Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-22 / 141. (1475.) szám
lítóí junius 22, szerda. ’Í*jb$Á.XLcU.U v 9 . K&ZŰAZDASl€P , A csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés rendelkezései A légi forgalmat külön egyezményben rendezik — Kölcsönös munkás- védelem — A határzónákat a két kormány állapítja meg átlagos 10 kilométeres sávban — Egyesitik a vám és útlevélvizsgálatot — Rövidesen megegyeznek a közös határállomások kérdésében Prága, junius 21. A csehszlovák—magyaT kereskedelmi szerződést — mint. már tegnap jelenítettük — a budapesti képviseüőház külügyi bizottsága elfogadta. A csehszlovák kormány a szerződést tegnap ugyancsak benyújtotta a képviselőháznak, amelynek külügyi bizottsága ugyancsak még e héten fogja letárgyalni. A május 31-ón aláirt kereskedelmi szerződést tehát, az előjelek szerint a nemzetgyűlés mindkét háza még a nyári szünet előtt ratifikálja. A szerződés a ratifikáló okiratok kicserélése utáni tizenötödik napon lép érvénybe. A kormány a kereskedelmi szerződéshez mellékelt indokolásában rámutat arra, hogy a statisztika szerint a magyar exportnak 1924-ben és 1925-ben 24 százaléka irányult Csehszlovákiába. 1926-ban pedig 20 százaléka. mig a csehszlovák export Magyarországra ezen idő alatt az összkivitelnek csak 6—7 százalékát tette ki. A két állam kivitelében azonban egres árufajták százalékának emelkedése volt észlelhető. A f aki vitel Magyarországra 32 százalék volt. viszont a magyar lisztkivitel Csehszlovákiába 31 szjázalék, a tengeri kivitel 68 százalék és az árpakivitel 29 százalék. Látható, hogy Csehszlovákia igen jó piac Magyarország termékei részére. A végleges szerződés, amely hat hónapra felmondható, a legtöbb kedvezmény elve alapján készült. A légi forgalmat külön egyezménnyel fogják később rendezni. A kereskedelmi szerződés tizenharmadik szakasza mindkét felet kötelezi a tisztességtelen verseny elleni küzdelemre.. A szociálpolitikai kérdéseket a 28. paragrafus értelmében külön egyezménnyel olyképpen fogják rendezni, hogy a munkásokat és alkalmazottakat, ha azok a másik szerződési fél területén vannak alkalmazásban, a lehetőséghez képest kölcsönösen ugyanabban a munkásvédelemben részesítik, mint a saiát állampolgáraikat. Csehszlovákia egyes autonóm, illetve szerződési vámtételek leszállításánál engedményeket tett Magyarországnak s ezt Magyarország is viszonozta Csehszlovákiával szemben. A köztársaság úgy * ipari, mint egyéb kiviteli termékeknél kapott ilyen kedvezményt. A kis határforgalom rendezése Az ui kereskedelmi szerződés hét. melléklete közül különösen az ötödik bír nagy fontossággal, melv az úgynevezett kishatár- forgalmut rendezi. Határzónáknak tekintik a közös határ mentén azokat a sávokat, melyeket a két kormány közösen megállapít. A határzóna átlag nem lehet tiz kilométernél szélesebb. A zónámegállapitásnál azonban a helyi érdekek iönnek tekintetbe. Ahol a helyi viszonyok megkövetelik, ott a határzónát a két kormány közötti megegyezés alapján 15 kilométerre is ki lehet bővíteni. Állandó határátlépési igazolványokat, lehet kiadni olyan személyeknek, akiknek a határzónában állandó lakhelyük van. vagy akik hivatásuk és munkájuk következtében kénytelenek a határt gyakran átlépni. Kivételesen mezőgazdasági szezonmunkásoknak is lehet határátlépési igazolványt kiadni. de csakis olyan személyeknek, akik büntető és államrendőri, vaarv fizetési szempontból nem gyanúsak. Ha ezen feltételek időközben megváltoznának, úgy a határátlépési igazolvány. amely rendes körülmények között egy évi érvényű, elkobzandó. Határátlépési igazolványokat, a következők kaphatnak: mezőgazdák, földbirtokosok, föMbérlők. azok családtagjai és segédmunkásai, orvosok, állatorvosok. a határzónában gyakorlatot, folytató szülésznők és más alkalmazottak, valamint munkások, akik a határzónába eső valamely községben rendszeresen dolgoznak- továbbá személyek, akik indokolt esetekben át akarják lépni a határt. Az igazolvány érvényességéit, a tartós viszonyok bebizonyítása mellett meg is lehet hosszabbítani. Gyermekeknek felnőttek kíséretében nincsen szükségük igazolványra. A határt, azonban csakis ott, szabad átlépni. ahol az illetékes hatóság ezt. megállapítja. A vám- és utlevélrcvizió A szerződés utolsó melléklete többek között a határellenőrzést, és az útlevélvizsgálat kérdését is rendezi. Ezen megegyezés alapiéin Magyarország és Csehszlovákia a személyi. valamint áruforgalom megkönnyítése céliából határvámhivatalaikat és útlevél-ellen őrző hivatalaikat ugyanazokon a helyeken á11: Hák fel. A közös határállomásokra vonatkozólag a két állam vasútüzemei a legrövidebb időn belül megegyeznek. Az útlevél- és vámreviziót egybekapcsolják és ameny- nyiben a viszonyok megengedik, a vonaton magán hajtják végre. A revíziós szervek alkalmazottait, akik (felien politikai vagy nemzetiségi aci,táci ók miatt, panasz merül fel. a szerződő fél a másik fél kérésére visszahívja. A vám- és utlevélellenörző hatóságok az előirt felírásokat államnyelvükön használhatják és nemzeti szinii ielvényeket is viselhetnek. Az alkalmazottak egyenruhát használnak a szolgálatban, valamint szolgálaton kviül is old"19anvvert. hordhatnak. A véderő tagjai a másik állam területén nem teljesíthetnek szolgálatot. Azonkívül mindkét, kormány intézkedni fog arra vonatkozólag is. hogy dinekt utazás esetében az útin od gyászt már a belföldi vámhivatalok megvámolhassák, hogy az utazás ezzel se szenvedjen késedelmet. Árvizek és vizszabályozások Irta: Bodor Gábor I. A kopárok összeírása és megkötése Szíovens/Jkó területén a kopár vízmosásos terültetek megkötéséről bárom törvény intézkedik, u. m.: 1. Az 1879. évi XXXI. t.-«. 165—177. §-aá. Aíz-ezen törvényben előirt eljárás -azonban annyira komplikált, hogy a gyakorlati életben sohasem volt alkalmazható és tudtomimial az ezen törvényben előirt módon még egy kopár területeit sem 'ültettek be. 2. Az 1894. évi XII. t.-c. 13—14. §-aá. Ez a törvény röviden, szabatosan és világosan intéeíke- dik, de miivel nem nevezi meg, hogy 1 melyik ■műszaki közegek illetékesek és kötelesek végrehajtani: a kultúrmérnöki és erdészeti hivatal-ok között állandó illetékességi harcok voltak, miért a törvény általánosságban nem volt végrehajtható lés csakíis egyes esetekben nyert alkalmazást és tvégrebajtást, 8. Az 1898. évi XIX. t.-c. 1. §-a végül kimondotta, hogy a fenti két -törvényben megjelölt kopárok; állami kezelésbe adandók s rajtok az erdő (silóéi és megkötési pumnkáíat-okat az újonnan szervezett állami érd őhíiVa tulok kötelesek foganato- siitami. Az 1808. évi XIX. t.-c. 1890. évá julius hó 1-én lépett életbe. Ezen törvény értelmiében készült első rendszeres kopár-összeirás a zemplénvárme- gyei ondava- és tap-olyvölgyi kopár-vtízmosásos területek összeírása volt, mely összeírás 18Ö9. évi juliiue 27-<én kezdődött Sztropkón és 1S99. évi •augusztus hóiban már be is fejeződött, Mivel a kepár-vizmosásos területiek összeírása Írna még sokkal aktuálisabb és fonítog-aíbb, mlint *!89SWben volt, az alábbiakban azért iram le az 1890. évű összeírásnál é» a tervek összeállításánál alkalmazott éLjóráat: hátba ezen soraimnak az üjabb ösezeirásoíknáil, tervek készítésénél, a kopárok megkötési munkálatainál és a viasza bál yozá- soknál némi hasznát lehet venni. Mielőtt azonban az összeírásokat leírnám, a következőket kívánom előrebocsátani: 1893. évd augusztus 13-ón a Tiapoly és az Ondava folyók — addig soha nem tapasztalt — óriási mértékben megáradtak. Az árváz embereket, állatokat, házakat, bútorokat, hlidakalt, utakat, fáikat, óriási meny- nyiségü terményt és takarmányt sodort magával és ezzel pénzértékben ki nem fejezhető óriási karóikat és pusztításokat okozott. Ezen árvíz hatása alatt már 1803. év óta — úgy eűimiéletíleg', mint gyakorlatilag — állandóan, a legnagyobb előszeretettel foglalkozom a kopór- vizmosásos területiek megkötésével éts az árvíz- veszedelmek csökkentésével és elhárításával. A íősulyí azon kopárok megkötésére fordítottam, amelyek a legosunyáiblbaik, legveszedcümeséb- bek és az árvizeknek legfőbb fészked voltak. Mivel azonban azok az eszközök és az az anyagi támogatás, amelyre számíthattam, nagyon korlátioltak voltak, mert az államitól legfeljebb csak ingyen csemetékre és kát. holldankónt 15—29 korona segélyre számíthattam, a birtokosoktól pedig csak kétes értékű közmunkára: költséges és flényüzésd munkálat odora, cementem t omákna, befon bulkógátakra és vasbetonszerkeze-tefcre egyáltalán nem gondolhattam, de kerestem az utat, módot, hogy a rendelkezésemre álló csekély anyagi és munkaerővel olyan eredményt érhessek ei, mint mások a költséges építkezésekkel. E célból megfigyeltem és tanudmányoataim a természetet és az egyes fanemiek tulajdonságait és az igy szerzett tapasztalatai ma t fel használtam a kíséri etezésntéD. és a megkötési munkálta toknál. Különösen két tanenuncd értem ed csodás eredményeket: az Akáccal és a füzeikkel. Az ákácnak bosszú, sűrű és erős gyökérzetével sikerült a leglazább, omlós, meredek, kopasz partoldatakat is 2—3 év alatt teljesen megkötni és begyepesiteni, a füzeik pedig a vízmosások medrének az aljába ültetve, buján fejlődtek, erősen megbokrosodtak, minden iszapot, törmelléfceit, szemetet és hulladékot felfogtak, úgy, hogy a második évtől kezdve évente már 1—2 méteres feltől tiéseket lehetett velők elérni és 2—3 év mn-lva a legveszedelmesebb feapár-viZTn-oeásolkat is ailce- rült ily in ódon annyira megkötni, hogy belőlük a legnagyobb záporok alkalmával is teljesen tisztán, egyenletesen és minden pusztítás és rombolás nélkül folyt le a viz... Mielőtt az összeírásokat megkezdettük, a bizottság többi tagjainak — több község határán — kinin a helyszínén bemutattam kíséri eleimet és az elért eredményeket, hogy azokat a további munkálatoknál felteszmálihassuk. A bizottság tagjai voltak: a faszol gabiró, az állami erdőhivatal főnöke, a kultúrmérnöki hivatal főnöke és a járási érd ögondn-ok. A jegyzőkönyvet a körjegyző vezette. Mielőtt az összeírást megkezdettük, megálta- pitotíuk az Összeírásnál követendő főbb irányelveket és pedig: 1. a kopár területek osztályozását, 2. a megkötések és ültetéseknél alkalmazandó mód óikat, használandó anyagokat és az ültetendő csemeték faját. Köziveszélyesiségie szerint ,az összes kopárokat három osztályba soroltuk és pedig: I. a miéfly Vizmosásökkail szeide-lt, omlós, eza- kadékos, laza, menedék, kopasz hegyoldalakat az I- ső osztályba; II. a már szintén terméketlen, kopasz, de még csak kezdődő vízmosásokkal borított kopárokat a II- ik osztályba, és III. a gyéren begyepesedett, itt-ott bokrokkal benőit, kopárosodáisria hajlandó és már kopáro- eoidíná kezdett területeket pedig a IH-4k osztályba. Ami pedig a kötési munkálatokat illeti, —. dacára annak, hogy az összeíróbizottság műszaki tagjai előtt ismeretesek voltaik az olasz, francia, svájci, osztrák és német lavina-megkötések, vadpatak- és íotyaimiazabályozásolk —, a költséges és komplikált csatornázási, falazdöi és gáitoiási miun- kálat-okat mellőztük és indítvány ómra a követk-e- zőkben állapodtunk meg: Az I. osztályú vízmosások medrébe kettős isEapfogóigátakat, a ptart'oldaMdba pedig vizszi-ntes hosszf-on ásókat tervezünk, miég pedig ott, ahol a iát közelben lehet kapni, fából, ahol pedig köny- nyebb követ találni, a gátolásokait fából és kőből, a hosszfonáisokat pedig fából. Kjarónak, fonóveeszőnek és a gát előtti és gát mögötti pokrócnak lehetői-eg füzkarót és füzveez- szőt terveztünk azért, hogy azok gyökeret verjenek és élő iszaptogógátataat alkossanak, A gát koronájába, és a partoJdlaflalkba s a vízmosások közötti területekre ákác-, a gáttidvarokba és a vlamosáismeder aljáira sűrű kötőfüzdugván yok ültetését vettük tervbe. Ezen munkálatok a jóváhagyás után azonmlail megkezd end ők és a legrövidebb záros határidő alatt teljesen elkészítendők. A H. osztályú kopárokon a gátolási és ültetési munkál a tokát éppen úgy terveztük, mint az I. osztályú kopároknál, aznla! a különbséggel, hogy itt a gátiak nagyresztét egyes gátnak vettük, az ültetéseknél pedig a gyepes helyeken a kőris, lucfenyő és erdei fenyő ültetését is felvettük. Ezen II. osztályú kopárok megkötésiét az I. osztálynak megkötése után azonnal, vagy esetleg azokkal egyidejűleg terveztük. A III. osztályú, kopároeodó ter ül eteken — tekintettel a birtokosok legel ősziikeégletére — egyelőre megkötési, illetve gátolási és ültetési munkáltaitokat nem vetítünk tervbe, de javasoltuk azon területek javítását, fűmaggal bevetését, jókarban- tartásáit, tervszerű legeltetését és esős időkben rajttuk a legeltetés tilalmi ázását. Csakis a legelő gondozásának elmulasztása és a továbbfcopároso- dás esetéire irtuk elő a terület beültetését. ((Folytatjuk) A Prágai Városi Takarékpénztár 1926. december 31-iki mérlege (MeetskA Spotftebva Pmzskd) Betétek (316.310 betevő) 1.435 mill. kor., sekkszámlák 181 millió korona, jelzálogkölcsönök 485 millió korona, községeknek, kerületeknek, megyéknek és országrészeknek nyújtott kölcsönök 88 millió korona, építkezési hitelek 12 millió korona, értékpapírok 580 millió korona, tartalék- alapok és a takarékpénztár saját vagyona 77 millió korona. PRÁGAI VÁROSI TAKARÉKPÉNZTÁR (A takarékpénztár összes kötelezettségéért szavatolnak a tartalékalapok és Prága főváros teljes vagyonával és fizetési képességeivel.) Központ: Praha I., Rytifská 536, Fiókok: Besztercebánya és Igló, elfogad betéteket takar ékkő müvekre' és folyószámlára. Betéteket lehet eszközölni a postasekkhivatal utján is. Takarékperselyek. — Vinkulációk utalványokra. — Jelzálogkölcsönök házakra, ingatlanokra, birtokokra é-s telkekre. — Váltók leszámítolása, árva- törvény szerint kezelt részvénypapirok lombardi- , rozása. — A takarékpénztár által kiadott takarékkönyvek díjtalan megőrzése — Ipari hitel. — (Jubileumi hitel-egylet a Prágai Városi Takarék- ; pénztár kebelében). — Biztonsági fiókok (safe9). A Prágai Városi Takarék pénz1 ár Je.zálogin- tézetének 4 százalékos pupilláris (árvatörvény szerinti) záloglevelei, amelyek elsőrangú befektetési papírok, a pénztáraknál kaphatók napi árfolyamon. Külön osztály az árva-betétek és bírósági letétek megőrzésére és kezelésére (az 1920 IV. 14-iki 302. számú törvény 11 pár. szerint). Uj kollektív szerződési tárgyalások a keletszlovcnszkói üveggyáraknál. Ke lel szí o- venszkón, mint ismeretes, összesen nyolc, üveggyár van. Az üveggyári munkások szak- szervezeti központja most egy kollektív szerződés megkötését sürgeti a gyáraknál s e célból már tárgyalásokat kezdett a gyárak vezetőségeivel. Kereskedelmi szerződés Észtországgal. Révaiból jelentik: Girsa dr. csehszlovák követ tegnap irta alá Révaiban az Észtországgal kötött kereskedelmi szerződést. Az uj szerződést a legtöbb kedvezmény alapján kötötték meg. + Szilárd közutat. után gyengült a prágpii értéktőzsde. A mai tőzsde balrátságos bainlgutattal nyitott és főleg a spekuláció lépett fel vásárlóként. Később azonban a kereslet ©itanyhult és az irányzat is legyengült, minek folytán az árnyereségek lemorzsolódtak. — Az ipari piacon nagyobb nyereséggel zárultak: Neetörnitai 1-10, Bud- W:ei9i Sör 50, Nordbáhn 40, K-canigshoti és Solo 25, Nyugatceeh Cukor 22. — Gyengültek: Berg és Hűltem 45, Rézmiivek 40,' KóMni Szesz és Deli 18, Scíboeller 15, Auseigi Vegyi. é© Maffersdorfá 15. Az átlagos áringadozások 2—10 korona közit mozogtak. — A baníkértékeik közül drágult a Sípom 30, a Nemzeti Bank 10 és az Országos Bank 1 koronával. — A beruházási piac tartott, ex ágikban nem volt különösebb változás. — A dcvizairdacon csupán London gyengült- 0.075-tel, Madrid 25 koronával emelkedett. + A prágai teiriuiénytőzsdén a tengerentúli, szilárdság nem érvényesült. Buzia é® r-ozs 3—4 koronával olcsóbb a világparitásos árnál. Árpa üzr lettelen, zab 3 koronával lanyhult. Tengeriben .éi'énkülfc a kereslet, változattan ár mellett. Egyéb áru nem változott. ' ' [ + A pi*ágai cukorpiac ma nyugodt volt. Nyers- cukorj-egyzés Ausaig lo&ő ' és (kikötő ''85. + Nem volt egységes a budapesti értéktőzsde. Nyitáskor alacsonyabb árfolyamok érvényesül tele, a eaiilárd bécsi hitekre azonban a nap folyamán javulás állott be. Főlég a vas- és miontán.értókeket favori-zálftálc, amelyek 3—4 százalékos nyereséget szereztek. Zárlatkor szilárduló irányzat kezdődött. A forgalom kisméretű volt. Egyes, a csehszlovák távirat)! iroda, jgleatésáben nem foglalt értékek közül a Mőkt'ár- 85, Pestszentlőrinci 50, Részvéoysör 133 pengős árfolyamot ért el. + Változattamul gyenge a budapnístá b'trmciiy- tőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jele-r.tt telefonon: A mai termiénytőzsde irányzata továbbra is gyenge volt, az árakat kenyérmlagvakban nagyobbrészt csak névlegesen jegyezték. • A következő árakat jegyezték: Tiszayidéki búza- 32.50—32.80. dunántúli 31.80—32.10, rozs 28.50—29, másodosztályú zab 25.80—<26, jómiinőségü takarmányárpa 25.50— 26, tengeri 22.30—22.40 pengő. + Szilárd a bécsi tőzsde. Üzle-tte'l.e-nSég melletti a kuliszban szilárduló irányán muta tkozott, amely később a korlátra is átterjedt. Az atap- irányZat zárlatig baráitságos maradt. + Gyenge a bcrfíini értéktőzsde. A lanyhuló ■irányzat ma tovább folytatódott. A fedezési vásárlások után a piac ingadozóvá vált-, kitaő'ob azonban, amikor tudam!ásul jutott, hogy a magáudisz- fcontot egy negyedszázalékkal- e-mették, az üzlet megnyugodott. A forgalom csekély miért- Ildi volt s az áringadozások lényegtelenek. A devizapiacon a líra és Madrid szilárdult. + A berlini terménytőzsdén nyugodt üzlet mellett az irányzat kissé lanyhult. Pomimerániai búza 299—299.50, birodalmi rozs 277—279, árpa 244—276, zab 247—260. tengeri 190—191, búzaliszt 37.50, buzakorpa 15—1750, Viktória-borsó 42—55, kis ehető borsó 27—30, takarmányból1*;ő 22—23, pelauska 20—22, tebab 21—23, bükköny 22—24 50, repoepogáctsa 15.40—15.80, lenpogáosa 19.80— 19.90, ezárazszelet 19.30—19.80, burgonyaszelet 3350—34 márka . A prágai tőzsde devízaiegvzései: junius 21. junius 20. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam , . 1351.— 1357.- 1350.75 1SE6.75 Berlin .............. 798.— 8C2.— 7S8.- £02.Zü rich.............. 648.25 651.25 648.25 651.25 Oslo( Christiania) 870.870, £74.87',!, 870.50 674 50 Kópénhagen . , 900.— ' SC4. — 9C0.E0 204.50 Stockholm . . . 901.50 905.50 201 50 205 50 Mailand .... 188.50 189.50 188.50 182.60 Paris.............. 131.75 132.95 131.75 132.95 London .. .. 163.32«/, 164.52'/, 163.40 164.60 New York Cable 33.61'/, 33.91 y, 33.61", 33.21 V, Brüssel .... 467.50 47050 467.50 47050 Madrid .... 579.- £82.- 574.- £77. Belgrad .... 59.09'/, 59.59</, 59.12 69.62 Sofia ..... 24.32'/, 24.62'/, 24.32'/, 24.62' » Konstantinopel 17.67'/, 18 07'/, 17.67'/, 18.C7<• Wien.............. 47337'/, 476.37'/, <73.37'/, 476.37'., Wa rschau ... 376.- £79.— 376.Í21;, 379.12', Budapest . . . £87.50 690 50 587.60 520.60' Buenos Aires , 1434 50 1440 50 1434.50 1440.50 Helsingfors . , 84.75 £5.25 84.75 £4.25 Rjga.....................€49.50 662.50 649.50 C52.501 Rio de Janeiro, 4G1,— 404.— 4C0.50 403.59 Montevideo . . 34.05 34.45 34.05 84.4E1 Aloxandria. . . 167.80 169.20 167.80 169.2C* Athén.............. 46.20 46.80 46 20 46.S0 Bu karest ... 20.— 20.40 29.— 20.40 Kowno. .... 832. — 834.— 837. - 334. Lissabon.... 167.20 16C.70 tGO.SO 167.7C1 Rovat.............. 8.90 9.10 8.83 9.1C1 Mo ntreal, , . . 88.58 33.88 S3.68 £8.68l junius 20.
