Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-29 / 147. (1481.) szám
1907 június 29, szerda. !-/V\AGVATi-HIP:T)A'E SPS*Kanwww»w Szili Séza nagy parlamenti beszéde a közigazgatási reform ellen A javaslat célja az ezeréves múlt minden hagyományát eltörölni — Az autonómia megszüntetése egyértelmű'a nemzeti elnyomással — Köszönet Rőtemére (ord megértő igazságszeretetének a prágai parlament szószékéről A parlamentáris szisztémának igen sok étién séffé van és ezek részére jobb és kiválóbb érvet, a páriám en,f, ár izmus nevetségességéről és haszontalanságáról nem igen lehet találni, mint a csehszlovák republika parlamentiének egész működését. A parlament hónapokon keresztül nem csinál semmit. hónapokon keresztül a Rudolfinum épülete elhagyatott és amikor az ország életbevágó alaptörvényeit megváltoztató javaslatok jönnek elő, akkor hirtelen egy mozdulattal megszabják ennek a törvénynek tárgyalási ideiét egy nevetségesen csekély időben. a javaslat szövegét egv nappal a tárgyalás ■előtt az ide beszorított nemzetiségi képviselők részére le se fordítva, érthetetlen nyelven adják ki és a „friss Vogel, odor stirb“ jelszóval hajszolják keresztül a demokratikus alkotmány nagyobb dicsőségére. Sehol olyan nagy visszaélést, nem követnek el a demokrácia jelszavával, mint ebben a republiMban. Mindent demokratikusnak neveznek el, ami ebben az országban uralkodó cseh faj érdekeit szolgálja és mindazt antidemokratikusnak akarják feltüntetni, de, ami nem a cseh fajnak, de az állam határaiba beszorított más fajok érdekeit garantálná és ami biztosítaná azt, hogy meg tudják találni ebben az államban azt, amiért tulajdonképpen minden állam alakult: jogi és kulturális fejlődésük lehetőségét. A csehszlovák állam címe re egv kéfcfar- ku koronás oroszlán, melynek gyomrában benne van a kettős kérészit vagyis Szlovenszkót lenyelte a cseh oroszlán. Ennek a elmernek egv institúcióban való megvalósítása ez a törvényjavaslat, amely ezt a címét viseli: törvényjavaslat a politikai igazgatás szervezéséről. Jellemző, hogv politikai közigazgatás ennek a törvényjavaslatnak a címe és mégis a javaslatiban világosan benne vám az. hogy e törvény keretein körülhatárolt funkcióknál politikáról beszélni nem szabad. A mmdemmnen kizárt állambolcsesség Amikor a régi vármegyei szisztémát Szlovenszkóm megdöntötték és megalkották * a nagyzsupákat, a XV. zsupának vyborába bekerültem én is. Az egyik ülésen a zsupán a szó megvonásával fenvitett meg engem és kijelentette, hogy beszédein folytatását nem engedheti meg. mert a zsupa vvborjából a politika ki van zárva. Akkor azt feleltem a zsupán figyelmeztetésére, hogy a politika — tudom — ki van zárva a vyborból, a politika a csehszlovák institúciókból mindenütt ki van zárva, mert politika annyit jelent, mint állambölcsesség. Hát. ha azt a törvényjavaslatot, mely előttünk fekszik, vizsgálom, rá kell mutatnom arra, hogy e törvényjavaslat megalkotóinál hiányzott az állambölcsesség. Ez a javaslat egységesíteni akarja a re- publiikát és egy cecebralis gócot, egv idegrendszeri gócot akar teremteni az egész ország részére, egy olyan közigazgatást tervez, melynek mozgató motorja a cseh elnemzéflenitési ésimperialisía törekvés és ennek szerve a belügyminiszter. Nagyfokú naivitást tételez föl az államban inkorporált nemzetiségekről a kor- mánv, ha azt hiszi, hogy a négy ország elnevezéssel megtéveszteni tudja az állam lakosságának szervezett tömegeit. Nekem nem feladatom emlékeztetni arra. hogv a pitts- burgi szerződésnek mennyi kötelező ereje van, de azt feltétlenül tudom konstatálni, hogyha mi magyarok kötöttünk volna ilyen szerződést egv másik faijai és ha mi a magyarságunkat igy akarnák garantálva látni, mint ahogy ebben a törvényben a szlovákság jogait garantálják, akkor mi megbotránkozással dobnék vissza ezt a javaslatot, amelyre csak egy amerikai kifejezés talál, nem az, hogy pittsburgi szerződés, hanem az. hogy bluff. Annak a pártnak, amelynek én szerencsés vagyok tagja lenni, vain szlovák ágazata és ezek a szlovákok egytől-egviff érzik, hogy létalapjukat megingató játék folyik itt akkor, amikor az állami omnipotenciát vezetik be a közigazgatási reform nevének örve alatt. Az önkormányzat megsemmisítése identikus a nemzetiségi elnyomással A közigazgatási problémát az állambölcselők eddig két, módon klasszifikálfák: az önkormányzati elvek tiszteletbentartása mellett, vagy az önkormányzat mégsemmisd- tésével, az állami akarat, beültetésével. Az állami akarat a közigazgatásban ott, ahol az állam a nemzettel egybe esik. a nemzeti egyéniségre nézve veszedelmet nem rejt magában, Olyan államban azonban, ahol nem nemzetállamról van szó, hanem nemzetiségi államtól, mint minákmk, ott az önkormányzat megsemmisítése identikus a nemzetiségi elnyomással. Mert ha ebben az államban csak csehek laknának, akkor — senki nem tudván mást alkotni, mint ami a lényege — minden törvényben a cseh nemzet géniusza lenne benne, ami a cseh nemzeti szellemet elősegit- h etné. Miután azonban ebben az államban a cseh faj épp oly minoritás, mint a többi fai. mert abszolút számbeli fölénnyel a cseh fai ebben a republikában nem bir. akkor, ha az önkormányzat, az állami közigazgatással helvettesittetik, akkor a csehek akarata fogra uralni a többi fajokat s ez a többi fai megsemmisülését fogja eredményezni. Nem elég egv fai öntudatának fen tartásához, hogy az egyik területét elnevezze Szlovenszkónak, ha a szlovákság csak a cseh fai törvényei, tehát akarata szerint fog élni. Akikor be fog válni az a prófécia, hogv a szlovákság éppúgy el fogja veszteni önállóságát, mint ahogy elvesztette a morva fai, mely két évszázaddal ezelőtt magát még a cseh fajjal ellentétben levő fajnak hitte. Ennél a törvénynél a részletekkel foglalkozni nem akarok, nevetségesnek tartanám azt hinni, hogy ebben a törvényhozásban, ahol petkák és oszmicskák helyette sitik a nemzeti akaratot, bárminő javaslat elfogadásra találna. Csak rá akarok mutatni arra, hogv az egész törvény nem egyéb, mint nor- hintés. amidőn autonómiáról akar beszólni, mert nem akarok mást, nézni, mint azt. hogv- a létező intézkedések alapján minő jogok részese fog lenni ez az országszisztéma és minő hatása lesz ennek az országos képviselőtestületnek. Országfos képviselőtestület — kompetencia nélkül Elsősorban is azt látjuk, hogy ennek az országos képviselőtestületnek semmi joga nem lesz a kulturális kérdések alfájának megállapításához. Az ösz- szes iskolakérdések ennek az országos képviselőtestületnek kompetenciájából ki vannak zárva. éppen úgy, mint a régi zsupai szisztémában, ahol kulturális kérdésekkel foglalkozni csak annyiban volt szabad, hogv bizonyos célokra, a szak egyesül elek. torn aegvesül etekn ek pótadót, szavazzanak meg a magvzsupák, de hogy hol, miiven tanító, hol, müvem tanítási rend, hol, minő kulturális intézmény állíttassák fel és hogyan adminisztráltassék, ahhoz ennek a zsupának semmi köze nem volt. Sem a tanítók kinevezése, sem a tanítók áthelyezése, sem az egész kulturreferá- tus vezetése nem tartozik ennek az intézménynek kompetenciája alá. Rám mindig azt, a benyomást tette a wborok ügyrendje, hogv a referens egv ollóval belebökött, az aktacsomóba és amely akta az ollóra felszuródott. az tárgyalás alá kerüli a többi nem. Az ni törvényben sincs semminemű szisztémája annak, hogv mi tartozik a wbor kompetenciája alá. Nincs megadva a törvényben semmi garanciája annak, hogv az önkormányzat, első és abszolút lényege garantálva legyen, nevezetesén az, hogv az önkormányzati terület az ottlevő fajok akarata által kormányoztassék és csak ugv kormányoztassék, ahogy azt az ottlevő lakosság akarata kivánja. Nem hozok itt fel nyelvi sérelmeket, nem hozok fel közjogi sérelmeket, csak rá akarok mutatni arra a tendenciára, hogy ez a törvény újabb eklatáns bizonyítéka annak a gyűlöletnek, inelvnek az öntudatos magyarság részese ebben az államban. Minket magyarokat ebben az országban nem ugv néznek, mint olyan állampolgárokat, akiknek ugvanolvan jogai vannak az állam vezetésében, mint a többi állampolgárnak, de úgy néznek, mint egy levert fait, amely arra való, hogy rajta részint vélt igazságtalanságokat megtoroljanak, részint olvan institúciókat hozzanak be, amely lehetővé teszi a faj felmorzsolódását és tönkretételét. A cél: kiirtani a múlt minden hagyományát Ha egy törvényjavaslat s egy törvény nem az. aminek lennie kell: a tiszta jog kodifikálása, hanem mellékoélokat is követ, akkor a törvény mindig hézagos és hibás. Ez a közigazgatási törvény is ebben az őshibában szenved, mert igazában nem a közigazgatást akarja teljes mértékben rendbehozni, hanem ki akarja irtani egy ezeresztendős múltnak minden hagyományát Szlovenszkóból és egységesíteni akarja az egész csehszlovák republikát s valóra akarja váltani azt. amit az előbb jeleztem, hogy a cseh oroszlán valóban lenyeli a kettős keresztet. Ez a törvény épp olyan törvény, mint a többi alkotása a republikának. amivel a republika vezetői féltő gonddal őrködnek azon, hogy minden törvény, amelyet alkotnak, olyan legyen, hogv a külföld előtt rámutathassanak arra, hogy ez a köztársaság olyan törvények szerint él, miint amitv elveket hirdetett a köztársaság akkor, amikor megalakult. Ez a gondolat vezeti a törvényalkotást akkor is, amikor Ruszinszkó autonómiája ügyében kibúvó ajtókat, keres és plauzibilis- nak igyekszik megtenni azt. hogv miért, nem adta meg azt az autonómiát Ruszinszkónak, amire nemzetközi szerződés által a köztársaság kötelezve van. Annak a tételnek felállítása, hogv Ru- szinszkó nem elég kulturális fejlettségű arra. hogy közigazgatását el tudná látni, egyenesen lekicsinylése annak a lakosságnak, amely ezer esztendőn keresztül a helyi önkormányzat alapján fenn tudta tartani mindazokat az intézményeket. amelyekkel nemzeti létét megőrizte. Mert, ha a törvényjavaslat előadója megtekintené a Ruska Krajnával szomszédos ukrán területeknek kulturális nívóját, akkor nem merné állítani azt. hogy a ruszin vidéken levő lakosság nem bir azzal a kultur- fokkal, amelv saját sorsának intézésére szükséges. A ruszin autonómia garantálásakor nem azt követelték, hogy Ruszinszkó úgy legyen közigazgatva, mint ahogy a büszkén hirdetett Csehország legjobban köz- igazgaíott területe, de azt követelték, hogy Ruszinszkó úgy legyen közigazgatva, mint ahogy azt Ruszinszkó a maga érdekében jónak látja. A cseheknek közigazgatási kvalitásuk van. tapasztalatból tudjuk, akkor, amikor a régi MagyaTországon az osztrák császári ház a „bezirkervilágot" megteremtette, a köz- igazgatás ügyes volt,, de hiányzott abból a közigazgatásból éppugv. mint ebből a köz- igazgatásból, amit, most törvényben alkot- | nak, hiányzók egv: az a lélek, amely nélkül j minden közigazgatás csak halott, mert nin- j csen meg benne a közigazgatási tehetség. A közigazgatásnak elaszticitása hozza magával azt, hogv az adott, konkrét esetekben nem a törvény alkalmazása, hanem a helyi viszonyoknak számbavétele mellett az intézkedés azt követeli, hogv a hatóság ne csak azt nézze, hogv mi a törvényes, de azt: is nézze, hogy mi egyszersmind a célszerű is. A .merev iog alkalmazása a bíróságok funkciója. A törvény keretén belül az egyéni megfontolás, a felelősségnek viselési tehetsége. ha kell, tegye jóvá a közigazgatást. S miután a törvényben nincsen megadva annak a garanciája, hogv a közigazgatást végrehajtó szervek a közigazgatottak hozzájárulásával fogják funkciójukat teljesíteni. hanem Prágától íiiggöleg fognak kineveztetni, a közigazgatásnak ez az újabb tervezete éppúgy csődöt fog mondani, mint a nagy dérrel-durral hirdetett nagvzsupa-sziszíéma. Válasz Kramárnak S itt, látom szükségét annak, hogy foglalkozzam e törvény illusztris előadójának jelentésével. Hiszen régen van szerencsém ismerni Kramár dr. urat; hosszú évtizedeken keresztül együtt dolgoztunk a valamikori osztrák-magyar monarchia delegációiban. Igen sokra tartom nagy kvalitásait,. Önzetlenségét. de lehetetlen, hogy mindazok a kvalitások összege csak annyit eredményezhetett volna, hogy ma a köztársaság konszoli- dáltságának nyolcadik esztendeiében ő egy mindössze 13 tagból álló pártnak legyen a vezetője, ha valami hiba nem lenne az ő politikai mentalitásában. Ez a politikai mentalitás pedig nyilvánul abban a bizonyos merevségben, amely őt legkevésbé teszi alkalmassá arra, hogy egy elaszticitást követelő közigazgatási törvény nek legyen a megteremtője. Az a jelentés, amelyet benyújtott, magánviseli a szubjektív gyűlöletet, amelyet a magyarsággal szemben érez. de magán viseli az objektíve elítélendő ignoran- ciát is. Mert azt mondani merni, hogy a régi Magyar- országban az egész közigazgatásnak a tendenciája nem volt más, mint hogy a népet tudatlanságban megerősíteni akarni, a népet ki- használni akarni, a szlovákokat megsemmisíteni akarni, hát ezt, — nem akarok mást mondani — ignorancia és falláoió! A magyar nemzet, amig állam volt, sohasem kísérelt meg olyan törvényeket, amelv törvényekkel ma nemzeti létét akarják megsemmisíteni a magyaroknak. A magyar nemzet szuverén állaim volt, nemzetiségeivel szemben a keze nem volt megkötve nemzetközi Szerződésekkel, mint ahogy nemzetközi szerződéssel meg van kötve Csehszlovákiának keze nemzetiségeivel szemben. De a magyar nemzet soha nem tekintett mást, csak azt, hogy állampolgárainak mindegyike megtalálja a maga boldogulását a magyar állam keretében. Természetes, hogy minden elszakadási törekvést jogosan megbüntetett, de sohasem állott útjában annak a gondolatnak, hogy ha valaki nem a magyar fajból származott, az ne emelkedhessék. Soha nem állt a magyar nemzetnek, sem köz- igazgatásának gondolatában, hogy különböző mértékkel mérjen valakinek csak azért, mert nem a magyar fajtából való! Itt hivatkÓzhatom arra, amit nyilvánosan is elismert az agrárpárt egyik kiválósága, Zock püspök ur s nyilvánosan ismert el Kramár képviselő urnák egyik hive, Ivánka Milán is, hogy hosszú magyarországi képviselőségem ideje alatt mindig védelmezője, voltam a népnek, sohasem tettem differenciát abban. hogy valaki milyen fajtából származott. És tiszta és nyugodt lélekkel merem mondani, hogy ez a becsületes szándék megvolt mindazokban a tisztviselőkben, akiket olyan gúnyosan nevez az előadó ur beszédében ,-a dzsentriből származóknak". Ma a demokrácia ? Ebben az országban mindenütt hangoz3
