Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-24 / 143. (1477.) szám

A magyar Kepvi&etööáz letár­gyalta a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződést A Msimuafüsi reform mémMMem a piénnm elé kerül A nyári szffinefi ©8<St8 Eelárgyalják a Javaslat®* - SSéSffön kezdik a vitát — A mai üBés a réssvétleraség Jegyében ffolyt B© Budapest, junius 23. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A képviselő­ház mai ülésén harmadszori olvasásbaji is elfogadták a magyar-csehszlovák kereskedel­mi szerződés becikkelyezésére] szóló javas­latot. Majd vita nélkül megszavazták az Olaszországgal kötött egyenes adóügyi egyez­ményről, valamint a trianoni szerződés kö­vetkeztében beállott egyes gazdasági kérdé­sek módosításáról szóló törvényjavaslatokat s áttértek a szeszadó és ásványolajadó módo­sításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására, melynek során kisebb vita fejlődött. Brafianu eskütétele s manifesztoma Budapest, junius 23. Bratianu miniszter- elnök és az «j kabinet tegnap telt esküt a királynak. Ma délután minisztertanács volt, mely elfogadta az ország népéhez intézendő manifesztum szövegét. A kiirt választásokat nem napolják el. A kormány a következő hi­vatalos jelentést adta ki: Stirbey kormányá­nak azon missziója, hogy a különböző politi­kai pártok között kiengesztelődést és együtt­működést érjen el, hajótörést szenvedett. Másrészt a választási harc a kormány nem egységes álláspontja következtében olyan irányt vett, hogy az minden politikai szenve­dély és felforgató áramlat részére kedvező agitáció jellegét kezdte fölvenni. Spanyolország magának akarja a tengeri zónát Paris, junius 23. III. Alfonz spanyol ki­rály tegnap elutazott Madridból Párisba. Kí­séretében van De Miranda herceg nagy­kancellár, aki a spanyol követ részére egy jegyzéket visz. A jegyzék a párisi Tanger-kon- ferencia részére a spanyolok végső ajánlatait tartalmazza. Spanyolország hangsúlyozna, hogy csapatainak marokkói sikere kellő bizto­síték arra, hogy Spanyolország a tangeri nem­zetközi zónában is vállalhassa a rend fönn­tartását. — (Maisa publicista ólőadiása Milánóbaln Tirliia- Tum ellen. Milánóból jelenítik: A milánói Ciircolo Filologicoban tegnap délután előkelő közönség jelenlétében Magyarországból és a trianoni bé­keszerződés igazságtalanságairól tartott előadást Pier Natale Goria, a kitűnő olasz publicista, j Előadásában ismertette az ezer éves Magyaror- j szág történetét, a magyarságnak történelmi hiva- I tását, majd a trianoni csonkítás következményeit. A nagyszámú közönség Trianon említésénél „Abbasso Trianon"! (abeug Trianon!) kiáltással szakította meg többször az előadót. Prága, junius 23. A képviselőház elnök­sége a mai plenáris ülés előtt értekezletet tartott s elhatározta, hogy A plénum legközelebbi ülése pénteken délután károm órakor lesz, amikor is az alkotmányjogi bizottság beter­jeszti a közigazgatási javaslatról szóló jelen­tését. Szombaton nem lesz ülés, hanem csak hétfőn délután három órakor, amikor megkezdik a közigazgatási javaslat tár­gyalását. A képviselőház azután kedden délelőtt kilenc órakor ül öss^e. Szerdán az ünnep miatt nem lesz ülésezés, hanem csak újból csütörtökön s azután az egész héten s a következő héten is, hogy a közigazgatási javaslatot a nyári szünet előtt ij árgyáthassák. A közigazgatási javaslat vitájának beszéd'd> jére vonatkozólag csak holnap fog dönteni a Ház elnöksége a klubelnökökkel való tanács­kozás alapján. A hétfőn kezdődő közigazgatási vita min­den jel szerint nagyon heves lesz s a folyo­sókon elhangzott vélemények szerint hosszú tartamú is, amennyiben az égész ellenzék élesen állást akar fog­lalni a javaslat ellen. A mai plenáris ülés iránt csekély érdek­lődés mutatkozott. Alig néhány képviselő ült a teremben, amikor Malypetr elnök negyed négy órakor az ülést megnyitotta s a tárgy- sorozatot bejelentette. Nejecohleb-Maróba cseh agrárius előadó reflektált az erdővédelmi javaslat vitája alatt elhangzott beszédekre, majd a ház megsza­vazta első olvasásban a javaslatot. Ezután második olvasásban elfogadták az Ausztriával és Olaszországgal kötött biztosítási egyez­ményt, majd áttértek az 1925. évi zárszáma­dás tárgyalására, amelyet Hnidek cseh ag­rárius referált be. Az előadó jelentése után vita indult meg, amelyhez hat Szónok jelentkezett. Az ülés tart. A koalíció raakc’ós ®néd@$Ifásai a választójog magszükitésér© Az képvfsélStestSSIeti választások rendjéről szóló javaslat tárgyasa a képviseSőkáz elkofi«ány|ogi bizottságában — Kliens bávi egyto©8yb@i?i! való tartózkodást kell majd igazolni — Prága, junius 23. A képviselő ház alkot­mányjogi bizottsága tegnap késő délután kezdte meg az országos és járási képviselő- testületek választási rendjéről szóló javaslat részletes vitáját. A törvényjavaslat első pa- ragraifusa a koalíciós pártok módosítása után azt mondja, hogy az országos képviselőtestület tagjait a csehszlovák köztársaság minden polgára választhatja nemre való tekintet nélkül, aki a választási névjegyzék összeállítá­sának napján a 24. életévét betöltötte s valamelyik községben a választási név­jegyzék összeállítása előtt legalább há­rom hónap óta állandó lakhellyel bir és bizonyítani tudja, hogy ugyanezen or­szágrész valamely más községében leg­alább további kilenc hónapig tartózko­dott, továbbá ha ezen törvény kimondot­tan ki nem zárja a választásban való részvételtől s ha nem tartozik azon sze­mélyek közé, akikre a véderő tagjai vá­lasztójogának megvonásáról szóló 1927 április 8-án kelt 56. számú törvény vo­natkozik. A katonai szolgálat, a hadi szolgálat és a fogságban eltöltött idő nem szakítja meg a lakhelyen való tar­tózkodás tartamát. A községben való tartózkodásról a község ■elöljárója állít ki az érdekéit kívánságára igazolványt. Meissner szociáldemokrata állást foglal e paragrafus ellen és különösen azt kifogásolja, hogy a kilenc hónapi egy-helyen való tartózkodást is okmánnyal kell igazolni. Ezzel a válasz­tók nagy tömegét kizárják a választá­sokból. Ugyanilyen értelemben beszélt Patejdl és Gáti. ^Komáromi ciános ^Reménytelen szerelem legény <32) Szép volt! Egy kis levegőre szerettem volna ki­menni s kalapom után indultam az előszobá­ba, amikor pohár borral utamat állta Kánya: — Remélem, nem veszed fraternizálás- nák, ha azt mondom: szervusz? — Szervusz, pályatárs, — és koccintot­tam vele. Kánya csuklóit egyet, szemöldöke és ba­jusza szinte szúrt, mint a seprű s a szerne- álilásából láttam rögtön, hogy fontos közölni­valója lesz a számomra. Szólt is: — Gyere csak, mert mondani akarok neked valamit! Előrement, a harmadik szobáig. Ott le­ült a legcsöndesebb sarokban s hellyel kí­nált meg engemet is. Akkor így kezdte: — Mondd meg, de abszolút őszintén, mit szólsz mai helyzetemhez? — Irigyellek ... Eltűnődve nézett maga elé, csavart ket­tőt a bajuszán, majd föltekintett: — Egy vallomással tartozom neked, mert le szakmabeli vagy s nem szeretném, ha utólag valami dehonesztálót hallván féllfüllel a múltamból, abba a tévhitbe esnél, hogy ta­kargatni valóm van. Véleményedre súlyt he­lyezek ugyanis. Mint tapasztalhattad, idehaza tisztelettel és barátsággal halmoznak el. Ez­zel szemben a fővárosi sajtó egyes tagjai sze­retnek humorizálni viselt-dolgaim felett, hogy álhirlapiró voltam... Mivel a szivarja elaludt, újból rágyújtott s szippantott néhányat': — Egy ilyen állítás jogosságáról sző sem lehet természetesen, legfeljebb arról beszél­hetünk, hogy a legd'üihosebb marakodás elle­nére sem tudtam valami pozíciót kaparni magam alá. Pedig olyan dulakodást vittem végbe nem-egyszer, hogy ahhoz képest szu- nyogzümmögés volt csak a Nibelungok pajzs­döngető acsarkodása. Ezt szükségesnek tar­tottam előrebocsátani azért, hogy lásd: enge­met a legkisebb felelősség sem terhel azért, ha a sorscsapások következtében arra kellett fanyalodnom, hogy tagja legyek a Kassai Olvasókörnek... — Mi az? — kérdeztem kíváncsian. Kánya fölényesen mosolygott: — Látszik, hogy nem igen jártál föl az írók Klubjába, legalább is nem éjnek évad­ján, mikor a zsugázás folyik. Abban a ször­nyű kataklizmában, mikor a nagy tőzsdei .krah következett el, egy vasunk se volt ne­künk, a belletrisztika és a sajtó szegénylegé­nyeinek. Abban az időben támadt az az ötlete egyik társunknak, aki valóságos ordasnak számított a facér fiuk rendjében, hogy az el­veszett trianoni városok emlékezetének fen- tartása okából csoportokba kellene tömörül­nünk s minden csoport egy-egy város után nevezné el magát. így alakult ki rövidesen egy-egy olvasókör Pozsony, Kassa, Nagyvá­rad, Kolozsvár, Brassó, Arad s még egy se­reg város nevét tűzvén ki zászlajára ... Kezdtem nem érteni a dolgot: — S miben merült ki az egyes olvasó­körök tevékenysége? Mit olvastak? — Pénzt — som oly goit kissé zavartan Kánya. — Ezek az olvasókörök ugyanis ön- fentartási ösztönből alakultak meg, azzal a céllal, hogy egy-egy ilyen kör tagjai olvassák majd meg, illetve számolják össze azt az ösz- ,szeget, mellyel a nagypénzü játékosok tök­részegre nyerték magukat. Az újságírói ál- lástalanság amaz apokaliptikus napjaiban tuniillik, amikor tombolt a pénztelenség, gi­gászi aránya kártyaütközetek dúltak az írók Klubjában minden éjszaka. Azok, akiit vesz­tettek; még as& alsó-fehérneműt is otthagy ták2 akikre ellenben mosolygott a szerencse, any- nyi dukátot halmoztak föl, hogy délig sem lettek volna készen az összeszámolással. De kéznél voltunk mi, az olvasókörök tagjai! A Kassai Olvasó-Egylet spéciéül az Északkelet­ről elszármazott nyerők érdekeit igyekezett előmozdítani s kopkákba osztva ki a nyere­séget, cikázó tempóban kezdtünk hozzá a szá­moláshoz. Ha készen lettünk, minket illetett meg a végösszeg tiz százaléka. Ezen aztán testvériesen megosztoztunk s igy mindenki részére jutott néhány maravédi. Megéltünk. Nem mondom, hogy nagylábon, de mint kis- exiisztenciák kijöttünk ... — Érdekes lehetett — jegyeztem meg komolykodva. Kánya sodorintott egyet a bajuszán s szippantott egyet a szivaron: — így ment ez egy darabig, idővel azon­ban ezen a téren is tultengés és ezáltal bizo- nyostfoku elfajulás volt észlelhető. Azok jele­sül, akik kimaradtak az első olvasó-egyletek­ből, külön tömörültek s miután már le volt foglalva Észak, Kelet és Dél minden vala­mirevaló nevezetessége, ezek az elszánt fic­kók a körön belül kezdtek cirkálni s zászla­jukra írták Dévaványa, Kunmadaras meg Abaujszántó címerét. így természetesen ke­vesebb szeszterciusz jutott hozam gyanánt egy-egy kör tagjaira, hiszen többfelé kellett osztozkodni. Mindazáltal még igy is lehetett huzni az életet. De jöttek, egyre jöttek a klubba az újabb állástalan legények segéd­csapatai s miután a néhai Magyar Szent Ko­rona országainak törzsén belül minden le volt már tarolva, e keserű fickók minden szemérem és nemzetközi jog ellenére rá­vetették magukat Horvát-, Szlavón- és Dal- mátországok területére s mint a gomba, úgy bújtak ki egymásután a Sziszeid, Ogulini és Carlopágói Céhek. Itt kezdődött a roppanás. Minek nyújtsam? Három hét múlva egy obulus sem jutott reánk; per koponyám. 1927 junius 24, péntek. Böbék dr. osztályfőnök rámutat arra, hogy egy 21 éves állampolgárnak még nin­csenek meg a kellő tapasztalatai arra nézve, hogy egy járásban szükség van-e kórház vagy híd építésére. Elismeri, hogy a válasz­tási névjegyzék komplikált lesz s gondolkoz­ni kell majd azon, hogy miképpen lehet majd ezt egyszerűsíteni. Cserny miniszter megmagyarázza, hogy a szezonmunkás, aki állandó tartózkodási he­lyétől hat hónapi munkára* távozott, továbbra is a régi tartózkodási helyén bir szavazati joggal. A paragrafust a koalíció módosításaival elfogadta a többség. A 2. és 3. §-t vita nélkül fogadták el, a 4. §-nál törölték a második szakaszt, amely a katonák választójogára vonatkozott. Az 5. § módosított szövege a következő: Az országos képviselőtestület tagjaiul mindazok a csehszlovák állampolgárok választhatók nemre való tekintet nélkül, akik a választás napján betöltötték har­mincadik életévüket, az illető ország­részben legalább két éve laknak a vá­lasztás kiírásáig, az aktiv választói jog­tól nincsenek megfosztva és nem tartoz­nak azok közé, akik a 6. § alapján nem lehetnek az országos képviselőtestület tagjai, vagy akikre a katonák választó­jogának megszüntetéséről szóló törvény vonatkozik. Ezután kisebb viták mellett elfogadták a 6—30. §§-at és a vitát mára halasztották. Elfogadták a javaslatot Prága., junius 23. Az alkotmányjogi bizottság ma délelőtt folytatta a választási rend reform­járól szóló javaslat vitáját s azt be is fejezte. Élénkebb vitára adott okot a javaslat 31. §-a, amely a választások idejére alkoholtilalmat ir elő. Kramár előadó a javaslat eredeti szövegét úgy kívánja módosítani, hogy alkoholtilalom rendeltessék el a választás előtt való nap éjfélé­től a választás befejezése után eltelt két óráig. Hrusovszky, Benes (szociáldemokrata), Hacken, Pateidl, Meissner, Hackenberg és Kaibl képvi­selők a módosítás ellen szólalnak fel. Végül Kra­már előadó a 31. § szövegezését úgy ajánlja, hogy az alkoholtilalom a választás előtti délután 2 órájától a szavazatok összeszámlálása után két óra elmúltáig tartson.. A többség ezt a módosí­tást elfogadja. Változatlanul elfogadják a 32.—36. §§-okat. A 37. §-nál az előadó magáévá teszi Meissner indítványát, hogy a szavazásnál csak olyan urnákat lehessen használni, amelyek la­kattal elzárhatók. A 71. §-nál az okresny nácelnik szó helyett okresny hejtman kifejezést veszik be. A többi paragrafusokat lényegtelen módosí­tásokkal fogadják el s ezzel elfogadták az egész javaslatot. A javaslat plénum előtti előadójául Kramár dr. nemzeti demokrata párti képviselőt választották tneg. xx Szebb és olcsóbb ajándékot nem vehet gyer­mekének, mint a Tapsifüles nyuszika. ■a—bbbm—mát——iiimiiiihim«mmu» Bizonyos részvéttel hallgattam a ször­nyű bomlás részleteit, melyhez hasonlatos csak Attila birodalmának széthullása lehe­tett. Kánya kortyantott a pohárból, majd fáj- da Ima sa n legyint e tt: — Amikor láttam, hogy minden vizet elszivattyuztunk egymás alól, heroikus el­határozással valami állás után vetettem ma­gamat. A sajtóban nemcsak minden asztal, de még a köpőcsészék helye is bezect volt s igy viharos örömmel fogadtam egy közvetítő ajánlatot, hogy „lehúzó" legyek az egyik litográfiái irodában. Tudniillik a vegytintá­val teleirt lapokat nekem kellett lehúznom a tepsi-kocsonyáról. Hát húztam, az isten­fáját! De az iroda is pankrót lett a második hónapban s igy nem maradt egyéb számítá­som, mint egy akácfa-ág meg egy kötél. Isten különös sugallatából ekkor eszméltem rá rég-elfelejtett nagybátyámra s miután fan­tasztikus erőfeszítés után sikerült összetobo­roznom a harmadosztályú útiköltséget, egy héten belül már ittvoltam. Nem nyújtom a dolgot... Ujjongó szívességgel fogadtak, a nagybátyám elhalálozott azóta, de itt van a két húgom, akik a világért sem eresztené­nek. Igaz, hogy nem is megyek. Ezekután csak arra lennék kiváncsi, találsz-e valami dehonesztálót a múltamban, tekintettel arra, hogj közbecsülésnek örvendek e vidéken? Tudniillik komolyan súlyt helyezek a véle­ményedre ... — A legokosabb volt, amit tehettél, tisz­telt barátom! Kánya megelégedetten fújt egyet a szi­varon: — Nem is lenne semmi panaszom, csak a spanyolországi kapcsolatok elhanyagolása zaklat föl nem-egyszer ... E pillanatban élénk zsivaj vert át a har­madik szobából. Máduró kiabált és fújt ot- 1 an, magából-kikelve. •* (Folytatjuk.) 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom