lebonyolítása végett utazik kaleüdái inmi esőben és zivatarban szerte Magvaro: -.égőn fellegbajtő köpenyegében: mint inkább valamely bánat elfeleztése miatt vállalkozik a tö- rődötts-éggel járó utazásra. Ekkor keletkeznek az»k a lengedák Orth Jánosról, az egykori- habsburgi főhercegről, aki Stübel Micivel, a bécsi házmesterleánnyal magányos hajón nekivág a tengereknek- Ekkor járta bolondjáí. Pesten a velszi herceg, a későbbi Eduárd király, akiről mindenki tudni véli, hogy egy. méltatlan szerelem miatt kellett szigetországából Viktória királynő parancsára Pestre utaznia, a Pék Macskába. Beniczkyné korában tűnik fel Frank,Bor iska pesti színésznő, a ki a leggazdagabb Károlyi-várományoshoz megy férjhez. S ugyanekkor a felvidéki szlovák osan beszélő Petráss-leány, a kassai ind- zsellér leánya tetaui és birodalmi grófné lesz ama Kinszky révén. Az édesded romantika életét élik a királyteleki Dessewffy grófok* * akik hármasban azért maradnak agglegények, mert a boldogtalan szerelem miatt szenvedő húgukra akarnak vigyázni és néki örökös lovagjai lenni . . . Mit mondjak még a kor kulisszáiról, amelyek Beniczkyné Bajza Lenke regény írónő korát körülvették, bogy megérthessük pontosan mi történt, mikor egy király- utcai zsidói makönyv-árus elhatározta magában, hogy ezentúl a magyar irodalomnak fog szolgálatokat tenni a héberbetüs könyvek árusítása helyett és felcsapott a főispánná könyvkiadójának ? A pestmegyei főispánság ebben az időben is zászlósúri méltóságot jelentett ée Bajza József leánya a korszellemhez illő regények írása mellett még ahhoz is értett, hogy a violaszinü tintától megjelzett kezét hófehérre mosván: csókra nyújtsa azt a dabasi és más ellenzéki gavalléroknak, akik nem akartak kimozdulni a régi udvarházak romantikájából, sem a sírva vigad ásból, de még az Arany Sas-ból sem. A pestmegyei főispánná, amikor elvégezte napi penzumát (egy nyomtatott ivet irt mindennap, megállás nélkül), az ódon vármegye-székházból (amelyet ma Városház-utcának hívnak) felfigyelt a társadalmi eseményekre, amelyeknek előkészítésében az ő ezerszámra fogyó regényeinek nem kis része volt. (Mert az imakönyvkereskedő természetesen nem csinált rossz üzletet.) A méltóságos asszony — nem hiába volt apja a félelmetes kritikus, aki a XIX. század költőit megkaszálta, — igen jól látta a vármegyeház ablakából, hogy I-ső Ferenc József idején következő korszak olyan korszak, amilyen az embereken akkor szokott uralkodni, amikor valami nagy betegségen vagy fájdalmon estek keresztül. Regényes helyzetekbe szerette ringatni magát mindenki, mert igv válott édeskéssé é*s érdemessé a múlt idő, bár Ferenc József kora éppen annak megtagadását jelentette volt. Potrohos bérlők jelentkeztek visszaemlékezéseikben, akiket Rózsa SándoT, a betyárvezér, bandájával megtámadott. Kimustrált hazafiak verdésték a mellüket olyan
