Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-03 / 127. (1461.) szám

1927 junius 3, péntek. SHvovssky kassal tanácstag hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolja üovák polgármestert & JskaEíatasS gasdálkotíés afférjának hullámaS — A tanács felkérte a polgármestert, towábbvezasse a város Ügyeit Kassa, junius 2, V ' Kassa város tanácsa május 31.-én ülést tartott, amelyen Novak Pál polgármester na­pirend előtt közölte a tanáccsal, hogy Masaryk köztársasági elnököt újraválasztása alkalmá­val a város nevében üdvözölte. Közölte to­vábbra azt is, hogy a kÖ2fhasznu vállalatoknak Kassán junius 4.-én d. e. 9 órakor kezdődő konferenciájára a közmunkaügyi miniszter­nek meghívót küldött. Ezután a tanács Sli- #ov9zky szoc. dem. városi tanácstag ügyével foglalkozott és az elnökség javaslata alapján ugv határozott, hogy Slivovszky által a Kassai Újságban lekö­zölt és az egész tanácsot meggyanúsító burkolt rágalnyazás miatt a megtorlás iránt a Szükséges lépéseket megteszi. Ezzel kapcsolatban Novak polgármester bejelenti a tanácsnak, hogy Slivovszky Szoc. dem. városi tanácstagtól panasz ér­kezett a városhoz, amelyben Novák pol­gármestert polgármesteri minőségében különböző vádiakkal s hivatalos hatalom­mal való visszaéléssel illeti. Panaszában Slivovszky azt kívánja, hogy No­vák polgármester az ügy tisztázásáig hivata­lát ne lássa el és ezen időre tiszteletdijat ne kapjon. Slivovszky feljelentését a tanács a zsu­pánhoz, mint felettes hatósághoz kívánja át- téni döntés végett, Novák polgármestert pe­dig felkéri, hogy addig is, miig ezen áldatlan ügy törvé­nyes utón befejezést nyer, vezesse to­vább a város ügyeit. Az állami elemi népiskolák létesítése tár­gyában tartott ankét eredménye tudvalevőleg az volt, hogy ^ a városban két uj elemi iskola építendő és pedig a város északi és déli részéiben egy- egy. A kassai városi iskolák államosítása al­kalmával megegyezés jött létre az állam és a város között, mely megegyezés értelmében a város fejlődésével kapcsolatos iskola építése­ket az állam vállalta, azonban a tanítói fizeté­sek megváltásaként a város kötelezte magát annak idején évenkénti 130.000 korona hoz­zájárulás fizetésére. Ezen 130.000 korona évi összeghői kb. 90.000 korona nincs még leköt­ve és ezért ez ügyben a tanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az építendő két iskola építési költségének fedezésére vegyen fel a város oly amoritzációs kölcsönt, amelynek amortizálása 90.000 koronát tenne ki éven­ként. Erre a kölcsönre a város a penzijny us- tavíól 6 százalékos ajánlatot kapott. A szlovák nemzeti színház operatársula­tának 25.000 korona szubvenciót utaltatott ki a tanács. ' r . A régi városháza udvarán épülő mozival sokszor foglalkozott már a tanács és aíhidőn a vállalkozó újabb ajánlatot tett a Kovács-utcai harmadik emelet felépítésére, ugyanekkor kö­telezte magát a vállalkozó, hogy mindaddig, amíg a mozival összefüggő bontási és építke­zési munkálatok folynak, a városház első eme­leti udvari helyiségeiben elhelyezett zeneis­kola céljaira ideiglenes tanítási helyiségekről saját költségén gondoskodik. Most, hogy a bontási munkálatok megkezdődtek, a zene is1-' kólái növendékek a félig lebontott épület om­ladozó falai között kénytelenek a még meg1- maradt emeleti helyiségekbe járni óráikra. Polák Gyula dr. polgármesterhelyettes a leg­erélyesebben követeli, hogy ebben a lehetet­len helyzetben végre rendet teremtsenek, mert ezeket a botrányos állapotokat tovább tűrni nem lehet. Ennél a kérdésnél különben is parázs vi­ta fejlődött, mert a tanácsülésben illetve az ülés utján vált nyilvánossá, hogy a vállalko­zó mozibérlő dacára annak, hogy a bontási munkálatok nagy részét már elvégezte, sőt a harmadik emeletet is majdnem teljesen fel­építette, ezideig se nyújtott be a városhoz semmiféle tervet s így a munkálatait ellen­őrizni nem lehet. A hozzászólások fényt derítettek arra a felületességre, 'amellyel a tanács üléseinek jegyzőköny­veit vezetik, mert egyik jegyzőkönyvben sem találták meg nyomát annak a nagyon fontos határozatnak, hogy a moziépitkszéssel, illetve az építkezés megváltoztatásával készült uj terveket a bon­tás, illetve építkezés előtt a vállalkozó köteles a városhoz beterjeszteni. A családi kertiházak építkezésére ..felve­endő kölcsön tárgyában a tanács akként ha* tározott, hogy bevárja a Szövetkezet alapsza­bályainak elkészítését cs csak azután foglal­kozik érdemben az üggyel. A városi gyermeknyaraltatás céljára a vá­rosi költségvetés ezen szakasza alatt 'még ren­íTek&Sás fa&xafo üranepfafö a fett tfavillon <?rrff|a I., úRrjfoziá 5. <n 3»o3sv®p>éi:s sT2iis©*tf. Jámmi és áüSiaUrsi cs* excemivifcus és afnatia- Éífev&s t&mcí&eűé&s és a GTífae lansftov &wtosx-fowartet, va£cxvts.imi ez ítezmcvöíiiivés&TZtíjsSx, ftáilönöscwz a fsöxönsétt fte&Ufei&CTH. tkllszríssfá: &%&&&$& üeFzseraetf &etefms delkezésre álló 40.000 K-t a népjóléti ügy­osztály javaslata alapján fogják erre a célra fordítani. Tizennyolcezer szImkíí eseti vasutas bírái utón követelt a szlovenszköi kedvezményt? Prága, junius 2. A Vecerny List pozsonyi hírforrásból jelenti, hogy a vasúti alkal­mazottak junius elseji fizetésük felvételekor írásbeli tiltakozást nyújtottak be a szloven- szkói illetményekről szóló szerződésnek a vasutügyi minisztérium részéről történt meg­szegése ellen. Egyedül Pozsonyban több száz ilyen tiltakozást adtak be. Egész Szloven- szkón körülbelül tizennyolcezer hasonló panasz beérkezését várják. A vasúti alkalmazot­tak szerződésileg biztosított igényeiket bírói utón akarják érvényesíteni. A német centrumpárt válsága Here Marx kancellár és WlrthexkaneeSeárfóSsSSft-- WSrth k©&. lenzi beszéd© - Az exkasíseilárt Köm zárják ki a pártiéi Berlin, junius 2. A német belpolitikai életet hetek óta a centrumpárt belső harca tartja izgalomban. Mint ismeretes, a nagy katolikus párt, amely eddig határozottan köztársasági és majdnem baloldali színezetű volt, Marx kancellár közbelépésére bele­ment a jobboldali koalícióba és immár több hónap óta résztvesz abban a kormányzás­ban, amelyben a monarchistáké és a német nemzetieké a döntő hang. Ez a uolitika nem tetszett a centrumpárt legszélsőbb baloldalén álló Wirth dr. volt kancellárnak, aki meggyőzödéses katolikus, de éppoly meggyőzödéses köztársasági is és elitéli pártjának sze­rinte „reakciós" magatartását- Wirth dr. néhány nappal ezelőtt Körnigs- bergben beszédet mondott, melyben élesen szembehelyezkedik Marx dr. politikájával. Ez a beszéd mindenfelé nagy feltűnést kelteit. A jobboldali meg a baloldali sajtó föl­használta az alkalmat, hogy kommentár­jaival és túlzó híreivel igyekezzék a centrum párt válságát kiélezni. Tegnap a Berliner Tageblatt már azt jelentette, hogy a centrum kizárja Wirth dT. volt kancellárt s vele a párt többi baloldali tagját. Á centrum kettéválása újabb ke r mányik ri- zist okozna Németországban, mert szétrob­bantaná a porosz országgyűlés többségét. Wirth dr- volt kancellár a Reichsbanner tegnapi köblénzi gyűlésén ismét beszédet mondott, melyben többek között igy nyilat­kozott: „Nem tudok ide-oda ingadozni. Az én politikai állásfoglalásom belsőmből jön, de sajnos, ma azt látom, hogy politikai barátaim nem követik azt az utat, amelyen én hala­dok. Előbb, 1919 válságos idején, én vezet­tem a centrumot legnehezebb küzdelmeiben. Most azt mondják: a mór megtette köteles­ségét, a mór mehet. Ha tényleg igy van, mondják meg nyíltan és ha a centrum nem viseli el, hogy a reakció ellen küzdők, zár­jon ki kebeléből." A legujabb jelentések szerint Marx kancellár ugyan figyelmeztette Wirthet, hogy ne haladjon tovább szélsőséges utján és ne vétsen a nártf egy elem ellen, de arról szó sincs, hogy Wirthet kizárják* A centrum vezetői nagyon jól tudjak, hogy a párt ketté­osztása súlyos belpolitikai válságot idézne elő, a centrumot legyöngitené és csak arra volna alkalmas, hogy a tüzből kikaparja a gesztenyét a centrum ellenségei részére. Az incidens megoldása alighanem az lesz, hogy a centrumpárt proklamációval fordul a nép­hez, melyben meginti Wirthet és kimondja, hogy nem azonosítja magát törekvéseivel. A kiáltványt Marx dr- Írja alá. A választók­hoz intézett felhívásra Wirth dr. ugyancsak 4!a választókhoz intézett nyílt levéllel fog felelni. A gálszécsi öreg zsidó házaspár gyilkosai a kassai esküdtszék előtt A cselédlány és suhanc-szeretője bestiális kegyetlen­séggel ölték meg Weisberger Jakabot és feleségét — Keletszlovenszkó sorozatos gyilkosság! bűntényei—~ — A P. M. H. munkatársától — ' ' ._s-------.-------- Kassa, junius 2. . A mült év november 22-én borzalmas j rablógyilkosság történt Gálszéesen, a csöndes 'zempléni kis városban. Ismeretlen tettesek behatoltak az öreg Weiszberger Jakab, egy­kori szállító lakásába és öt, valamint hetven éves feleségét fejsze- csapásokkal meggyilkolták és azután ki- é rabolták a lakást. A borzalmas rablógyilkosságot egy Fried- mann nevű kereskedő fedezte föl, aki albér­letben lakott az öreg házaspárnál Weiszber- geréknek ugyanis az utóbbi időkben már na­gyon rosszul ment a soruk és ezért kényte­lenek voltak kis lakásuknak egy szobáját al­bérletbe kiadni. így került hozzájuk lakó­nak Friedmann fakereskedő. Friedmann a gyilkosság estéjén későn vetődött haza és rögtön gyanúsnak tűnt föl előtte, hogy a zárkózott életet élő és korán- fekvő öreg emberek lakásának konyhaajta­ját nyitva találta. Rosszat sejtve nyitott be a konyhába. Koromsötét volt. Izgatottan vilá­got gyújtott és ekkpr borzalmas . látvány tá­rult el-éja ’f ............................ ~ ’ '• A földön valóságos vértenger közepén óit feküdt raeggyükova, holtan az öreg Weiszbergerné. Fején rémes fejszecsa­pás nyomai. Az ősz haj csupa csapzott vér volt. Az éles fejsze valósággal leba- sitotta a homlokcsontot, a bőrt és a hajat. Friedmann a rémes fölfedezés után az öreg Weiszberger felkeresésére indult. Nem kellett sokáig keresnie. A másik szobában ott feküdt holtan Weisz­berger is. őt is fejszecsapással ölték meg. A feje a f elismerhető Istenségig össze van zúzva és vérezve. És köröskörül minclnütt vér és vér . . . Friedmann a történtekről azonnal jelen­tést tett a csendőrségnek és még aznap este megindult a legerélyesebb nyomozás, hogy kézrekeritsék a bestiális rablógyilkosokat. Az első gyanú a meggyilkolt öreg házas­pár cselédjére, Oamer Veronikára irányult, aki ott lakott Weiszbergeréknék de a késő esti órákban, amikor keresni kezdték, sehol sem találták- Végül mégis sikerült:a- csend-* tőröknek'ráfcalálnrok. #' Hamer Veronika eleinte tagadott. Nem akart semmiről sem tudni. Sőt alibit is igazolt, hogy akkor, amikor a gyilkosság az esti órákban történt, ő nem volt otthon és egy barátnőjénél töltötte az es­tét. Ekkor a csendőrök Havrilla Pált, egy 18 éves gálszécsi legényt fogtak vallatóra, akiről tudták, hogy szeretője volt Hamer Veroniká­nak. De a fiú is váltig tagadott és ő is alibit igazolt a gyilkosság estéjéről. A csendőrök mindkettőjüket szabadon engedték, de titok­ban azért tovább figyelték őket és ellenőriz­ték minden lépésüket. Másnap a csendőrök valami ürüggyel is­mét előállították a leányt és újból kihallgat­ták. A leány most is tagadott. Konokul kitar­tott amellett, hogy ártatlan és semmiről sem tud. Csak amikor keresztkérdésekkel kezdték a csendőrök ostromolni, akkor zavarba jött. — Igen, Havrilla a gyilkos, de én nem vagyok a bűntársa, — mondotta — csak én engedtem őt be a lakásba. \ Ezután mint a karikacsapás vallott tovább. Elmondotta, hogy a gyilkosság után Havrilla egy órát és táskát adott neki és megígérte, hogy az elrablóit ötszáz koronán később fog­nak osztozni. Ekkor a csendőrök újból elővették Hav- rillát is. De ez továbbra is tagadott. Semmiről sem akart hallani. — Ártatlan vagyok — hangoztatta állandóan. A csendőrök most már szembesítették a lánnyal. És a lány a szemé­be mondta: — Nem te mondtad-e Pali, hogy agyon­ütöd ezeket a zsidókat? Ugy-e mondtad? Most tagadj! Én nem akarok miattad a bör­tönbe kerülni. Erre a legény is megtört és töredelmesen vallott Elmondotta, hogyan jutott be a lakás­ba, hogyan követte el a gyilkokságot és hogyan rabolta ki a szemcséden öreg meggyilkolt házaspárt. A csendőrség a beismerő vallomás után letartóztatta Hamer Veronikát és a rablógyil­kossággal vádolt Havrilla Pált, akinél a ház­kutatás során megtalálták a Weiszbergeréktől elrabolt ötszáz koronát is. Ugyanekkor letar­tóztatták Havrilla szüleit is, mert gyanú me­rült föl arra, hogy tudtak a rablógyilkosság- ról és segédkeztek a bűnjelek eltüntetésében. Keletszlovenszkószerte nagy port föl­vert bűnügy tárgyalását junius 3-án kezdi meg a kassai törvényszék esküdtbirósága. A tárgyalás két napig fog tartani. A rablógyil­kossággal várolt 18 éves Havrilla Pált Havas Oszkár dr. ügyvéd védi. A tárgyalás részletei­ről lapunk holnapi számában számolunk be. A szenátus munkarendje Prága, junius 2. A szenátus ülését junius 8.-ára délután 4 órára hívták egybe a követ­kező napriddel: A költségvetési bizottság jelentése a kereskedelmi társaságok fúziójá­val kapceolatois illetékek kedvezményeire vonatkozó kormányjavaslatról. 2. A nemzet­közi vasúti szállítások egyezményéről szóló jegyzőkönyv ratifikálásának második olvasá­sa. 3. A költségvetési bizottság jelentése a csehszlovák köztársaság 1924. évi zárszáma­dásáról. A szenátus elnöksége legközelebbi ülé­sét Szerdán délután 3 órakor tartja, a klub- közi', tanácskozás pedig ugyanaznap fél 8 ára­kor lesz. Csangcsolin kétségbeesetten védekezik London, junius 2. Pekingi amerikai je­lentések Szerint Csangcsolin máris békeaján­latot tett a nemzeti hadsereg tábornokainak. A mandzsuriai marsai politikai tanácsadói egyelőre még megcáfolják ezt a hirt, de a pe­kingi diplomaták mégis igaznak tartják azt. Csangcsolin a paotingüfui vonalon lázas sietséggel lövészárkokat ás\at, hogy föl­tartóztassa a diadalmasan előrenyomuló 'délieket. A pekingi diplomáciai testület arra kérte az amerikai követséget, hogy ne helyezze át Szék­helyét Tiencsinbe, mert ezzel csak árt a pe­kingi idegeneknek- A japán és az angol kor­mány elhatározta, hogy a pekingi követségi jgyedetminden támadással szemben meg- ^delmezi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom