Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-05 / 129. (1463.) szám
5 1927 junius 5, rasárnap. VASÁRNAPI JEGYZETEK Irta: Schöpilin Aladár A tanár ur darabot irt Töriéimiiek még mulatságos dolgok te Budapesten s aki annyi szomorú dologról Írtam már öruchnek, sztov-eini&Zkói magyar óknak.' ülik, hogy most az egyszer ne sajnáljam a mulatságos dolgot eem azoktól. akik Írásaimat elolvasásra érdemeseknek tartják.-Hát kérem, az egyetemi tanár ur színdarabot Süt, Mindenütt a világon elő szokott fordulni, hogy ha egy egyetemi tanár, tudományos szakmának, jefes szakember e, szindarabot i>r, akkor nem a darab, hanem az egyetemi tanár ur lesz mulatságos. Mert azt mindenki tudja, hogy a tudósnak vajmi ritkán szokott megkülönböztető tulajdonsága lenni k a humor és a pöézlis nem lakik közös szobában a tudománnyal. A tanár ur darabját az egyetemi városban, mivel olt éppen az egyetemi 'tanárok majálisa volt, nagy közönség nézte végig, mely jórészt egyetemi tanárokból állt. Ezek nem találták mulatság osanfc Beim a vigjátéfcöt, sem a szerzőjét, ment nem tudtak örülni aranáik. hogy egy kollegájuk olyan dologiban exponálja mágiát, amibén tehet Ságit éten. Ezenkívül kényeilmietlemüil érezték magukat aZért is. ment a dánabban politika is volt, s a mai Magyarországban az egyetemi és más tanárok néni irtóznak éppen a politikától, de miudein- esetire irtóznak az olyan politikát ól, melyről nem 'tudni, nem kelleinietlen-'e a kormányn'ak. S a tanár ur darabjában ilyen politika volt. A darab tehát gyönyörűen megbukott és ezzel tulajdoniképp lekerült, volna a napirendről, senki többet nem reklamálta volna. Csakhogy erre uj •vígjátéki szereplők kerültek a színpadra, akik jnüatt nem merülhetett a darab csendes részvét és a koszorúik melllözése mellett a megérdemelt feledésbe. Ezek az uj vígjátéki szereplők politikusak. Ősidők óta úgy van, hogy a politikusok, ha belem'elegednek egy színdarabba, abból vígjáték lesz. Ha nem a színházi színpadon, hát akkor a politikái színpadon. A jelen esetben szereplő politikusok pedig ezt nem tudták. Ők miéig uj politikusok, még nem volt módjukban megtanulni, hogy aki a politikában, a nyilvánoisfeág ellőtt szerepel, az nem kerülheti el és kötieles is eltűrni, hogy kritizálják és hogy ez a kritika esetileg szatirikus formában nyilvánul meg. Mióta politika várni' azóta politikai szatíra is van, a pölíikuBok rendszerint nem is sejtik, mennyire hálás anyaga ők az emberi termi eszeiben rejlő szatirikus hajlandóságnak. Tehát a pbOlitiükíuisdk közbeléptek és a kissié gyengén exponált vígjátéki cselekmény most elindult. A pdlitiiikrus uiriakn)afc, hiszen azért politikusok, nem volt sejt'e'lmüfc arról, hogy micsoda rettenetesen kicsi dolog egy megbukott, rossz színdarab, hogy még rendes, híar- madosztáűyu temetést sem érdemiéi, nagyszerű el- eőoteztáíyu temetést akartak neki rendezni. Nem érték atzzal be, hogy eltemetik a darabot, aZt követelték, hogy temessék melléje a szerzőt is, sőt mlég az egyetemi katedráit* is, amelyen a szerző üilni szokott. Ezzel' újra érvénybe akarták — nyik ván — léipltietnl azt az őskori szokást, hogy a halott mellé temették a szolgáit, kedves lovát, a fegyvereit és egyéb eszközeit. E mellett érvénybe akarták léptetni azt a már kevésbé ősmágylar szolgáét is, amelyben aprói van szó, hogy ki kell dobni a divánt. Tudnliíilliik a politikusok úgy hallották — csak hallották, miért látni nem látta közülük a darabolt senki —, hogy ez a szerencsétlen darab kigunyolija őket. a politikájukat, sőt — amiről. azonban utólag kiderült, hogy nem igaz — a halott vezérüket is, akiit különben ők sokkal inkább a frázisaikkal tisztelnek, mint a cselekvéseikkel. Most aztán színpadra l'ép egy komoly szereplő. Jobbfajta vigjáitlékban kell lenni egy komoly szereplőnek is, aki nem válik kémikussá, csak egy kicsit bonyolult helyzetbe kerül a komikus alakok közt. Ez a szereplő a miniszter. Neki meg kellett menteni a pártbéke káposztáját — az érzékenykedő politikusok tudniillik az őt támogató pártiból valók —, de egyúttal jól kellett lakaltni az irodalmi szabadság amúgy is nagyon megsová- nyodottt kecskéjét te. Ez az igyekezet nem sikerült valami fényesem, mórt a végén a káposzta körüli is bajok maradtak és a kecske, — no az tovább íjs éhesen marad. A vigrjállléfc itt tragikomikus fordulatot, vesz. Ez meg szokott esni a legjobb vígjátékokban Is, maga az öreg Mólóié re is aligha tudná megmondani, hogy A fösvény tulajdonképpen tragikus, vagy kémikus alak-e. Színpadra lép a Szerző és máris tudjuk, hogy baj lesz. Ő tudniillik segíteni akar a miniszternek. Levelet ad át neki. Ebben a levélben nem az van, aminek lenni kell, m'ert hiszen ő már darabjával is megmutatta, hogy nem tudja azt Írni, amit kell. Nem arról' ír, hogy neki nem mint egyetemi tanárnak, hanem mlint magyar embernek joga volt azt írni, amit a szive sugall!, azt ki. viccel ni, akit neki jól esett s ehhez a jogához ragaszkodik. Azt sem irta. hogy ő nem tanári, hanem emberi és írói minőségében készítette; darabját s ebbe a kritikán és a publikumon kívül nincs senkinek bel esrflőása. legkevésbé pedig a politikus uraiknak és a ihat óságoknak, m'ert elvégre az író és .irodalom szólásjoga is valami. Ehelyett a,zt irta, hogy rettenetesen meg van ijedve, alázatosan vlSszatsziv mindent, amit irt és bocsánatot kér az egész világtól, azért, hogy 1 élekzetet mert. venni. Arról' sem neki, sem a politikusoknak, sem a miniszternek nem volt fogalma, hogy ezzel a levéllel a derék szerző milyen halhlatatilla- wul nevetségessé vált. Most már nemcsak, mlint annak a darabnak a szerzője, hanem', miint iró és mint ember is. Mert nincs nevetségesebb Valami, nrint a szatirikus, aki megijed! a saját szatürájátói és megalázza magát, csakhogy kibújjon annak következményei alól. A szatíra írásához tudniillik lényeges kellék a'bátorság. S fokozza a komikumot az is, hogy a semmitől ijedt meg olyan nagyon, mert hiszen nincs Olyan törvény, vagy sza- i báty a világon, amelynek alapján el lehetne .járni egy egyetemi tanár ellen, aki privát óráiban darabot ir, ha ez a darab még úgy sem tetszik akárkinek a Világon. Hogy a dolog nem tisztán komikus, hanem tragikomikus is. az áltól van, hogy ezzel mégis csak meg van sértve az irodalom szabadsága1, megsértették előbb a politikusok, aztán a tanár-szerző, az előbbiek hozzá nem értésből és túlzott érzékenységből, az utóbbi — mondjuk finoman — a kellő bátorság némi hiányából. Egyedül a miniszter próbálta védelmezni, kissé lanyhán, éppen csak, hogy meg ne hazudtolja tagadhatatlan kultur-ember voltát. Ezzel a vígjáték mindenféle tótágasok után véget ért. Ami még következik, a harmadik felvonás, a politikusok sokféle beszéde, a darabnak nyilvános felolvasása a képviselőház folyosóján, hatóságok jövése-menése, — ez mind csak egy rossz vígjátékirónak erőlködése, hogy kinyújtsa a darabot s a közönséget ott tartsa a nézőtéren esti j tíz óráig. Nem értelmes,, nem mulatságos, még- csaik szomorú sem, — a fontos most már az, hogy előadás után hova megyünk vacsorázni? 1 balkáni őserdő megmozdult... Mi készül a (Balkánon 7 —A balkáni locarno problémájának nafoéz vajúdása — A görög-jsfigossSáv antant terve után a tőrők-jugoszláv katonai szövetség terve került előtérbe — Olaszország kesében van a balkánpolitika kulcsa — Párás, junius eleje. Amióta Jugoszlávia -a világháború következményeként a Balkán leghatalmasabb államává lett, azóta Sándor király diplomáciája állandóan arra törekszik, hogy a iBalkáuon olyan nyugalmi állapotot teremtsen, amely Szerbia uj hódításait és határait diplomáciai szerződésekben, biztosítsa. A jugoszláv diplomácia nagy kitartással dolgozik ezen a nagy művön, anélkül azonban, hogy eddig számottevő eredményit tudott volna felmutatni. Meg kell adni, hogy munkája nem nagyon könnyű. Nincsen egyetlen szomszédja sem, melytől területe! ne vett volna el. Mert még volt szövetségeseivel is olyan kérdések vannak függőben, amelyek a jó viszonyt veszélyeztethetik. így például Görögországgal o Szaloiiüki-vonal kérdése. Ami pedig Romániát áMelüi (eltekintve attól, hogy a szerbeké állandóan panaszkodnak a bánáti szerb kisebbségek elnyomásáról), a legutóbbi olasz—román megegyezés keltett Szerbiában érthető bizalmatlanságot keleti szomszédai iránt. Ettől eltekintve us, ugyancsak nehéz az 'egyszerre hétfelé néző és négyfelé szálakat eresztő diplomácia útvesztőjében eligazodni, hét mlég azokat köze® nevezőre hoznál. Hédiiig a belgrádi diplomáciának ez laz ambíciója. Azután meg olt van Bulgária, amelyet Szerbiától .élet-ihaflálkérdések :és megöl (illatat lamnak látszó el- lentiélfcek választanak el. Ennek ellenére is a belgrádi diplomácia különösen 1925 óta makacsul törekszik egy balkáni Locartuónialk a kidolgozására és megalapítására. Ennek a tervnek az inspirálója és legfőbb mozgatója mága Sándor király. Ö Szerbia legtehetségesebb diplomatája. Ő adta ki a jelszót, hogy ,.a Balkán a balkániaké" elv alapján 'és lehetőleg természetesen szerb hegemónia alá'tt egy uj államszövetséget kell létrehozni a balkáni népek között, A módszerre nézve a horizontális és vertikális felfogások váltakoztak. A belgrádi diplomáciában eredetileg a szövetségnek függélyes kiépítése mellett voltak. Nevezetesen egyes államokkal kívántak előbb megegyezni abban a reményben, hogy a fokozatos megegyezések következtében Bulgáriát izolálni és dgy kényszeríteni tudják az uj államszövetségbe való belépésre. Ez a diplomácia! módszer azonban mindjárt az eleijén csütörtököt mondott, nevezetesen a görög—jugoszláv antant szinte tízévi tröe munka után még ma sem valósult meg. Éppen ezért fordultak a másik módszerhez, nevezetesen ahhoz, hogy a szerb diplomácia egyidobem tegyen javaslatot az összes balkáni államok fővárosaiban a balkáni Locarno érdekéiben'. Mond'anunk sem kell, hogy az utóbbi hónapok eseményei, nevezetesen az albán koníliiktus,. ezt a feladatot a szerb diplomácia legsürgősebb teendőivé tette. De különböző felfogások jutottak érvényre Belgrádban az uj államszövetségek tagjaira vonatkozólag is. Eleinte a szövetséget Románia, Jugoszlávia, Albánia, Görögország és Bulgária között tervezték. Kezdettől fogva voltak azonban olyan szerb diplomaták, akik megelégednének egy kis Looarnóval is Jugoszlávia, Görögország és Bulgária között. Egy időben hírek is kerültek mér forgalomba^ hogy ennek az utóbbi tervnek a diplomáciai élőké szátéSe már megtörtént. Ez a terv sem valósult azonban meg. Köziben Romániát, főleg amióta ott az Olasz befolyás kezdett érvényesülni', a szerb diplomácia kihagyta számításaiból, annál is inkább, mert egy balkáni Locarno Szerbiát is kötelezné, hogy a jelenlegi, be'sszarábiai határokat teljes fegyveres erejével garantálja Oroszország ellen. Aki azonban tudja, hog Szerbiában még ma is milyen erős a pánszláv hagyomány ereje és aki tudja, hogy a jelenlegi besszarábiai határokat se Wrangel tábornok, se egyetlen orosz ellenforradalmi pár! el nem ismeri, az előtt érthető, hogy Jugoszlávia miiért nem hajlandó ezt a veszedelmes határvonalat garantálni. A balkáni. Locarno terve azonban a legutóbbi időben nagyobb lehetőségeket és uj tartalmat nyert, egv uj államnak, nevezetesen Tör öle országnak az államszövetségbe való bevonásának tervével. , A török—szerb közeledés a balkáni diplomáciának fontos eredménye, amely a magyarokat is közelebbről érdekli. A két állam között az utóbbi időben tényleg olyan érdekközösség létesült, amely komoly alapot szolgáltathat egy diplomáciai közeledésre. Ez az alap a közös ellenség, az olasz, illetve az angol—olasz nyomás elleni védiekezlés. Az angol- török viszony tudvalevőleg nem nevelhető a legbarátságosabbnak. Amióta Lloyd George Görögországot harcba küldte Törökország ellen és amióta a moesul'i petroleumkérdéeben majdnem háborúra ikerül! a sor a két állam között. Ezzel a veszede- temimiél szemben Törökország természetesen szövetségesek után nézeti, hogy legalább a hátát biztosítsa és igv kötői! Keanal pasa kormánya barátsági szerződést Szovjet Or oszországgal és egy semlegesség!t keleti szomszédaival, Perzsiával é® Afganisztánnal. Tény az, hogy a törők—orosz viszony meglehetős bensőséges. Oroszország angórai követe, Sárié elv társ igen ügyesén dolgozik és Ke- mal pasánál személy szerint is igen jó viszonyt tart fönn, de azért egy percig sem lehet föltételezni azt, begy Törökország például konfliktus esetén Angol ország és a nyugati civilizáció ellen fordulna. A bolseviki eszméknek semmiféle gyökerük sincs a muzulmán felfogásban, amely ragaszkodik a tulajdon gondolatához, nnásrészt a szerb—angol viszony sem nevezhető barátságtalannak, vagy feszültnek, úgy, hogy a kiét állaim közli közeledést nem az angol viszony latban kell keresnünk. Ezt a közeledést azonban hathatósan előmozdították Mussolinii harcias készülődései, amelyek egyaránt irányulnak mindkét állam ellen és igen ügyesen előmozdította a francia diplomácia. Ebből a Célból Franciaország nemrégiben egy Marohand nevű politikai ágenst küldött félhiva tálra misszióval Törökországba. Belgrádiban pedig erősen dolgozik a két állam közötti közeledés létrehozásában, amely körül idővel kialakulhat francia vezetés, vagy legalább te francia befolyás alatt egy balkáni Locarno. Miért nyugtalanítja Törökországot az olaisz diplomácia? Erre a kérdésre egész könyvvel lehetne felelni, amelyben rá lehetne mutatni, arra, hogy a mindenkori, vagy legalább is a háború utáni olasz külpolitika állandóan vágyott kisázsiad török területire és 'hogy erre vonatkozólag a nagyhatalmaktól homályos ígéretet már kapott íb és az olaisz terjeszkedést csak Törökország Görögország feletti fölényes győzelme akadályozta meg. A törökök azonban áiaílnöóa® azzal gyanúsítják Olaszországot, hogy telepítési politikája számára régóta kiszemelte magának Anatóliai, amely a régi római időben egyike volt a lég virágzóbb provinciáknak, amely azonban jelenleg siváran és kihlasználiatiámul hever. Nyugtalanítja a török közvéleményt az tűs, hogy bizonyos francia körök, hogy az olasz—francia Viszonyt megjavítsák, hajlandóak volnának, amint ezt a sajtóban kifejezésre is juttatták, a Szíria feletti népszövetségi mandátumot átadni Olaszországnak, másnésizít Angliában is hallatszanak olyan hangok, hogy Olaszország folyton növekvő népességének, illettre expanziójának lecsillapítására a legalkalmasabb válnia, ha a paleszfcinai mandátumot Rómára átruházná, ez olyan terv, amely a Vatikáni diplomáciát te közelebbről érdekű. Ha .pedig egyszer az olaszok Jeruzsálemben é® Damiaskuisbam, Szíria fővárosában megtelepednek, akkor az olasz terjeszkedés igen fenyegetővé vá'lhatik a itermiékeny ÖiüMa és Szmima felé, annál is inkább, mert a DödéCamé- susan Olaszország már elsőrendű flott'abáZisöal bír a háborús operációhoz. Tudvalevő, hogy alig pár 'évivel ezelőtt Mussolini, a liviamói találkozás Után olyan nyilatkozatokat és állítólag harci készülődéseket is tett, hogy Törökország szükségesnek látta egy azonnali nagy hadgyakorlat rendezését Ana- tóíiában magának a gházinak a vezetése alatt, amely már szinte egy általános mozgósításhoz hasonlított. Ez az olasz—töröli incidens elsimult, de Angóra azóta is a Legnagyobb éberséggel, sőt bizalmatlansággal figyeli az olasz politika fejlődését és nem maradt érzéketlen a tiranai szerződé® veszélyeivel szemben sem. Még ha Olaszországnak nincsenek is ezzel a szerződéssel annexiós tervei, egy olasz gazdasági és katonai befolyás egymagában is veszedelmesnek tűnik fel Angóra szemében. Elsősorban attól tartanak, hogy ezt a befolyást Olaszország arra használja fel, liogy Albániában hadműveleti pontokat teremt magának és sztratégiai útvonalat épít ki, amelyek az áthághatatlan Piindiarosz hegyláncain (mert jelenleg csak « vallona—korira—szalomfiki ut használható) a Balkán szivébe vezetnek és egy bolgár—'Olasz ösz- szeköít etést • 1 été si-thetmek. Ezek a perspektívák természetesen még jobbam nyugtalanítják Jugoszláviát és Mussolini nyiBártfa GyógyHirdő klimatikus gyógyhely Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegeseinek, rheumásoknak és a légzőszervek buiut ainál a legkiválóbb orvosok által javallva. Teljes napi penzió lakással együtt, a főszezonban 35 Kő. Csehszlovákia legolcsóbb fürdőhelye. I Vasúti kedvezmény. Kérjen prospektust. Igazgatóság Bardíovské Kúpele. ‘lUWIin—— " ll’ l—MM— ....................................................... la itkoziataá valóban igen alkalmasak arra. hogy a két ország aggodalmait lecsillapítsák. Mussolini nyíltan hangoztatja, hogy Olaszországnak terjeszkedésre van szükség?, mert ha ezt a terjeszkedést megakadályozzák, akkor a túlfűtött kazán fel fog robbanni. Ezek után nem lehetünk. egy percig sem k'tteég- ben a fel öl, hogy a Balkán államai, különösen Jugoszlávia és Törökország lázasan fegyverkeznek. A két. ország vezérkara kötött már megtörtént, az érintkezés, melynek nyilvánvalóan első következ- nrénye, hogy közös hadműveleti terveket dolgoznak ki olasz támadó® esetére. Beigrád és Angóra lázasan törekszik arra, hogy ez a háború ne találja őket felkészületlenül es hogy az általános mozgósítás a legkedvezőbb körülmények között folyjék le. Mindkét ország megfelelően és sürgősen ki akarja, építeni vasúti vonalait. Törökország csak niemrégiben állapodott meg egy svéd konzorciummal két, összesen több, mint ezer kilométer vasútvonal kiépítésére Móesul felé. Egy belga konzorcium pedig 400 km. vasútvonalat.' épib Caesarig felé, azonkívül egy hurok- vasut készül, amely Sámlimat Adóidéval köti össze a Földközi tenger partján. Ugyanilyen lázasan dolgoznak Belgrádiban, ahol négy uj vasútvonalat terveznek, többek között Beigrád és Nikce'ics között (Montenegróban), amely innen tovább vezetne Kataréig. Igaz, hogy ezeket a vasúthálózatokat, részben az uj államhatárok, részben a kereskedelmi forgalom megváltozása is indokolja, de senkinek sem szabad kétségben lenni afelől, hogy elsősorban szírtaifiégiad érdekeket szolgálnak, úgy elsősorban a beigrád—katarói vonal is. Kataré a Világ- maik talán a legalkalmasabb hadikifcötője, ahól á villáig legnagyobb flottája is biztos menedéket nyerhet. Nemcsak a jugoszláv kereskedelmi flotta találhat itt Védett bázisra, hanem a magaslatokon elhelyezett ágyúállások te kitűnő fedezékeit nyújtanak nepülőtálmadások ellen. Ugyanilyen lázasan dolgozik (francia támogatás mellett) Beigrád diplomáciai téren te a jugoszláv—török közeledés ösz- ezekoiváosolásám Ez a szövetség kiét olyan hadseregeit egyesít, amelynek hadi valeur-je minden kétségen felül áll. A szövetségnek katonai értéke és a két. állam közti összeköttetés azonban csak akkor, válik reálissá, ha ebbe a szővetöég'b© Görögország és Bulgária, vagy legalább is az egyik állam szintén belép. Már pedig ezen a téren sZinite leküzdhetetlen nehézségek mutatkoznak. Törökország nagy bizalmatlansággal viseltetik Görögországgal szemben. De magában a török— jugoszláv viszonyban te nagyon sok bizalmatlan- sági elem maradt fenn. Kétségtelen, hogy amikor 1925-ben Rusid bey török külügyminiszter meglátogatta Belgrádban Sándor jugoszláv királyt éfe az öreg Pasiceöt, a két állam közti viszony igen barátságosnak mutatkozott. Pasics halála és a különböző jugoszláv bormáuy.változá'sok folytán ez a viszony kissé megromlott és a törökök — milyen jellemző dolog — többek közt nagyon panaszkodnak arra, hogy a belgrádi kormány a legnagyobb elnyomásban részesíti a macedóniai török kisebbségeket és késedelmeskedik a török alattvalók zár alá Tett vagyonát felszabadítani. Különösen rossznéven vették Angórában azt, hogy Teffvik Rudid bey látogatása ult án alig pár hónapS íi Jugoszlávia egy védelmi szerződést ajánlott 1 Görögországnak, ahol akkoriban Pangalos diktátor uralkodott, ugyanaz a Pangalos, aíki, mint azóta börtönében nyíltan bevallotta, csak alkalomra várt, hogy Törökországot hátba támadja. Ez súlyos .mieglejpétléZt okozott Angórában és nagy kiábrándulást a jugosZlávok megbiZkatóSága felől, amelyet még súlyosbított az a körülmény, hogy a görög—jugoszláv védelmi szövetségnek terve éppen Belgrádiból indult ki. A balkáni őserdő megmozdult és suttogása végigzug egész Európán. D:e ezek az erdők még külön zugnak és senki sem ítudjai, hogy mögöttük milyen irányban készül a vihar. Osak a közös veszedelem képes ezeket az államokat közös megegyezésre hozni. Enélkül nem hinnőfc, hogy elérkezett volna a balkán! államok szövetségének, vagy egy balbni Locaménak az ideje. Az alkotmányjogi bizottság szerdán ülésezik Prága, junius 4. Az alkotmányjogi bízott- ság tegnap ké3^ •estig folytatta a kczig'azgatári reform általános vitáját. A közbeeső pünkösdi ünnepek miatt a vitát szerdáig félbeszakították- Az eddigi becslés szerint az általános vitát szerdán befejezik é's csütörtökön megkezdik a reform részletekben való tárgyalását. 4
