Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-16 / 137. (1471.) szám
1027 junius IC, csütörtök. Le akarták foglalni Chamberlin repülőgépét Bécs, junius 15. A N. Wr. Journal szenzációs keretben jelenti, hogy Chamberlin és Levine bécsi útja elhalasztásának az volt az oka, hogy a Miss Columbiát egy Amerikából érkezett fölszólitás alapján le akarták foglalni. Egy Puppe dr. nevű ur megbízásából Müller dr. német ügyvéd éppen az elutazás napján akarta a lefoglalást foganatosítani. Puppének Levine még 1924-ből 46.000 márkával tartozik. Koretz dr., Levine bécsi ügyvédje Berlinbe utazott és 5000 dollárral kiegyenlítette az amerikai bankár adósságát. xx Nincs a magyar ifjúsági irodalomban még egy olyan könyv, amely kiállítás, tartalom és ár tekintetében fel tudná venni a versenyt a Tapsifüles "YUPzi'kával. szabadság érdekeit nem veszik figyelembe, amelyek megengedik az adóvégrehajtónak, hegy eze- mélj-es motozást végezhessen és ni egangedik házkutatást. Az alkotmánytörvényben elő van írva, hogy a személyes szabadság védelméről külön törvény fog intézkedni. Ezt a külön törvényt meg is hozta a törvényhozás, de ettől eltekintve a magyar büntető perrendtartás, amelynek érvénye kétségtelen, ma is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a személyes szabadságot mindenféleképpen védik. Ezek a törvényes intézkedések a személyi motozást, házkutatást csak akkor engedik meg, hogy ha azt a báróság határozatta1! írásbeli lég neaidiesli ©1 és akkor is ki kell kézbesiteni ezt a® Írásos határozatot. Most ezt az elvet, az alk-otanánynak ezt a parancsát áttöri az adótörvénytervezet, mert egyszerűen egy végrehajtónak megengedi a személyi motozást, megsérti a személyes szabadságot, megengedi az éjszakai házkutatást és csak azt Írja elő a törvényjavaslat, hogy ezt előzőleg az adóügyi elöljárónak be kell jelenteni. A személyes szabadságot ilyen könnyelműen kezelni végtelen veszedelmet jetlemt és ezt semmiképpen sem tudjuk elfogadni. Nekünk súlyos aggodalmainknak kell támadnia atekintetben, hogy a személyes szabadság érdekei ilyen semmibe sem vétetnek, mert a gyanú ébred fel bennünk, hogy itt a haladás nem a jogállam, hanem a remdőrál- lem felé megy. Erre mutat az is, hogy a személyes szabadság érd-kei más törvényalkotásoknál is figyelmen kívül hagyatnak. A közigazgatási reformjavaslatban is az úgynevezett Priigelpaitent voltaképpen szintén a személyes szabadság ellen való támadás, mert ha a büntető törvénykönyvnek nincs meg az a garanciája, hogy büntetendő cselekmény csak az, amit a törvény annak deklarál, akkor minden állampolgár ki van téve egyszerű köz- igazgatási tisztviselők vexaturájának és önkényének. A végrehajtó hataüom túlsúlyának kiépítése Súlyos aggodalmat kell, hogy keltsen az a .órekvés is, amely a végrehajtó hatalom túlsúlyát mind énképp en ki akarja építeni és a demokratikus önkényuralmat úgy akarja megteremteni, hogy a parlament csak a nagy gyerekek kedves játékszere legyen, mert a bizottságok diktálnak és még az a Utalom is elő van Írva, hogy a képviselőház javaslatain módosítani nem szabad. A büntető rendelkezésekre vonatkozólag egy egész csomó módosítást készítettem, tekintettel azonban az imént említett tilalomra be sem terjesztem azokat, mert nem akarok ezzel hiábavaló munkát végezni.. Rendőrállam, vagy szabadság? Mélyen tisztelt Szenátus. A demokrácia szabadságot is jelent. Retndőrálílaim és szabadság, deanokriaitikuB önkényuralom és szabadság, a bírói hataílxwnniaik aJlkoitmánybdztosiitó jelentőségéből való mesterséges kivetik őztetése és szabadság nem fémlek össze. Hy tények mellett igazán téves az az állítása a köztársasági elnök urnák, hogy a csehszlovák köztársaság a nép uralmát jelenti, a nép állal és a népért. Ellenben igaz az, hogy a kormányzás a kormányzottak beleegyezésével nem találkozik. Az elmondott indokok alapján mélyen tisztelt szenátus én és pártom a törvéuyjavaslatot általánosságban nem fogadom el, ellenben részleteiben a földadó, a házadé, jövedelemadó és a járadék adóra vonatkozó rendelkezéseit megszavazom. A nemzetgyűlés julius 19-ig megszavazza a közigazgatási reformjavaslatot A pén3&gymlntez?:é?irjiiin lázasan dolgozik az elfogadott adóreform végrehajtási rendeletén Prága, junius 15. A nemzetgyűlés munkája lassan halad előre. Az erdővédelemről szóló törvényjavaslat vitáját valószínűleg még a mai napon sem fejezik he. A közigazgatási reform bizottsági vitája során tegnap a késő esti órákban elfogadták a javaslat kilenc fejezetét. Az eddigi diszpozíciók szerint a képvise 1 öháznak a közigazgatási reformot junius 26-ig kell letárgyalnia, mig a szenátus julius 9-éig nemcsak a közigazgatási reformot, hanem a kóbor cigányok megrendszabályozásáról szóló törvényjavaslatot is tető alá akarja hozni. A munkaprogram szerint tehát a nemzetgyűlés julius 10-én kezdi meg nyári szünidejét. Az elfogadott adótörvény Prága, junius 15. A szenátus mára virradó éjszaka első és második olvasásban elfogadta az egyenes adóreformról, az ön- kormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról és a stabilizációs mérlegről szóló törvényjavaslatokat. Ezzel tehát Englis pénzügyi reformjai megvalósultak. A pénzügyminisztérium most már véglegesen kidolgozhatja az adóreform végrehajtási rendeletét. A szenátus legközelebbi ülését junius 21-én, kedden délután 5 órakor tartja. A magyar kormány harca Romániává! a népszövetség elit! Galzágó miniszter átadta Genfien a feirtokpeFelsrőí készített beadványt — Az agrárrsterm egész terjedelmükben konüskálfia a magyar birtokokat — „A magyar kormány nünes abban a helyzetben, hogy Románia Javára újabb összegekről lemondjon” — Kettős veszteséggel fenyegetne ez a lemondás — Genf, junius 15. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A magvar kormánv Gajzágó László dr. rendkívüli követ s meghatalmazott miniszter utián a népszövetség főtitkárságához terjedelmes beadvánvt, intézett a magvar állampolgárok birtokpereinek tárgyalására összeült magyar—román vegyes döntőbíróság ismeretes ügyében. A beadvány többek között a következőket, tartalmazza: A magvar kormánvmegbizott azt a kérést, terjesztette a Nemzetek Szövetségének Tanácsa elé, jelöljön ki a legközelebbi ülésszakon, a trianoni békeszerződés 239. cikkének megfelelően, a világháború alatt a semleges államok polgárai közül két pótbirót a magyar—román vegyes döntőbírósághoz. A kérés indokolására és a tényállás ismertetéseként. a beadvány lényegileg a következőket. tartalmazza: A kérés indokolására különböző precedenseket említ, a magyar kormánv és leszögezi, hogy a román állam döntőbiráiát kifejezetten azzal a célzattal hívta vissza, hogy meghiúsítsa a bíróság működését. A beadvány hangsúlyozza, hogy fölötte sajnálatos, hogy Romániának már sikerült újabb háromhónapos halasztást okozni a magyar—román döntőbiróság amugyis késő működésében. Románia azzal, bogv szembehelyezkedik a döntőbiróság határozatával. _ ' vitássá teszi a nemzetközi jogszolgáltatás egész alapját. Lehetetlen, hogy politikai szervek beleszólhassanak a független bíróság működésébe. Románia vitássá teszi a nemzetközi jognak azt, a századok óta fennálló elvét, hogy a külföldieket megfelelő kártalanítás nélkül nem szabad megfosztani tulajdonuktól. Majd erre vonatkozó precedenseket, említ a magyar kormánv beadványa. Magyarország is alkotott széleskörű agrárreformot a háború után. de el tudta kerülni az összeütközést a nemzetközi jog általános elveivel. A magyar állampolgárokat, ért bánásmód a román agrár reform során megkülönböztetetten szigorú volt. A román állampolgárok összességével egészen más módon bántak el, mint a magvar állampolgárokkal. Az agrárreform címén majdnem minden magvar állampolgár földbirtokát egész terjedelmében elvették. Részletesen kifejti ennek az*eljárásnak igazságtalanságait, a beadvány, majd megállapítja. hogy miután az elvett, szántóföldek tekintélyes százaléka még ma sincsen kiosztva. a visszakövetelt területeknek körülbelül a fele még természetben volna visszaadható. Valamennyi magyar panaszos pénzbeli követelésének eleget lehetne tenni egy körülbelül 7 millió font sterlingre rugó összeggel. mely Románia egv évi költségvetésének csak egv hányada. Ez az összeg jóval kisebb azoknak az ingóknak az értékénél, amelyeket Románia Magyarország területéről 1919—1920- ban történt jogtalan megszállás alkalmával lefoglalt, és elvitt. Magyarország ennek a kárnak a megtérítéséről csak azért, mondott, le, hogy Románia a Magyarország pénzügyi talpra álli fásáról szóló jegyzőkönyvet aláírja. A kicsiny, megcsonkított Magyarország meghozta ezt az áldozatot, hogy megmentse önmagát, és mégsem pusztult, el ennek a tehernek a sulva alatt, Elhi- hető-e akkor, hogy a nagy Románia összeroppanna ilven csekély tehertől? A magyar kormánv nincs abban a helyzetben, hogy Románia javára további összegekről lemondjon, mert ez kettős veszteséget. jelentene számára. A birtokuktól megfosztott magyar állampolgárok nem mulasztanák el, hogy a magvar kincstártól követeljenek kártérítést azon a címen, bogv a magyar kormánv lemondásával feláldozta a békeszerződésben, valamint az általános nemzetközi jogrendben gyökerező jogaikat. Másrészről arról sem szabad megfeledkezni. hogy a magyar kormány Magyarország nemzetgyűlésétől a békeszerződés ratifikálását. mely az ország kétharmadának feláldozásával járt. éppen azzal tudta kieszközölni, hogy rámutatott a békeszerződésnek azokra a rendelkezéseire, amelyek a magyar anyagi és erkölcsi érdekeket az elcsatolt területeken megvédik. Ezek között a rendelkezések között, pedig éppen a 250. paragrafus a legfontosabb, talán az egyedüli, amelyet, az osztrák és magvar béke delegáció a békeszerződések eredeti tervezetének módosításául ki tudott eszközölni, miután maga a békekonferencia előtt is nyilvánvalóvá vált az a nagv veszély, amely az elcsatolt területeken maradt jogokat és érdekeket fenyegette. Végleg elintézték az angol-egyiptomi incidenst London, junius 15. Hivatalos lapjelentések szerint Egyiptom második válaszjegyzékének átadásával az angol-egyiptomi incidenst végérvényesen megoldották. A kairói koraiány minden szükséges garanciát megad és visszavonja előbbi rendelkezéseit. Az egyiptomi király júliusban három hétre Londonba megy, hogy ezzel az utazással megpecsételje a békét. Budapesten interpellálnak a csehszlovák-magyar szerződéssel kapcsolatban Budapest, junius 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj elöntése. (Gál Jenő dr. tegnap interpellációt jegyzett be a képviselőház intrpeliációs könyvébe a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban. Gál érdekes interpellációjában a következőket mondja: 1. Megvannak-e az intézményes garanciái annak, hogy a megkötött magyar-csehszlovák kereskedelmi és vámszerződés oly időpontban lesz életbe léptethető, ami által a magyar mezőgazdasági termékek, főleg a magyar gyümölcstermés kivitele már az uj kedvezőbb vámtételek mellett lehetségessé válik? 2. Elkészültek-e azok a végrehajtási utasítások melyek a kormány áltál beterjesztett, az első pontban említett szerződés törvényerőre emelése után nyomban ki tanítják az ország közigazgatási hatóságait és a magyar királyi államvasutak igazgatóságát a terméskivitel akadálytalan lebonyolítása érdekében? 3. Szándékozik-e a földmivelésügyi minisztérium ebben a kérdésben a kereskedelmi és külügyminiszter urakkal egyetértésben minden szükséges lépést megtenni, hogy az uj magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződést az országgyűlés minden habozás nélkül ratifikálhassa és a magyar gazdaközönságet az elhalasztással járó mérhetetlen károktól megóvja ? Gál Jenő dr. demokrata képviselőnek interpellációját a legközelebbi interpellációs napon fogja tárgyalni a Ház. A Duna-hizottság ülése Prágában Prága, junius 15. A nemzetközi Duna- bizottság prágai ülését ma délután öt órakor nyitották meg a régi városháza dísztermében. A megnyitáson jelen volt a külügyminisztérium részéről Krofta dr. meghatalmazott miniszter, a város részéről pedig Stula dr. polgármesterhelyettes. A csehszlovák kormányt a szakbizottságokban Müller mérnök, a külügyminisztérium osztályfőnöke képviseli. A bizottság valószínűleg tizennégy napig fog ülésezni és munkaprogramján nagyobbrészt technikai kérdések szerepelnek. A nemzetközi Duna-bizottságnak jelenleg Pozsony a székhelye, de a jövő évben a bizottság egy régebbi határozat folytán Bécsbe költözikSzenzációs leleplezések várhatók a munkácsi útlevél- panamában Kaptuk a következő levelet: A Prágai Magyar Hírlap VI. évfolyam 102. számában a 74ik oldalon „Szjenzáidás letart ózta tápok várhatóik a munkácsi utlevéQpanamában — Kamiimul ista emigránsok Eldorádójia Munkácson" dikklben aposztrofálva vagyok én is a következő kitételben: „A Garat—Ellimann—■Öszltreidner-ttiió". Magam részéről a mondott cikk keretében és leírt kifejezéssel történt aposztrafálásomat sértőnek találom és annak meg említése mellett, hogy ezért a sajtópört megindítom, kérem a t. szerkesztőé éget, hogy alanti helyreigazító nyilatkozatomnak helytadmi és ezen nyilatkozatomat a Prágai Magyar Hírlap legközelebbi számában a sajtótörvény alapiján leközölni szíveskedjék. „Valótlan azon állítás, hogy én a munkácsi pénzügyűgazgaitóságnál 1920—1921. évben, mint emigráns teljesítettem volna szolgálatot, elleniben való az, hogy korábban a beregszászi pénziigyigaz- gatóságnál, majd a munkácsi p'énzügyjgazgnt óságnál 1901. évtől 1924. évi december hó 31-ig működtem a fogalmazói száléban, legutóbb mint pénzügyi tanácsos. Valótlan az, hogy a munkácsi pénz ügyi igazgatóságinál teljesített szolgálatom alatt bármily vonatkozású alapot szolgáltattam volna ahhoz, hogy „Garai—EUmianu—-öszíned cíher-trió“ megjelöléssel a Prágai Magyar Hírlap VI. évfolyam 132. számában „Szenzációs letartóztatások várhatók a munkácsi utlevélpamamában. Kommunista emigránsok Eldo- nádója Munkácson" cím alatt megjelent cikkben apoiszfröfálbató lehetnék. Ezért egyidejűleg a sajtópert jogi képviselőim utján meginditom." Beregszász, 1927. évi junius bő 11-én, Ellmanu Ferenc, nyug. pénzügyi tanácsos. €Dssc>S®.S2e1.<»vsátii Kiég'iólsstaik^ Piráfia. PanMa $esacoslovei«sk9cla Légii Alaptőke: 70,000.000 Ke. 4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban, Távirati cim: „LÉC40BANKA“ Tartalékalapok: 40.21 0.000 Ke. fS80WCSnS*ll^>»í ÉS E^OflUtaarBBSítSlCd M&fiSÍ . Fiókok: Berehovo (Beregszász),Bratislava, Nővé mesto n. Váhom, Piesfany, Poprád, Zvolen. Attikáit íntézetsk: Chust, Hronsky Sv. Kriz, Kezmarok, Komarno, Krompachy, Michalovce, Mukaíevo, Oslany, Párknfi, Roznava, SpiSská Nova Vés, Spisské Podhradie, SpiSské Vlachy. Sahy (Ipolyság), Tecevo, Tornai a, Trebisov, Vráble, Zlaté Moravce, Zeliezovce és Zilina. Idénybeli váltóüzletek: Poprad-állomás, Lubochna, Sliac-fürdó', Stary Smokovec, Strbské Pleso és Tatranská Lomnica. ^ Külföldi attikáit intézetek: AUSZTRIÁBAN: Svoboda és társa bankháza, betéti társ., Wien !., Schottenring 18., JUGOSZLÁVIÁBAN: Komercijalna Banka d. d. Zagreb és Ljubljana., A BALTI ÁLLAMOKBAN: L.atvijas Privatbanka, Riga. ■■■■■inni11 — mi, ii .....wbbb— i i MBfai—— m iinimm nini ,i i, khmimm---------------------------------------------,— . ---------------------------------------------------va j .muamarrrvnt 4
