Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-18 / 138. (1472.) szám
1927 junius 18, szombat. Kftz^ZDAiSÁcr1 „ 4 gazdasági helyzeten csakis a termelés emelésével lehet segíteni” Basch tanár, Hodács főtitkár és Stodola Kornél előadásai a világ- konferencia eredményeiről — Nem világkrizist élünk át, hanem csak az európai gazdaság van visszaesőben — A gazdasági liberalizmus és individualizmus áramlatának újabb erősödése FIYTOX a biztos hatású amerikai féregirtószer MEGÖL tegyél, szúnyogot, bolhát, poloskát, felüt, molyt, svábbogarat, hangyát,sü. Emberre és állatra veszélytelen. Hatásáért szavatolunk I Egy drb. */4 1 üveg széjfujtafóval , , , . K6 24‘— Bádogkanna kb 2 I tartalommal . , . . . ,160*— Egy drb. kézi permetező (nagyon gazdaságos) „ 30'— Mindenütt kapható. Vezérképviselet Csehszlovákiában: PRÁGA I., KfiZovnická 3. Prága, junius 17. Baadh Antal dr. egyetemi magántanár a prágai szociális intézetben előadásit tartott a viláigglaadiaeáigi konferenciáról. Az előadás érdekes részteleit alább közöljük: — A kenrfereneián a(k ágién nagy anyag állt rendelkezésre a háború utáni világgazdasági helyseiről. Az anyagból kitűnik, hogy 1925-bem, összehasonlítva 1913-miall, a villáig népessége és a küllő ecreskedelle/m körülbelül 5%-kall eaneílkodiejllt, ugyauabbtain az időben aa európai népesség 1%-kail szaporodott, az európai küilkecnerivade- lean ellenben 10%-kai csökkent. Az élcdmiiszor- éts nyemsamyttigjbedm'el’íés aas egész világén 16— 18%-kai emelkedett, Európáiban azonban csalk 4-5%-kai. Ki kell emelnünk aat is, hogy Kelet- és Köziép- euirópa országai messzié visszamaradtak a nyugat- európai ország okitól. Európáiban csakis Franciaország, Olaszország és Svédország tudták ipari termelésűiket fokozni, vagy legalább is a régi nívón megtartani, mig a többi országodéban a termelés visszaesett. — A konferencia adatai közt szeimíbetünük a munikanóífcül'igóg kérdése. Már első pillaniatra meg- ál lapíthat juk, hogy az emrópiaü muaiikaméiik ülik ég , amely m entrópiái gazdiaisági depresszió ldíc%e®őjö, nem konjunkturális jelenség, karaiéiul strukturális djtfpThsz- szió, mélyet a gazdaságii struktúra megváltozása idézett elő. A komíerencia megállapiitóttá, hogy a gazdasági zavarok jelenlegi okai nagyon miéJyenfekvök és hogy a Világgazdasági egyensúly föilbiillieaése a ter- meüiés és fogyasztás eilitiéréseibien. és zavaraiban keresendő. A zavarokat nem a nyersanyag hiánya, eem pedig hiányos termieléei apparátus idézi elő, hauiem ennek egyedüli oka a világgazdaság uj szervezésiének problémája a jelenlegi gazdasági rend'Sizer keretiben. Az okok különbiöziők. A hábo- mieiőtii viszonyok visszaállítása an/ég nem elég segítség. A jartós okoik közié sorolandó az Európán (ktfivül álló országok rohamos iparosodása, a területi változás oda, a határok megváltozása és a nemzetközi adósságok (a jóivátételli, az antantköaötti). iA háború ^ővetkezltlóben fcdeimielt adóterhek is (hosszú időre' útjában fognak álla ni a rendes gazdálkodásnak. Mindezeía körülmények tekintetbevétele mellett a jelenlegi helyzet gyors javulása kizáriminlk látszik. Naigyoibb a valószínűség, hogy továbbra/ is átmeneti állapotban fogunk élni és még bosszú ideig a legtöbb országban számolnunk kell az óriási munlkanólk ü lieégigb!. A gazdasági egyensúly visszaáilitását termiészsetes ulíon siettetni kell és pedig egyrészt magukban az államokban, másrészt az államok közelii együttműködéssel. Az állam belpoliitikaá irányelve az legyem, hogy a jólétet esőkig a termelés gyair)p|pitásá- vail és fejlesztésével leket emelni, az állaönok közötti poliíiká.uaik pedig az legyen a célja, hogy a termékek nemzetközi kicserélését megkönnyítse. A konferencia programiján nem szerepeltek a pénzügyi, szállátást, a népesedési, az emigráoiós (kérdések,, azonkiivül az orosz proibOiéimát és a szociálpolitikai kérdéseket sem tárgyalhatta. A konferencia leszögezte, hogy a gazdaságii helyzetem csakis a terlmoüés erae- , léséved lehet segíteni s éppen ezért ennék érdekében minden lehetőt ed kell követni. A konferencia éppen ezért munkáját a kereskedte- 'leanpoliiiiilkiára koncentrálta 'és e téren igen tekintélyes eredimiényt mutalhat föl. A delegátusok egyhangúlag azt az álláspontot juttatták kifejezésre, hogy a kereskedelempolitika jetonllejgti protekciós tendenciáját be kell szüntetni és a keroskede- letmpoliltikának liberális irány felé kcdl orientáló dilim. A konfejreincia azt tanácsolja, hogy .azokat a keresik edíedmi aikiaKlályokalt, aimélyékvt a háború utáni rendkívüli viszonyok előidéztek, ©1 kell távoiliiiíamá, szükeégoenek tamiljai, hogy a népszövetség vizsgálja fölül a vámok kérdését s lehdiőíletg egységes szerződési rendszert léptessen életbe. A nemzetközi kereskedelem ez által szilárd alapot kapna és a kereskedelempolitika a jövőben ilisz- tára a vámokra és keresked elmii szerződésekre kell, hogy szoritkozaék. Az ipari szempontból a konferencia a termelés rációnál izáláeával és a kartt'ellekkel foglalko- BöU. A kartelleket illetőleg az utóbbi időben a küztelíogós némli változást szenvedett. Mig régebben a nemzetközi kaírteíllték megkötését a kereskedelmi szerződésre irányuló tárgyalások dőfetótölénck telkiniteitték, most a konfeinelvma. a tertmidés fojl^sztésénelí szükségéi* 1 ha/ngtsuilyozfca, azaz a nrmzdközi áru ki cserélés magl'önnyitését mondta ki primőr szükségletnek. Igen nagy figyelmet fordított a konferencia a mezőgazdaságra ie, amely motft először és teljes joggal ugyanolyan tárgyalási anyagot képezett a konferencia alkiaImával, miiint az ipari termelés. A konferencia főleg a mezőgazdaságii termelés kiólégitetlecu rcujitabilitásávail foglalkozott, mely az árróláeió eltolásával van szoros összefüggésben. A megoldást itt sem a vámok emelésétben látja, hanem a termelési köMségdk le- szállitásábau és pedig a termelési technika megjavítása, a kamatnlivó redukálása és a me- zőgazdaság különböző terheáuek csöiklcentése révén. A konferencia igen fontos eredményét képezte az is, hogy a népszövetséget, illetve annak gazdasági szervezeteit számos határozati javaslatának misigtvaló&itáisária kérte fel s remélbiető, hogy a fölvetett gazdasági kérdések a népszövetség munka- programjára kerülnek. így például szükséges, hogy a világgázdasági statisztikára és a gazdasági ihirszoligáia íra nagyobb figyelmet fordítsanak, az ipari konjunktúráról mindem állam indexeit vezessen. Basch tanár csehszlovák szempontból kielégítőnek találja a világkonferencia döntéseit, főleg a kereskedelempolitika liberális alapelviét, miért egy exportáltamnafc, amilyen Csehszlovákia, érdeke a nemzetközi árukicserélést megleönnyiteni. Hodács és Stodola véleményei a világgazdasági konferenciáról A csehszlovák nagyipari szövetség központi választmányának ülésén Hodács szövetségi főtitkár foglalkozott a genfi konferencia anyagával. Rámutatott arra, hogy a gazdag genfi anyagból kitűnik, hogy Közép- és Keleitieuróipában a gazdasági fejlődés visszaesett. Mia már világosain látjuk, hogy neon világkri- zist éltünk át, hanem csak az európai gazdaság vám visszaesőben, főleg pedig a közép- és keletoRiTÓpaii országok gazdasági élete. íElsőscrban a belföldi piac felvevőkiépessíégét kell emelni ós emelnünk kel az árucseréit a többi állaim okkal is, mert a nép jóléte csak akkor emeiltes- Idilk, ha a különböző ipari ágak termelése riövek- iszik és az egyes ipari ágak árui kölcsönösen és fölösleges veszteség nélkül kicserélhetek. A közigazgatás, a vasúti tarifa és a vámtarifa reformja nem tűnhet halasztást. A közéleitnek alkalmazkodnia kell ahhoz a gondolathoz.. amelyet a genfi konferencia kimondott, hogy csak a termelési módszeneik javitásávall s a termelési akadályok eiháriiéásával lehet valamennyi állaim valamennyi termelési ágában a totrrmciést fokozni. A konferencia a kiilkereskedeJlem szabaddá! étel ét követeli. Ez egyelőre ugyan csak elimiéliefii óhaj, de eföliötit nem lehet napirendre térni. Minden állam kénytelen lesz állásit foglalni ehhez az elvhez. A csehszlovákiai nagyiipar már meg is bízta kereskedelempolitikai bizottságát, hogy a genfi határozatok egyes pontijaihoz fejtse ki álláspontját. Csehszlovákia ipara a genfi határozatok szellemiében szükségesnek tartja, hogy megegyezzék Közép- és Ke- leteurcpa azon államaival, amelyekkel közösen, a gazdasági depresszió miatt szenved, de meg akar ■egyezni Nyugat európa nagy államaival is. A központi választimiányi üléisen Stodola Kornél kamarai elnök is kifejtette álláspontját a genfi konferenciáról. Jelentőségét abban látja, hogy nemcsak az államiok között érvényesüli; a szolidaritás, hanem az egyes ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági ágak között is. A gazdasági individualizmus gondolata ezen a konferencián erősen megszilárdult. Gazdák napja Érsekujvárott. A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya junius 19-én, vasárnap délelőtt kezdi meg Érsekujvárott gazdasági népakadémiáját. Az előadás előtt mutatják be az Austin traktorral való szántást. A társaskör helyiségében folyó előadás sorozatán a következő program szerepel: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Szilassy Béla, a magyar nemzeti párt országos mező- gazdasági szakosztályának elnöke. 2. A szlo- venszkói mezőgazdaság helyzete. Előadó: Járass Arthur, az érsékujvári járási mezőgazda- sági szakosztály elnöke. 3. A Szövetkezetek és a mezőgazdaság. Előadó: Fodor Jenő, az országos mezőgazdasági szakosztály ügyvezető elnöke. 4. A legelő szerepe a mezőgazdaságban. Előadó: Bartal Iván földbirtokos. 5. Az uj adótörvények. Előadó: Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő. 6. A növénytermelés és állattenyésztés fejlesztése különös tekintettel a kisgazdaságokra. Előadó: Szabó István, ny. gazdasági akadémiai tanár, a mezőgazda- sági szakosztály igazgatója. 7. A népszövetség gazdasági konferenciájának mezőgazdasági tárgyalásai. Előadó: Gál István, sajtófőnök- Belépő díj nincs. Minden magyar gazdát szívesen látnak. Német birodalmi facégek erdökoncesz- sziékat akarnak szerezni Ruszinszkóban? Kassáról jelentik: Az utóbbi időben német birodalmi facetek na érv érdeklődést tanúsítanak a szlovenszkói fa iránt. A nagy német cégek maguk akarják a fát kitermelni és éppen ezért erdőkitermelési koncessziók elnyerésére törekszenek. Főleg Keletszlovenszkón és Ruszinszkóban akarnak érett faanyaggal bíró nagyobb erdőségeket kibérelni. A kitermelést. már a jövő évben megkezdenék. — A szlovenszkói malomkampány befejezése. A szlovenszkói malmok, pozsonyi értesülésünk szerint a közeli napokban befejezik a múlt évi gabona őrlését és üzemüket egyelőre szüneteltetni fogják. A munkaszünet körülbelül négy hétig fog tartani és főleg a malmok tisztítására és tatarozására használják föl. A munka újbóli fölvétele után már az uj gabona őrlésére kerül a sor. Szakkörökben úgy hírlik, hogy a szegedi Bach-malom konszernhez tartozó nyitrai, nagyszombati, verebélyi és trencséni malmok a külföldi gabona vásárlására és importálására már megtették a szükséges előkészületeket. + Megszilárdult a prágai tőzsde. Egynapos miegisza'kdtás utam a prágai tőzsde ugrásszerűen miegiszii'liárdiuilt. A kedvező hangulatot az egyes nészvémytársaságdk osztüliékjelentiéisei idézték elő, azonban a hónapi magánforgalomra való tekintettel az üzlet csak szűk keretek közt mozgott. — Az ipari piacon az értékek legnagyobb része 2—50 koronával javult, egyedül a Kotlimi Műtrágya éis Miarsner szenveditek 10 koronás veszteséget. — A bankpiacon Zsivmo 2, a Cseh Eszkompte és Ipari 1 koronával estek, mig az Országos Bank 2 koronáival szilárdult- A többi titrek tartottak. — A beruházási piaron isimét gyengült az irányzat, de a pénzbőség folytán zárlat felié itt is javulás állott be. — Exótákban barátságos hangulat uralkodott. + A prágai devizapiacon gyengült az irányzat. Megszilárdultak: Berlin 0.1205, Varsó 2.50, Btéce 0.3-75 ponttal. A nyugati és északi valutáik olcsóbbodtak. + A prágai terménytőzsdén a tengerentúli szilárdság nem éreztette hatását. A látogatottság gyenge volt és az irányzat gyengült. Cseh búza névlegesen nem változott. Külföldi áru 2 koronával gyengült. Rozs 3 koronával esett. Árpa üzletfelén, tengeri élénkebb volt. Zab lanyha, kb. 1—2 koronával esett. Egylb áru változatlan. + A prágai cukorpiac ma nyugodt volt- Nyers- áiruijegyzés Aussig lofco és kikötő 180. + A prágai seritésvásárma ma 2203 sertést hajtottak föl és pedig: 4l2 szlovenszkóit 10.40, 70 jugoszláviait 10—10.50, 73 romániait 10.60—11, ■1109 lengy el országit 11.40—11.70, 121 magyarországi hízót 10.50, 534 jugoszláviai hízóit 10.35, 254 romániai hízóit 10.25—10.35 K-ás árban. A vásár lanyha volt.-f A prágai lóvásárra ma 171 'lovat hajtottak föl. A vásár közepes volt. 4- A pozsonyi terménytőzsdén ma gyengén ■tartott az irányzat. Búza 239—243, rozs 228—230, jugoszláv tengeri ab hajó Komárom 117—118, ab Pozsony 118—119, búzadara 370—880, OGG-buza- liiszt 360—370, OHJ iiszt 350—365, 1. ez. liszt 340— 350, miagyar OGG-liiszt 295—305, magyar QH-íliszt 290—295, belföldi korpa 118—120, magyar 119— 121. Egyéb áru nőm változott.-f A budai pesti értéktőzsde ma barátságos •irányzatú volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda (jelentésiében nem foglalt értékek közűt a Mohtáir 185, Pestszentlőrinci 50, Részvénysör 134 pengős árfolyamot ért el. + Gyengén tartott a budapesti terménytőzsde. Budapesti ,szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai termiénytőzsde irányzata csekély forgalom ■mellett gyengén tartott volt. A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 33.20—83.40, dunántúli 32.30—32.50, rozs 29-30—20.50, jóminőségü árpa 26—26.50, középiminöségii zab 26—26.20, tengeri 22.40—32.60, korpa 20.20—20.40 pengő. + A bécsi értéktőzsde nem volt egységes. Az alapirányzat barátságos volt. Budapesti és cseh értékek szilárdultak. Az üzlet szűk keretek közt mozgott, ennek dacára egyes favorizált értékeik emelkedtek. A kullszban tartózkodó hangulat uralkodott. Járadékok üzlettelenek. + A berlini értéktőzsde ma szilárdan nyitott. Az üzlet élénk volt és az áremielkedéseik átlag 4— 5%-ot tettek ki. Később a magándiszkont %%-kal 5.5 százalékra emelkedett,; mire általános lanyhulás állott be. A devizapiacon a líra és belga szilárdultak. + A berlini terménytőzsdén szűk keretek közt tartott irányzat uralkodott. Hivatalos jegyzések: Birodalmi búza 2-9850—299, rozs 280—282, árpa 241—275, zab 254—264, tengeri 191—192, búzaliszt 37.50—39.50, rozsliszt 35.50—37.50, buizakor- pa 15, rozskorpa 17.50, Viktőria-barsó 42—55, kis ehető borsó 27—30, tiakarmányborsó 22—23, pelus- kn 20—22, lóbab 21—23, bükköny 22—24.50, rep- ciepogácsa 15.40, len-pogácsa 12.60, szárazszelefc 1-2.90^ A orástai tőzsde devizaiegyzései: junius 17. junius 15. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1351.— 1357.- 1351.— 1357. — Berlin ................. 798.-»/, 802.—% 797.87% 801.87% Zü rich................. 648.25 651.25 648.25 651.25 Os lo(Chrístiania) 871.- 875.- 871.50 875 50 Kopenhagen , . 900.— 904.— 901.— 905.— Stockholm . . , 901.50 905.50 902.— 906.— Mai]and .... 187.92% 189.32% 188.05 189.45 Paris................. 131.75 182.95 131.75 132.95 London .... 163.37% 164.57% 163.45 164.65 New York Cable 33.61% 33.91 >/a 33.61 % 33.91% Brüssei .... 468.25 471.25 468.25' 47125 Madrid .... 578.50 £81.60 581.- 684.Belgrad .... 59.10% 59.60% 59.12 59.62 Sofia ................ 24.32 24.62 24.32% 24.62% Ko nstantinopel 17.67% 18 07% 17.67'% 18.07'%* Wien................. 473.87% 476.87% 473.50 476-fO Wa rschau . . . 376.12% 379.12% 376.10 379.101 Budapest . . . 587.62% 590 62% 587.50 590.50 Buenos Aires , 1432.— 1438.— 1432.— 1438. 1 Helsiugfors . , 84.75 84.25 84.37% S4.S7%* Riga..................... 649.50 652.50 649.50 652.5G1 Rio de Janeiro, 400.50 403.50 401.50 404.50 Montevideo , . 84.05 34.45 34.05 34.451 Alexandria. . . 167.80 169.20 167.80 169.20* Athén . . . , , 44.95 45.65 44 95 45.551 Bukarest . . . 19.95 20.35 20.— 20.40 Kowno................. 332.- 834— 332— 334. Lissabon .... 166.30 167.70 166.30 167.70* Révai................. 8.90 9.10 8.90 9.10* Mo ntreal .... 33.63 83.93 33.63 83.331 Prága, junius 17. Valuták: Holland 1S4S.75 német 795.87.50 belga 4-68 svájci 048.50 norvég 871 dán 898.50 angol 103.20 spanyol 577 olasz 188.30 amerikai 33.40 francia 133.15 svéd 899.50 jugoszláv •59.15 magyar 586.37.50 román 19.42.50 bolgár B2.72.50 lengyel 375 osztrák 472. 9 <EIggCT-7V\Ai(^^HngtAB A prágai értéktőzsde árfolyamai: VI/17 Ví/15 1923. évi kincstári utalvány ——•— 1924. évi kincstári utalvány ——— Nyereménykölcsön ............... 98.05 08.85 60/o-os beruházási kölcsön . 99-- 99.95 6°/o-os lisztkölcsön................ 89.40 99.40 6°/o-os Államköesön............... 99.15 99.15 Mo rva orsz. -köles. 1911. 4'%% — •— 86.— Morva orsz. -köles 1917. 5 °/<> ■ 89.50 90.— Prága város 1913. köles. 5% —92.— Prága város 1919. köles. 4% —•— Brünn város 1921. köles. 6% 99.25 Pozsony város 1910. köles. 4% 70.— — Prága városi takrpt, 4% . . — Csl. vörös kereszt sorsjegy . 83.60 35.50 Magy. 5 frtos vörös kereszt. ——.— Magy. jelzálog sorsjegy . , — Budapesti Bazilika sorsjegy — •— — Agrárbank............................... ——.—tj Cseh Union Bank ................... 367.50 375.50 Le számítoló...................... , , 381.50 390.50 Cs eh Iparbank....................... 387.- 389— Pr ágai Hitelbank. ..... 589.- 692.— Szlovák Bank........................... 166.— 169.— Zi vnostenska........................... 427.— 43r.— An gol.-Cslov. Bank................ —- .— Os ztrák hitei ........ 347.— 557.— Bécsi Union Bank................ 31.50 31.50 Wi ener Bankv.................. 55.— 55.50 Ju goslovenska-bank .... 53.— 58.50 Nordbahn.................. 6015.— 6180.— Cs eh cukor ...................... 1017.50 1134.— Ho rvát cukor................... 200.50 - . — Ko lini műtrágya ...... 482.50 491.50 Kolini kávé..................... — Ko lini petróleum. ..... — Kolini szesz...................... 2145. - 2132.50 Te jipar r.-t.................................. 1495.— 1462.50 El ső pilseni sörgyár .... 2895.- 2890.— Breitíeld-Danék ...... 519.— 6*1.— Laurin és Klement................ — Riughoffer ...................... 898.50 950.50 Cs eh északi szén................... Cs eh nyugati szén.... 412. 417.Ai pine.......................................... 205 50 208.— Po ldi.............................................. 587.- 596.— Prágai vasipar.......................13t 2.50 1332.— Sk oda.......................................... 891.- 894.— Po zsonyi kábel...................... —1920.— In wald...................... 265.— 264.—
