Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-24 / 143. (1477.) szám
Mal 8zámunlí iöBBESfi 22 oldal ^ VL óvf. 1^. (1477) szóm « Pétitek - 1927 junius 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes asztam ára 1*2© Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai RCipilcípiCL Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACB GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prágaiig Panskául 12/IH.—Telefon: 30311. —- Sürgönyeim: Hírlap, Praha Az egyházi birtokok ügye Irta: Frtancáscy Lajos dr. szenátor A kormány kezében l evő egyházi b i r t okokról az utóbbi időben káiSőfliíéLe bitek jelenteik meg a lapokban. Mirnt már annyiszor, úgy mosl is aá újságok arról irbaík, hogy a Viaitiikán és a oseh- sziloviáfc kormány között folyó tárgya fás ok során a két fél körött aiz egyházi birtokokra nézve már meg van a megegyezés és ennék értelmében a kormány a kezelése atoitit levő birtokokat átadja a osloye'iisjfcőá püspöki kamuik, illetőleg a püspöki kaa’ megbízó t Íjainak. A lapok már meg is neW-ztiék a püspöki kar miegbiaobtíjádl. akik hivatva lennének a birtoko- kat átvenni. Az állítólagos biaortitiság csupa szlovák néppárti, emberből állott, amin a magyar újságok megütközteik és helyesen jegyesük meg, hogy itt nem szlovák néppárti vagyonnak, hanem .egyházi vagyonnak az átvétele és kezeléséről van szó, aa erre feljogosított bizottságot nem szabad sem nemzetiségi, sem pártpolitikai szempont szerint klváílogaíni és c'eszeállitiaim. Alighogy megjelent az említett hir a sajtóban. aj csehszlavák sajtóiroda demenHálta azt a következő • Itozleníónhyet: „Eg\Tes topóikban. az utóbbi időben hímek jelenlek meg, hogy a szlovén szikéd egyházi bírt öko-! kait, melyeiket eddig a Pozsonyban székelő likvidáló bizottság kezelt., egyházi bizötiteág veszi át. Ezek a hírek nem felein ette meg a v 'a 1 ó - s á gn a k, menti valójában arról var szó, hogy a szlovák püspöki kollégium, illetőleg annak meghatalmazottját, Mfc'éhtlék az iskólaiigyi mántisztó- riuimot, hogy az egyház hegy bizalmi férfiiát vonja bele azokba á munkálatokba, melyek a likvidáló bizottság tevékenységének revíziójára és az áltatta kezelt vagyon leltározására vonatkoznak.** Jellemző, hogy a Sajtóiroda sürgősnek találta a cáfolat közzétételiéit. Ennek öka abban a félelemben rejlik, mely a likvidáló bizottságot megszállja, valahányszor arról van sző, hogy az általa kezelt vagyont át kell adnia a jogos vagyonkezelőnek és a vagyonról el kell számolnia. Az átadás talán nrág csak menne valahogy, de már az e 1 s z á m o- l ás nagyon kemény di ó, ami már abból is ki 'iátok. hogy a bizottság három év óta likvidál, de az illetéttcies tényezőknek a vagyon felhasználásáról. a mM napig sem számolt eh Nem tud juk, hogy minő ökok akadályozzák ezt, az azonban bizonyos, hogy az elszámolás nehézségekbe ütközik. És most is, hosszas sürgetés után a. kormány a püspöki karnjak csak azt az engedményt tette, hogy megbízót tjad által revideál ta tj a a bizottság tevékenységét és a vagyon Miározását. Elszámolásra nem kötelez!© a kormány a likvidáló bizottságot. A kiküldött megbízottak csak csendes szemlélői lehetnek annak, amit nekik a bizottság megmutat. Bármily nagy sggodattomnral töttthet is ed minket a jogi államul lefoglalt egyházi bírt1 okokon folyó gazdálkodás!, az a körülmény, hogy az Apostoli Szentszék és a csehszlovák kormány, között a megegyezés ezen birtokokra nézve még mindig ciern jött létre, megehcfcitii kezdettől fogva táplált remién yün-ket, a® iránt, hogy a megegyezés, ha létrejön, meg fog felelni az egyházjog szabállyal - nak. Máskép nem is tudjuk elképzelni a dolgot, mert az Apostoli Szentszéket a legesekéiyebb dk sem kényszeríti arra, hogy kivételit hegyen az egyMzjogi' szabályok állói. Nem is tudjuk magunknak a megegyezés tényleg íenforgó nehézségeit megmagyarázni, mint éppen abból a feltevédből, hogy a Szentszék a kérd,és megoldásánál szorosan ragaszkodik a kánonok előírásaihoz. Csak ez lehet az aiz ütköző pont, melyet eddig nem siker üli kiküszöbölni, mert a csehszlovák kormánynak nem egy, hanem sok okból érdeke az, hogy a kérdésnek kánon jogszerű megoldását ellenezze, vagy legalább hátráltassa. Egyházjogi szempontból az ügy teljesen világos, ha 'talán keresztüívitele nem is könnyű. A lefoglal t egyházi birtokokat vissza kell adni,jogos ba szónál vezőiknek. Az egyházmegyéi birtokolc, miinek az érsekségi, püspökség!}, káptalani, szemn- ráriumi javak, visszaadandók azon egyházmegyék főpásztora inak éw káptalanjainak, m'elyekhez e javak jogszerűen tartoznak, a szerzetesi birtokok az illető rendnek, a válütás- ’éB tanulmányi alap birtokai annak az egyházi testületnek, vagy funkcióaramberliii as esti éretten Prasá&a érteiéit Becs, .jnrtiiiiis 23. A kedvezőtlen időjárás délutánig elmúlt, úgy hogy Chamberíin és Levine délután 16 óra 30 perckor föl szállhatott. A repülök több más repülőgép társaságában Prága felé vették útjukat. Prága, junius 23. Délután öt óra tájban a városban elterjedt az a hir, hogy Cham- herlin útban van Prága felé. A lelohadt érdeklődést a váratlan és meglepő hir ismét fölélesztette. Az autók százával rohantak Gbel fölé. A Vencel-téri Sroubek-szálló előtt, ahol a repülők lakni fognak, óriási embertömeg várakozik. Gb élről négy repülőgép indult Chamberíin elé. Hat órakor az izgalom tetőpontra hágott, mert a Columbia min den pillanatban megérkezhet. Prága, junius 23. A cseh. távirati iroda jelenti: Chamberíin és Levine ma este 6 óra Í5 perekor Cbelbe érkeze;*. A Miss Columbia egyedül jött Prága fölé. két kört irt le a város fölött, majd déli irányban a repülőtér felé távozott. Ohamberlint alig várta néhány száz ember Gbelben. A város sem mutatott különleges előkészületet. A lakosság! észre sem vette Chamberíin gépét, mert az elterjedt hírek szerint több gén társaságában várták. A rövid fogadtatás után Chamberíin és Levine a feldíszített autón a városba hajtottak. Negyednyolc óra körül érkeztek a Vencel-férre. Félnyolc .körül az amerikai követségen fogadták a. két repülőt. A fogadtatás részleteit holnapi számunkban közöljük. Stresemann a birodalmi gyűlés mai ülésén >"* váBa»2«»5 Poincarénak Nyygodf, józan hang — Beismeri, hogy a locarnóS politika kritikus helyseibe került — Megrendült a német külügyminiszter állása — Anglia aggodalma — Berlin, junius 23. A birodalmi gyűlés ma délután bárom órakor kezdte meg nagy külpolitikai vitáját, amelynek szenzációját Stresemann birodalmi külügyminiszter beszéde alkotja. Stresemann elsősorban Poin- caré lunevillei gyűlölködő beszédére válaszol. Köztudomású, hogy a francia külügyminiszter nyilatkozata Németországban óriási felháborodást keltett, a külföld pedig a Jocarnói politika szántszándékos megtorpedózását látja benne. Angol, olasz, sőt német lapok nyíltan a két éves német-francia barátság végéről beszélnek és ugv tudják, hogy a közeli napokban Stresemann bejelenti az eddigi politikának megváltozását. Más források szerint a genfi eredménytelenség és a lunevillei beszéd végérvényesen aláásták Stresemann dr. pozícióját. A német nemzeti párt hallani sem akar az eddigi irány követéséről s mivel Stresemann maga is deza- vuáltnak látja tevékenységét, úgy fog cselekedni, mint néhány hónappal ezelőtt — az olasz orientáció csődjekor — Nincsics jugoszláv külügyminiszter cselekedett: az eseményekből levonja a konzekvenciát és lemond. Stresemann azokra a/ interpellációkra felel, amelyeket a német nemzeti párt adott le. Beszédében nemcsak a német-francia kérdések, hanem a többi európai problémák páriáiénak, akit a Szentszék ezen jiatvtaik áttettelMre fletthlatalmiaz. Közlődomásu, hogy a világháború után keletkezeti uj politikai határok a régö Magyarország területén levő egyházmegyék határait iis kettészakították cs ezen kettészaMlás következtében nem ceafk plébániák, lelkósaségiek ezakittaittlalk el régi egyházmegyéi törzsüktől, hantom aa egyházi birtokok is szétdiariaboltatitak, egyik neszük Magyarországon maradt;, másik részük az utódállamok határai! közé került. Az egyházmegyék haitá- raij.niak uj rendezésénél lelkerülliheliet'len lesz az -egyházi birtokok uj felosztása. Ez tárgyalásokat tesz szitteégessé, meg pedig niem csak a Szentszék és a konmiány között, hanem elsősorban a Szentszék és a lefoglalt birtokok, azon haszonélvezői kitóöltf, akllktiől a kor imán y az áltállá kézéit birtokokat jogtalanul ©Ívelte. is szóba kerülnek. A külügyminiszter nem polemizál Poincaréval, hogy a fölösleges vitával ne súlyosbítsa az amugyis veszedelmes helyzetet. A német nemzetiek konzervatív szárnya ugyan energiát követel, de az ügyes külügyminiszter ki tudott térni e követelések elől. Stresemann beszéde nem hoz tehát meglepetést. Egyszerűen csak azt a német álláspontot vázolja és összegezi, amelyről Európa már amugyis tájékozva van. Fölszólítja a locamái hatalmakat, hogy járuljanak hozzá a krízis leküzdéséhez. Annyit Strese- mann sem tagad, hogy a locarnói politika komoly nehézségek előtt áll. A beszéd to vábbi része utal az angol külügyminiszter parlamenti beszédére, amelyben Chamberlain a rajnai kiürítés kérdésével foglalkozott, még pedig igen németbarát hangon. Chamberlain beszédét Stresemann akaratlanul ifi kijátsza Poinearé ellen. A keleti erődök, a porosz háborús törvény, a rendőrség és a kaszárnyák problémája mind olyan másodrendű nehézség, melyet könnyű kiküszöbölni. A külügyminiszter ezután a többi külpolitikai eseményre mutat rá és hangsúlyozza, hogy a német birodalom mindenképpen megőrzi semlegességét és nyugalmát. Németország változatlanul követi keleten azt a politikát, amelyet évekkel ezelőtt kezdett meg. Stresemann beszédének alapelveit a Ez a kérdés rendezésének egyházjogi útja és módja. Ezen az utón haladva, nem érheti sérelem a bátntekoik jogos haszonélvezőit és nem szenvedhetnek Mirt, Vagy hát irányt azok az érdekek és igényeik sem, melyek a. régi egyházmegyék elszakított részeiben kielégitésne várnak. Hogy mennyire tisztén a Szenfeaélk a törvényes haszonélvezőik jogait, annak kéltség tótén bi- zonyi'tiéka az is, hogy midőn Csenioeh János dr. bíbora ok, hercegprímás megindította ismeretes biirtokperét a csehszlovák állam ellen, a Szentszék a herceigipriimiáKnattí ezt. a lépését jóváhagyólag tudomásul, vette. Mlás kérdés az. vájjon sikerül-e* a kormány .kezében levő egyházi birtokokat a birtokreform attól kivonni, sikerül-e fel oszlat.Vsukat ni'Sga'kladá- lyozni1? Ilin o pontra nézve a Saeniszék «o kor- mártnyal meg írem egyezik, akkor e birtokok jogkormány hagyta jóvá, úgy hogy meglepetésről szó sem lehet. Stresemann a vita folyamán valószínűleg többször szót emel és igyekszik megcáfolni az ellenzék állításait. Pénteken a birodalmi gyűlés befejezi a külpolitikai vitát A szavazás szintén holnap lesz. Választarai kell Briand mosolya és Poinearé nagyképűsége kozott Paris, junius 23. Párisi politikai köbökben nem becsülik le azokat a nehézségeket, amelyeket Poinearé lunevillei beszéde okozott. A francia kamara mindaddig nem kezdi meg külpolitikai vitáját, amíg Stresemann el nem mondja Berlinben nagy beszédét. Minden ettől a beszédtől függ, illetve attól a választól, amelyet Poinearé Str esem annak ad. Francia politikai körök a lehető legnagyobb érdeklődéssel várják a Berlinből érkezett híreket. Annyi kétségtelen, hogy a jobboldali lapok belátják Poinearé tévedését és bevallják, hogy a miniszterelnök túllőtt a célon. Ennek következtében igyekeznek letompita- ni a lunevillei beszéd élét. Viszont más véleményen vannak a radikálisok és a szocialisták. Léon Blum a Populaire mai számában nyíltan a béke megrontójának nevezi Poin- cárét. A francia miniszterelnök ugv áll A világ közvéleménye előtt, mint az erőszak embere, a. Ruhr-megszállás hőse, a bizalmat- lankodó németellenes politikus. Már Poin- cáré hatalomrakeriilésekor nehéz volt azt hinni, hogy ez az ember folytatni fogja Her- riot és Briand útját. Működése óriási egye- netlenkedéseket teremtett a kormányban. Most végre tiszta képet kell kapni, vájjon egységes-e a kormány a külpolitikában. Választani kell Briand mosolya és Poinearé nagyszájusága között. London félti Sfresemerarat London, junius 23. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa szerint angol illetékes körök a legnagyobb aggodalommal ügyelik a lunevillei beszéd következményeit. Poinearé dezavuálása következtében Strese- mann állása megrendült s ha a szívós német külügyminiszter túl is éli ezt a krízist, presztízse okvetlenül csorbát szenved. Az eredménytelen genfi napokat a német nemzeti párt sohasem fogja megbocsátani. Németországban senki sem bízik már Locarnóban. Poinearé beszédének egyedül az az előnye, hogy őszinte és leplezetlen. A kontinens ismét nehéz napok előtt áll. A harcképtelen Briand Paris, junius 23. Briand egészségi állapota javult. Orvosai szerint a külügyminiszter egy-két nap múlva elhagyhatja az ágyat. Briand fölépülése után hosszabb szabadságra megy, amely alatt nem fog politikai ügyekkel foglalkozni. szerű haszonélvezetének tárgyéban aligha történik változás, mert sóikkal előnyösebb az egyházra nézve, Ina e birtokok haszonélvezői külföldi áliláni- pott górok. akik a békeszerződések ér leim ében. h a neon is kadályozhlaiják meg a parcellázást, mégis elérhetik azt, hogy az állam a teljes forgalmi árira/! kárpótolja őket a felosztott birtokokért. A lápok különfiéüe hitei a szlovenszkói egyházi biirtofkok jövendő reude'ltetésérőtt, minő például az, hogy e birtokok jövedelme a vissaa- ladandö katolikus középiskolák fen tart ásóra fog tíarditttatml, nem étdiemeln'ék hitelt. Miiből fedez- itietuéuiek alkikor az egijtlvázmegyéik lelk’ipásztorko- dási safüktegfteitei ? Niuos is semmi okunk kótoóg- 'bé\”onni, hogy az illetékes tényezők jogszerűen lógnak dönteni a niagyfontoaságu kérdésben, azért nyugodnám várhatjuk a fejtemóay.eket.
