Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-29 / 147. (1481.) szám

1927 június 29, szerda. a jó cipőt még jobbá teszi ü A magyar nemzeti párt kiubülése A magyar nemzeti párti törvényhozód (képviselők és szenátorok) parlamenti klub­ja e hó 30-án, csütörtökön délután 3 órakor Prágában a klubhelyiségben ülést tart. Vala­mennyi törvényhozó megjelenése feltétlenül szükséges. Törköly József dr. h. klub elnök. Konzervatív győzelem Angliában London, junius 28. A brixtoni kerületben az eddigi konzervatív képviselőnek, Sir Davison Dalaeibiek, akit pairr.é neveztek ki, mandátuma lejárt és így uj választást kellett tartani. A válasz­táson újból a konzervatív jelölt, Colman győzött 10.358 szavazattal a munkáspárti Adams 6032 és a liberális Laverack 5134 szavazatával szemben. Wirth volt kancellár republikánus kormányra törekszik Karlsruhe, junius 28. A republikánu­sok gyűlésén Wirth dr., volt birodalmi kan­cellár nagy beszédet mondott, amelyben kije lentette, hogy célja a jelenlegi kormány meg buktatása és egy republikánus kormány lét­rehozása. Ebben a törekvésben sem barátsági, sem pártszempontok nem befolyásolhatják. Az erdélyi magyar birtokosak a román-magyar kemprcmisz- sziím ellen Budapest, junius 28. (Budapesti szer­keszt,esésünk telefonjelentése.) Az erdélyi magyar birtokosok tegnap délután Teleki Pál gróf elnökletével értekezletet tartották, hogy állást foglaljanak a népszövetségi ta­nács ismeretes döntésével kapcsolatban, amely az agráréörökben Magyarország és Ro­mánia kormányát újabb tárgyalásokra uta­sítja. Az értekezleten határozati javaslatot fogadtak el. amelyben élesen állást, foglal­nak a:z ellen, hogy a magyar kormány kom­promisszumot létesítsen á román kormány- nyál a magyar állampolgárok hátrányára; Kimondták, hogy amennyiben a kompromisz- szum által érdekeik sérelmet szenvednének, akkor a magyar bíróságok előtt szereznek érvényt jogaiknak a magyar kormány ká­rára. A határozati javaslatot az értekezlet egyhangúlag elfogadta s kimondotta, hogy azt a miniszterelnök és a külügyminiszter tudomására hozzák. Amnesztia Romániában Bukarest junius 28. A választásúkra való te­kintettel a Bratianu-kormány általános amnesz­tiát készít elő. A minisztertanács hir szerint már ki is dolgozta az aimnesztiarendeletet s sietni fog a végrehajtási rendelettel is, hogy a választások alkalmával kedvező hangulatot teremtsen a maga számára. Orlov merénylőjét: tébolydába szállították MoSz^vü, junius 28. A moszkvai katonai biróság elnöke? Orlov ellen elkövetett merény­let ügyében befejezték a vizsgálatot. A me­rénylő Bekendorf, a katonai ügyosztály egy kori hivatalnoka kijelentette, hogy a meré-ny letet Személyi bosszúból követte el. Beken- dorfot beszáimithatatlannak tartják s ezé1'! tébolydába szállították. Orlov állapota javuló­ban van. Lengyelország megkapja az amerikai kölcsönt Varsó, junius 28. A pénzügyminisztérium hivatalos kommünikében cáfolja azokat a hireszr teleseket, mintha a kormánynak egy amerikai pénzügyi csoporttal kölcsönfelvételre vonatkozó tárgyalásai meghiúsultak volna. A kölcsön tech­nikai előmunkálatai előrehaladottak és a per- fektuálás abban a pillanatban megtörténik, ami­kor a newyorki pénzpiacnak helyzete alkalmas lesz a kölcsön kibocsátására. Baisaetot kedden reggel felakasztották Az elnök visszautasította a kegyelmi kérvényt ■— Á háromszoros gyilkos utolsó órái Kuttenberg, junius 28 A Bazsant-ügyre a földi igazságszolgáltatás pontot tett. A kriminológiában akkora port felvert ügy a kuttenbergi kivégzéssel fejeződött be, Bazsant, a hírhedt szexuális gyilkos, akinek szörnyű bűn­tényeit a legkiválóbb kriminalisták és pszichiá­terek tanulmányozták, akinek tetteit a cseh ponyvairodalom vásárokon árusította füzetes ki­adványokban, ma reggel hét órakar biiófán fejelte be életét. A csehszlovák köztársaságban a legnagyobb rit­kaság a kivégzés. Masaryk elnök, a kiváló filo­zófus és filantróp elvi ellensége az emberélet erőszakos kioltásának, még akkor is, ha szörnyű bűnt kell megtorolni. Ez már annyira a köztu­datba ment, hogy amikor Patocska béraufőtulaj- donos gyilkosának, Hurychnak ügyét tárgyalták, az államügyész meg is említette vádbeszédében, hogy ennek a bűntettnek méltó büntetése a kötél lenne, azonban a halálraítéltek Csehszlovákiában az utóbbi döben mind kegyelemben része­sültek. Lehet vitatkozni a halálbüntetés helyes vagy hely­telen voltáról, de az ilyen elméleti vita szeli- debb időkre való, nem ilyen vad korszakba, amikor az emberiség erkölcsi színvonala a bar­bárságba sülyedt és amikor példastatuálásra van szükség. Talán a hradzsini filozófus is revízió alá vette emelkedett felfogását, mert ez a hét feke­te lap a csehszlovák kriminalisztikában: kedden reggel akasztatták fel Bagscmt Henriket és szerdán reggel a pil&eni had- osZtálybirőság udvarán puska csövek elé kerül Mandiner, az Eperjesen szolgait katona, aki a DölIner-csaMdot irtotta ki. Bazsant feÜBkronakáJa A 33 éves pardubici kereskedősegéd gazdag családból származik, gondosan nevelték, minden­nel el veit látva, tehát nem az anyagi szükség hajtotta a bűnözők világába. A fiatalember éle­tének célját erősen kifejlett szexuális ösztönei­nek kiélésében látta és könyörtelenül ejtette hatalmába azokat a nőket, akiket a pénztelenség és a nyomor űzött karjaiba. A hiperszexuális ember nem volt válogatós, egy- időben folytatott szerelmi viszonyt a szülei házá­ban szolgáló cseléddel, az apja üzletében alkal­mazott árusító leánnyal és a szülei házában ven­dégként tartózkodó unokahugával. Két gyilkosság, egy gyilkos merénylet Egy napon igen súlyos helyzetre virrad. Megtudja, hogy egyik szeretője más állapotba került, a másikat megfertőzte, a harmadik pe­dig követeli, hogy feleségül vegye. A szoronga­tott szituációból nem lát kivezető utat. Elhatározta, hogy gyilkol. Unokahugát, Safarik Máriát elviszi a tátrai he­gyek közé és Csórható közelében, a Krivcvn tövében agyonlövi és a holttestet felgyújtja. Ez 1925 október 6-án történt. A gyilkos még aznap este vonatra ül és Trencsénteplicbe utazik, ahol Pavelkova Jozefinának, a bolti lánynak adott randevút. A fürdő egyik vendéglőjében megvendégeli áldozatát, aztán kiviszi a Vág partjára, agyonlövi és te­temét belöki a rohanó folyóba. Szörnyű tettei után visszatér Pardubicba és a megrontott cselédlányt, Riha Bozsenát, aki idő­közben Hulic községbe távozott, az Élbe hídjára hívja találkozóra. Ott akar végezni vele. De a lány nem jön el, erre Bazsant utána megy Hu- licba, kiragaszt egy plakátot: „Legények 1 óva­kodjatok Riha Bozsenától, mint egy veszett kutyá­tól, mert meg van fertőzve. Ez a nő egy ember­bőrbe bujt vadállat"! Szeptember 17-én a szom­széd faluba vivő utón végre találkozik a leány­nyal. Viharos jelenet után föbelövi Riha Bozsenát, meggyujtja ben­zinnel, a leány azonban fut ásnia,k erjed, Bazsant üldözi a súlyosan miág sebesültet, kalapáccsal több illést mér a fejére, még- egysZer4 rálő és aztán eimenékül a közeü erdőbe. Az igazságszolgáltatás kezében A leány súlyos sebesülései dacára megél. Bazsanlot üldözőbe vesai a törvény, A gyilkos Prágába utazik, ott bujdosik, de egy razzia alkal­mával az óvárosi átjáróban elfogják. Eleinte tagad, de aztán minden kiderül. Leviszik Szlo- vénszkóra is bűntetteinek színhelyére. 1926 ta­vaszán állítják a kuttenbergi esküdtszék elé, de a tárgyalást el kell napolni, mert Bazsant őrült­séget szimulál, átszállítják a prágai elmegyógyá­szati klinikára, ahol egv őrizetlen pillanatban szögeket nyel le. Öngyilkossági kísérletét idejé­ben észreveszik, megoperálják, de azóta is ál­landó gyomorbajban szenvedett. A néma vádlott 1926 őszén újból tárgyalja ügyét a kulten- bergi esküdtszék, a gyilkos — épp úgy, mint az első tárgyaláson — az őrültet színleli és a hozzá intézett kérdésekre nem válaszol.. A biróság az esküdtek egyhangú verdiktje alapján kötél általi halálra ítéli. Az ítélet kihirdetése óta a kutten­bergi fogházban várja kegyelmi kérvényének elintézését. Nincs kegyelem! A köztársaság elnöke a kegyelmi kérvényt az elmúlt héten elutasította. Bazsanton végre kellett hajtani az ítéletet. Az előkészületeket a legnagyobb titokban tették meg. Wohlschlager prágai hóhér, aki utoljára 1923-ban teljesítette szomorú kötelességét Prágában Kolinsky kivégzé­sénél, még szombaton értesítést kapott az igaz­ságügyi minisztériumtól, hogy tegye meg az elő­készületeket Bazsant kivégzésére. A minisztérium futár utján lekiildte a Bazsant-ügy iratait a kut­tenbergi törvényszékre. A hóhér mkogmtója Wohlschlager hóhér ezer korona előleget vett fel s~ Kuttenbergbe hétfőn reggel érkezett meg. Egy szállodában akart szobát kivenni, de mivel szigorú parancsa volt inkogniíóját meg­őrizni, a bejelentő lapot nem töltötte ki. A szállodatulajdonos erre megtagadta a szobát, úgyhogy Wohlschlager kénytelen volt igazolni magát. A hóhér megérkezésének híre villámgyorsaság­gal terjedt el a városban és kevéssel rá hatalmas tömeg várakozott a szálloda előtt, mintha leg­alább is az óceánrepülők érkeztek volna a kis bá­nyavároskába. Wohlschlager még reggel jelentke­zett a törvényszéken, azután három segédjével hozzálátott az akasztófa összeácsolásához. Bazsant a süraloznházban A halálraítéltnek délelőtt tiz órakor hirdette ki a törvényszék három bírája az államügyésznek és a védenek jelenlétében, hogy kegyelmi kér­vényét elutasították és a kivégzést reggel hét óra­kor végrehajtják rajta. Bazsant teljesen apatiknsan hallgatja vé­gig a megdöbbentő hírt éh égy szét sem szól. A kihirdetés után azonnal átviszik a siralom­házzá átalakított egyes számú cellába, amelyben három őr ügyel fel állandóan a halálraítéltre, a cella előtt pedig szuronyos csendőr őrködik. Időnként bénéz a cellába a fogházorvos. aki a halálraítélt testi épségéért felel és állandóan fi­gyeli testi és szellemi állapotát. Bazsant már csak roncs, gyymofrbgja és a böriön levegője teljesen lejögyászlot- ták, pergamentsz)erüre véhiozSatták arcát, nem több, mint negyven kiló. Mikor az orvos megkérdezi, hogy kivánja-e elaltatását, pihenés céljából, Bazsant tagadólag rázza meg fejét. Mikor megkérdezik tőle, hogy ki akar-e békiilni Istennél, hozzanak-e hoztíá pa­pot, szintén tagadban int. Finom ételeket és borokat raknak elébe, azon­ban a gyilkos hozzájuk sem nyúl, hanem egyre- másra szíjjá az egyptomiakat. A szüüok nem jönnek ej A kuttenbergi törvényszék még hétfőn reggel telefonon megkérte a pardubitzi járásbíróságot, hogy a csendőrség utján értesítse Bazsant szüleit a másnap reggeli kivégzésről. A szülők azonban nem mentek át Kuttenbergbe, csupán bátyja utazott oda, hogy halálra készülő test­vérétől búcsút vegyen. Az utolsó rsf/enhozzád Mikor a testvér belép a siraloimlházba, Ba­zsant ránéz, azután .felkel és üdvözli őt. A két fivér •hosszú, megindító beszélgetést folytatott. — Miért nem láthatom anyámat? — kérdezi a halálraítélt. — Nem akar tőlem elbúcsúzni? Tu­dom, hogy szeretett engem, de ti nem eugteidilefk hozzám. Később aztán Így szólt: — Nem félek a haláltól, hiszen már kétszer is köze! jártam hozzá. A halottak, akik már Isteninél fiamnak, megbocsátottak nekem. Csak az anyáimat alkarom látni. — Esküdtszéki tárgyalás nélkül kellett volna felakasztani engem, erre kértem védőimet is. Soha azelőtt egy pillangót sem öltem meg, szeret­tem a kis kutyámat és amikor elpusztult, köny- nyekikel sirattam el. Olyan érzékeny vagyok, hogy a tárgyalás rettenetes levegőiében nem tudtam szóhoz jutni. Kérlek — mondja tovább bátyjának —, ha lehetséges, közöld ezt szüleimmel és az új­ságírókkal is. A bátyja most azt mondta neki. hogy édes­anyja azért nem jöhet hozzá, mert titkolják előtte ■kivégzését. — örülök most már — felelte —, hogt anyácskám nem jöhet át, mert a kivégzésem rá­nézve a halált jelenti, örökké sajnálom, hogy Má- nyieska és Pepieska nem élnek. Tízszer is felál­doznám életemet érettük. — Szabadulásra sohasem gondoltam. Ha csak néhány évre Ítéltek volna, kiszabadulásom után elmentem volna a Mányi cska sírjára és ott agyon­lőttem volna magamat. A halál nekem nem bün­tetés, csupán szüleimnek és testvéreimnek, akik ártatlanul szenvednek a szégyen miatt. Bátyija ekkor érzékeny búcsút vett a halálra­ítélttől, aki a látogatás után izgatottan járt fel-alá cellájában és a jelenlévő orvosnak kiöntötte a szivét. Filozofálás életről, halálról — Mondja meg az újságíróknak. legjobban fájj nekem, hogy jelle-mtelen, érzésnélküli embernek rajzoltak meg. Doktor ur, most megmondom ma­gának, amit a bátyámnak sem mondtam el: Máuyicskát azért lőttem agyon, meri nem lát­tam kiutalt, hogyan rendezzem be jövőmet. Hiszek a végzetben, jobban hiszek az Istenben, mint ezer más ember, ennek ellenére mégis ki­léptem az egyházból. Adjon egyenes választ, doktor ur, van-e, vagy nincsen végzet, ami az embert olyanná for­málja, amilyenné akarja? Az Isten előtt ár­tatlan vagyok és amikor tettemet elkövettem, azt hittem, jót teszek. Kérem, ne felejtsen el mindabból, amit mo6t ön­nek elmondtam, semmit és majd egyszer részlete­sen mondja el anyámnak. A hosszú gyónás után elbúcsúzott az orvostól, majd ismét apátiába merült. Az orvossal való beszélgetés éjfél kerül ját­szódott le. Hajnal felé leült az asztalhoz és két órán keresztül búcsúleveleket irt szüleinek és ro­konságának. A kivégzés reggele Csúnya ködös reggel volt a keddi. Kor­mos fellegek vonták be az égboltozatot és Ri­deg szellő borzongatott, amikor fél hét óra tájban a kuttenbergi törvényszék felé megin­dultam. A hegyes-völgyes talajon épült ódon, történelmi nevezetességű bánya- és pénzverő városka felett magasztos fenségben trónol a hegy tetejére épített gyönyörű gótikus Borbá­la és Jakab-templom. Mindkettő a tizenne­gyedik századból való. A törvényszéki épület előtt sokan ácso- rognak, de a kivégzés helyére nem lehel be­jutni. Csendőrök tartják fenn a rendet. Mand- ösfeze húsz jegyet adtak ki újságíróknak és egyenruhás rendőröknek. Közeledik a végzetes pillanat. Fázósan összeborzongofc és egy pohár konyakkal erő­sítem meg magam. Belépek a törvényszék négyszögül udvarára. Az épület folyosóin is szuronyos katonák állanak őrt, az udvaron csendőrök és fogházőrök helyezkedtek el. Az udvar közepén áll a frissen ácsolt bitó. Nemsokára megjelenik az udvaron Wohl­o /..Vili o ViAViXr ü árnii) ccn'Á.'l TfrTVnkiilr n 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom