Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-29 / 147. (1481.) szám
1927 június 29, szerda. a jó cipőt még jobbá teszi ü A magyar nemzeti párt kiubülése A magyar nemzeti párti törvényhozód (képviselők és szenátorok) parlamenti klubja e hó 30-án, csütörtökön délután 3 órakor Prágában a klubhelyiségben ülést tart. Valamennyi törvényhozó megjelenése feltétlenül szükséges. Törköly József dr. h. klub elnök. Konzervatív győzelem Angliában London, junius 28. A brixtoni kerületben az eddigi konzervatív képviselőnek, Sir Davison Dalaeibiek, akit pairr.é neveztek ki, mandátuma lejárt és így uj választást kellett tartani. A választáson újból a konzervatív jelölt, Colman győzött 10.358 szavazattal a munkáspárti Adams 6032 és a liberális Laverack 5134 szavazatával szemben. Wirth volt kancellár republikánus kormányra törekszik Karlsruhe, junius 28. A republikánusok gyűlésén Wirth dr., volt birodalmi kancellár nagy beszédet mondott, amelyben kije lentette, hogy célja a jelenlegi kormány meg buktatása és egy republikánus kormány létrehozása. Ebben a törekvésben sem barátsági, sem pártszempontok nem befolyásolhatják. Az erdélyi magyar birtokosak a román-magyar kemprcmisz- sziím ellen Budapest, junius 28. (Budapesti szerkeszt,esésünk telefonjelentése.) Az erdélyi magyar birtokosok tegnap délután Teleki Pál gróf elnökletével értekezletet tartották, hogy állást foglaljanak a népszövetségi tanács ismeretes döntésével kapcsolatban, amely az agráréörökben Magyarország és Románia kormányát újabb tárgyalásokra utasítja. Az értekezleten határozati javaslatot fogadtak el. amelyben élesen állást, foglalnak a:z ellen, hogy a magyar kormány kompromisszumot létesítsen á román kormány- nyál a magyar állampolgárok hátrányára; Kimondták, hogy amennyiben a kompromisz- szum által érdekeik sérelmet szenvednének, akkor a magyar bíróságok előtt szereznek érvényt jogaiknak a magyar kormány kárára. A határozati javaslatot az értekezlet egyhangúlag elfogadta s kimondotta, hogy azt a miniszterelnök és a külügyminiszter tudomására hozzák. Amnesztia Romániában Bukarest junius 28. A választásúkra való tekintettel a Bratianu-kormány általános amnesztiát készít elő. A minisztertanács hir szerint már ki is dolgozta az aimnesztiarendeletet s sietni fog a végrehajtási rendelettel is, hogy a választások alkalmával kedvező hangulatot teremtsen a maga számára. Orlov merénylőjét: tébolydába szállították MoSz^vü, junius 28. A moszkvai katonai biróság elnöke? Orlov ellen elkövetett merénylet ügyében befejezték a vizsgálatot. A merénylő Bekendorf, a katonai ügyosztály egy kori hivatalnoka kijelentette, hogy a meré-ny letet Személyi bosszúból követte el. Beken- dorfot beszáimithatatlannak tartják s ezé1'! tébolydába szállították. Orlov állapota javulóban van. Lengyelország megkapja az amerikai kölcsönt Varsó, junius 28. A pénzügyminisztérium hivatalos kommünikében cáfolja azokat a hireszr teleseket, mintha a kormánynak egy amerikai pénzügyi csoporttal kölcsönfelvételre vonatkozó tárgyalásai meghiúsultak volna. A kölcsön technikai előmunkálatai előrehaladottak és a per- fektuálás abban a pillanatban megtörténik, amikor a newyorki pénzpiacnak helyzete alkalmas lesz a kölcsön kibocsátására. Baisaetot kedden reggel felakasztották Az elnök visszautasította a kegyelmi kérvényt ■— Á háromszoros gyilkos utolsó órái Kuttenberg, junius 28 A Bazsant-ügyre a földi igazságszolgáltatás pontot tett. A kriminológiában akkora port felvert ügy a kuttenbergi kivégzéssel fejeződött be, Bazsant, a hírhedt szexuális gyilkos, akinek szörnyű bűntényeit a legkiválóbb kriminalisták és pszichiáterek tanulmányozták, akinek tetteit a cseh ponyvairodalom vásárokon árusította füzetes kiadványokban, ma reggel hét órakar biiófán fejelte be életét. A csehszlovák köztársaságban a legnagyobb ritkaság a kivégzés. Masaryk elnök, a kiváló filozófus és filantróp elvi ellensége az emberélet erőszakos kioltásának, még akkor is, ha szörnyű bűnt kell megtorolni. Ez már annyira a köztudatba ment, hogy amikor Patocska béraufőtulaj- donos gyilkosának, Hurychnak ügyét tárgyalták, az államügyész meg is említette vádbeszédében, hogy ennek a bűntettnek méltó büntetése a kötél lenne, azonban a halálraítéltek Csehszlovákiában az utóbbi döben mind kegyelemben részesültek. Lehet vitatkozni a halálbüntetés helyes vagy helytelen voltáról, de az ilyen elméleti vita szeli- debb időkre való, nem ilyen vad korszakba, amikor az emberiség erkölcsi színvonala a barbárságba sülyedt és amikor példastatuálásra van szükség. Talán a hradzsini filozófus is revízió alá vette emelkedett felfogását, mert ez a hét fekete lap a csehszlovák kriminalisztikában: kedden reggel akasztatták fel Bagscmt Henriket és szerdán reggel a pil&eni had- osZtálybirőság udvarán puska csövek elé kerül Mandiner, az Eperjesen szolgait katona, aki a DölIner-csaMdot irtotta ki. Bazsant feÜBkronakáJa A 33 éves pardubici kereskedősegéd gazdag családból származik, gondosan nevelték, mindennel el veit látva, tehát nem az anyagi szükség hajtotta a bűnözők világába. A fiatalember életének célját erősen kifejlett szexuális ösztöneinek kiélésében látta és könyörtelenül ejtette hatalmába azokat a nőket, akiket a pénztelenség és a nyomor űzött karjaiba. A hiperszexuális ember nem volt válogatós, egy- időben folytatott szerelmi viszonyt a szülei házában szolgáló cseléddel, az apja üzletében alkalmazott árusító leánnyal és a szülei házában vendégként tartózkodó unokahugával. Két gyilkosság, egy gyilkos merénylet Egy napon igen súlyos helyzetre virrad. Megtudja, hogy egyik szeretője más állapotba került, a másikat megfertőzte, a harmadik pedig követeli, hogy feleségül vegye. A szorongatott szituációból nem lát kivezető utat. Elhatározta, hogy gyilkol. Unokahugát, Safarik Máriát elviszi a tátrai hegyek közé és Csórható közelében, a Krivcvn tövében agyonlövi és a holttestet felgyújtja. Ez 1925 október 6-án történt. A gyilkos még aznap este vonatra ül és Trencsénteplicbe utazik, ahol Pavelkova Jozefinának, a bolti lánynak adott randevút. A fürdő egyik vendéglőjében megvendégeli áldozatát, aztán kiviszi a Vág partjára, agyonlövi és tetemét belöki a rohanó folyóba. Szörnyű tettei után visszatér Pardubicba és a megrontott cselédlányt, Riha Bozsenát, aki időközben Hulic községbe távozott, az Élbe hídjára hívja találkozóra. Ott akar végezni vele. De a lány nem jön el, erre Bazsant utána megy Hu- licba, kiragaszt egy plakátot: „Legények 1 óvakodjatok Riha Bozsenától, mint egy veszett kutyától, mert meg van fertőzve. Ez a nő egy emberbőrbe bujt vadállat"! Szeptember 17-én a szomszéd faluba vivő utón végre találkozik a leánynyal. Viharos jelenet után föbelövi Riha Bozsenát, meggyujtja benzinnel, a leány azonban fut ásnia,k erjed, Bazsant üldözi a súlyosan miág sebesültet, kalapáccsal több illést mér a fejére, még- egysZer4 rálő és aztán eimenékül a közeü erdőbe. Az igazságszolgáltatás kezében A leány súlyos sebesülései dacára megél. Bazsanlot üldözőbe vesai a törvény, A gyilkos Prágába utazik, ott bujdosik, de egy razzia alkalmával az óvárosi átjáróban elfogják. Eleinte tagad, de aztán minden kiderül. Leviszik Szlo- vénszkóra is bűntetteinek színhelyére. 1926 tavaszán állítják a kuttenbergi esküdtszék elé, de a tárgyalást el kell napolni, mert Bazsant őrültséget szimulál, átszállítják a prágai elmegyógyászati klinikára, ahol egv őrizetlen pillanatban szögeket nyel le. Öngyilkossági kísérletét idejében észreveszik, megoperálják, de azóta is állandó gyomorbajban szenvedett. A néma vádlott 1926 őszén újból tárgyalja ügyét a kulten- bergi esküdtszék, a gyilkos — épp úgy, mint az első tárgyaláson — az őrültet színleli és a hozzá intézett kérdésekre nem válaszol.. A biróság az esküdtek egyhangú verdiktje alapján kötél általi halálra ítéli. Az ítélet kihirdetése óta a kuttenbergi fogházban várja kegyelmi kérvényének elintézését. Nincs kegyelem! A köztársaság elnöke a kegyelmi kérvényt az elmúlt héten elutasította. Bazsanton végre kellett hajtani az ítéletet. Az előkészületeket a legnagyobb titokban tették meg. Wohlschlager prágai hóhér, aki utoljára 1923-ban teljesítette szomorú kötelességét Prágában Kolinsky kivégzésénél, még szombaton értesítést kapott az igazságügyi minisztériumtól, hogy tegye meg az előkészületeket Bazsant kivégzésére. A minisztérium futár utján lekiildte a Bazsant-ügy iratait a kuttenbergi törvényszékre. A hóhér mkogmtója Wohlschlager hóhér ezer korona előleget vett fel s~ Kuttenbergbe hétfőn reggel érkezett meg. Egy szállodában akart szobát kivenni, de mivel szigorú parancsa volt inkogniíóját megőrizni, a bejelentő lapot nem töltötte ki. A szállodatulajdonos erre megtagadta a szobát, úgyhogy Wohlschlager kénytelen volt igazolni magát. A hóhér megérkezésének híre villámgyorsasággal terjedt el a városban és kevéssel rá hatalmas tömeg várakozott a szálloda előtt, mintha legalább is az óceánrepülők érkeztek volna a kis bányavároskába. Wohlschlager még reggel jelentkezett a törvényszéken, azután három segédjével hozzálátott az akasztófa összeácsolásához. Bazsant a süraloznházban A halálraítéltnek délelőtt tiz órakor hirdette ki a törvényszék három bírája az államügyésznek és a védenek jelenlétében, hogy kegyelmi kérvényét elutasították és a kivégzést reggel hét órakor végrehajtják rajta. Bazsant teljesen apatiknsan hallgatja végig a megdöbbentő hírt éh égy szét sem szól. A kihirdetés után azonnal átviszik a siralomházzá átalakított egyes számú cellába, amelyben három őr ügyel fel állandóan a halálraítéltre, a cella előtt pedig szuronyos csendőr őrködik. Időnként bénéz a cellába a fogházorvos. aki a halálraítélt testi épségéért felel és állandóan figyeli testi és szellemi állapotát. Bazsant már csak roncs, gyymofrbgja és a böriön levegője teljesen lejögyászlot- ták, pergamentsz)erüre véhiozSatták arcát, nem több, mint negyven kiló. Mikor az orvos megkérdezi, hogy kivánja-e elaltatását, pihenés céljából, Bazsant tagadólag rázza meg fejét. Mikor megkérdezik tőle, hogy ki akar-e békiilni Istennél, hozzanak-e hoztíá papot, szintén tagadban int. Finom ételeket és borokat raknak elébe, azonban a gyilkos hozzájuk sem nyúl, hanem egyre- másra szíjjá az egyptomiakat. A szüüok nem jönnek ej A kuttenbergi törvényszék még hétfőn reggel telefonon megkérte a pardubitzi járásbíróságot, hogy a csendőrség utján értesítse Bazsant szüleit a másnap reggeli kivégzésről. A szülők azonban nem mentek át Kuttenbergbe, csupán bátyja utazott oda, hogy halálra készülő testvérétől búcsút vegyen. Az utolsó rsf/enhozzád Mikor a testvér belép a siraloimlházba, Bazsant ránéz, azután .felkel és üdvözli őt. A két fivér •hosszú, megindító beszélgetést folytatott. — Miért nem láthatom anyámat? — kérdezi a halálraítélt. — Nem akar tőlem elbúcsúzni? Tudom, hogy szeretett engem, de ti nem eugteidilefk hozzám. Később aztán Így szólt: — Nem félek a haláltól, hiszen már kétszer is köze! jártam hozzá. A halottak, akik már Isteninél fiamnak, megbocsátottak nekem. Csak az anyáimat alkarom látni. — Esküdtszéki tárgyalás nélkül kellett volna felakasztani engem, erre kértem védőimet is. Soha azelőtt egy pillangót sem öltem meg, szerettem a kis kutyámat és amikor elpusztult, köny- nyekikel sirattam el. Olyan érzékeny vagyok, hogy a tárgyalás rettenetes levegőiében nem tudtam szóhoz jutni. Kérlek — mondja tovább bátyjának —, ha lehetséges, közöld ezt szüleimmel és az újságírókkal is. A bátyja most azt mondta neki. hogy édesanyja azért nem jöhet hozzá, mert titkolják előtte ■kivégzését. — örülök most már — felelte —, hogt anyácskám nem jöhet át, mert a kivégzésem ránézve a halált jelenti, örökké sajnálom, hogy Má- nyieska és Pepieska nem élnek. Tízszer is feláldoznám életemet érettük. — Szabadulásra sohasem gondoltam. Ha csak néhány évre Ítéltek volna, kiszabadulásom után elmentem volna a Mányi cska sírjára és ott agyonlőttem volna magamat. A halál nekem nem büntetés, csupán szüleimnek és testvéreimnek, akik ártatlanul szenvednek a szégyen miatt. Bátyija ekkor érzékeny búcsút vett a halálraítélttől, aki a látogatás után izgatottan járt fel-alá cellájában és a jelenlévő orvosnak kiöntötte a szivét. Filozofálás életről, halálról — Mondja meg az újságíróknak. legjobban fájj nekem, hogy jelle-mtelen, érzésnélküli embernek rajzoltak meg. Doktor ur, most megmondom magának, amit a bátyámnak sem mondtam el: Máuyicskát azért lőttem agyon, meri nem láttam kiutalt, hogyan rendezzem be jövőmet. Hiszek a végzetben, jobban hiszek az Istenben, mint ezer más ember, ennek ellenére mégis kiléptem az egyházból. Adjon egyenes választ, doktor ur, van-e, vagy nincsen végzet, ami az embert olyanná formálja, amilyenné akarja? Az Isten előtt ártatlan vagyok és amikor tettemet elkövettem, azt hittem, jót teszek. Kérem, ne felejtsen el mindabból, amit mo6t önnek elmondtam, semmit és majd egyszer részletesen mondja el anyámnak. A hosszú gyónás után elbúcsúzott az orvostól, majd ismét apátiába merült. Az orvossal való beszélgetés éjfél kerül játszódott le. Hajnal felé leült az asztalhoz és két órán keresztül búcsúleveleket irt szüleinek és rokonságának. A kivégzés reggele Csúnya ködös reggel volt a keddi. Kormos fellegek vonták be az égboltozatot és Rideg szellő borzongatott, amikor fél hét óra tájban a kuttenbergi törvényszék felé megindultam. A hegyes-völgyes talajon épült ódon, történelmi nevezetességű bánya- és pénzverő városka felett magasztos fenségben trónol a hegy tetejére épített gyönyörű gótikus Borbála és Jakab-templom. Mindkettő a tizennegyedik századból való. A törvényszéki épület előtt sokan ácso- rognak, de a kivégzés helyére nem lehel bejutni. Csendőrök tartják fenn a rendet. Mand- ösfeze húsz jegyet adtak ki újságíróknak és egyenruhás rendőröknek. Közeledik a végzetes pillanat. Fázósan összeborzongofc és egy pohár konyakkal erősítem meg magam. Belépek a törvényszék négyszögül udvarára. Az épület folyosóin is szuronyos katonák állanak őrt, az udvaron csendőrök és fogházőrök helyezkedtek el. Az udvar közepén áll a frissen ácsolt bitó. Nemsokára megjelenik az udvaron Wohlo /..Vili o ViAViXr ü árnii) ccn'Á.'l TfrTVnkiilr n 5
