Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-26 / 145. (1479.) szám
10 „Emberek ne sírjatok...!” Regény 4 kőiéiben, irta Reményi József Terjedelmében és koncepciójában egy aránt hatalmas regény jelent meg a Sjjloven- s^kói magyar könyvpiacon, az Amerikában élő pozsonyi származású Reményi József re* génye. A szenzációkban éppen nem bővelkedő szlovenszkói magyar irodalomnak eseménye ez a négy hatalmas, Ízléses külsejű könyv, még pedig több szempontból is. Könyvkiadásunk, mint a nyomdatechnikával összefüggő kultur-ipar, több fanujeiét adta már annak, hogy nívós, európai, vagy a mi mértékünkkel helyesebben „fővárosi" külsői tud adni könyveinknek. Irodalmunk, amely, első gyermekéveinek a tapogatózásain már kezd túljutni, színien a fejlettségnek elfogadhatóbb, biztatóbb és váratlan reményekre is jogosító formáit kezdi mutatni. Mindebből szép és jó könyveket várhatunk talán már a közeljövőben. Bíztató, hatalmas útmutatás ©zirány- ban a Reményi József regénye, ez a tartalmilag súlyos, kiállítás tekintetében versenyképes négy kötet, a szlovenszkói irodalmi élet és könyvkiadás remekelő első teljesítménye. 1027 junius 26, vasárnap. Kölcsönös és ellenségeskedésben élt a az anyacárné udvara Az anyacsászárné a bálokon mindig második helyre szorította menyét A cár nem szerette, ha rendőrök kísérték utján „A Romanovok fénykora és bukása” Irta: A, A. Vgrubova cár Kománia későbbi 1 rönöroköse szépsége? édesanyjának. Mária királynénak kittén etében meglátogatta a császári páti, amely 1914-ben viszonozta lálogalátiát. Őfelségéik a Standard jachton utaztak a Krim-félszígetről Kon stancába. Olga Nikolajevnát azzal hosszan'otiák, hogy most már nagyon közeledik az eljegyzés ideje, amiről persze ö hallani sem akart. A román herceg 1916-ban, második fr-oszonuigi ló tolatása alkalmával megkérte Márya Niírnia jervo nagyhercegnő kezét. A császárné azonban úgy vélekedett, hogy * nagyhercegnő még egyelőre nagyon fiatal a házassághoz és még jó ideig nem is gondolhat rá. Emlékszem, hogy egyszer Peterhofban körty- nyek között találtam a császárnét. Kiderült,, hogy Mária Pavióvna. nagyhercegnő járt nála és Boris Vladimirovics nagyherceg nevében megkérte Olga- Nikolajevna kezét. A császárné utálattal utar.it ott a vissza ezt az ajánlatot. Sajnos, Mária Pavlovna nagvbercegnö soha nem tudta megbocsátani ezt az elutasít ást őfelségéiknek9. Alekszej Nikolajevics kiváló szellemi képességeivel tűnt ki. Ebben Olga nővéréhez hasonlított. Legjobban szeretett ólomkatonáival játszani, amelyekből hatalmas mennyiség állt rendelkezésére. Órákhosszat el szórakozott azzal, hogy a nagy asztalon fölmarsiroztatta őket. Csatákat, hadgyakorlatokat és díszszemléket rögtönzött velük. Derevenko, vagy — mint a trónörökös nevezte — Diója mindezekben a játékokban részt vett két kisfiával és a hasonlóan Dere- venka nevű orvos fiával, Koljával. Később had- aprődokat adtak a trónörökös mellé játszó társakul. Megmagyarázták nekik, hogy játék közben a leggondosabban vigyázzanak a trónörökösre. A császárné folyton aggód olt-rettegett fiáért, s ezért fiának durva és otromba unokti- fivéréit csak ritkán hívta. meg. A rokonság természetesen nagyon zokc-n vette ezt. A császári család kutyái fia a távon játszadozva . belevgsioii a csóvákba rs olyan iigyeil&nü! ugrott, hogy súlyos betegen feküdi utána. Mihelyt kissé jobban lett. azonnal Spaiábá vitték, engem is arra kérve, utazzak oda. Varsón keresztül utazva. egy kis vasúti állomásra érkeztem, ahol már várt a császári koc;i, amely egy óráig tartó homokos utón rendeltetési helyemre vitt. A császár vadászkastélya A kocsi egy kif.ebb faépület, előtt állt meg: ebben lakott a kísérőt. Egy bosszú folyosó két i o’dalán voltak a vendégszobák, amelyek közül i kettőt nekem és komornámuak rendeztek be. A | nagyherceghők vártak rám. Azt mondották, a í császárné azonnal látni .akar- Az utazd? porától | megtisztálkodva, nyomban hoz-V siettem. Mély- | sőgeseü le volt verve. A trónörökös jobban érezte ] ugyan magát, de még nagyon gyenge és sápadt I volt. A fából épült spalai vadászkastély komor, barátságtalan benyomást, tett. Lenn az ebédlöbeh egész nap égnie kellett a villanylárnpáuak. A* emelet : jobbról voltak a császár szobái. A lakószoba világosan bevont bútoraival az egye'Ion kényelmes helyiség volt, ahol estéinket töltöttük. Melletie a sötét hálószoba, az öltöző- és a do'go- r.őrzcba. A lépcsőtől balra volt a billiárd- és a gyermekszoba A trónörökös állapota egyelőre nem keltett komoly aggodalmat és a császár vagonja — egyedül, vacgj kísérettel — jái>a"$zarvasra mdásztoH. Korán reggel elindultak a magas va-dá.sz- koésin és csak ebédre tértek vissza. Közben a gyermekekkel foglalkoztunk, vagy olvastunk- Diner u^áw a császár fáklyafénynél a ház elé lépett, ahol a zsákmány f kiidt és megszemlélte a zsákmányt, miközben a vadászok búcsút kürtőitek az áldozatának. Szép látvány volt, de én nem tudtam rászánni magamat a zsákmány megtekintésére: sajnáltam a szegény szarvasokat. A lépcső és a folyosók falain végig jávorszarvas- agancsok függtek, alattuk apró táblák voltak elejfőik nevével. A vadászkastély körül hatalmas erdők voltak, amelyeken a bájos kis Pilica ömlött. a Pilica fölött fahíd vezetett. Kora reggel gyakran nagyobb sétákat tettem js folyócska partján. Azt az utat, amelyet őfe’ségeik szók* tak használni, úgy hivták: „Ut a Gombához", mert. a végén pad volt, amelynek tetőzete gom* baalakúra készült. A császár szeretett hossz! gyalogsétákat tenni az erdőben egyedül. Egyszer észrevette, hogy rendőrök követik s ezen nagyon fölbosszankodott. Látó szemű, de érző szivü ember jut. k Amerikába. Gyermekéveinek színes napjai itt töltötte közöttünk, (Pozsony, ez a hely s < szerző Budapesten megjelent szép regénye, £ „Jó hinni" az emléke) s innen, az Európai Városból egy jő emberi lélek vágyait viszi, vagy cipeli magával végig Európáit egészen a könyörtelen merkantilizmus hazájába, a Dollár- Moloch barlangjába, a technika s az elmecha- nizálődott emberi élet Eldorádójába: Amerikába. Ez a Lélek itt bizonyos súlyos ballaszt, örökös gáncs s a Dollár nagyokat kacag az Amerikai Városban európai vágyakkal tévelygő magányos leiken. Egy hatalmas művész széles ecsetvonásai festik elénk az amerikai életet, az Amerikába menekült magyarság életét. Néhány tiszta lélek körül, akik között ez a Barth János világitóan és kimagasló módon szomorú és elcsüggedt ember, nagy hullámokban hömpölyög a dollár után vágtató emberék hitehagyott serege. Az egészséges aesthetikai és morális igények csendes katonája ez a főhős. Barth János, ezért fáj és ezért érződik jogosnak a mi számunkra az a túlsók kontempláció élet-vizsgálódás, amely- ly-el a gyönyörű képek elhitető során keresztül vele megyünk. Első felesége amerikai nő. Ez a Betty, az autó, a pénz, a köteles amerikai életstandard utáni vágyával szigorú, — ha nem is aktív — tagadása a Barth János lelki igényeinek. Pedig érette mégis alkuszik a dollárral, eladja a bőrét az általános vásáron, a prohiblció idején a legjobb üzletbe fog, a proiiibiciós törvény kijátszásával, az alkohol eladásával kecsegteti magához a fölösen érkező dollárokon keresztül Bettyt is. Minden sivár ebben a könyvben, ami az amerikai élet általánosságaira vonatkozik, de Barth Jánosnak ereje van mindent elhagyni, amivel megalkudott, feleséget, dollárt é's megy tovább a szenvedések utján. Mikor az európai lány is megcsalja, akinek az alakja köré pedig önmagát kristályosította, amikor az itthoni tapasztalatok terhét viszi vissza magával (éles képei, gyötrelmesen szép jelenetei az itthoni életnek!), amikor minden Igyekezetével lelkes ember akar maradni, amikor erkölcsös, jó, derék és ember ez a •Barth János, akkor elszalad mellette a dollár, el a nő, el a durva, de hivalkodó, véTes, de cifrálkodó, pénzzel és, megint csak pénzzel vásárolt amerikai élet. Emberek ne sirjatok! — ez a refrén szinte gyenge szó már a lélek- tipró események viharában. 0szinte. igaz könyv, a tisztaság evangéliuma lenne, ha tendenciával rendelkeznék. De szivhezszóló, lélekbőijövő önvallomása egy ■tiszta, megszenvedett, figyelmeztető amerikai magyar írónak- Magyar Írónak Amerikában! Van a szenvedésnek is hatványozódása! * A szlovenszkói magyar irodalom a magáénak tartja ezt a nagy könyvet. Reményi József lelke a miénk, művészete közös büszkeségünk, megőrzött ember hite vigasztalás a sírok számára. Megtiszteltető hazalátogatás számunkra ez a nagy munka, az amerikai tapasztalt magyar biztatása a lélekkel érzők Számára. A Voggenreiter Verlag magyar osztálya adta ki Reményi József regényét a Kazinczy Könyvbarátok Társasága számára. Dovlcó István. Szlovenszkóban elismert legszebb i férli-feMrnemS mérték után j KALXSTEIN divatiizleiében UZHOROD, kapható.-Mg'.”!!!1 A császári család minden tagja nagy állatbarát volt. A császárnak hosszú ideje egy Iraann tievü kutya volt a kedvence. Mikór ez kimúlt, a császár nem vitt többé kutyát a szobájába, hanem megelégedett azzal, hogy két angol collieval járt sétálni, amelyeknek a parkban levő kis kutyakunyhót jelölték ki tartózkodási helyül. A császárnénak egy Hérát nsvii kis angol terrierje volt, amelyet én semmikép sem szenvedhettem, mert az volt a. szoká sa, hogy7 hirt elen-várat lan pattant elő valamelyik szék. vagy kerevet alól. Alekszej Nikolajevics trónörökösnek volt egy vizslája és egy nagy kandúrja: a kandúr, amelyet Yojejkm tébtírnJ>k ajándékozott neki, mindig az ó ágyában aludt. Tatjána Nikolajevnának egy Jimmv nevű kis bulldogot ajándékoztam, amelyet később Jekaterinburgban abban a házban, ahol őfelségéiket foglyul tartották, agyonütve találtak meg. Mily fávoliaknat tűnnek nekem azok az esztendők, amelyekben a nagy hercegnők szemem- látfára felnövekedtek és legközelebbi hozzátartozóikat a házasságkötés gondjaival kezdték fogtál- közt a tni! Küldföklre nem akartak menni, Oroszországban pedig nem akadtak arravaló kérők. A házasság gondolata kiskoruk ó‘a aggasztotta a nagy- hercegnőket, mert a házasság egyet jelentett a szülőföldről való elszakadással. Különösen Olga Nikolajevna nagyhercegnő nem akart hallani róla, ezt a kérdést nem. volt szabad előtte érinteni és minden külföldi kérővel szemben egyenesen ellenséges módon viselkedett őfelségéik egy ideig Dimitrij Pavlovié.? főherceget szemelték ki. akinek hajlandók lettek volna Tatjánát hitvesül adni. a nagyherceg azonban későbben teljesen e’szakadt a császári családtól és vad. kic'apongó életmódot kezdett. Ellenségeskedés a trónörökös miatt 1912 nyarán őfelségéik kéthónapos utazásra indultak. Ezalatt az idő alatt találkoztam először udvari tartózkodásom óta az öreg Mária Feodo- rovna császárnéval, aki meglátogatta gyermekeit. Ez nagyon ritkán történt meg. Mária Feodorovna császárné iránt mé'ységes tiszteletet érzek, ezért nehéz az ö személyéről írnom. Nekem az volt a benyomásom, hogy többi gyermekeit elébehelyezte a császárnak. Úrnőm — úgy hiszem — igen ellenszenves volt előtt®. A császári gyermekek iránt azonban rendkívül gyöngéd volt. ügy beszélték, ... ... az avyaesészámé eletette nagyon sajyw.Ua, hogy a. császárnak empe lányai születtek, későb azonban fájt neki, hogy erős, egészséges fiát, Micbail Alexandrovics nagyherceget a beteg trónörökös visszaszorította. Ami engem illet, az a nézetem, hegy a két császárné rossz viszonyának mind a keltőjük környezete volt az oka, A két udvar között érthetetlen, kölcsönös ellenségeskedés fául. Az anyacsászárné udvarában élőknek minden rossz volt. amit őfelségéik tettek, az anyacsászárné viszont nem tudta rávenni magát, hogy menyének, mint az uralkodó császár hitvesének engedje át az első helyet: fogadások, kocsizárofc és bálok alkalmával mindig ö volt az első, Állítaná? 17 FeodoTO'-na császárné csak a második helyen következett. Az anyacsászárné szerette a társaséletet és ez a császárnénak nem volt kedvére. A félreértések egész sorozata után az lett a helyzet, hogy kölcsönös érintkezésük teljesen hivatalos jellegűvé hidegedéit és ha őfelségéik „mother- dear"-nek nevezték is az öreg császárnét, viszonyuk ezzel nem javult. Az anyacárné almát hámoz unokájának Mindamellett azokon a napokon amelyeket, az anyacsászárné a szigeten töltött, minden egészen rendjén ment. Ha a tengerparton teniszeztünk, a császár ránkkiáltott, hogy legyünk ki magunkért, mert „Óét jön a mama...“ Fölpiilanioítunk és ott láttuk az öreg császárnét fehér ruhában, — udvartartásának néhány tagjával együtt közeledett felénk. Messziről fiatal leánynak látszott. Mikor odaért hozzánk, leült egy padra és nézte a játékunkat. A reggeli a „Sarkc?i!lag“-on volt, ebédre az öreg császárné hozzánk jött a „Sfandard“-ra. Este Mária, és Anasztázia nagyhercegnők egy rövid francia vígjátékot adtak elő. amelyen az öreg császárné szívből mulatott. Ebéd alatt többen észrevettük, hogy az anyacsászárné vonásai — mihelyt menyére pillantott — teljesen elváltoztak és mindnyájunk szivére ránehezedett az a tudat. a két császárnét a félreértések szaka- deka láthatóan örökre el fogja, vdhatsz- fani egymástól. Mikor esle, mint reudesen, elmentem a trónörökös szobája, előtt, láttam, hogy ar. Ö~eg császárné ott ül az ágva szélén és vidám beszélgetés közben almát hámoz neki. tí IZA“ „Mi itt egyetlen családi vagyunk .. /* Milyen pontosan emlékszem a holdfényes júniusi éjszakákra, amelyeken az őrködő torpedónaszádokról minden nesz tisztán, érihelően á1- ballalszott hozzánk! A levegő terhes volt a tengeri növények erős szagával, amelybe a császár cigarettájának illata vegyült. A fedélzeten ültünk és beszélgettünk. Ifjúságunkról, vagy az elmúlt nap benyomásairól. Ez a békesség, amely a körülöttünk levő erdőkön és az éjsötét tengeren nyugodott, amely a néhány kigyuló csillaggal ékes mennyboliról lebegett alá, elmosta a vágyakat szivünkből és hálás lélekkel ismertük meg Isten mindenhatóságát... É? az éjszaka el fog múlni, uj nap fog ránk köszönten!, tele örvendetes élményekkel, ismét együtt leszünk valamennyien, ~~ ugyanazok az emberek bizalmas együttlétben-- Úgy énem. hogy mi itt egyetlen nagy család vagyunk —- mondotta a császár. Az volt a benyomásom, hogy a tisztikarban is a legjobb, legnemesebb lelki emóciókat kellette a felségekkel való közvetlen érintkezés, családi életük idilliének mindennapos látványa. 1912 őszén a császári család Skerneviecébe, őfeiségeik lengyelországi birtokára utazott vadászaira. A Skerneviece körül e’teriilő erdőkben akkor még tanyáztak bölények. Később a háború fúriái kipusztitolták őket az erdőkkel együtt. A háború előtt Skerneviece kedvenc tartózkodó- helye volt a, császárnak. Jómagam visszatértem carszkoje-sxelói villámba, de csak rövid ideig maradhattam olt. A császárné azt sürgönyödé, Súlyt fektet a szépségére? Szép tiszta arcbőrre? Elhiszem, minden nőnek ez a kincse. Már az alaptermészete miatt is, mért Született Ön szeplőivel, májfolttal, zsíros, pórusos, mittesz©res, pattanásos arccal, kellemetlen hajszálakkal, ráncos pettyhütt arcbőrrel? Ha Szenved ezekkel a hibákkal, forduljon bizalommal az első bratislavai kozmetikai intézethez „IZA" Stefanik-u. IP.. II. em., hol garancia mellett a legrövidebb időn belül megszabadítják a kellemetlen archibáitól. Az intézet a legmodernebb eszközökkel van felszerelve, saját készitnvényii méregmentes szerei, melyek Párisban aranyéremmel és díszoklevéllel lettek kitüntetve. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intésemet, rendeljenek Iza rekord arcápoló szereket, pontos kioktatással. Mitesszer, pórus, pattanás ellen garnitúra ................................. Kcs 37.— Szeplő és májfolt ellen garnitúra . Kcs 37.— VÖrös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmaeszás ráncok karikád ellen Kcs 77.— Bőrujitó garnitúra 4 perc alatt lehámlasztja a bőrt s olyan lesz, mirt r.z üde gyrrm •' 'nyé . Kcs. 12°.— Hajtűlanitó garnitúra 1 perc. alatt leveszi a hajat, ennél jobb 20 év múlva sem ]esz ..............................Kcs 37.— Ke belápoló, fejlesztő garnitúra,. Kcs l?0.— Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít...................................Kcs 77.— Toilette garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs-ig Iza kozmetikai intézet Bratislava, Stefanikova 19., IJ. xx Rendelje meg a magyar gyermek irodalom kincsesházát, az „Ifjúsági könyviár" első kötetét 12 koronáért köpyvosztályunknál
