Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-26 / 145. (1479.) szám

i927 junius 26, vasárnap. k „Slovavtsiiá üraiina” lövői® - Kramár elképzelésében Kramár előadói iG3©?stés@ a közigazgatási reformról — Maggyarffaló kirohanással kezdi — Síogy lesz a szlovák hazafiság^ői cseh­szlovák patriotizmus Prága .junius 25. A képviselő ház tegnapi ülésén, amint már röviden jelentettük, ki osztották az alkotmányioeri bizottság jelenté sót a közigazgatási reformjavaslatról. A bi zottság előadója, Kramár Károly öt. nemzeti demokrata képviselő tizenkét nyomtatott ol­dalon fejti ki álláspontját a közigazgatás re­formjának szükségességéről. Kramár ezt a jelentését hétfőn a közigazgatási reform vi­tájának megkezdésekor fogja elmondani. Je­lentését kivonatosan és egyelőre minden kommentár nélkül közöljük. Magyarellenes onverture — A köztársaság egyik legnehezebb problémája — mondja Kramár, — amelyet meg kellett oldani, kétségtelenül a belső közigazgatás unifiikálása volt. A történelmi országokkal szemben, ahol magas szinvonalu és intenzív kulturális, gazdasági, politikai és önkormányzati élet volt Szlovenszkón és még inkább Ruszinszkóban, a magyarok szándéko­san alacsony kulturális és gazdasági fo­kon tartották a lakosságot. (?'!) az ipart mesterségesen állami szubvenciókkal tar­tották fenn és ezzel a speciális magyar önkormányzati rendszerrel a szlovák né­pet teljesen a mag var ősi tó zsentri kezé­be juttatták. azonkívül az aránylagosam alacsony adómeg­terhelés révén sikerült neki a közös monar­chia kiadásában magvar kvótáját alacsonyra leszorítaniuk és a lakosságot a szigorú osz­trák háborús rekvirálásoktól is megkímélték. Ehhez még tekintetbe kell venni a szlovákok­nál történt pszihológiai változást. A politikai­lag egyáltalán nem érett, népből egyszerre Testvérei* or"onagy*ra Jaííqrfldorf Szilézia Világhírű tem­plomi orgonák, nrospektslpok, villámot fujtatő- srarkezet. Kitűnő ajánló le­velek elsőrangú szaktekintélyek­től. 54 Íves tapasz­talat 1927-lg 2270 új orgonát sze.e'tOnk. tuner, Riaper-fóle orgo áján látszik. | uralkodó nemzet lett egv legszélsőbb de­mokráciával felépített, megalkotott államban. Győzött a csefe koalíció Kezdetben két ut állt előttünk: vagy megmaradunk az ui állam kereten belül a történelmi alakulatok mellett és megalakít­juk Szlovenszkó országát is, tehát, azt, amit a magvarok sohasem akartak és amit csalt ak­kor próbáltak megvalósítani, amikor számuk­ra már későn volt: csak ekkor beszéltek a „Slovenska Krajináról“, hogy magukhoz csá­bítsák a szlovákokat.' vagy pedig az egész köztársaságban a modern és demokratikus meerv ©rendszert vezessük be. A szlovákok át voltak hatva a turóc- szentmártoni deklaráció szellemétől és az országos kerethez hozzá nem szokott szlovákok a tartományi rendszert a cseh­szlovák egység kifejlődése szempontjá­ból akadálynak tekintették. így döntött, ezután a forradalmi nemzet­gyűlés többsége a megyerendszer mellett. Azonban a forradalmi törvénnyel nem lehe­tett. a népek leikéből kiölni a tradicionális hitet és szeretetet s a kormány belátta, hogy a mesvetör vényt nem lehet, végrehajtani. A megyerendszer a belső konstrukció gyengítésére vezethetne. A kormányjavaslat inégv ország instituá- lását ajánlja. Kramár megnyugtatja a szilé­ziaiakat. akik nemzetiségre való különbség nélkül tiltakoztak a Morvaországhoz való csatolás ellen, hogy ez tisztán adminisztratív okokból történik és Szilézia tradicionális jel­lege érintetlenül megmarad-e, hogy Morvaor­szág, Szilézia és Szlovenszkó körülbelül olyan nagyságúak, mint Csehország. Szlovenszkón a zsupák bevezetése nem vezetett. Szlovenszkó konszolidációjára, ha­nem ellenkezőleg, éppen folytonos elégedet­lenséget, okozott. A törvényjavaslat meghagyja a régi tör­ténelmi országokat s a szlovenszkói me­gyékből megalakítja Szlovenszkó orszá­gát 9 ezzel unifíkálja az állami belső közigazgatást. Egyesek a bizottsági tárgyalás folyamán azon aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy ez szeparatizmusra vezet, úgy ez a nézet nem áll fenn. Kramár meg van győződve arról, hogy a szlovák patriotizmus nem fog egyol­dalú követelésekre vezetni, hanem ellenke­zőleg belátlak a szlovákok, hogy csakis a köz­p- j.náromi ciános ^Reménytelen szerelem legény (34) A vendégek helyet foglaltak, mert ak­korára teritve volt az asztal. Hedvig-asszony éppen a kályha mellett állt s az ura nyak­kendőjét igazitgatta. Amint elhaladtam előt­tük, hallom, hogy a fiatalasszony kislányon meghatottsággal mondja: — Köszönöm, kedves uraim, hogy gon- dőlt rám ... Lóránt szerelmesen nézett az arcába n az asszony visszamosolygott ugyanúgy. Amire fölfigyeltünk volna az asztal mel­lől, a cigányok andalogva húztak egy lassú csárdást, Béni bácsi pedig a középen forgat­ta Lenke-mamát. Halk kellemmel, amit jól­esett látni. Béni bácsi zsebkendőt lobogtatott a jobbkezében s bizonyos taktusoknál dob­bantott. Akkor egyszerre Lóránt is karba- kapta a feleségét s cifrázni kezdett könnye­dén, mialatt kecsesen aprózott a fiatalasz- szony. Gyönyörködtünk bennük s a. végén tapsban osattant föl a társaság. Mivel én cso­dáltam meg a leglelkesebben, azzal bünhőd tem, hogy váratlanul csak hozzámlépett Hed- vig-asszony s megfenyegetett, ne próbáljak kosarat adni. Nem is adtam. Nagy lett aztán a hangulat, de mégis tartózkodóbb, mint Kányáéknál. Csak dél­fele kezdtek szállingózni a vendégek, miután Vaczulik arheológus szavamat vette, hogy legközelebb meglátogatom munkaközben társásáé keretén belül biztosiihat.iák és fej­leszthetik nemzetük szabadsását, ­A szlovákoknak elés: erejük lesz. hoj?y elfoglalhassák a szlovenszkói hivatalo­kat. a szlovák nyelv lesz Szlovenszkón az egyedüli hivatalos nyelv. Remélhető, hogy az ui közigazgatással megerősödik a gazdaság, javul a mezőgazda- sági termelés. A szükséges vasútvonalak ki- énitése. a vasúti tarifa rendezése, az útháló­zat kiépítése bizonyára elő fogják ezt segíte­ni. A gazdasági érdekek is azt kívánják, hogy Szlovenszkó ipara hozzásimul ion a történelmi országokéhoz. így fog azután a szlovák patriotizmusból kifejlődni a csehszlovák patriotizmus. Mi azt akarjuk, hogy Szlovenszkó erős legyen, mert. erre szüksége van a köztársaságnak. A kétféle politika Kramár ezután a politika fogalmával fog­lalkozik és hangsúlyozza, hogv a gazdasági iigvek tárgyalásánál sem le­het a politikát kizárni. azonban különbséget, kell tenni olyan politi­ka között, amelv tulajdonképpen ném felelős, mert hiszen konkrét, következmőnvekre úgy­sem vezethet, és különbséget, kell tenni a par­lamenti politika között. A javaslat világosan kívánja azt. hogv az országos képviselőtestü­letnek súlya legyen s éppen ezért vette föl a kormány a javaslatba a tagok egv harmadá­nak kinevezésére vonatkozó pontot is. Ebben egyesek a demokrácia ellen támadást látnak. Elfeledkeznek arról, miiven különbség van az országos képviselőtestület és a parla­ment, között. Az országos képviselőtestület nem törvényhozó testület és éppen ezért, az általános egyenlő választójogot csak ott kell érvényre juttatni, ahol az állam érdekéről van szó. ahol a polgároknak jogot kell biztosítani arra. hogy befolyást gyakorolhassanak az állam vezetésére. Az országos képviselőtestület speciális kulturális, humanitárius és forgalmi szükség- leitekről való gondoskodáson kívül mintegy tanácsadó testület, lesz komoly gazdasági és szociális kérdések megoldásánál. Az uj köz- igazgatási testületekben a javaslat semmiféle politikai diszkussziókat folytatnának, úgy a gedi meg, mint, amilyen például a kormány iránti bizalmi vagy bizalmatlansági szava­zat. Ha az országos képviselőtestületekben politiki diszkussziókat folytatnának, ugv a célt. amelyet a javaslat, kitűz, nem érnők el. A „modern*4 Prugelpatent Kramár ezután részletesein foglalkozik a Prügelpatenttel és rámutat arra. hogy az 1854. évi Prügelpatent a rendőri hatóságok­nak diszkrecionális jogot, adott, amellyel min­den politikai mozgalmat elnyomhattak és az abszolutisztikus kormányt védték. Kétségtelen, hogy az a hatalom, amelyet a törvény a politikai hatóságoknak ad, igen nagy és elasztikus. Azonban kü­lönbséget kell tennünk a mai közigazga­tási hivatalnok és a régi rendőri hivata- • lók között. (?) A ruszmszkói „provizórium** Az előadó végül rámutat, arra, hogv az uj közigazgatás Ruszinszkóban nem más. mint provizórium. melv , nem gondol egyáltalában preiúdikálni a végleges autonómiának, amelyet, az alkot­mány Ruszinszkó részére biztosit, Az alkotmány jogi bizottság nevében ja­vasolja tehát a közigazgatási reformjavaslat elfogadását, A felekezeti tanítók drágasági pótléka változatlan marad Prága, junius 25. A minisztertanács az iskolaügyi miniszter javaslatára elhatározta, hogy a szlovenszkói felekezeti iskolák lanitói- nak drágaság! pótlékait ez év végéig ugyan­olyan összegben fogja kifizettetni, mint eddig. ImUCUrRakq^ ^.RUMALIKeRy.uc.Sp£ eöMöRifiUM-esymoftGzíR.cl •ROZNAVA HF Mandarin . Cacao - DIÓ-Créme . Cherry Triple-Sec — Curacao — Karlsbadi keserű „késmárki kiállításon artny éremmel kitüntetve*' ,tA Nemzetközi Dtwakiállítáaon arany éremmel kitűntél (most épp a hegyek alatt ás) és akkor rész­letesebben is kifejti majd előttem, mi kész­teti rá, hogy turáni sírokon kívül ne legyen 'hajlandó más leletre rábukkanni. Béni bácsi akkor már elvonult valame­lyik díványra, Lenke-mama talán éppen az öregur cipőjét próbálta kitűzni, úgyis, mint vén lumpét. Én is álmos voltam s le akartaim dűlni keveset. Hárman maradtunk az ebéd­lőben: Hedvig-asszony, Lóránt és magam. Barátom átkarolta a feleségét: — Talán szép álmokat kivánna, kedves. A fiatalasszony ki akarta tessékelni: — Majd én is magával megyek. Leg­alább összerakom rendesen a ruháit, mert bizonyosan halomha-hányja valamennyit. Csak akkor eszmélt rá, hogy én is bent­vagyok. Láng kapott az arcába, az aranyvilá­gos haja tövéig. Égő zavarában alig tudta ki­mondani: — Kedves vendégünknek meg van vetve az ágya. S ügyetlenkedve ment a férje után. Késő-délután volt, ahogy összeverődtünk megint. Lóránt vagy öt perccel előbb ment ki, mert Bordás bácsi jött hozzá valami ügyben. Béni bácsi a széles díványon hevert s szu­nyókált. Az ablakon át látni lehetett Lenke- mamát, amint a kertipadon üldögélt s nagy elmer üléssel olvasott valami könyvét. Alig­hanem az Anyegin volt. A hegyek fölött fekete borulat gyüleke­zett. Itt-ott fény lobbant át a feketeségen. De nagyon messze lehetett még, mert hang­ja nem volt. Hedvig-asszony jóideje babrált a zongo­rán. Csak úgy ötletszerűen. Elővett egy-egy dalocskát s el is dúdolta. Aztán hallgattunk megint. Én a zongora mellett álltam. Névnap- utáni, ernyedt hangulatban voltam, arnikoi jóelőn ereszkednek meg az idegeink. Egyszer a zongora fölé hajolt Hedvig- asszony s mialatt játszott, nekihusultan dm dolgatott egy szivbemarkoló kis dalt: Viszik a menyasszony selyemágyát, Tetejébe tették a párnáját... Váratlanul leesett a feje s alig tudta szó- tagolni: A ládája szánig telistele, Csak a szive vágyik hazafele .. é Ahogy ideért, leborult a zongorára, a két karján. Megindultan néztem rá: — Mi baja, Hedvig-asszony? Rámemelte könnyes szemét: — Eszembe jutott, hogy amikor engemet vitt el Lóránt a szülei háztól, nem volt kire visszanéznem. Régen halott volt a.kisanyám. ... A hegyek felől zúgva jött a vihar í» itt-ott rengő dörgés húzott át a borúlátón, ügy látszik, Lenke-mama semmit sem vett észre a kertipadon, mert rendületlenül olva­sott tovább. * Azóta, hogy Hedvig-asszony édesanyjára gondolt a zongora előtt, egy hét is elmúlt ta­lán. Az anyjára, akit nem is ismert. Ez alatt az egy hét alatt megállás nélkül esett: szivetszomoritó, csöndeske eső volt. Béni bácsi olvasott rendszerint. Lenke-ma­mának azóta könyvnélkül mondtam el két szakaszt az Anyéginből, amiért leírhatatlan hálával nézett reám s a szomorkás áprilist ő ellenére is jókedvű maradt. Minden ebéd után felcsattantak a viták, amelyeket Béni bácsi rendezett s úgy három óra tájban az­zal vonult el egy kis szundításra: — Nos, legközelebb adandó alkalommal folytatjuk majd, kedves uramöcsém. Ez alatt a hét alatt utánamküldték a postámat is, amely közel két hónap óta gyűlt föl pesti lakásomon. Két egész napig a vála­szokat Írtam. Eszembejutott megint, hogy ideje lenne már hazafele készülődni, de Hedvig-asszony mintha csak megérezte vol­na, mit forralok magamban, mert olyankor szigorúan szólt rám: — Jó lenne már, ha asztalhoz ülne a kedves vendégünk s írna valamit. Nem jő tanácsadó a tétlenség. Az utolsó mondat célzás akart lenni, hogy egyelőre nem lehet szökni innét. Vagy egy héttel a zongora-jelenet után hárman üldögéltünk a szobában, mialatt oda­kint eső szitált még mindig. Lóránt, az asz- szony és magam. Ilyen időben jólesik össze­húzod ni és beszélgetni különös dolgokról. Anélkül, hogy bárki említette volna, Hedvig- asszony egyszerre csak felémforditotta hi­deg-szép tekintetét: — Maga talán nem is sejtette, miért voltam annyira elkeseredve akkor ... Férje, aki semmiről sem tudott, föl­figyelt a képes-folyóiratból. (Folytatjuk.) 2 SCTMIDTHAUER-RTTE fjjteeriiviz megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. K; phatA kis- és nagyllvrgbcii. Szétküldést hely: Ijiiniíafli kcscrüvlz í«ml«iTiHInlal Komilroin. Árjegyzék Ismételadóknak kívánatra bérmentve* % *

Next

/
Oldalképek
Tartalom