Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-23 / 142. (1476.) szám

V atal számunk 1© oldal % VI. évt 142. (1476) szám ■ Csütörtök • 1927 junius 2! Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCE GÉZA Szerkesztőség: Prága U„ Panská ulice 12, D. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága n., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311 f — Sürgönyeim: Hírlap, Praha ^sm Nyílt levél Zoch Sámuel ev. püspök, nemzetgyűlési képviselő úrhoz Püspök Ur! A csehszlovák agrárpárt úgy­nevezett magyar szárnya, a köztársasági magyar ' földműves szövetség legutóbb Léván, azelőtt j pedig Komáromban gyűlést tartott, mely gyülé- , seknek egyik szónoka, mint ezen szövetség irányítója Ön volt Püspök Ur. Ezen gyűléseken, ha nem is fejezte ki hatá­rozottan s ennek kihangsulyozását a többi szó­nokra' hagyta, mégis nagyon megcsillantotta azt : a reményt, hogy á magyar földművelő csak akkor ; kap földet, ha a csehszlovák agrárpártot j támogatja. Annak hirdetése, hogy a magyarok csak ak- j oor kapnak földet, ha a csehszlovák agrárpártot ámogatják, nem uj dolog. Éveken keresztül ele­jei hirdették ezt mindenhonnan összeverődőit, nindenire kapható, nem is kétes emberek, kik cözül több a börtönt is megjárta. Feladatuk, imiért busásan megfizették őket, melynek szol­gálatában minden tisztességet, minden erkölcsöt negtagadó eszközöket is igénybe vettek az volt, togy a magyarság sorait megbontsák, a földért olytatott harcát gyengítsék, hogy önök a meg- emmisitésünket célzó földreformot nyugodtan eresztől hajthassák. Hogy ezek az Ígéretek lennyit értek, azt Léván nyíltan megmondotta •nőknek nagysáhói szervezetük elnöke Leszkó ános. A magyarok még nem kaptak földet, de olynak a telepítések és maradékbirtok létesité- ek. Az említett emberek harcmodora annak- iején nem lepett meg, hogy azonban ezek szere- ét Püspök Ur kívánja átvenni, méltán csodál- ozásba ejt. A lapok közlése szerint azt is kijelentette, ogy Szent Iványék a nagybirl okosok érdekeit édik. Nem tudom elhinni, hogy ilyen kijelentést ;tt volna Püspök Ur, mert ha egy politikusnak l igazságot nem fedő állítást bizonyos felfogás ;erint megengedhetőnek is tartanak, nem enged­ető meg, hogy egy pap, Isten szolgája, bármily örülmények között, akár mint politikus is, az nberek. vagy akár egyetlen ember félrevezető­ire is alkalmas, az igazsággal tudva ellenkező litást tegyen, már pedig Ön tudja legjobban íspök Üli, hogy ilyen kijelentés a valósággal Diniok egyenest ellenkeznek. Nem csináltunk 'ha titkot abból, hogy minden magyart egyforma Ívvel szeretünk és védünk, de ismét csak ön dja Püspök Ur, hogy a legtöbb szó közöttünk a agyar kisemberek érdekében folyt, hogy szün- ssék be a telepítéseket s a magyarlakta vidéken vételre kerülő földeket kizárólag magyarok izött osszák fel. Ugyancsak kijelentette beszédében, hogy ént Ivány már hajlandó lett volna a többséget mogatni, de megijedt attól, hogy magyar hazafi- ga veszélybe kerül. Nem vagyunk mi olyan ijedős emberek Püs- >k Ur! Bátran mondhatom s nemcsak magam, nem törvényhozó társaim nevében is, hogy van őnk felelősséget viselni és cselekedeteinkért inden támadással, bárhonnan jöjjön is az, nyu- d!;au nézünk szembe, ha lelkiismeretünk szerint nemzetünk érdekeit szolgálja. Ha nemzetünkön követett sérelmek jóvátétele s a jövőbeni egyen- eíbánás biztosíttatnék s igy nemzetünk javát dgálni látnók, felemelt fővel vállalnánk tehát többség támogatását is. Püspök Ur! Nem szándékom beszéde helyes­be, vagy helyt nem állósága felett vitatkozni, ; a kérdést sem kivánom boncolgatni, hogy az szerep, melyet most mint a „magyar szárny" zére betölt, a földmives szövetség múltja .és. sreplői után mennyiben egyezik a püspöki mél- iággal, ez végre is nem az én dolgom s ezért fenti kitételekkel is csak röviden foglalkoztam, határozott formában teszek egy ajánlatot, I ilynek keresztülvitele a magyarsággal a meg­yezésre való törekvés komolyságát, ennek el- ikezője pedig az eddigi, a magyar nép tönkre- elére irányuló politika folytatását fogja jelen­ik Amint működéséből látom, úgy látszik súlyt lyez a magyarságnak az a'kofó munkában ló részvételére. Az eddigi fáradságos és ered- j ínyteleri munkája helyett bátorkodom tehát j A négy nagyhatalom demsr&a Belgrádiban és Uránéban Anglia, Franciaország, Német és Olaszország hUzös föllépése a Jugoszláv-aBbán konfliktusban Páris, junius 22. A párisi sajtó erős optimizmust táplál a négy nagyhatalom: Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország közös tiranai és belgrádi clemarsának sikere iránt. Ez a jegyzék — Írja a Matin — a külügyminiszterek genfi magánmegbeszélésének gyümölcse. Igen jó benyomást kelt, hogy a diplomáciai akcióban az az Olaszország is résztvesz, melyet különben igen gyakran a konfliktus részesének tüntetnek föl. A lap Németország részvételét is aláhúzza, mert a háború óta ez az első eset arra, hogy Német­ország ilyen akciónál hivatalosan a nagyhatalmak sorába áll. A hatalmak Tiranában hir szerint a letartóztatott szerb tolmács azonnali szabad mibe csalását és az elkobzott diplomá­ciai iratok visszaadását követelik. London, junius 22. A lapok egy táviratot közölnek, mely szerint Albánia a jugoszláv határ közelében csapatokat összpontosít. Számos olasz hajó lőszert szállít az albán ki­kötőkbe. k magyar-csehszlovák taresMIsi szerződést a Mapesti parlament elfogadta A szerződés sok pontja biztosit Magyarországnak előnyöket — A szocialisták a szerződés ellen — Bethlen mini$z3ere'nök beszéde Magyarország genfi sérelmeárő! Budán est. junius 22. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A képviselőház mai ülésén harmadszori olvasásban is elfo­gadták a munkásbiztositűsről szóló törvény­javaslatot. majd a magyar—csehszlovák /kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalására tértek át. amelyet Görgey István előadó ismereteit, — Sokáig készült, a szerződés. — mon­dotta az előadó. — mert a politikai viszonyok nem kedveztek. A csehszlovák vámnovellának következmé­nyei nehezítették meg a szerződés megköté­sét. Végül azonban sikerült az. akadályokat áthidalni és a szerződésnek számos olyan fontos pontia van. amely Magyarországra nézve előnyöket biztosit. Igaz. hogy különösen ipari szempontból kétségtelenül nagy ál­dozatokat kellett hozni. Megnyugtató azonban az. hogv a magvar ipar prosperitása mégis bizto­sítva van és remélhetőleg könnyűszerrel ki lehet he­verni a szerződés után bekövetkezett átme­neti nehézségeket. A szerződés feltétlenül szükséges volt és annak hatásaként elsősorban Magyaror­szág közgazdasági élete lendülhet fel. Kéri a javaslat elfogadását. Beck Lajos szólal fel elsőnek a vitában. Bámulat arra, hogv az utódállamok egv része kétszínű politikát folytat, mert amikor a sza­bad kereskedelem elvét hangoztatja, ugyan­akkor el is zárkózik. Csehszlovákia mellett Ausztria is ugyanezt tette a liszt és állatvá­mok behozatalával. A Csehszlovákiával kö­tött kereskedelmi szerződésnek alapvető hi­bája. hogv Magyarország elfogadta a cseh­szlovák minimális vámok változhatatlan fel­tételeit. A szerződés kedvezőtlen Magyaror­szágra nézve, de kényszerhelyzetben voltunk annak megkötése iránt. A jövőre nézve min­denesetre le kell vonni a konzekvenciákat. Szomszédainknak tudomásul kell ven­niük. hogy nem vagyunk nekik teljesen kiszolgáltatva. mert belföldi fogvasztóközönségünk bizonyá­ra szívesen veszi akármilyen másodrendű ioaircHhrink helyett is a kiváló minőségű német és olasz árukat.. Várnay Dániel szociáldemokrata kije­lenti. hogv a csehszlovák köztársaság mind­addig szabad kereskedelempolitikát követett, aimig szocialista kormánya volt. Csak azóta zárkózik el. amióta a nagv kapitalista irány­zat kerekedett felül. Szükségesnek tartja a kiengesztelődést és a közeledést az államok között, de mivel ez a szerződés védtelenül kiszolgáltatja Magyarország iparát, amelv en­nek következtében pusztulásnak fog indulni, a javaslatot, nem fogadja el. Hermáim Miksa kereskedelemügyi mi­niszter emelkedett ezután szólásra. A szer­ződés megkötésére irányuló tárgyalások so­rán. úgymond, a magyar kormányt két szem­pont vezette. Az egyik az volt. hogv a tárgva­Általános figyelem közepette . emelke­dett ezután szólásra Bethlen István gróf mi­niszterelnök, hogy a kormány nevében vála­szoljon az elhangzott interpellációra. Bethlen beszédének elején kifejti, hogy Romániát a trianoni szerződésnek mely sza­kaszai kötelezik a döntőbírósági szerződés lások felvételével minden akadály ellenére dokumentálni akartuk az országnak azt a készségét, hogy lehetőség szerint hozzá akarunk járulni az államok közötti elvá­lasztó sorompók lebontásához. Ezen a té­ren elmentünk a legvégső határig és csak az a sajnálatos, hogy ebben a törek­vésünkben úgyszólván egyedül marad­tunk. — Mi leromboltuk a behozatali korláto­kat. mások azonban nem követtek bennün­ket,. A másik és ugyancsak fontos szempont, az volt. hogv függetlenítsük magunkat a jel­szavaktól és keressük a termelő ágak ki­egyensúlyozását,. A mezőgazdaság fontossá­gának elismerése mellett törekednünk kell iparunk erőteljes fejlesztésére is. Iparunk­nak feltétlenül megfelelő támogatásra vám szüksége, mert a lakosság bizonyos részét, kétségtelenül csak ennek révén tudjuk el­tartani. De nem állja meg a komoly vizsgát az a felfogás, hogv mezőgazdaságunkat vissza kellene fejleszteni. Ezen törekvéseink szem- előtt tartásával kötöttük meg Csehszlovákiá­val a kereskedelmi szerződést, amelyet egves hátrányai mellett is nyugodt lelkiisme nettel vállal a kormány. Ugyanilv törekvés ve^et bennünket. Ausztriával szemben is. A kor­mány nem uillanaftmvi hangulatok alapján indul a szerződések megkötésének útjára, hanem a legnagyobb megfontolással és vala­mennyi dolognak alapos szembevetése után. Nyugodt szívvel ajánlhatom elfogadásra a tör vén viavasl at ot. A Ház ezután általánosságban, majd vita nélkül részleteiben is elfogadta a magvar— csehszlovák kereskedelmi szerződés becikke­lyezéséről szóló javaslatot. Lukách interpeMációja Ezután Lukách György interpellációjá­nak tárgyalására tért át a ház. Lukách interpellációjában kijelenti, hogy Románia köteles lett volna a nemzetközi döntőbíróság döntését respektálni, mert erre az általa elfogadott kisebbségi szerződés és a trianoni szerződés is kötelezte. Románia ezeket a szerződéseket meg­szegte és a népszövetség a szerződés- szegővel szemben nem mert állást fog­lalni, még saját gyermekének, a döntő­bíróságnak intézménye mellett sem. Magyarországot a népszövetséggel kap­csolatban a csalódásoknak egész sorozata érte. Joggal kérdezhetnénk ezért, hogy vájjon benmaradjunk-e a népszövetség­ben vagy sem? Én azonban nem teszem fel igy a kérdést, mert a miniszterelnök tudja a legjobban, van-e mód a kérdés megoldására vagy sem. Azonban kötelességemnek tartom, hogy. az ország felháborodásának ezen a helyen is ki­fejezést adjak. i betartására. Majd megemlékezik árról, hogy a népszövetségi eljárás jogos felháborodást keltett a közvéleményben, mert — úgymond — komoly helyzetet teremtett abban a kér­désben, amely napirenden van Magyarország és a népszövetség között. Most már — foly­tatja ezután a miniszterelnök — másodszori Magyarország nem lép ki a népszövetségből ajánlani, biztosítsa az alábbiakat , s akkor mi is, a magyarság nagy tömegeivel mögöttünk a többség rendelkezésére állunk. Tegyék jóvá a magyarságon elkövetett igazságtalanságokat s elsősorban bidflasUmJc a földbirtokrefannmal vetünk elkövetett sérelmek megszűnésé!. E célból Svehfa mi­niszterelnök mint a föld hir arai f elsőbbsége adjon annak a hi.vaktlfys lapban utasítást, hagy a magyarlakta vidékeken a tetefpités beszüntetendő s ott csak magyarok kaphat­nak földet. Tegyék ez't az elvet hiratjeáomn az összes többségi párfok s igy a csehsZS'ffvdk agrárpárt is magukévá. Ha ezt megteszik, Püspök Ur, ugy elismerem, I hogy feladják eddigi azon szándékukat, hogy minden valamire való darab betelepítendő s a magyarok legfeljebb csak azokat a morzsákat kaphatják, ami a telepeseknek már nem kell s ezt is csak azért, hogy jó' viseljék magukat. Ha ezt nem teszik, ugy minden gondolkodó ember előli nyilvánvaló, hogy telepítéseikkel a magyarság létére törnek s egész működésük csak szavazatfogásra é9 a magyarság sorainak megbontására, s ezzel küzdelmének gyengítésére irányul. Ez esetben azonban volna eg-r figyelmeztető szavam. A magyarságnak eddig önök által igére- fékkel Irákiált része már nagynu megunta ezt, sőt tlodzsa miniszter üdvözlete sem elégíti ki, mert ezt évek óla minden héten ugy is megkapta la Népújságban. Ellenkezőleg-mondhatom, hogy a végsőkig elkeseredett az önök szövetségétől' évek óta kapott, de be nein váltott ígéretek miatt. Ne­hogy tehát annak a „kérges*ökölnek' lejulylását". melyet V.dlai szenátor, a szövetség gyűlésein állandóan Püspök Ur szónoktársa emlegetett — aki különben csak az államváltozáskor érezte meg szlovák vollát s azelőtt a magyarság érdekében kifejtett munkájáért még jutalmat is kapott. — az ígérgetők önmagukon tapasztalják, bá'orko- dom a hasonló összejövetelektől való tartózkodás! ajánlani. Megkülömbözletett tiszteletem kde jer eső mel­leit vagyok. Ifj. Koczov Gyula. nemzetgyűlési képviselő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom