Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-16 / 137. (1471.) szám
9 , KöZ^AZDA^AfiP i Az erdők államosítása újabb csapás lesz Szlovenszkó és Ruszinszkó népére Fedor Miklós keresztényszocialisfa képviselő ftflszóiaiása az erdőreformvíftában — Az erdőpolitika figyelmen kívül hagyja az árvlzkérdést — Az agyonállamositás rendszere — Mellőzik a szlovenszkól erdőszakértőket Legújabb modellünk 125-7/25 PS mint 1000 kg-ra könnyű és gyors teherkocsi konstruálva pneumatikus kereke- gyWSf megbízható és a 4 kerekén olcsó szállítást biztosit! Kérjen rögtön köteiezettségnélküli árajánlatot és a 125-ös mo^eí! elővezetését! @ SKODA-MÜVEK Prága, junius 15. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a képviselőhöz ülésén az erdővédelmi javaslat vitájában Fedor Miklós, az országos keresztényszocialista képviselő, erélyes hangú beszédben fejtette ki pártja álláspontját a jogfosztó erdőreformhoz. A beszédet jelentőségénél fogva teljes terjedelmében az alábbiakban közöljük. Amikor 1918 október végén és a reá következő időkben a csehszlovák republikát megalkották és a köztársaságba bekebelezték Szlovenszkót is, ezt a történelmi eseményt Szlovenszkó őslakosnépe különböző érzelmekkel fogadta. Voltak, akik hitelt adtak a propagandaizü szólamoknak és frázisoknak, akik elhitték azt, hogy járom alatt nyögtek és most felszabadultak. Voltak, akik tartózkodással és figyelő szemekkel nézték az eseményeket és az volt az elgondolásuk, hogy majd akkor mondanak véleményt, ha látni fogják, hogyan fog j berendezkedni a sokat hangoztatott és azóta értéktelen, üres szólammá vált demokrácia. Azóta több mint 8 év múlt el és azok, akik örömujjongással fogadták az állítólagos felszabadulást, azok ma már nyíltan mást hirdetnek, ínint például Bajmócon kitört az elkeseredett nép lelkében felgyülemlett elkeseredés és csalódottság, amikor a Hiinka-párfi gyűlésen nyíltan kiabálták, hogy „a régi Magyarországon jobb dolgunk volt.“ Azok a néprétegek pedig, akik tartózkodók voltak é3 véleménynyilvánításukat későbbre halasztották, azt kezdték észrevenni, hogy a demokrácia hamis jelszavával megindított és a konszolidációt célzó munkában szabadon véleményt nyilvánítani nem szabad, mert ha ezt valaki megtette, börtönbe került. — A legjobban látták át a helyzetet, akik azonnal észrevették, hogy Szlovenszkó áldott földjén nincs demokrácia, nincs egyenlőség, nem uralkodik testvéri szeretet, hanem ezek helyett uralkodik az abszolutizmus, az elnyomatás és azon jelszó nevében haladnak: megsemmisíteni Szlovenszkó iparát, szóval ai őslakosok igába fotgása Szlovenszkón csak mást kezdődik. Amikor pedig az elnyomatás hangos szóval kitört az elkeseredett népből, akkor a vezető államférfiak azzal hitegették az agyonnyomoritott népet, hogy ezek csak átmeneti állapotok. Ez azonban ismét csak állítás és ámitás maradt, mert a csehszlovák törvénykezésnek alig van a mai napig olyan törvénye, mely a törvényhozás igazi céljának megfelelne. A törvényhozás szavazógép lett és a többség egy kézlegyintésre mint egy szavazógép, minden meggondolás nélkül megszavazott minden törvényt még akkor is, ha a törvény egyenesen és kifejezetten Szlovenszkó népe ellen irányult. A törvényhozásnak, a törvényeknek a kpz jóléte és boldogulása az igazi céljuk, nálunk azonban majdnem minden törvény a politika posványába sülyed és közjóiét előmozdítása helyett a cél a népnek bilincsekbe való verése, hogy meg ne tudjon mozdulni. Ez a célja az előttünk fekvő erdőreform törvénytervezetnek is. Az erdőtörvényekhez, azok megalkotásához a müveit világ minden parlamentje óvatos kézzel nyúlt hozzá, metf}, az erdőknek nemcsak az a rendeltetésük, hogy fával lássák ál az embert, hanem ezenfelül az erdőknek sokkal magasabb és fontosabb a hivatásuk. Az erdőtörvényeknek legfontosabb célja nem az erdőknek mikénti irtása, hanem ellenkezőleg az erdőknek mikénti fentartása. Az előttünk fekvő •törvénytervezet nóm törődik az erdők hivatásával, hanem a fősulyt a tulajdonjog korlátozására fekteti és az eddigi elkeseredést nemhogy csökkentené, de még csak emelni fogja. Az uj törvény nem nyújt garanciát arra vonatkozólag, hogy a nálunk lábrakapolt rendszeri: az erdők káros irtását mig- ■* szüntetné. Nálunk az erdőgazdálkodás bitang jószággá vált, aminek veszedelmes következménye egyes szlo- venszkói vidékeknek elkopárosodása lesz. Nálunk azonban ezzel sem törődnek és nem veszik tekintetbe az ázsiai és afrikai sivatagok, a dalmát tengerpart, a Karstvidék szomorú sorsát, nekik nem a népjólét a fontos, de a politika és ennek a szolgálatába állítottak é3 állítanak be mindent, Így az erdőgazdálkodást is. A törvénytervezet készítői nem voltak figyelemmel arra, hogy az erdőségek szabályozzák az árvizeket, pedig a nyolc éve.s oktalan erdőirtások káros hatását már láttuk és látjuk, mert olyan vidékeket is meglátogat az árvíz, ahol ezelőtt az árvíz ismeretlen volt. A kormánypártok nem tudják, hogy a hegyes vidékeken a vizeknek lefolyását az erdőségek, azaz a hegyoldalakat boritó fák szabályozzák. Ez a törvénytervezet ismét a kapkodásnak, a gyorstalpalásnak az eredménye, mert az árvizek elkerüléséről nem gondoskodik. Mi szlovenszkóiak, akik minden eseményt figyelni szoktunk, látjuk, hogy Szlovenszkó időjárása az utolsó érvekben teljesen megbötmlott, aminek okát az oktalan erdőirtásokban kell keresnünk, amit pedig ez az uj törvénytervezet nem szüntet meg. Az államgazdálkodás szempontjából fontos jelenség az, hogy az egészI állam területének 33 százaléka erdőterület és ezt a törvény gyártóknak okvetlenül figyelem- be* keleti volna vénniök, de nem tették. Minden müveit államban az erdőtörvények megváltoztatásához csak úgy nyúlnak hozzá, ha előbb meghallgatják és kikérik a szakértők véleményét. Szlovenszkó földje, éghajlati viszonyai, a földterület elosztása teljesen különleges, ezt 6—8 évi itt- ! tartózkodással megismerni lehetetlen, tehát szükség lett volna arra, hogy a szlovenszkói régi bevált szakértőket is meghallgassák annál is inkább, mert ma Szlovenszkón nagyon sok olyan embernek a vezetése és igazgatóm okait állanak az erdők, akik a ppevőat előtt az erdőket még csak hírből ismerték. A szlovenszkói bevált régi szakértők tudomásom szerint több mint száz értekezést bocsátottak a kormány rendelkezésére, azonban, mint informálva vagyok, ez mind hiábavaló munka volt, mert az uj erdőtörvény is Szlovenszkó további elg/ar- matositását célozza. Veszedelmes Szlovenszkó és Ruszinszkó népére ez az uj törvény azért is, mert tudomásom serint a földhivatal a szlovenszkói és ruszinszkói statisztikai adatok gyűjtésével a legutóbbi időkig nem készült el és igy hitelt érdemlő adaték hiányában a törvénytervezet nem lehet tökéletes. Az uj törvény ismét az államabszolutizmus szüleménye. Az erdők államosításának nincs semmi helye sem Szlovenszkón, sem Ruszinszkón, mert Szlovenszkóban az állami erdők 37.7, Ruszinszkóban pedig 64.8 százalékát teszik az egész erdőkomplexumának. Miért kell itt tovább államosítani, mikor úgyis tudjuk, hogy az állam az adózók pénzéből a legtöbb állami gazdálkodásra ráfizet? Az uj törvénynek igenis nincs más célja, minthogy a csehszlovák ideológiához nem tartozó őslakosokat Szlovenszkón ér Ruszinszkón továbbra is koldussá tegyék. A prevrat előtt Szlovenszkó földjén a régi törvények gondoskodtak a kopár területek megkötéséről és befásitásáról és akkori kormányok és tulajdonosok óriási összegeket áldoztak ezen célokra. Most éppen fordított a helyzet: az erdő- birtokok a támogatás helyett konfiskáltatnak. Az uj törvény éppen úgy, mint a 'legtöbb törvényünk, homályos, kétértelmű és annyi buvő ablakot hagy maga után, hogy ott fognak belemagyarázni valamit, ahol akarnak. Az uj törvény különbséget tesz az erdőbirtokosok között nemzetiségi, politikai ás társadalmi osztályok szerint. Nem szünteti meg a denünciálásohat, de továbbra is kiszolgáltatja a birtokosokat a hozzájuk beültetett spicliknek. Az uj törvény nem zárja ki a politikát, sőt tág teret nyújt minden tisztességtelen agitációnak. Az erdők államosítása egyenesén istenostora lesz Szlovenszkó és Ruszinszkó népére, teljesen koldusbotra juttatja Szlovenszkó és Ruszinszkó olyan községeit, melyek legnagyobb jövedelmüket az erdőbirtokukból nyerték. Miután tehát az uj törvénynek nem a jólét, nem az őslakosság boldogulása a célja, hanem Szlovenszkó és Ruszinszkó gyarmatosítását célozza, az országos keresztényszocialista párt nevében kijelentem, hogy a uj törvény ellen fogunk szavazni. A csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés a prágai páriámén* előtt. A kormány tegnap este beterjesztette a képviselőházinak ratifikálás végett a csehszlovák—magvar kereskedelmi szereződést. A nemzetgyűlés mindkét házban még e hő folyamán gyorsított eljárással ratifikálni focin a szerződést* ugv hogy ez már iulhis elsején érvénybe léphet. — Budapesti jelentés szerint Mayer föld- mivelésücvi miniszter kijelentette, hogy a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés életbeléptetését rendkívül fontosnak és sürgősnek tartja és ha másképpen nem lehet* ugv a munkásbiztositási törvényjavaslat jelenlegi vitáját meg kell szakítani és sürgősen a szerződést kell letárgyalni. Az egységes párti törvényhozók és az érdekcsoportok ha- «rmlá v ólamén ven vannak* Magán egy e zkedés ek a csehszlovák—magyar háború előtti adósságok ügyében? Pozsonyból jelentik a Prager Pressének: A szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek egyesülete, valamint a szlovenszkói bankok szövetsége már évek óta arra törekszik, hogy a csehszlovákiai állampolgárok és a magyar állampolgárok háboruelőtt.i adósságait és követeléseit kölcsönösen magánúton rendezze. Azonban a békeszerződések, alapján létesítendő clearing-hivatal és a kölcsönös tartozások. valamint követelések összeírása miatt a pénzintézetek ezen tervéit az állam nem vehette tekintetbe, mert. elsősorban az adósságokat és a követeléseket kellett összeírni. Az összeírás megtörténtével most a pénzintézetek újból lehetővé akarják tenni a magánfelek közötti kiegyezést. Hivatalos helyen ez- iránvban már megtették a szükséges lépéseket. Miután a szlovenszkói gazdasági helyzet nagv pénzszűkében van s ha m a gá nk i egye zés utján bizonyos engedmények mellett a magvar állampolgárok régi tartozásainak azonnali kifizetését el lehetne érni, a szlovenszkói pénzpiac helyzete lényegesen megkönnyebbülne. A nemzeti bankok konferenciája. Egy newyorki kábelsürgöny szerint a Federal Re- serve Bank elnöke e hónap végére az európai nemzeti bankok képviselőit konferenciára hívta össze. Ez a konferencia az európai tőkepiac súlyos helyzetének problémájával akar foglalkozni és a kontinensen a pénzügyi egyensúlyt, helvre akarja állítani. Egy csehországi cipőgyár terjeszkedése Szlovenszkón. Mint értesülünk, a trebicsi „Busi“ oipőgyár Szlovenszkón és Ruszinszkó több városában üzletet akar létesíteni. Az eddigi tervek szerint Rimaszombatban, Eperjesen. Beregszászon, Késmárkon, Husztou, Iglőn. Nagyszőlősön és Liptószentmiklóson állít fél fióküzleteket. Kónyszeregyezségek Szlorenszkón és Ruszinszkóban. A csehszlovák hitelező egyesület értesülése szerint a következő szlovenszkói és ruszinszkói cégek kérték a kényszer- egyezségi eljárás megindítását: Grünberger Ignác. NagyszŐllős; Fux Vilmos, Feketeardó; Erényi Károly. Nagyszombat; Janda Antal, Pozsony; Viktória asztalosszövetkezet. Zsolna; Hasenfeld Sáliamon, Pőstyén; Drexler Jenő, Aranyosularót; Ürge Gyula, Zsigárd; Sclilesinger Miksa, Tapolosány; Heller Ignác, Zsolna; „Cristalo" üveg- és tükörüzlet, Adler Arnold. Pozsony; Révész Fülöp és felesége, Kovárc; Rosentba! Ignác, Nyitra; Mibalcsák Miihálv, Losonc; Pokornv Antal, Fülek; In- dich Zsigmond, Korompa; Klein Ignác és felesége szül. Burger Szeréna. Ungvár; Fülöp Adolf, Munkács és Sadek Vilmos, Kassa. Szlovenszkói ólom feldolgozása Pribram- ban. Már többizben jelentettük, hogy Selmecbánya vidékén újabb ezüstereket, 'találtak. A bányák kiaknázását már megkezdték. Minthogy a nyers ólmot Selmecbányán nem tudták kellően feldolgozni s megtisztítani, az ércet Pribramba szállítják. A Selmecbányái bányaüzemek vezetősége 1928-ban be akarja Rendezni a helyi ólomfeldolgozó és tisztit,ó üzemet, hogy a szlovenszkói ólmot termelési helvén dolgozhassák fel. Magyar liszt eladása őszi terminusra. Budapestről jelenítik: Minthogy az egész országtól befutó term'ésjelemtések kedvezőek, a malmok megállapíthatták az uj aratás lisztjének árát és már őszi terminusra lisztezáliliitáei ajánlatokat tesznek. A kenyérgyáriak, kereskedelmi körök és pékek szívesen fedeznék Misztszükiségiletüket már előre, die a malmok árai tulmagasak. Az őszi liszt forgalma ennek folytán még nagyon csekély. A belföldi nuinkaipiae védelme. A Németországgal folyó tárgyalások az útlevél vizűm megszüntetésére vonatkozólag ismét szükségessé teszik a belföldi munkiapdac védelmére vonatkozó törvény kiadását. A javaslatot a népjóléti minisztérium már kidolgozta és felülvizsgálás végett elküldte az illetékes hatóságoknak. A javaslatot valószínűleg miég ez évben le is táirigyalja a nemzetgyűlés, mert a kormánynak az a szándéka, hogy az utlevélrizium beszüntetésére vonatkozó megegyezéssel egyidejűleg, vagyis legkésőbb 1928 január elsején lépjen érvénybe. + Megnyugodott a prágai értéktőzsde. Miután ma a kant-remin vásárlóként lépett fel, a tőzsde irányzata kissé megnyugodott. Az üzlet szűk keretek közt mozgott és az irányzat később javuló tendenciát 'vett. Főleg a cukor értékek javultak, miig a sör-, és szeszipari papitok újból gyengültek. — Az ipari piacon javultak: Könígdiofer 50, Cseh— Morva 4.0, Marsner 95, Tejipar 80, Cseh Cukor 57, Sctooellcr 23, Beirg és Hütten és Brosche 20, Nesto- mítzi 15, Inwald, Apolilo, Sellier és Koliini Szesz 10. Rolthau—Neud ek, Ringhoffer és Poldd 8, Iforvát Cukor, Auesigi Vegyi, Dux—Bodembadhi 7, ■Skoda 6, Kovarik és Koliini Műtrágya 5, Prágai Vas 3 koronával. — Gyengültek: Buchvetsi Sör 90, Északeeeh Szén 50, Novák 40, Első Poriéra 85, Nyugatcseih Samotte és Hernyók 25, Cseh Kereskedelmi 20, Danek, Krizáik, Bergmamtl 2 koronával. — A bankpiacon tovább gyengült az irányzat- A Nemzeti Bank 20, Angolbank 5, Prágai Hitei 2, Cseh Ipari és Union 1 koronával estek. Egyedül a & Av° vk/OmZ 1927 junius 16, csütörtök. - - ——-
