Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-16 / 137. (1471.) szám

6 ÍA régi jól bevált Mar9lt*créme ismét mindenütt kapható. Fölülmulhatatlan szeplők és tisztátlan arcbőrnél. Főlerakat: [Szent Erzsébet gyógytár, Bratislava, Duna-utca 38. szám. riiiREK^. Lapunk legközelebbi száma a közbe­eső urnapi rmnkatszünet miatt pénte­ken este a rendes időben jelenik meg. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: 'ADRIA: Violanla vagy a Reggel- árnyékában. ALMA: Ha a férfiak tudnák...! és A végzetes 13. HVEZDA: >;ro a bosszúálló. (Fairbanks-repriz.) JULIS: modern boszorkány. KAPITOL: Tyl J. Kajefún élete. KORUNA: Rin-Tin-Tin hőstettei. LUCERNA: Titkos frigy. SVETOZOR: .Az ifjúság jogai. A POZSONYI MOZIK MŰSORA REDOUTE: V jmiisqr. AD LÓN: Az arany pillangó. URÁNIA: A polgárieány. TÁTRA: Egy nyaralás története. ELITE: A polgári eány. A Repülő Ember Faluról városbacsöppent pöttömnyi kis diák voltam, mikor az első B) osztályban a legelső órán azt mondta a földrajztanárunk, hogy az emberiség legközelebbi föladata a le­vegő meghódítása. Ez 1902 szeptemberében hangzott el, amikor még a Wri.ght-testvérek bizony még messze voltak icarusi vágyaik megvalósításától. Megnevezhetetlen boldog borzongás futott végig rajtunk, amikor Mazár tanár ur, — mert ő volt a földrajztanárunk — hozzáfűzte próféciájához ezeket a hitet, ön­érzetet és szárnyatnövesztö szavakat: „Lehet, hogy tán épp közületek, ebből az osztályból való lesz az a föltaláló, aki az emberiség ré­szére birtokba veszi a levegőt. Lehet, hogy Mazár tanár ur már nem emlékszik eire az órára (hány esztendeje tart ő már ilyen első órákat %), de én ettől az órá­tól kezdtem hinni vakon és rajongva a repü­lésben és Személyi hitemmé lelt a technika mindenhatósága s azóta van, hogy én minden technikai diadalon csak ujjongok, de soha nem csodálkozom. Mekkora személyi elégtételem volt ezek utam mikor mint diák megértem, hogy Wrighték valóban Szárnyrakeltek, milyen hő­söm lett a vakmerő Latham, aki lélekvesztö monoplánján nekivágott a Csatornának, de a tengerbe esett, aztán Blériot, aki ma már csak tragacsnak mondható kis gépével mégiscsak átrepült, Angliába! Aztán hogy fájt, mikor az ugyancsak losonci származású Zsélyi, az első magyar repülőzseni az első szárnypróbálgatá­soknál halálra zúzta magát . . . És most vég­re itt vannak a nagy-nagy diadalok: Lind­bergh, Byrd, Chamberlin, de Pinedo. Gyönyö­rűség ilyen nagyszerű emberi fejlődés kort ár­sávnak lenni. Most azonban valahogy nagyon megro­hantak bennünket ezek a repülök. Nagyon so­kan és nagyon egyszerre. Eddig valahogy csak az ünnepnapjainkat foglalták le életünkben, 'de most egyszerre túlsók diadalt, túlsók ünne­pet aratnak. Az ünnep kezd hétköznappá vál­ni. Tegnapelőtt Lindbergh pipálta le Kólóm- búst, tegnap Chamberlin Szárnyalta túl Lmd- berghet, ma De Pinedo ismétli meg Magel- haens útját, holnap Byrd ruccan be tizenkét órára N ewyorkból Párisba, hogy negyven óra múlva ismét Newyorkban mnodhassa el Qoo- lidgenek ,,Jöttem, láttam, győztem■“. És Pár is ujjong, Berlin tombol, Newyork őrjöng, Lisz- szabon mámorban uszik s Róma hallelujázik és Cottbus, München, Bécs, Prága, Budapest lázban ég — sok ez igy egyszerre. Sokat és sűrűn röpködnek köztünk ezek az amerikaiak, rövidesen megszokjuk őket. De éppen ez a megszokás, ez a szép, ez a nagyszerű a dologban. Megszokjuk az óceánok legyőzését és nem fogunk csodálkozni a min­dennapos transzoceám repülőjáraton, mint ahogy nem csodálkozunk a hajók megérkezé­sén. Még tart a láz, az ünneplés, a tömeghisz­téria: most ismer rá a kor a ma héroszára: a Repülő Emberre. A repülő kor önmagát ün­nepli a Röpülő Ember képében. -Ezért ez a nagy hódolat, amilyet Napóleon népe talán csak az egyetlen nagy Napóleonnak adott és a többi nemzet diadalmámora, mellyel mind a 'diadalmas testvérembert ünneplik a más nem­zet fiában. A közönyös, kiölt, fásult Kor, ime, mégis naivap,, gyermekien, hitmán>,orral uj­jong. Hősöket emel maga fölé: a nagy telje­sítmények fcuMurhőseit. Ez a legszebb, legígé­retesebb jelenség ebben a, sivár évtizedben. Most már megérthetik a magunk ujjon- gásán keresztül az ókori görögöket, akik az 1927 június 16, csütörtök. 11 ......... Sz enzációs fordulat a duisburgi vérdráma tárgyalásán Hipnotikus kényszer alatt gyilkolt-e Kathe Hagedornj? — Az orvos­szakértők szerint a leány beszámíthatatlan volt Duisburg, junius 15. A duisburgi tárgyalás olyan szenzációkat igér, amelyek méltán keltáik fel nemcsak a kriminalistáiki hanem a pszichológus ok figyel­mét iis, mert egy megfoghatatlan rejtéllyel állunk szemben. Duisburg tipikus német nagy iparváros 280.000 lakossal. Az elővárosokban hemzseg­nek a gyermekekben gazdag proletáiimaládok. A déli részen fekvő wonheimi előváros egyik csendes utcájában van Bagedom kereskedő­nek gyarmatáru üzlete. Karcsú, élénk negy­venéves ember. Az üzletben felesége, egy erélyes, csinos asszony gazdálkodik- Van egy 17 éves lányuk, Kathe. Egyetlen gyerek. Ott játszódik le egész gyermekkora a külváros­ban, házukkal szemben van a népiskola, ott tanult, tovább az evangélikus templom, ab­ban konfirmálták. Az érdemes rektor úgy emlékszik rá, mint jámbor, kedves gyermek­re. A gyermekek szeretik, mert gyakran aján­dékozza meg őket atyja üzletéből cukorral. A leányka néha. órákhosszat ábrándozik a zon­goráinál, Szigorú szülei felügyelet alatt tart­ják, erényes, erkölcsös, az orvosok hajaden- nak találták- Csak a múlt év elején jelent­kezik nála az erotika, de természetellenes irányban. Az utca végén egy cirkuszsátrat ütnek fel, Kathe ott zongora játékával pénzt sze­rez és a tulajdonosnővel feltűnően sokat van együtt. A múlt év junius 24-én történik meg a rejtély. Az anya ezeket mondja: „A délután nagyon forró volt. Kathe fürödni kívánko­zott és négy óra tájban ment el. Útközben ta­lálkozott a két szomszédgyerekkel, azokat magával vitte a dickelsbachi erdőségbe. A ré­ten virágokat Szedtek és Kaíhe koszorút font. Az erdőszélen többen pihentek. De senki sem látott és nem hallott semmit." Hogyan ment végbe a rémes tett, egé­szen bizonytalan. A vádlott idáig nem tett világos vallomást és többször keve­redett ellenmondásba. Körömvágó olló­val volt a gyermekek nyakán a föiiitöér átszurva és igy véreztek el. A koronatanú, Van de Hand, aki hat óra táj­ban találta meg a bullákat, szintén igen gyakran keveredett ellenmondásba és az a hír is elterjedt róla, hogy része van a gyer­mekek bestiális meggyilkolásában. Kathe a tett után programja szerint a fürdőbe akart menni és egy közúti kocsira szállt fel. Útközben látta édesatyját, aki egy Ruhr-faluból kocsiján tért haza. Kathe leszál­lóit, bevárta atyját és melléje ült a kocsiba. Atyja elmondja, hogy egészen nuygodt volt, cseresznyét ettek és a leány minden apropos nélkül csak úgy megemlítette, hogy látta a kis Frigyest az egyik szomszédjukkal, Amikor hét óra tájban hazaértek, már híre volt, hogy az erdőeské- ben két gyermekhullát találtak. Nyolc órakor már rekognoszkáltálk is a hullákat. Nemsokára jöttek a rendőr tisztviselők is és kikérdezték Káthét, aki megismételte, hogy a kis Frigyest Bettack-kal látta. Éjszaka senki sem tudott aludni. Reggel nyolc órakor jött hozzájuk a koronatanú és elmesélte, hogy látta, amint a tett színhelyéről egy sárga mel- lényes lány nagy sietve elrohant. Ekkor vil­lant át az anya agyán a rémes gondolat: Hátha az én Kábám volt? Relökte a kamrába és egy kést ragadva, rákiáltott leányára: — Kathe, te voltál-e az, mert ha te vol­tál, én Szúrlak most le. A leány nyugodtan felelt, mintha álomban lett volnál — Nem . . . nem én voltam ... Később a délutáni órákban pihenni tér­tek Bagedom házban. Kathe kiment a kony­hába, mintha vízért menne. De nem tért vissza, eltűnt. Menekülése is érdekes. Kalap nélkül, egy márkával a zsebében az állomásra sietett és ott autót bérelt Krefeldbe, Az autót meg­áll, itatta K refeldben egy kávéház előtt, be­ment oda, de a hátsó kijáraton megszökött a soffőr előtt. Másik autót fogadott Clervéibe, a holland határra, ott azonban nem tudott kere­ket oldani, a soffőr a rendőrségre vitte. Ott lefogták ,amig telefonértesitós jön Duislurg- ból, hogy ki az a Kathe Hagedorn. öt perc múlva megvolt a felelet: — A leányt két gyermek meggyü k é ásó­val jogosan gyanúsítják. Lefogni és ott tar­tani, amiig intés^dünk . . • Most bírái előtt áll a szép fiatal keres­kedőlány, aki gyermekes nagyzolásában büsz­kén nevezte magát a világ legfiatalabb két­szeres gyilkosnőjének­Most nem tud semmit. Csak enyit mond: — Biró urak, nem is tudom elképzelni, hogyan történt a dolog. Gyakran gon­doltam rá, hogy ugv kellett lennie, amint elmondják előttem. Magam nem tudok róla semmit. Én csak a vért lát­tam és ebből azt következtettem, hogy valaminek kellett történnie. Tegnapi számunkban ismertettük az első tanúvallomásokat, különösen a koronatanú­nak vallomását, akit a közhit szintén részes­nek tartott a borzalmas bűntényben. A tárgyalás második napján szenzációs fordulat következett be. Már az első napon táviratilag jelentkezett egy berlini színész, Wilde, aki állítása sze­rint nagyon fontos vallomást kíván tenni a Hagedorn-ügyben. Wilde jegyese volt Paula Carison szinésznőnek, aki duisburgi vendég- szereplése idején ismerkedett meg Kaethe Hage'dornnal és jelentékeny befolyással volt a vádlottra. Ma reggel Pfaffér bűnügyi asszisztens jelentkezett a tárgyaláson és szenzációs val­lomást tett. Elmondotta, hogy tegnap este megjelent nála Van de Hand koronatanú és fontos közléseket tett. Ez az ötven éves em­ber nagyon jelentékeny szerepet játszik a bűnügyben, Kaethe szülei azzal gyanúsítják, hogy a család két ellensége, Schikowski és Ptak, hogy a Hagedorn-iamiliának kellemet­lenséget okozzanak, felbérelték Van de Handot arra, hogy a gyilkosságra hipno­tizálja a leányt. Most Van de Hand megjelent a rendőrbiztos előtt és elmondotta,, hogy vallomásában egy igen lényeges pontot mellőzött és csak ké­sőbb jutott eszébe, hogy ez a dolog rendkívül fontos kihatással lehet. Amikor feleségével együtt megjelent a tett színhelyén és a gyer­mekek hulláját felfedezte, Schikowski már ott állott a cserjésben és hozzája lépett. Mint a bomba csapott a tárgyalóterembe ez a tanúvallomás. Az elnök most a vádlotthoz fordul: — Ott volt-e Schikowski a tett elköveté­sekor? — kérdezi. A leány révetegen, mintha nem is ezen a földön volna, megszólal: — Nem... Nem volt ott... Az elnök most másfélőrás szünetet ren­delt el, hogy a vádlott szüleit, Van de Hand koronatanút és Schikowskit elhozzák a tár­gyalóterembe. Bizonyos most már, hogy Ka-ethe Hage­dorn bünpöre rendkívül kiszélesedik és a tárgyalást nem lehet- egy-két napon belül ■befejezni. Az orvosszakértők véleményüket igy a mai napon el sem mondhatták. Külön­ben a legjelentékenyebb szakértői vélemé­nyeket a sajtó már közli is. Raecke frank­furti professzor szerint a tett célja az volt, hogy a gyilkos vért lásson. Strauch berlini professzor szerint epileptikus rohamban történt a tett. Magnus EirscMeld professzor szerint a tet­tes bűnét egy periodikus szenvedélykitörés­ben követte el, olyan állapotban, amelyet nem lehet beszámithatónak minősíteni. A tettes nem bűnöző típus és tette nem áll összhangban karakterével. Az emberiség ■becsületének megmentésére ki kell jelente­ni, hogy itt nem két, hanem három gyermek­ről van sző, nem két, hanem három család­ról, akik nem egy szörnyű bűn, hanem egy szörnyű szerencsétlenség, sorstragédia ál­dozatai. olyrnpiai játékokon összegyü,lve, jobban ün­nepelték a leggyorsabb futót, a legerősebb bir­kózót és a győztes költőt, mint a hadvezére­ket, mert a hadvezérek csak az egyes államok részére győztek, az olyrnpiai győzők azonban az emberi teljesítés legleljél adták, egyetemes hősök voltak. Boldog volt az o gö­rög anya, az a város, az az ország, amely fiá­nak tisztelhette ezeket a Legkvlönbekef. így ünnepeljük most mi is a diadalmas egyesek­ben az emberiség'egyetemes diadalát. A re­pülőkben a Repülő Kort. (d.) Mazár tanár ur azon az órán egyben té­vedett. Nem közülünk, nem az első B) osztály­ból került ki az a bizonyos megjósolt levegő- hódító. De az mellékes. A fontos cso,k az-, hogy amit megjósolt, az megvan. Mégis csak a mi kortársaink oldották meg az emberiség mos­tan esedékes korproblémáját és mi akkori el­ső B) osztályosok is boldog többes számban mondhatjuk el Lindberghgel, Chamberlinnel, Byrddel és De Pinedoval: meghódítottuk a levegőt (d.) — „A Fomiamovok fénykora és bukása" rómiti ri(partregényünket anyag-torlódás miatt pénteki számunkban folytatjuk. — Meghalt Jer eme K. Jerome. London­ból jelentik: Jerome Klapka Jerome, a világ­hírű angol iró, tegnap Londonban hatvan­nyolcéves korában meghalt. Fiatal korában sokat nyomorgóit, inas volt, majd írnok, szí­nész, riporter s újra írnok. Első könyve, az „On the slagé and oíf" huszonhétéves korá­ban jelent meg, a következő évben pedig kiadta két legismertebb könyvét, az „MLe Thoughts and idlie Fetlow-s" és a „Three mén in a boát" cimü könyveit. Ez utóbbi, mely magyar fordításban is több kiadást ért meg, világhírűvé tette nevét. Vigjátékai is nagy sikereket értek el az európai szinpadokon, melyek közül a „Moss Hobbs" és a „Fanny és a cselédkérdés" a legismertebbek. Jero­me Klapka Jerome egy Angliában naturali- zálódott cseh embernek volt a fia s szülei a Klapka keresztnevet a magyar szabadsághős iránti tiszteletből adták neki. — Ki lesz az éreekujvárii várósbiréhelyelites ? Érsekújvárról jelentik: Az Ollerényi János elhuny- tával megüresedett városbiróhelyettesi tisztségre a napokban ejtik meg a választást. Valószínű, hogy a városi képviselőtestület e célból szomba­ton ül össze. Értesülésünk szerint úgy a magyar nemzeti párt, mint az országos keresztényszooia- l'ieta párt igényt tart Ollerényi örökére. A jelöltek személyére nézve különféle verzióik vannak forga­lomban, de főleg Ozorai József dr. ügyvéd és Ráü­lik Béla földbirtokos neve van előtérben. Paplanok, nyári teveször takarók, gyapjú göngyölő pokrócok fürdőre Kovács áruházában, Rimavská Sohofa Mintákat vidékre bérmentve küldök — Halálozások, Budapesti szerkesztőségünk. jelenti telefonon: Ma éjszaka meghalt Podharáni Podhórányi Gyula dr. nyug. kúriai biró 89 éves korában. Az elhunyt Rózsahegyen született és mint fiatal ügyvéd került a rózsahegyi törvényszékre bírónak. 1888-ban helyezték át a budapesti Ítélő­táblához, ahonnan a kassai tábla megalakulásakor Kassára került. A kilencvenes évek elején nevezték ki a budapesti Kúriához, ahol 1920-ig működött, amikoris nyugalomba vonult. Halálát széleskörű szlovenszkói rokonság gyászolja. — Deutsdi Áron­ná született Feldmiann Észter 75 éves korában jú­nius 12-én elhunyt. Temetése nagy részvét mellett tegnap ‘ ment végbe Rimaszombatban. A megboldo­gultban Groeinger Miksa rimaszombati divatáru- hiáztülajdonos neje és Deutsch Barna gyógyszerész édesanyjukat gyászoljiák. SiferraekkocsSk 280.—, 320.— és 430.— korona árban kaphatók Kovács áruházában, Rimavská Sobota, Masaryk tér. Kérjen árjegyzéket! — A keresztényszocialista párt szervez­kedése Szűrtem Az u nem egyel Szűrte község­ben most aiakitottáík meg a kér. szoc. párt helyi servezetét, melynek elnökévé Kiss Tóth Ferencet, alelnöfkévé Mészáros Györgyöt, tit­kárává Rektorik Andrást választották- A Szer­vezet táviratilag üdvözölte Szőlő Géza dr. or­szágos elnököt, valamint a párt törvényhozóit. — Gyermeküdülő 5—15 éves gyengén fejlett, vérszegény gyermekeknek (szülői ki­séret nélkül), Harmónia klimatikus fürdőhe­lyen. a Kárpátokban (Pozsonytól egy órányi­ra). Fekvő, hizókura. Szakpedagógiai felügye­let. Gyógytorna, sport, tennisztér. uszoda. Prospektust küld: Gyermekotthon, Harino- nia-Modra, Szlovenszkó. 6696 így fiatalít és szépít a Csrall-créme j Corall-puder fíörall-szappan FöUraknt • C. S. R. r ówcfop: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. jgaaMBügggaauw’HMu.w. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom