Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-14 / 135. (1469.) szám

6 Mül­...gü la kásszükségnek és számos embernek biztosit' keresetet. Az autonóm testületek pénzügyi rendezése Az adóreformnak, mint már említettem, egészen, külön önálló részét alkotja az autonóm testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló javaslat. Nincs a reformnak egyetlen egy része sem, mely ellen annyi jogos és súlyos kifogás^ emeltek volna, mint éppen a szóban forgó javaslat ellen. A javaslat mindenekelőtt megállapítja az au­tonóm testületek pótadójának magasságát, vagyis limitálja a pótadókat. Megyei pótadóknál a meg­engedett. legmagasabb mérték 160 százalék, járási pótadónál 110 százalék, községi pótadóknái 200 százalék, vagyis az összes pótadók maximuma 470 százalék. Ha ezekből a pófadókbó! az autonóm testületek szükségletei nem fedezhetők, meg van engedve rendkívüli költségvetés s ebben szabad túllépni a pótadómaximumot, de legfeljebb csak 140 százalékkal, azaz 610 százalék erejéig. Ennél magasabb nem lehet az összes pótadó összege. Az autonóm testületek pótadójának ez a maximálása megkönnyítené a lakosság közterheit és a közjó előmozdítására szolgálna, ha az ál­lam gondoskodna az autonóm testületek szükség­leteinek fedezéséről abban az esetben, amikor a maximális pótadó elégséges ezen szükségletek fedezésére. Van ugyan a javaslatban intézkedés, egy különleges pótadó-alapról, melyből a felsőbb ellenőrző hatóságok segélyösszegeket utalhatnak ki az autonóm testületeknek, de a javaslatból nem lehet megállapítani azt. vájjon fog-e ez a külön alap elegendő anyagi erővel rendelkezni az au­tonóm testületek költségvetésében felmerülő hiányok pótlására. Aggodalmat kelt az a körül­mény is, hogy az említeti külön alappal az el­lenőrzőhatóságok szabad tetszésük szerint rendel­kezhetnek. Tőiiik függ, hogy minő arányban utal­nak ki segély összegeket az egyes autonóm szer­veknek. Az önkénynek és az igazságtalanságnak olyan nagy mérvű lehetőségei tárulnak itt fel, melyek sehogy sem alkalmasak arra. hogy az autonóm szervezetekben megnyugvást keltsenek. Az ellenőrző hivatalok elrendelhetik, hogy az autónom szervezet a pótadókat a maximális ma­gasságig felemelje, de elrendelhetik a pótadók leszállítását is. Ezek a hitavalok fel vannak jogo­sítva a költségvetési tervezet célszerűségének és szükségességének felülbírálására s ehhez képest é költségvetést a saját felfogásuk és szempont­jaik szerint- módosíthatják. Megtörténhetik az, hogy valamely községnek vagy járásnak a pót­adóját a felsőbb ellenőrző hivatal leszállítja s ez­zel az illető autonóm szervezet közönségét az adó­teher egy részétől mentesiti, de ugyanakkor törli azokat a kiadási tételeket, melyek bizonyos meg­határozott intézmények létesítésiénél fedezetül szolgáltak volna. Más részről megterhelheti az el­lenőrző hatóság a községeket olyan pótlékokkal, melyeket a község az ő adott viszonyai között mellőzhetőknek tartott. Az ellenőrző hatóság tetszése szerint rendel­kezik az autonóm testületek legfontosabb jogá­val, a költségvetési joggal, melynek épsége nél­kül igazi önkormányzat nem is gondolható. A pénzügyminiszter ur a képviselőház költségvetési bízol jogában az ellenőrző hatóságoknak a tá­gas. jogkörét azzal indokolta meg, hogy ha az autonóm szenek az államsegélyt elfogadják, sőt kérik is, minthogy arra rá vannak szorulva, ak­kor meg kell tiirniök az állami ellenőrzést, mely az autonóm szervek pénzügyi rendjének elenged­hetetlen feltétele. Ez kétségtelenül igaz és az állami ellenőrzés ellen senkinek sem lehet kifo­gása. Csakhogy két különböző dolog az ellenőrzés és a rendelkezés. Az ellenőrzés megvizsgálja az önkormányzat működését abból a szempontból, vájjon megfelel-e az a törvényes kellékeknek, de nem ragadhatja magához az önkormányzat ren­delkezési jogát, mert ha magához ragadja, akkor azt meg is semisiti és az örnnkormányzatot a saját végrehajtó szervévé degradálja. A községi hitel szempontjából is káros a köz­ségi költségvetési jognak ez a limitálása. A mai gazdasági viszonyok között a községek nem nél­külözhetik a hitelt. Amely községnek számot tevő ingatlana nincs, az az ő pótadójára, illetőleg ar­ra az önkormányzati jogra, melynek alapján pótadót vethet ki, kaphat csak hitelt. aH most már ennek a jognak érvényesítése bizonytalanná vá­lik az ellenőrző hatóságok rendelkezési joga kö­vetkeztében. ha a hitelezők soha sem fogják tud­ni, hogy minő arányban és mérvben érvényesít­hetik a községek az ő pótadó kivetési jogukat, csak természetes, hogy el fognak zárkózni a községek hiteligényei elől. A községeknek már most is lé­tező súlyos pénzzavarai ezután majd olyan ba­jokba fogják sodorni a községeket, melyek szük­ségszerűen előidézik a községi adminisztráció csődjét. A megyei pótadóknak 30 százaléka a nemzeti iskola ügy személyi kiadásaira fordítandó. A köz- igazgatás tervezett reformja meg fogja szüntetni « megyéket és így a jelzett 30 százalékot a tar­tományi önkormányzat fogja megkapni a nem­zeti iskola ügy céljaira. De mi jül a nemi ejti kisebbségek iskoláinak? Ezekről a javaslat tel­jesen megfeledkezett. t. A kisebbségi iskolákra egyébként, valamint a Jtitvallásos iskolákra is veszélyt jelent a javaslat 4. §-a, mely kimondja, hogy a község állal az is­kolai költségvetés fedezetére fordítóit összeget a községi, költségvetésbe kell beállítani. Külön is- kolai pót adó nem, sMdhető. Ezen paragrafus alap­ján a köze,égi és hitvallásos iskolák fejlesztését bármikor meg lehet akasztani, söí a fenlnrlásu- ka! is leheleílenné lehet tenni. Más sem ke! ehhez, ezak az, hogy az ellenőrző hatóság a községi pót- adói, leszállitha. A fej lesz) épében ilyképp meg­akasztott iskola nem fog tu^fli megfelelni a tör­1927, június 14, kedd. A szlovenszkói magyar szinpártolő egyesület ünnepi közgyűlése Pozsonyban SaoEaoru beszámoló a múlt esztendőről — Az egyesületnek őtszázhatvan tagja van — Farkas, Justh és Vágó jubileuma Pozsony, junius 13. A szlovenszkói Magyar Szinpártolő Egyesület vasárnap délelőtt tartotta évi ren­des közgyűlését Pozsonyban a Vigadó kis­termében meglehetősen kisszámú közönség jelenlétében. A közgyűlést Aixinger László dr. országos alelnök nyitotta meg, aki be­jelentette, hogy Forgáeh Antal elnök beteg­ség)© miatt neim jelenhetett meg. Megnyitó beszédében Aixinger dr- rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek a szimpártoló egyesü­letet életre hívták. A szlovenszkói speciális viszonyok mellett a színház nemcsak szórakozást jelent, hanem kulturális missziót teljesít és ezt a feladatát eredményesen csak úgy képes elvégezni, ha a közönség és a színé­szek összefognak a szép és nemes cél érde­kében. A szinpártolő egyesületnek sikerült másfél évi működés után a közönség és a színészek harmóniáját megteremteni. Aixinger dr. hatásos megnyitó szavai után a szintpártoló' egyesület ügyvezető igaz­gatója, Kel’ler Imre olvasta fel évi jelenté­sét az egyesület működéséről. A tartalmas és mindenre kiterjedő jelentésből megtud­tuk, hogy a minisztérium engedélye alapján tizenhárom helyen van joga az egyesü­letnek alosztályokat szervezni, eddig azonban mindössze hat helyen alakultak meg a helyi csoportok, amelyek közül eredményes működést csak a pozsonyi, kassai és a lévai alosztályok fejte­nek ki. Érsekújvár és Dunaszerdahely a ha­tóságokkal küzködik annak ellenére, hogy a miniszteri engedély expressis verbis ki­mondja a megalakulásra való jogosultságot. Rozsnyónak nem volt alkalma működést ki­fejteni, mert egyik színtársulat sem fordult meg az elmúlt évben a városban. A többi helyen a magyarság közönnyel viseltetik a szinpártolás, iránt, vagy pedig a helyi érde­keket nem tudja a magyarság egyetemes ér­dekeinek alárendelni- Az egész vonalon ta­pasztalható közöny frappáns bizonyitéka, hogy a Szlovenszkón élő mintegy egymilliót számláló magyar lakosságból csak 560-an tartották érdemesnek a szinpártolő egyesületbe való belépést. Anyagi eszközök híján sok probléma egye­lőre csak a jövő zenéje. Az egyesület jövedelme az elmúlt évben 48.932 korona volt. amelyet tagdíjakból és adományokból vett be. A kormány kiutalt nemrég 50.000 kor. szubvenciót az egyesületnek, amelynek utalványát már elküldték, de a pénzt még nem folyósították. Kelter lendületes jelentését nagy tet­széssel fogadták, majd következett a napi­rend következő pontja: Farkas Pál, Justh Gyula és Vágó Artúr 30, 20, illetőleg 10 éves színészi múltjának megünneplése. Az egye­sület és az újságírók nevében Kárpáty Béla dr., a Magyar Újság főszerkesztője üdvözölte a jubilánsokat, akiknek nevében Farkas Pál köszönte meg az ünneplést- Ezután Koper- nicky Kornél dir. Léva város közönségének üdvözletét tolmácsolta, majd felolvasták a közgyűlést üdvözlő nagytömegű sürgönyt és levelet, ami után a közgyűlés véget ért. hitelességét és megbízhatóságát anélkül is el te­het érni, amennyiben az egyáltalában elérhető adóügyekben. Elégséges erre a célra a pénzbír­ság, melynek azonban nem szabad olyannak len­nie, hogy a megbírságolt egyén anyagi exiszten- ciáját tönkre tegye. Az eltitkolt adóösszeg több­szörösét, esetleg tízszeresét pénzbírság fejében kiróni, arra vezethet, hogy az eltitkoló: már nem is büntetik, hanem eyszerre agyonsujtják. Rossz pénzügyi gazdálkodás az, mely az adóalanyokat meggyengiti és megsemmisíti. Az adómorál legbiztosabb alapja, az adózók teherviselési képességének méltányos figyelembe vétele és az előirt adók igazságos kivetése. Drá­kói intézkedésekkel az adómorált nem javítják meg, hanem inkább elrontják. Elviselhetetlen adók mellett a kegyetlen bírságolás az adózókat nem rettenti el a hamisságoktól, hanem őket csak nagyobb furfangosságra csábítja. Az orsz. kér. szoc. párt nem szavazhatja meg a javaslatot Az országos keresztényszocialista párt sürgő­sen szükségesnek tartja a mai adórendszer re­formját. Szükségesnek tartja az adóterhek lénye­ges leszállítását, az adóközigazgatás egyszerűsí­tését és az adómorál emelését. Ezeknek a szem­pontoknak a tárgyalás alatt levő javaslat nem fe­lel meg, ámbár nem tagadható, hogy lehetséges volna ennek a javaslatnak olyan átdolgozása, mely azt alkalmassá tenné az említett célok meg­valósítására. Erre azonban nincs remény, mert a javaslat előadója a szenátus költségvetési bi­zottságában kijelentette, hogy a képviselőház re- tortáján keresztül ment javaslat nem tűr módo~ sitásokat. Minthogy pedig az országos keresztényszo- cialisfa párt abban a meggyőződésben van. hogy az adóterhek csökkenését váró közönséget nagy- csalódás fogja, érni, ha ez a javaslat jelenlegi alakjában törvénnyé lép és minthogy meg van győ­ződve arról is, hogy ez a javaslat nem szünteti meg a mai adórendszer által okozott gazdasági károkat és hátrányokat, a javaslat elfogadásá­hoz szavazatunkkal hozzá nem járulhatunk. Levine, a berlini amerikai követ és Chamberlin A régi jól bevált MaPSií-crémo ismét mindenütt kapható. Fölülmulhatatian szeplők és tisztátlan arcbőrnél. Főlerakat ’• Szent Erzsébet gyógytár, Bratislava, Duna-utca 38. szám. benőne Hüule/nburíg dedikált fényképét tami.ja kesébe® vényes követelményeknek és igy ezt az állam be­szünteti. A polgárság nem lesz képviselve az adókivető bizottságokban Tisztelt szenátus! Akik ezt a javaslatot a képviselőházban megszavazták és azok is, akik ebben a házban állási foglalnak mellette, állás­pontjukat főképp azzal a tehercsökkenéssel indo­kolják, melyet ez a javaslat magával fog hozni az adózás terén. Tehercsökkenés van, amint arra rá is mutattam, a jövedelmi adónál, a föld- és ház-adónál, meg a járadék-adónál is. de vájjon tényleg csökkenni fognak-e a terhek az említett adónemeknél, az teljesen a kivetéstől függ. Hogy a kivetés igazságos és méltányos lesz, azt a ja­vaslatban semmi sem garantálja. Egyetlen ga­ranciája volna ennek az adóügyi közegek megbíz­hatóságán kívül a polgárság megfelelő képviselete az adókivető bizottságokban. De éppen ez nincs garantálva, mert a bizottság tagjait nem a gaz­dasági szervezetek választják, hanem a kormány nevezi ki. Ettől a nagyon helytelen intézkedéstől a kor­mány nem akart elállani, jóllehet a bizottsági tagsági helyeknek választás utján való betöltését az összes gazdasági szervezelek nyomatékosan kívánták. Kétséges az adóigazgatás egyszerűsítése Amily kétségessé teszi az adókivető bízol (sár gok bürokratikus összeállifása annak a célnak el- j érését, hogy az adóreform állal a terhek lényege- , sen csökkeni essenek, épp oly kétséges a javas- j lat második céljának, az adóigazgatás egyszerű­sítésének az elérése. A javaslat előadója a képviselőházban rámu­tatott arra, hogy ezzel a reformmal megszűnik az eddigi bizonytalanság az adóügyekben és az állam tudni fogja, hogy mit kell' kapnia az adófizetők­től, viszont az adófizetők tudni fogják, hogy mennyivel tartoznak az államnak. Könnyű ilyen kijelentést tenni, de aki ezt a javaslatot olvasta és tanulmányozta, az tudhatja, hogy ennek a ja­vaslatnak. bonyolult szerkezete még a szakembe­rekre nézve is nehézzé teszi éppen azokat az intézkedéseknek megértését, melyek ebben a ja­vaslatban az adóterhek megállapítására vonat­koznak. Vegyük például a kereseti adót. Amit a ja­vaslat ennél az adónemnél az adóalapról, adóté­telekről és az előírás helyéről tartalmaz, az a szakembereknek is fejtörést okoz, a laikus kö­zönségnek pedig még a megközelítő tájékozás le­hetőségét. sem adja meg. A közönség az adóügyek­ben bizony tovább is csak tapogatózni fog, tarto­zásaival nem lesz tisztában, az adóügyi közegek pedig csak abban az esetben fognak tisztán lát­ni, ha meg lesz bennük az ahhoz szükséges ala­posság, szorgalom és jóakarat, de ezen tulajdon­ságok birtokában eddig is el tudtak volna iga­zodni az adóügyi előírásokban. Az adómorál A javaslat harmadik alapelve, az adómorál egyenesen káros hatású intézkedések révén keres érvényesülést ebben a javaslatban. A pénzügy- miniszter ur magas összegű pénzbírsággal, ille­tőleg szabadságvesztéssel akarja bevezetni és biztosítani az adómorált. A szabadságvesztést itt , feltétlenül el kell vetni, mert az adóvallomások riilREK^ A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Violania vagy a Hegyek árnyékában. ALMA: Ha a férfiak tudnák ...! és A végzetes 13. HVEZDA: >rro a bosszúálló. (Fairbanks-repriz.) JULIS: modern boszorkány. KAPITOL: Tyl J. Kajefán élele. KOR UN A: Rin-Tin-Tin hőstettei. LUCERNA: Titkos frigy. SVETOZOR: Az ifjúság jogai. — Halálozás. Ibos János életének 77-, boldog házasságának 53. évében rövid, szen­vedés után Rimaszombatban meghalt. Az el­hunyt Rimaszombat város társadalmának köatisztele'tben és általános szeretetben álló polgára, mindhaláláig szorgalmas munkás tagja, egyik vezető iparosa volt. Elhunytával szerető életepérját, szeretett gyermekeit, testvéreit, számos unokáját és széleskörű ro­konságot, köztük vejét, Fülöp Béla törvény- széki főtisztet döntötte mély gyászba. Teme­tése vasárnap délután a részvét nagy meg­nyilvánulása mellett ment végbe a rima- szombati református sirkertben. — Elkobozták a Magyar Közlönyt. Loeexncród jelentik: A Losoncon megjelenő magyar nemzeti munkáspárti Magyar Közlöny cdmü hetilap leg­utóbbi érámat egy „Trianon*4 oimü cükike miatt az állam rend őrséig elkobozta. — Köszönetnyilvánítás. A prágai MAKK sport-szakosztálya esrv magát megnevezni nem óhajtó adakozótól két vadonatúj vivósisakot és két pár vivókeztvüt kapott. A nemes ado­mányért az egyesület választmánya a pTágai magvar diákság nevében ezúton mond köszö­netét, — Házasság. Gregorovicz Ilonka és Puskár István Rimaszombatban házasságot kötöttek. — Pünkösdi királ ynő-vála.s zfrts Nagyszőllőoöm. Nagyszőlősről jelentik: A Nagyszőllősi Sportegye­sület pünkösd ünnepén felelevenített egy régi, szép magyar szokást.: a pünkösdi királynő-válasz­tást. Az ünnepély a sportklub gazdagon feldíszí­tett pályáján ment végbe. Ab egy-egy szavazatra jogosult jelenlévők Biré Böskét választották meg pünkösdi királynőül, akit az eredmény kihirde­tése után udvarhölgyei. Roykó Káci, Zákány Vali, Bihun Andrea. Illés Emma, Dudás Jolánk.% Handera Lulu és Börcsök Panni, valamint apród- jai megkoszorúztak. Siménfalvy Árpád dr. rend­kívül szellemes beszédet intéseit a királynőhöz. A szép, követésre méltó ünnepélyt, mely Nagy Kálmán dr. ötlete volt, lelkes hangulatú táacmu- Jatság követte. • I- — ................I '

Next

/
Oldalképek
Tartalom