Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-23 / 142. (1476.) szám

6 Bsrzeviczy Albert bírálata a népszövetségről a magyar felsőháziján Budapest, junius 22. Budapesti szer­kesztős égünk jelenti telefonon: A felsőház mai ülésén folytatták a költségvetési vitát, amelyhez Berzeviczy Albert szólalt ma hozzá. Berzeviczy beszédében összehasonlítást tett a mai és a régi állapotok között.. Védte a régi intézményeket. A numerus clausust nem találja helyesnek. Majd a kormány politikájáról szólva megálla­pítja, hogy Bethlen érdemei nagyok, mert romhal­mazból építette fel az országot. Az elért eredmények pénzügyi és külügyi té­ren eísmerésméltóan nagyok, de nagyok a to­vábbi feladatok is. Ausztriától megszabadul­tunk ugyan, de most függésbe kerültünk a kis antanttal Szem­ben, amely lépten-nyorncm beleszól ügyeinkbe. Sajtó és gyülekezési szabadságot kíván. A külpolitikában legszerencsésebbnek tartja az Olaszországgal kötött szerződést, amelyet már régen sürgetett. Genfiren legutóbb a jogot és igazságot csúfolták meg- ezért nem kívánhat­ják tőlünk, hogy iskoláinkban tanítsuk a nép­szövetség fontosságát. A népszövetség eddigi működése nem egyéb, mint a győztes államok érdekei­nek képviselete. Vissza kell utasítani azt az ajánlatot, hogy a román birtokperek ügyében egyezkedést kezdjünk Romániával. Ha szeptemberben nem teszik jóvá a most elkövetett hibát, a népszövetség tekintélyének utolsó foszlánya is megsemmisül. Kilépni azonban a népszövetség bői nem tartaná célszerűnek? mert ez semmi- esetre sem használna Magyarország érdekei­nek­Bernáth Géza a bírák, Papp József ör. az ügyvedek nehéz helyzetével foglalkozik beszé­dében, Révész István a néptaniíás és tanyai tanítás kiszélesbitését sürgeti. Valamennyien elfogadjál- a iavaslatot. Apponvi a kilépés ellen ,-uoert gróf, aki hosszabb idő óta vidéki birtokán tartókodott, ma visszaér­kezett Budapestre, hogy résztvegyen Lukách György képviselőnek a genfi népszövetségi ta­nács ismeretes döntése ügyében benyújtott in­terpellációja tárgyalásán. Apponyi nézete Sze­rint bármennyire fájdalmasan érintette is őt a népszövetség eljárása, mégsem tartaná he­lyesnek a népszövetségből való kilépést. Ő bízik abban, hogy szeptemberben mégis meg­történik a birókiküldés és a döntés Magyar- országra nézve csak kedvező lehet. Gachint felszólították, hogy kezdje meg börtönbüntetését Párás, junius 22. öawhán francra kommunista képviselőt a> hadsereg feilláziitása miiiaittt híath’óWapi {egyházra iiféltlélk és mivel ez a büntetés a reví­ziós javaslat elvetése után jogerős lett, az álMiaim- üigyiészSlég felszóOi'to't't'a Gadhlint. hogy táizennégy na­pon betel jelen tkezKék a büntetés kitöltésére. A franciát parlament nem biztosit immunííéet elitéit tagjai számára, legfeljebb azt. kérheti, hogy a bün­tetés megkezdését későbbire balasszák. Cadbin ese­tében azonban ez aligha fog bekövetkezni. Lelőtte barátját, mert nem fogadta el a békejobbot Aussig. junius 22. Tegnap este az Aussig | melletti Karwitzban sorra iárt,a a vendéglő­ket. három kulmi fiatalember, Braun pénz­ügyőri asszisztens, Wauschina magánhivatal- nok és egv vasúti tisztviselő. Az earvik ven­déglőben a fiatalemberek valami csekélység fölött összevesztek, miközben Wauschina vé­letlenül leöntötte Braunt, eerv korsó sörrel. Wauschina később elhagyta a helyiséget és nemsokára a másik kettő is eltávozott,. A kulmi vár közelében találkoztak Wauschiná- val. aki békeiobbot. nyújtott Braunnak. Ez azonban nem fogadta el a feléje nyújtott ke­zet. mire Wauschina előrántotta revolverét és többször Braunra sütötte. A szerencsétlen fiatalember fején és mellén súlyosan megse­besült, mire 'beszállították az aussigi kórház­ba. ahol most élet-halál között lebeg. Felépü­léséhez kevés a remény. A merénylő elmene­kült. — A prágai diák menza javára Weindl Rezsőné Schloss Ősiek (Lengyelország') 20 koronát adományozott. Hálás köszönettel nyugtázza a vezetőség. ——bwbbb—Bi 1927 junius 23, csütörtök. Bratianu az uj román miniszterelnök Bukajrest. junius 22. Stirbey miniszterelnök tegnap délelőtt folytatta tárgyalásait a liberálisokkal és a nemzeti parasztpárttal, de megegyezést nem sikerült elérnie. Erre dél­ben a miniszterelnök a kormány liberális és független minisztertagjaival együtt beadta lemondását. Stirbey hivatalnokkormányt ajánlott a királynak, de a király ennek dacára Braíianut bízta meg az uj kormány megalakításával. Este megtörtént Bratianu kineve­zése. Az uj miniszterelnök ma délben mutatta be a királynak az uj miniszterek listáját. Bratianu miniszterelnök magának tartja fönn a belügyi és hadügyi tárcát, mig a többi fontosabb tárcára a következő jelölteket kombinálják: Pénzügyminiszter: Bratianu Vintilla; külügyminiszter: Dúca; közoktatásügy: Anghelescu; kultuszminiszter Lepadatu. A francia politikai élet készülődik a jövő évi választásokra Poincsré sxémftalan sntetaézsé^gel küzd, de helyén akar maradni — A külpolitikában eres nacionalista k&srzsist kíván követni — Páris, junius 22. Ha igaz az, hogy minden népnek olyan a kor­mánya amilyent megérdemel, akkor Francia- ország megérdemli Poincaré-t, ahogy megérde­melte a háború alatt Cleraenceaut. Erős lotharin- giai fából van faragva Poincaré. Elismerésremél- tó akarat, kitartás és önzetlenség jellemzik. Nagy kultúrájú ember, bár nincsen benne semmi kelle­mes. Nehéz megközelíteni, de ha az ember köze­lébe érne, valószín illeg, nem találna semmi meleg vagy vonzó vonást, talán még gyengeséget sem. Von Hösch Páris berlini követe mondotta egy né­met Írónak: „Óriás tárháza a tudásnak és az is­mereteknek jellemzik őt és rendkívüli emlékező­tehetség. Ebben a hatalmas koponyában minden el van rendezve, olyan mint az Íróasztalának a fiókja. Mikor azt kinyitja, akkor eszmélünk csak rá, hogy.mennyi minden van benne." De ez a fiók szintűdig meg van telve és semmi uj gondo­lat többé ott helyet nem kaphat. Valóban Poincaré a régi háborús politikái csinálja tovább. Ezeket az elveket követi pénz­ügyi politikájában és a bel- és kül­politikában egyaránt. A pénzügyi világ legkritikusabb napjaiban a- frank betegágyához Franciaország legtudósabb professzorait hívták össze, ezek egy pénzügyi tanácsot alakítottak és meghatározták, hogy a háború utáni nemzetközi pénzügyi viszonyok következtében milyen rendszabályok szükségesek a frank helyreállítására. Az előirt orvosszerek közt a legfontosabb volt egy külföldi kölcsön fel­vétele. Amikor aztán Poincaré vette kezébe a hatalmat, sutba dobta a tudós professzorok javas­latát és visszatért az ő régi, háború előtti pénz­ügyi fnódszereihezi q takarékossághoz és az adózáshoz, valamint a belpolitikai helyzet lecsenAtfsitéséhez. Az eddigi események kétségtelenül Poincaré pénzügyi politikáját látszanak igazolni. A belpolitikában is a régi háború előtti po­litikusnak mutatkozik Poincaré és ha a régi mód­szerekhez való visszatérés pénzügyi téren helyes­nek bizonyul, kérdés vájjon a belpolitikai térien is helyes-e? Poincaré tudniillik, azt a típust akarja megvalósítani és több­sébe juttatni a parlamentben, ameljy ki­veszőben van; a radikális nacionalizmust. Valóban belpolitikáiig Poincaré mérsékelt radi­kális gondolkozásu, köztársasági és legszíveseb­ben egy mérsékelt baloldali többségre támaszkod­nék a parlamentben, mint ahogy tette azt a há­ború előtt többszöri minisztersége alkalmával. A parlamenti helyzet és az időszaki választások azt mutatják, hogy Franciaországban ez a típus mind­inkább eltűnik. A nacionalista pártok erősebben szervezkednek és a belpolitikában teljesen elha­jolnak a régi radikalizmustól, hogy mindinkább egy jobboldali program körül csoportosuljanak. Ez a program a tekintély é<s a rend fenn­tartásán alapszik. Kíméletlen harcot indít a baloldali ideológia, a destrukció, a szabadkőműves eszmék és a koínrmmfcta agitáció elten. Kívánják a munka és a töke védelmét és tiltakoz­nak a szocialisták vagyonváltságra épített pénz­ügyi politikája ellen. Küzdenek a jakobinus szellem túlzásai ellen, Mariann© fejéről le akar­ják venni a frigiai sapkát. Az egyház és állam elvátáStztásáról Szóló törvény revíziójának előkészít ét áfa tö­rekednek. Mindezekben a kérdésekben Poincaré nem meri vagy nem tudja követni a kompakt jobboMali többséget, pedig külpolitikájában főleg erre a többségre támaszkodhatnék, amint hogy egyedül a jobboldal az, amely áldozatokat hajlandó hozni a nemzeti egység fenntartásáért és a magasabb állami érdekekért. Ezzel szemben a radikális középpárl, amelyre támaszkodni kíván, kisiklik Poincaré alól. Azok a tömegek, amelyek baloldali gondolkozásunk, nem elégednek meg többé a polgári radikálizmus programjával, hanem mind­inkább a marxizmus táborába vonulnak át. így történik, hogy egyes parlamenti szavazásoknál, különösen a baloldali pártok a legnagyobb inga­dozást tanúsítják és hol a szocialistákkal szavazó­nak a kormány ellen, hol a jobboldaliakkal Poin­caré mell éti. Ezek a belpolitikai viszonyok a kormány helyzetét nagyon gyengítik. így történik aztán, hogy a parlamentben Poincaré állandóan na­rancshéjakon lábujjhegyen kénytelen keresni a kiutat. Ezek a narancshéjait tudvalevőleg különö­sen a parlamenti terepen igen veszélyesek szok­tak lenni, úgy, hogy a legszilárdabb kormányel­nök is elbukhatik rajtuk. A baloldali pártok ál­landóan gondoskodnak arról, hogy újabb és újabb narancshéjakat dobáljanak a Palais Bourbon üléstermébe. Poincaré egy uj vámtarifa javasla­tot terjesztett a parlament elé, amely a francia nemzeti ipar hathatós védelmét tervezte, a bal­oldali pártok ezzel szemben szemére vetik, hogy ez a javaslat az amugyis nehéz megélhetési vi­szonyokat még jobban meg fogja nehezíteni és a kereskedelmi miniszter kénytelen volt vissza­vonulót futni. Poincaré föltétíen biztosítani akarja a francia budget-t. A baloldali pártok az Özvegyek és hadirokkantak nyugdijának olyan nagymérvű felemelésével állnak elő, amely a budget-ben igen veszélyes rést ütne. Ugyanilyen bizonytalan a helyzet a katonai javasla­tok és az uj választási javaslatok térién. Nemrégiben Poincaré a francia állami gyufamo­nopóliumot egy magántársaságra akarta átru­házni, amely mögött a hatalmas svéd gyufatröszt állt.. Ez valóságos jótétemény lett volna nem­csak a francia államra, amelynek büdget-jét évente tetemes és biztos jövedelemmel gyarapí­totta volna, hanem a Franciaországban élő idege­nekre is, akik nem lennének kénytelenek a fran­cia állam elviselhetetlen kénes gyufáit használ­ni, ami a gyufagyártás legkezdetlegesebb korsza­kára nyúlik vissza. A baloldaliak azonban tilta­koztak ez ellen a terv ellen és leszavazták a kormányt. Poincaré csak azzal menthette meg ma­gát, hogy eleve is kijelentette, hogy a gyuíamo- nopólium kérdését nem tekinti bizalmi kér­désnek. Más körülmények között Poincaré tálán már rég lemondott volna, jelenleg azon­ban hivatásszerűnek érzi szterepét és talán nem egészen jog nélkül fél attól, hogy bukása súlyos gazdasági és pénzügyi krízist - ón­ná maga után. Éppen azért mindenáron arra tö­rekszik, hogy a folyton szaporodó narancshéjak ellenére is biztosítsa a kormány egységét a jövő étvi májusi választásiig. A francia politikai élet nagyban készülődik ezekre a választások­ra, amelyeknek kimenetele valóban fon­tos lesz Franciaországnak nemcsak bel-, hanem külpolitikájára is. Ha a választásokból Poincaré kerülne ki és egv megerősödött jobboldali párt, akkor Franciaor­szág befejezhetné pénzügyi talpraállását. Egy pénzügyileg megerősödött Franciaország azonban mind erősebben fogja éreztetni befolyását kül­politikai téren és nyílt titok, hogy Poincaré már is igen erősen ellensúlyozza Briand külpolitikáját egy olyan politika értelmében, amelv a francia nacionalizmust erőteljesen kivánja hangsúlyozni. Ha azonban, ami valószínűnek látszik, egy baloldali kormány kerül többségre, akkor Franciaország újra sutyois pénzügyi és gazdasági nehézségek elé kerülhet A francia politika fejleményei elé tehát az euró­pai politika szempontjából nagy érd íklődéssel kell tekintenünk. — A kecskeméti sakkverseny résztve­vőinek névsora. Kecskemétről jelentük: A jú­nius 25-én kezdődő kecskeméti nemzetközi sakkversenv résztvevőinek végleges névsora a következő: AHechin dir. (Páris). Niemco- vics (KopenMga), Maróozy (Budapest), Grün- feld (Bécs), Colle (Brüsszel), Yates (Anglia), Bernstein (Göteborg), Kimnek (Bécs), Ahues (Berlin), Brinlckmann (Kiél), Takács (Bécs), Vajda dr. (Budapest), Stedner Lajos (Buda­pest), Sárkötzv (Budapest), Tártakéwer dr. (Páiris). Przepiorka (Varsó), Asztalos (Szera- jevó), Vukovics (Zágráb), Gilg (Mahrisch- Ostrau) és Müliler (Bécs). Kosztios, a neves jugoszláv mester a versenyen csupán mint, liapt.udósitó fog részt venni. A régi jói be . ád Wá £3 EP ££ Ü t« <£ if fc* Bi._ & ismét mindenütt kapható. Fölülmulhatatlan szepiők és tiszcátlan arcbőrnél. Főlerakat : Szent Erzsébet gyógyírár, BratisSava, Duna-utca 38. szám. Í Junius Csütörtök Elül is íi iiiiii! A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALMA: A párisi nő szerelmi áhru és A négy- levelii lóhere. ADRIA: A bagdadi tolvaj (Fairbanks-repriz.) HVEZDA: Sári néni örökösei. (Vígjáték.) JULIS: A korzó szépe és a zöld autó. KAPITOL: A három kakukos óra. Kalandor-film. KORUNA: Egyedül a férfiak közölt. (Dolores Castello.) LUCERNA: Valenlino kalandé'* 1' és Cobham afri­kai repülése. SVETOZOR: A Berndorfer-cég csődje. A Nagyasszony című női mellék* lelünk júniusi számú holnap jelenik meg. — Wallentinyi Samu dr. gyásza. Súlyos csapás érte Wallentinyi Samu dr. eperjesi lí­ceumi tanárt. Húszonnégyéves fia, Wallen­tinyi László, magyar huszárfőhadnagy hosz- szas szenvedés után Budapesten meghalt. A rendkívül sokoldalú és tehetséges ifjú, aki fess katona, kiváló lovas, nagyszerű sporís- mann volt, a kardforgatás mellett a lantnak is mestere volt. Csinos verseket irt, melyekkel már nagyobb irodalmi hatást is elért. Korai elmúlása mélységes gyászba borította édesap­ját, aki a fiában reménységét és büszkeségét vesztette el. Temetése vasárnap ment végbe Budapesten katonai pompával, a részvét im­pozáns megnyilvánulása mellett. A porig súj­tott apa fájdalmában őszinte részvéttel osz­tozik nemcsak Eperjes egész társadalma, de Szlovenszkón -mindenki, akit Wallentinyi Sa­muhoz, az emberhez, íróhoz és pedagógushoz Szorosabb kötelélekek fűznek. — Nyugdíjasok tájékoztatása Hol óta dr. képviselő szabadsága kapcsán. A magyar nemzeti párt. kassai titkársága közli: Holofca János dr. magyar nemzeti párti képviselő, aki tudvalevőleg a párt. utján hozzáforduló el­bocsátott. nyugdíjas és rokonsorsu hívek ügveit intézi, egészségi okokból julius 1-től augusztus 7-ig pihenőszabad'ságra távozik. A kassai pártfőtitkárság tehát arra kéri az ér­dekelteket, hogy ezen idő alatt ne fordulja­nak hozzá kérelmeikkel. Ez időközben a kassai pártiroda (Kassa. Fő-utca 87—89 sz., I. em.) látja el Holota dr. képviselő inter­venciós munkakörét és veszi át a folyamo­dásokat. — Házasság. Schwarcz Erzsi (Banska- Bystriea) és Simái Miklós városi mérnök (Levice) házasságot kötöttek. (Minden külön értesi tés helyett.) — Eljegyzés. ÖJJös Jollyka (Apácasza- kállas). Borka Géza dr. főgimnáziumi tanár (Komárom) jegyesek. — Fölgyuj tóttá, szállodáját egy noroániiiaii szál­lóin lajdomos. Bukarestből jelentik: Ba vauban teg­nap óriási tűz pusztított, amely számos házat, et- ihlaimmasztoít't. A kár tizenöt millió leire rúg. A tűz a Natiooal'-szállóhan keletkezett s a vizsgálat meg- áfflaplftotitáu hogy a tulajdonos, aki anyagi nehéz­ségekkel küzdött, maga gyújtotta fel az épületet. — Slowa/cki lentgyél költő holttiestlét áüszálfli­toitták LepgyeloTSzágba. Varsóból jelenítik: A gdtngi kikötőbe tegnap érkezett meg a Wiitfa len­gyel csatabajC mely Sloviaeki hírneves lengyel költő földi maradványait hozta. A költő holttestét ugyanis a lengyel kormány áíszjáKlíttaitjia Párisiből Krakólba. A koporsót a Visztulán hozzák Knakóba. Egész Lengje!országban nagy ünn épségeket ren­deznek a halott kfötltő tiszteletéire, a kormány pén­teken ünnepi ülést tart. xx Kárpitozott bútorok és függönyök készíté- ével bízzuk meg a Szlovenszkón közismert, arany­ereimmel többszörösen kitüntetett HETA’El kár­pitosul estert Kassán (Fő-u. 58.). 81 „Nyelvében él a nemzet" §1 Masárab1 ssCIISSc, magyar IsKtoldba irassürthpRc ? -• Cfate •awtyanvGütfew s*er*e«t flucl&s tolstoiit weteiSc <&!cjrtrew»ínSrs&s«M

Next

/
Oldalképek
Tartalom