Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-02 / 126. (1460.) szám

8 T*K«!GAI-/V W«Steűt'HIRIiAlí 192? jumus 2, csuLoruíü. A húzások az 5. osztályban jun. 13-ig tartanak. Pót és uj sorsjegyek még kaphatók „FORTUNA“iiáir™’ — A XVI. osztálya ars játék mai húzásán a 09. és 69-os alapszámokat húzták ki. Nagyobb nyere­mények: 20.000 K: 154.469, 223.969, 125.569. 10.000 K: 153.969. 205.469, 157.499. 5000 K: 191.069, 70.469, 39.469, 75.469, 28.069, 101.669, 229.869, 205.169, 92.509, 109.409,’ 66.609, 82.409. — Ismét felfüggesztették egy ruszinszív ói köz­ség autonómiáját. Ruszánszkói szerkesztőségtünk jelenti: A ruszánszkói községi autonómiák felfüg­gesztése — dacára minden tiltakozásnak — egyre tovább tart. Minden esetben a cseh agrár párt köz­benjárására történnek meg ezek a jogtalan vybor- tf. eloszlatások és pedig a leglehetetlenebb címeken. Az autonómiájától megfosztott község élére aztán legtöbbször egy-egy cseh agrár párti korifeus ke­rül. Csak legutóbb adtunk hirt egész sor község autonómiájának felfüggesztéséről, most ismét arról értesülünk, hogy a zsupán Gorond beregmegyei község vyborát kergette széjjel. A község élére egy cseh agrárpárti ember került. Illetékes he­lyen azzal magyarázzák ezeket az intézkedéseket, hogy a közeledő községi választások elé a talajt már most kell „előkészíteni". xx Újdonság! Uriasszonvok és nrileányok! Ha Igazán szépek és üdék óhajtanak lenni, oldassák vasárnaponként a Prágai Magyar Hírlapban az „IZA“, pozsonyi kozmetikai intézet tanácsait. A pompás hírnek örvendő 'intézet diszkrét kérdésekre is szívesen felel, ha a kérdezősködő válaszbélyeget mellékel. A postacsomagok cimjelzés nélkül küldet­nek szét. A kozmetikai intézet egész nap nyitva van. Pozsony, Stefanik-utca 19/11. 5165 — Vád alá helyezték a pozsonyi olesó- husakeió vállalkozóját. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Egy évvel ezelőtt Pozsony város tanácsa olosóhusakciót indított meg, amelynek keresztülvitelével Rezsucha és Popper nagyvágókat bízták meg. A város er­re a célra félmillió koronát irányzott elő, de a vállalkozók mintegy 100.000 koronával nem tudtak elszámolni. Rezsucha időközben meghalt, Poppert most helyezte vád alá az ügyészség. Használat előtt Rövid, időn belül arca porcelián sima, alabastrom tiszta lesz Kapható minden gyógyszertárban, drogériában é3 par­fümériában. — Főlerakat: Bratislava: Centrál drogéria. Ventnr-utea; Trnava: Schlosser gyógyszertár; Trónéin: Kubicek A. parfüméria; Jtilina: Stem parfüméria: Topoléany: Ph. Mr. Hecir drogéria. Készítő: Pollak L. dr„ gyógyszerész, Piestany. — Naponta póstai szétküldés. — Számtalan hála- és köszönő levél. Használat után — Két halottja és nyolc sebes ültje van egy csehországi tűzvésznek. Pardubitzból jelentik: A közeli Zbitina községben a napokban borzalmas tűzvész pusztított, amelynek tizenhárom lakóháiz esett áldozatul. Az egyik házban benneégett egy földműves négyéves kisleánya. Egy hetvenhárom- évee asszonyt a nagy izgalom következtében sziv- szélhüdiés ért, úgy, hogy azonnal meghalt. Nyolc másik személy megsebesült, köztük egy súlyosan, A kár 730.000 korona, melynek csak a fele térül meg biztosítás révén. Huszonöt család a tűzvész következtében hajléktalan maradt. @sre3’&neBcS£©<ss£gK 280.—, 320.— és 430.— korona árban kaphatók Kovács áruházában, Rimavská Sobota, Masaryk tér. Kérjen árjegyzéket! — A tiranai jugoszláv követség dragOmánját kémkedés miatt letartóztatták. Belgrádiból jelen­tik: A Politika jelentése szerint május 27-én éjjel Durazzóban letartóztatták a tiranai jugoszláv kö­vetség Gyuraskovics nevű dragománját. Gyurasko- vicsot, aki montenegrói születésű, már harminc éve Albániáiban lakik és albán állampolgár, kémkedés gyanúja miatt fogták el. A lakásán megejtett ház­kutatás alkalmával állítólag kompromittáló irato­kat találtak. | Rozsnyói vasas pőpfflrdö, vasas, villany és rádióaktiv iszapfürdők. Elsö- rendü gyógyhely, nó'i bajok, vérszegény­ség, sápkor, vérzések, rheuma, csúz, ischias és neuralgikus fájdal- —— mák esetében. Elsőrendű szállodai szobák, háromszori étkezéssel, napi 36.— Kő. Posta, vasútállomás helyben Prospektust küld a F ŰRDŐIGAZG AT Ó S Á G.------------­-------—■——*ST“--------------------------­CH ARL1E IGAZI ELETE Irta: JIM TULLY IX. — Hát nem nagyszerű az ifjúság? — jegyezte meg. — Nem — válaszoltam. Rá. ' lem Chaplinre s láttam, hogy az előbb még vidám arca egészen elkomorult. — Jó egek! — kiáltott fel, — mennyire gyű­lölöm a stúdiót ma! Teljesen az idegeimre megy! Mit feleljek erre? Hallgattam. Charlie észre­vette némaságomat és megkérdezte: — És neked, Jim? — Hát én is jobban szeretem, ha vadászni megyünk, Charlie. — Na, ugyebár? De... — és ezzel a zsebében kotorászott — hová tettem azt az ostoba kézira­tot? Úgy hiszem, hogy induláskor még nálam volt. Hollywood Boulewardon keresztülhaladva, egy kis komédiás-társulatot láttunk, amint mozifelvé­teleket csináltak. Chaplin a szemére húzta sapká­ját és sietve állt odább. Hallgatva lépegetünk egy­más mellett, gyors tempóban, de aztán megszólalt Charlie: — Szegény ördögök, ők is moziban „csinál­nak!" Az arca jóságos kifejezést öltött. — Micsoda csavargók vagyunk valamennyien! — tette hozzá. — Nézd meg Reisnert, Bergman Henryt, magadat, engem, mind ugyanaz a típus, cigányok vagyunk Valamennyien, ez az egész. Boldogan mosolygott: tetszett neki ez a gon­dolat. — Voltál te már valaha nagyon éhes, Charlie? — kérdeztem tőle. — Tizenhat éves korom óta soha. Azelőti pedig — mindig éhes voltam. Chaplinnak egyik főkaraktere, hogy mindig csodálkozik. Ez a csodálkozás lüktet és él benne. Szomorúvá feszi a szivét és megfájul a feje tőle. Sokszor megkérdi önmagától, miért kell némely férfinak és némely nőnek, akiknek arcéle olyan, mint egy ifjú görög istené, utcát seperni vagy koldulni? Egy ízben az emberek fejformájáról beszél­gettünk, az orról és minden olyan jelről, amely az intelligenciát árulja el az emberi fiziognomiában. Én azt állítottam, hogy igen kis fejben is lakoz- hatik nagy ész. — Igen — felelte ő s ezzel egy nagy matiné­bálványt nevezett meg. — Neki is olyan a feje, mint egy istené és — nincs egyetlen gondolat se benne! A Charlie széprajzu orrára néztem, aztán a magam tömpe orrára gondoltam s megjegyeztem: — És ott van az öreg Socrates — mindenki a görög és TÓmai orrokat dicsőíti — és őneki tömpe orra volt! Charlie nevetett. — Térjünk be ide — szólt —■, kezdek éhes lenni. Éppen Armstrong előtt -voltunk. Az étterem minden vendége megfordult Charlie után- Mint rendesen, most is elpirult, de nagyon élvezte a dolgot. Egy fülkében készítettek asztalt a számunkra az ablaknál, Charlie a kezét dörzsölte. — Ma jól fogjuk érezni magunkat, Jim — szólt És aztán visszatért Socrateshez. — Micsoda nagyszerű emberek lehettek azok a görögök, Jim! — mindannyi álarcot viselt a színpadon —, milyen jő lenne, ha ez a szokás visszatérne. Sok színész, akiknek az arca egyetlen érzelmet se tud visszatükrözni, örülne ennek! E pillanatban d’Arrast lépett oda hozzánk. Az asztalunk a Boulevardra nézett. Éppen egy fiatal nő haladt el az ablak alatt. Egy szőke- hajú, kékszemü gyermeket tolt egy gyermek- kocsiban. Mikor a gyermek az ablak alatt el­haladt, benézett és kezével intett Chaxlienak. Charlie szörnyen meg volt hatva. — Bájos — szólt — Micsoda aranyos kis jószág! És láttad a fiatal nő arcélét? Milyen nagyszerűen hatna a filmen. — Tapsolt. — Cso­dálatos! Mindé fiatal nő szép és az a gyermek... és ez az asszony az anyja... milyen csodálatos. Siess, menj, szerezd meg a nevét és a címét, d’Arrast, gyorsan! D’Arrast kirohant az utcára. Mi ketten Chap- linnal lassan követtük. Chaplin türelmetlenül várta d’Arrast visszatértét Kétszáz lépésnyire onnét dJArrast a fiatal nővel tárgyalt. A fiatal nő életének bizonyára ez volt a legizgalmasabb napja. Bizonyára elragadtatva tér haza otthonába. Talán ma este már' elmondja, hogy a nagy Chap­lin titkára megállította az utcán és megtudakolta tőle a nevét, címét, hogy felkereshesse. Chaplin idegesen dörzsölte a kezeit és várt. Végre d’Arrast visszatért hozzánk. — Nos, nos — kérdezte Charlie türelmetlenül. — Semmi, Charlie, Tossz fogai vannak. —'Oh! — kiáltott fel Charlie és legyintett a kezével. Az arca elszomorodott. De soha többé egy szóval sem említette ezt a jelenetet. A legnagyobb filmsztárok Chaplin tanítványai Chaplinről azt beszélik, hogy 5 már több ta­nítványát fejlesztette ki művésszé. A legismertebb nő, aki az ő igazgatása alatt lett naggyá, Edna Purviance. Miss Purviance évekig játszott együtt Chaplinnel s pályafutásának magaslatára a Bo­hémvér cimü filmben jutott. Mack Swaint is ő kérte fel,,hogy az Aranylázban játsszék. Chaplin úgy érezte, hogy itt a pillanat, amikor egy nagy­szerű színészt szerződtethet. Azt mondta Mack Swainnek, hogy az Alaska-filmben újjá fog szü­letni. Igaza is volt. Swain most sokkal többet ke­res, mint amit akkoriban Chaplin fizetett neki. Charlie szerezte meg számára a hírnevet és a va­gyont, de sohasem állítja, hogy ezt altruisztikus szempontból cselekedte volna. Azt mondják, hogy Jackie Coogan tehetségét is Chaplin fejlesztette ki. De ez a fiú valóságos csodagyermek volt s többet köszön a saját intelli­genciájának, mint a mesterének. Még amikor nem is volt együtt Charlieval, akkor is meg tudott ját­szani egy filmet csaknem minden segítség nélkül. Menjou is olyan csillag, akit Charile tanított. De azt hiszem, hogy a Bohémvér-ben Menjou Chaplin nélkül is óriási lett volna. Mert Menjou megértette, hogy ebben a darabban neki nem a rendes intrikus szerepet kell eljátszania és érezte, hogy itt kínálkozik talán élete legnagyobb esélye. És önmagát játszotta meg. Azt állítják, hogy Chaplin Peggy Joyce kéré­sére szerződtette Menjout. ő volt az, aki egy hollywoodi étteremben megpillantotta s egyszeri­ben tisztában volt vele, hogy nagyszerűen illik rá a Bohémvér egyik szerepe. Ekkor szólt is Char- lienak. Az a mód, ahogy Chaplin Lita Greyt válasz­totta ki az Aranyláz női szerepére, egészen regé­nyes. Sok igen szép nő pályázott erre a szerepre Charlie maga sem volt biztos selőle, milyen típust keres, tehát tétovázott. Ekkor jelent meg a stú­dióban az iskolásleányka. Egykor még mint gyer­mek a Kölyökben játszott Charlievel együtt. Egy nappal azután, hogy Cbarliet felkereste, már meg­kezdték a felvételeket. Ezen a napon Charlie nagyon jókedvű volt. Miután a próbafelvételek megtörténtek, Char­lie elkísért a hivatalos szobámba. Lita Grey is utánunk jött. Megállt a szobám közepén és szólt; — Mi lesz, Charlie? Charlie ránézett s aztán csaknem fiús zavar­ral felelte: — ön szerződtetve van. A tizenötéves leány elkezdett ugrálni örömé­ben. Ha a jövőbe látott volna, talán még maga­sabbra ugrik, mert nem sok idő telt bele s nem­csak primadonnája lett a világ legismertebb em­berének, hanem felesége is. Hogyan készült az aranyláz Chaplin történetei soha sincsenek előre kidol­gozva s egész a végjelenetig nem tudjuk, mi fog történni bennük. Sőt néha az is megesik, hogy amikor már készen van egy-egy darabja, akkor elölről kezdi s még sok-sok változást csinál rajta. Az Aranyláz plein-aiT és havas fel”ételeit Kalifor­nia északi részében csinálták. Reisner kisérte el útjára Chaplint s Chaplin meg volt elégedve a hő mennyiségével. Innét visszatért Hollywoodba s addig ott is maradt, amig emberei nem tudósítot­ták, hogy a hó már eltűnt. Egy este elinldultunk Sacramentóba, hogy on­nét Summitba jussunk, mely már nincs messze a nevadai állami vonaltól. Száz és száz embernek kellett itt egy képzeletbeil Chilcoot-szoroson ke­resztülmenni, hogy az alaskai 1898-i híres arany­láz másolatát kapjuk. SacTamentóban ötszáz em­bert fogadtunk fel, napi öt dollár fizetéssel és há­romszori étkezéssel. A csavargó társaságot külön­vonat vitte Summitba. Sutherland Edwarid aligaz­gató már előbb odautazott. Chaplinnal rajtam kivül még Graumann Sid (Charlie benső barátja), Reisner Kari, BeTgmann Henry, Harry D’ATrast, egy csomó ismeretlen nagyság és fényképező ment Summitt'. A női nemet Lita Grey, az anyja és egy leány képviselték. Az utóbbira volt bízva a kézirat. Los Angelesből indultunk s körülbelül más­nap reggel tízkor érkeztünk meg Sacramentóba. Az állomáson nagy tömeg várt bennünket.. Mivel néhány órát kellett a városban tölteni, egész csomó testület próbálta szórakoztatni a híres embert. Graumann mindig Charlie nyomában maradt. Mivel úgy testalkatban, mint arcának ál­talános vonalaiban némileg hasonlított Chaplin- hoz elkövették azt a tTéfát, hogy mindenütt őt tolták előtérbe, mint Chaplint. Graumann barát­ságosan üdvözölte az egybegyült polgárokat s velük mén', a belvárosba. Chaplin néháuyunkkal hátul maradt. A sapkáját mélyen a szemébe húzta és néha-néha mosolygott, látva Graumann eről­ködését, hogy őt utánozza* Mikor G*aumann elérte a város közepét, bocsánatot ké t Ó9 ékkor lépett elő Charlie. A sacramentói A méh cimü lap szerkesztőjé­vel lévén csak dolgunk, nemsokára szabadok voltunk s kedvünkre jöhettünk-mehettünk a vá­rosban. Valaki azt mondta, hogy jó lenne a kalifor­niai kormányzónál tisztelegni. Chaplin beleegte- zett. Végigsétáltunk a gyönyörű állami telepeken. Ezalatt Chaplin folyvást beszélt. Előre bekonfe­rálta, hogyan fog lefolyni a fogadtatás. — Aszondom neki „Bocsánat uram" — mire ő aszongya „Ne Í9 beszéljen róla, Chap" stK stb. Mikor a kormányzói épülethez értünk, mind­annyian levettük a kalapunkat s kezünkben tar­tottuk a keztyüinket. A magántitkár fogadott ben­nünket. Asszony volt, nem férfi és úgy nézett, reánk, mintha lázadók lennénk. — Itthon van a kormányzó? — kérdezte va­laki. Chaplin a háttériben maradt. — Nem, a mai napot San Franciscóban tölti — felelte a fiatal nő. Látszott rajta, hogy el van képedve. — Talán én is elintézhetném a dolgot? — Igen — szóltam közbe én hirtelen —, le­gyen szives mondja meg neki, hogy Chaplin Char­lie és a társulata akart tisztelegni nála. A fiatal nő hirtelen elmosolyodott és izgatot­tan jött közelebb. Azt lehetett volna hinni, hogy egy uralkodó elölt áll. — Milyen kedves ez önöktől — mondta. — Nem akarnak egy kissé széjjelnézni? Mikor elhagytuk a kormányzói épületet, Chaplin nevetve szólt: — Hát nem csavargó- tempó ez, látogatást tenni a kormányzóságon? ' Egy másodrangu étterembe mentünk, itt Charlie megint királynak érezte magát a maga birodalmában. Az étteremhez tartozott egy sütöde is, amelyet Chaplin azonnal felfedezett. A kenyér és zsemlye kitűnő volt. Charlie megmagyarázta nekünk a kenyérsütés nehézségeit s megmutatta a fehér lisztet a kenyérben. — Ilyesmire volna szükségünk Hollywoodban — jegyezte meg. — Ez az ember ott szerencsét csinálna. Körülnézett. Egy pincémé állt nem messze onnét kötényben. — Hívja ide az igazgatót — szólt hozzá. A tulajdonosnő nehéz termetű német leány volt, kék ltartonTuhában, sárga köténnyel. Jóin­dulatú arca vörös volt a melegtől s izzadságcsep- pek gyöngyöztek rajta. Kezeit a köténye alá rej­tette. Tudta, hogy Chaplin kicsoda s nagyon meg volt illetődve. De Graumann kisegítette zavarából. — Tudja, asszonyom — mondta udvariasan—, Chaplin ur és én arról beszéltünk, hogy ön var gyónt tudna szerezni, ha Hollywoodban nyitna ilyen éttermet. Mi szívesen nyújtunk segédkezet önnek hozzá. — Köszönöm, köszönöm — mormogta a nő mély hajlongások között —, nekem az a hivatá­som, hogy jól kiszolgáljam az urakat. ügy meg volt hatva, mintha magával Bis­marckkal beszélt volna. (Folytatjuk.) JSzinHÁz-ZEim A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: A teve átbújik a fii fokán. ADLON: A vonatrablók (Tóm Mix). URÁNIA: Csárdáskirálynő. TÁTRA; A vig özvegy. ELITE: Csárdáskirálynő. AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Csütörtökön: Az éjféli nap Laura la Plantevai. Pénteken: Az éjféli nap Laura la Plantevai. Szombaton: Nyári üdülésen. Vasárnap: Nyári üdülésért. Hétfőn: A varázskeringő. Kedden: Az elsülyedt flotta. Cirkuszh ercegnő Kálmán Imre operettjének frenetikus sikere Pozsonyban Pozsony, junius 1. Tipikus, félreismerhetetlen Kálmán-muzsika a Cirkuszhercegnő zenéje. Mozgalmas, színes lib­rettó, sok kábító reflektor, toalettraffinériák é? mindehhez jóizü szirpzene, édeskés slágerek, ami két jólesik eldudolni májusbucsuzáskor mindenki nek, akit a májussal együtt nem hagyott a fák ép­nél az élet májusa: a szerelem. És Pozsonyban sokan vannak ilyenek, mert so­kan dudorásszák a pattogó és melegítő melódiá­kat a hazabandukolás éjszakájában színház után vagy a nyárköszöntő nappalon, amikor van idő egy-egy nótafoszlányra vagy felsóhajtásra. Pozsony ma a Cirkuszhercegnő varázsa alatt áll. Estétől-estére telt színház előtt megy a darab, mely slágere az idei szezonnak és kassza-slágere a magyar színészetnek. A darab előadását tul- emelte Iván a megszokott kereteken. Az életben mindig reális és a gondokkal összeházasodott di­rektor könnyelmű, bőkezű gavalléri a Cirkuszher­cegnővel szemben. Pazar pompával készítette el pozsonyi otthonát és kivirágozta útját., lépéseit. A társulat összeforott a direktorral a nagy odaadás­ban. Mindenki mindenét adja í szeretettel adja. Kovács Kató megragyogtalja énektudását, az ope­rettdámák számára előirt eleganciáját. Nádor Jenő bravúros rutinnal játszik és énekel, Bellák felcsa- pongtatja a kacagás hullámait, Horváth Böske ked­ves, olyan kedves, mint egy asszony, ha nagyon kedves akar lenni. Vágó humora természetes, Far­kas Palié kihalászott gyöngyszem az élet szomoru- ságtengeréből. A kari: sokat és ambícióval dolgo­zik, sokat és szépen öltözik, a zenekar kitűnő, so­kat és szívesen ismétel. Az előadás féltizenkettőig tart és mégsem türelmetlenkedik senki, pedig ti­zenegykor elmegy az utolsó B. és C. Iván fővárost csinál Pozsonyból a Cirkuszher­cegnő nívójával, Pozsony a villamosbeosztásával tizenegykor aludni küldi az embereket. rA szlovenszköi magyar szinh miis&ría POZSONYBAN Csütörtökön: Cirkuszhercegnő. Pénteken: Peer Gynt. Szombaton délután: Nem nősülök! este: Cirkuszhercegnő. Vasárnap délután: Csókos asszány. este: .Cirkuszhercegnő. Hétfőn este: Harica grófnő. így fiatalít és szépít a Corall-créme Corall-puder CoraU-szappan > FSlerakat * C. S. R. térném Vörös Rák gyógytár, Bratislava. Szeplffi, mállóitok, pattanások ellen leggyorsabban és iegbiztosabban hat a híres

Next

/
Oldalképek
Tartalom