Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-14 / 135. (1469.) szám
6 Mül...gü la kásszükségnek és számos embernek biztosit' keresetet. Az autonóm testületek pénzügyi rendezése Az adóreformnak, mint már említettem, egészen, külön önálló részét alkotja az autonóm testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló javaslat. Nincs a reformnak egyetlen egy része sem, mely ellen annyi jogos és súlyos kifogás^ emeltek volna, mint éppen a szóban forgó javaslat ellen. A javaslat mindenekelőtt megállapítja az autonóm testületek pótadójának magasságát, vagyis limitálja a pótadókat. Megyei pótadóknál a megengedett. legmagasabb mérték 160 százalék, járási pótadónál 110 százalék, községi pótadóknái 200 százalék, vagyis az összes pótadók maximuma 470 százalék. Ha ezekből a pófadókbó! az autonóm testületek szükségletei nem fedezhetők, meg van engedve rendkívüli költségvetés s ebben szabad túllépni a pótadómaximumot, de legfeljebb csak 140 százalékkal, azaz 610 százalék erejéig. Ennél magasabb nem lehet az összes pótadó összege. Az autonóm testületek pótadójának ez a maximálása megkönnyítené a lakosság közterheit és a közjó előmozdítására szolgálna, ha az állam gondoskodna az autonóm testületek szükségleteinek fedezéséről abban az esetben, amikor a maximális pótadó elégséges ezen szükségletek fedezésére. Van ugyan a javaslatban intézkedés, egy különleges pótadó-alapról, melyből a felsőbb ellenőrző hatóságok segélyösszegeket utalhatnak ki az autonóm testületeknek, de a javaslatból nem lehet megállapítani azt. vájjon fog-e ez a külön alap elegendő anyagi erővel rendelkezni az autonóm testületek költségvetésében felmerülő hiányok pótlására. Aggodalmat kelt az a körülmény is, hogy az említeti külön alappal az ellenőrzőhatóságok szabad tetszésük szerint rendelkezhetnek. Tőiiik függ, hogy minő arányban utalnak ki segély összegeket az egyes autonóm szerveknek. Az önkénynek és az igazságtalanságnak olyan nagy mérvű lehetőségei tárulnak itt fel, melyek sehogy sem alkalmasak arra. hogy az autonóm szervezetekben megnyugvást keltsenek. Az ellenőrző hivatalok elrendelhetik, hogy az autónom szervezet a pótadókat a maximális magasságig felemelje, de elrendelhetik a pótadók leszállítását is. Ezek a hitavalok fel vannak jogosítva a költségvetési tervezet célszerűségének és szükségességének felülbírálására s ehhez képest é költségvetést a saját felfogásuk és szempontjaik szerint- módosíthatják. Megtörténhetik az, hogy valamely községnek vagy járásnak a pótadóját a felsőbb ellenőrző hivatal leszállítja s ezzel az illető autonóm szervezet közönségét az adóteher egy részétől mentesiti, de ugyanakkor törli azokat a kiadási tételeket, melyek bizonyos meghatározott intézmények létesítésiénél fedezetül szolgáltak volna. Más részről megterhelheti az ellenőrző hatóság a községeket olyan pótlékokkal, melyeket a község az ő adott viszonyai között mellőzhetőknek tartott. Az ellenőrző hatóság tetszése szerint rendelkezik az autonóm testületek legfontosabb jogával, a költségvetési joggal, melynek épsége nélkül igazi önkormányzat nem is gondolható. A pénzügyminiszter ur a képviselőház költségvetési bízol jogában az ellenőrző hatóságoknak a tágas. jogkörét azzal indokolta meg, hogy ha az autonóm szenek az államsegélyt elfogadják, sőt kérik is, minthogy arra rá vannak szorulva, akkor meg kell tiirniök az állami ellenőrzést, mely az autonóm szervek pénzügyi rendjének elengedhetetlen feltétele. Ez kétségtelenül igaz és az állami ellenőrzés ellen senkinek sem lehet kifogása. Csakhogy két különböző dolog az ellenőrzés és a rendelkezés. Az ellenőrzés megvizsgálja az önkormányzat működését abból a szempontból, vájjon megfelel-e az a törvényes kellékeknek, de nem ragadhatja magához az önkormányzat rendelkezési jogát, mert ha magához ragadja, akkor azt meg is semisiti és az örnnkormányzatot a saját végrehajtó szervévé degradálja. A községi hitel szempontjából is káros a községi költségvetési jognak ez a limitálása. A mai gazdasági viszonyok között a községek nem nélkülözhetik a hitelt. Amely községnek számot tevő ingatlana nincs, az az ő pótadójára, illetőleg arra az önkormányzati jogra, melynek alapján pótadót vethet ki, kaphat csak hitelt. aH most már ennek a jognak érvényesítése bizonytalanná válik az ellenőrző hatóságok rendelkezési joga következtében. ha a hitelezők soha sem fogják tudni, hogy minő arányban és mérvben érvényesíthetik a községek az ő pótadó kivetési jogukat, csak természetes, hogy el fognak zárkózni a községek hiteligényei elől. A községeknek már most is létező súlyos pénzzavarai ezután majd olyan bajokba fogják sodorni a községeket, melyek szükségszerűen előidézik a községi adminisztráció csődjét. A megyei pótadóknak 30 százaléka a nemzeti iskola ügy személyi kiadásaira fordítandó. A köz- igazgatás tervezett reformja meg fogja szüntetni « megyéket és így a jelzett 30 százalékot a tartományi önkormányzat fogja megkapni a nemzeti iskola ügy céljaira. De mi jül a nemi ejti kisebbségek iskoláinak? Ezekről a javaslat teljesen megfeledkezett. t. A kisebbségi iskolákra egyébként, valamint a Jtitvallásos iskolákra is veszélyt jelent a javaslat 4. §-a, mely kimondja, hogy a község állal az iskolai költségvetés fedezetére fordítóit összeget a községi, költségvetésbe kell beállítani. Külön is- kolai pót adó nem, sMdhető. Ezen paragrafus alapján a köze,égi és hitvallásos iskolák fejlesztését bármikor meg lehet akasztani, söí a fenlnrlásu- ka! is leheleílenné lehet tenni. Más sem ke! ehhez, ezak az, hogy az ellenőrző hatóság a községi pót- adói, leszállitha. A fej lesz) épében ilyképp megakasztott iskola nem fog tu^fli megfelelni a tör1927, június 14, kedd. A szlovenszkói magyar szinpártolő egyesület ünnepi közgyűlése Pozsonyban SaoEaoru beszámoló a múlt esztendőről — Az egyesületnek őtszázhatvan tagja van — Farkas, Justh és Vágó jubileuma Pozsony, junius 13. A szlovenszkói Magyar Szinpártolő Egyesület vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Pozsonyban a Vigadó kistermében meglehetősen kisszámú közönség jelenlétében. A közgyűlést Aixinger László dr. országos alelnök nyitotta meg, aki bejelentette, hogy Forgáeh Antal elnök betegség)© miatt neim jelenhetett meg. Megnyitó beszédében Aixinger dr- rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek a szimpártoló egyesületet életre hívták. A szlovenszkói speciális viszonyok mellett a színház nemcsak szórakozást jelent, hanem kulturális missziót teljesít és ezt a feladatát eredményesen csak úgy képes elvégezni, ha a közönség és a színészek összefognak a szép és nemes cél érdekében. A szinpártolő egyesületnek sikerült másfél évi működés után a közönség és a színészek harmóniáját megteremteni. Aixinger dr. hatásos megnyitó szavai után a szintpártoló' egyesület ügyvezető igazgatója, Kel’ler Imre olvasta fel évi jelentését az egyesület működéséről. A tartalmas és mindenre kiterjedő jelentésből megtudtuk, hogy a minisztérium engedélye alapján tizenhárom helyen van joga az egyesületnek alosztályokat szervezni, eddig azonban mindössze hat helyen alakultak meg a helyi csoportok, amelyek közül eredményes működést csak a pozsonyi, kassai és a lévai alosztályok fejtenek ki. Érsekújvár és Dunaszerdahely a hatóságokkal küzködik annak ellenére, hogy a miniszteri engedély expressis verbis kimondja a megalakulásra való jogosultságot. Rozsnyónak nem volt alkalma működést kifejteni, mert egyik színtársulat sem fordult meg az elmúlt évben a városban. A többi helyen a magyarság közönnyel viseltetik a szinpártolás, iránt, vagy pedig a helyi érdekeket nem tudja a magyarság egyetemes érdekeinek alárendelni- Az egész vonalon tapasztalható közöny frappáns bizonyitéka, hogy a Szlovenszkón élő mintegy egymilliót számláló magyar lakosságból csak 560-an tartották érdemesnek a szinpártolő egyesületbe való belépést. Anyagi eszközök híján sok probléma egyelőre csak a jövő zenéje. Az egyesület jövedelme az elmúlt évben 48.932 korona volt. amelyet tagdíjakból és adományokból vett be. A kormány kiutalt nemrég 50.000 kor. szubvenciót az egyesületnek, amelynek utalványát már elküldték, de a pénzt még nem folyósították. Kelter lendületes jelentését nagy tetszéssel fogadták, majd következett a napirend következő pontja: Farkas Pál, Justh Gyula és Vágó Artúr 30, 20, illetőleg 10 éves színészi múltjának megünneplése. Az egyesület és az újságírók nevében Kárpáty Béla dr., a Magyar Újság főszerkesztője üdvözölte a jubilánsokat, akiknek nevében Farkas Pál köszönte meg az ünneplést- Ezután Koper- nicky Kornél dir. Léva város közönségének üdvözletét tolmácsolta, majd felolvasták a közgyűlést üdvözlő nagytömegű sürgönyt és levelet, ami után a közgyűlés véget ért. hitelességét és megbízhatóságát anélkül is el tehet érni, amennyiben az egyáltalában elérhető adóügyekben. Elégséges erre a célra a pénzbírság, melynek azonban nem szabad olyannak lennie, hogy a megbírságolt egyén anyagi exiszten- ciáját tönkre tegye. Az eltitkolt adóösszeg többszörösét, esetleg tízszeresét pénzbírság fejében kiróni, arra vezethet, hogy az eltitkoló: már nem is büntetik, hanem eyszerre agyonsujtják. Rossz pénzügyi gazdálkodás az, mely az adóalanyokat meggyengiti és megsemmisíti. Az adómorál legbiztosabb alapja, az adózók teherviselési képességének méltányos figyelembe vétele és az előirt adók igazságos kivetése. Drákói intézkedésekkel az adómorált nem javítják meg, hanem inkább elrontják. Elviselhetetlen adók mellett a kegyetlen bírságolás az adózókat nem rettenti el a hamisságoktól, hanem őket csak nagyobb furfangosságra csábítja. Az orsz. kér. szoc. párt nem szavazhatja meg a javaslatot Az országos keresztényszocialista párt sürgősen szükségesnek tartja a mai adórendszer reformját. Szükségesnek tartja az adóterhek lényeges leszállítását, az adóközigazgatás egyszerűsítését és az adómorál emelését. Ezeknek a szempontoknak a tárgyalás alatt levő javaslat nem felel meg, ámbár nem tagadható, hogy lehetséges volna ennek a javaslatnak olyan átdolgozása, mely azt alkalmassá tenné az említett célok megvalósítására. Erre azonban nincs remény, mert a javaslat előadója a szenátus költségvetési bizottságában kijelentette, hogy a képviselőház re- tortáján keresztül ment javaslat nem tűr módo~ sitásokat. Minthogy pedig az országos keresztényszo- cialisfa párt abban a meggyőződésben van. hogy az adóterhek csökkenését váró közönséget nagy- csalódás fogja, érni, ha ez a javaslat jelenlegi alakjában törvénnyé lép és minthogy meg van győződve arról is, hogy ez a javaslat nem szünteti meg a mai adórendszer által okozott gazdasági károkat és hátrányokat, a javaslat elfogadásához szavazatunkkal hozzá nem járulhatunk. Levine, a berlini amerikai követ és Chamberlin A régi jól bevált MaPSií-crémo ismét mindenütt kapható. Fölülmulhatatian szeplők és tisztátlan arcbőrnél. Főlerakat ’• Szent Erzsébet gyógytár, Bratislava, Duna-utca 38. szám. benőne Hüule/nburíg dedikált fényképét tami.ja kesébe® vényes követelményeknek és igy ezt az állam beszünteti. A polgárság nem lesz képviselve az adókivető bizottságokban Tisztelt szenátus! Akik ezt a javaslatot a képviselőházban megszavazták és azok is, akik ebben a házban állási foglalnak mellette, álláspontjukat főképp azzal a tehercsökkenéssel indokolják, melyet ez a javaslat magával fog hozni az adózás terén. Tehercsökkenés van, amint arra rá is mutattam, a jövedelmi adónál, a föld- és ház-adónál, meg a járadék-adónál is. de vájjon tényleg csökkenni fognak-e a terhek az említett adónemeknél, az teljesen a kivetéstől függ. Hogy a kivetés igazságos és méltányos lesz, azt a javaslatban semmi sem garantálja. Egyetlen garanciája volna ennek az adóügyi közegek megbízhatóságán kívül a polgárság megfelelő képviselete az adókivető bizottságokban. De éppen ez nincs garantálva, mert a bizottság tagjait nem a gazdasági szervezetek választják, hanem a kormány nevezi ki. Ettől a nagyon helytelen intézkedéstől a kormány nem akart elállani, jóllehet a bizottsági tagsági helyeknek választás utján való betöltését az összes gazdasági szervezelek nyomatékosan kívánták. Kétséges az adóigazgatás egyszerűsítése Amily kétségessé teszi az adókivető bízol (sár gok bürokratikus összeállifása annak a célnak el- j érését, hogy az adóreform állal a terhek lényege- , sen csökkeni essenek, épp oly kétséges a javas- j lat második céljának, az adóigazgatás egyszerűsítésének az elérése. A javaslat előadója a képviselőházban rámutatott arra, hogy ezzel a reformmal megszűnik az eddigi bizonytalanság az adóügyekben és az állam tudni fogja, hogy mit kell' kapnia az adófizetőktől, viszont az adófizetők tudni fogják, hogy mennyivel tartoznak az államnak. Könnyű ilyen kijelentést tenni, de aki ezt a javaslatot olvasta és tanulmányozta, az tudhatja, hogy ennek a javaslatnak. bonyolult szerkezete még a szakemberekre nézve is nehézzé teszi éppen azokat az intézkedéseknek megértését, melyek ebben a javaslatban az adóterhek megállapítására vonatkoznak. Vegyük például a kereseti adót. Amit a javaslat ennél az adónemnél az adóalapról, adótételekről és az előírás helyéről tartalmaz, az a szakembereknek is fejtörést okoz, a laikus közönségnek pedig még a megközelítő tájékozás lehetőségét. sem adja meg. A közönség az adóügyekben bizony tovább is csak tapogatózni fog, tartozásaival nem lesz tisztában, az adóügyi közegek pedig csak abban az esetben fognak tisztán látni, ha meg lesz bennük az ahhoz szükséges alaposság, szorgalom és jóakarat, de ezen tulajdonságok birtokában eddig is el tudtak volna igazodni az adóügyi előírásokban. Az adómorál A javaslat harmadik alapelve, az adómorál egyenesen káros hatású intézkedések révén keres érvényesülést ebben a javaslatban. A pénzügy- miniszter ur magas összegű pénzbírsággal, illetőleg szabadságvesztéssel akarja bevezetni és biztosítani az adómorált. A szabadságvesztést itt , feltétlenül el kell vetni, mert az adóvallomások riilREK^ A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Violania vagy a Hegyek árnyékában. ALMA: Ha a férfiak tudnák ...! és A végzetes 13. HVEZDA: >rro a bosszúálló. (Fairbanks-repriz.) JULIS: modern boszorkány. KAPITOL: Tyl J. Kajefán élele. KOR UN A: Rin-Tin-Tin hőstettei. LUCERNA: Titkos frigy. SVETOZOR: Az ifjúság jogai. — Halálozás. Ibos János életének 77-, boldog házasságának 53. évében rövid, szenvedés után Rimaszombatban meghalt. Az elhunyt Rimaszombat város társadalmának köatisztele'tben és általános szeretetben álló polgára, mindhaláláig szorgalmas munkás tagja, egyik vezető iparosa volt. Elhunytával szerető életepérját, szeretett gyermekeit, testvéreit, számos unokáját és széleskörű rokonságot, köztük vejét, Fülöp Béla törvény- széki főtisztet döntötte mély gyászba. Temetése vasárnap délután a részvét nagy megnyilvánulása mellett ment végbe a rima- szombati református sirkertben. — Elkobozták a Magyar Közlönyt. Loeexncród jelentik: A Losoncon megjelenő magyar nemzeti munkáspárti Magyar Közlöny cdmü hetilap legutóbbi érámat egy „Trianon*4 oimü cükike miatt az állam rend őrséig elkobozta. — Köszönetnyilvánítás. A prágai MAKK sport-szakosztálya esrv magát megnevezni nem óhajtó adakozótól két vadonatúj vivósisakot és két pár vivókeztvüt kapott. A nemes adományért az egyesület választmánya a pTágai magvar diákság nevében ezúton mond köszönetét, — Házasság. Gregorovicz Ilonka és Puskár István Rimaszombatban házasságot kötöttek. — Pünkösdi királ ynő-vála.s zfrts Nagyszőllőoöm. Nagyszőlősről jelentik: A Nagyszőllősi Sportegyesület pünkösd ünnepén felelevenített egy régi, szép magyar szokást.: a pünkösdi királynő-választást. Az ünnepély a sportklub gazdagon feldíszített pályáján ment végbe. Ab egy-egy szavazatra jogosult jelenlévők Biré Böskét választották meg pünkösdi királynőül, akit az eredmény kihirdetése után udvarhölgyei. Roykó Káci, Zákány Vali, Bihun Andrea. Illés Emma, Dudás Jolánk.% Handera Lulu és Börcsök Panni, valamint apród- jai megkoszorúztak. Siménfalvy Árpád dr. rendkívül szellemes beszédet intéseit a királynőhöz. A szép, követésre méltó ünnepélyt, mely Nagy Kálmán dr. ötlete volt, lelkes hangulatú táacmu- Jatság követte. • I- — ................I '
