Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-02 / 126. (1460.) szám

^ Mai sxámHnk tO oldal "1927 ^Un'US 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 ié A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Vösterlcetglő: polttikűl nCLpÚCLpjCL Felelőt szerkesztő: mURANYl LÁSZLÓ FOBGAOR Gtl'A Szerkesztőség Pxágs IJU Panská uüce T2* 0* emelet Tdeíon : 30311 — Kiadó- hivatalt Prága ü'» Panská ul 12/III. — Te­tetem 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Berlinben a szovjet döntő jelentőségű diplomatakonferenciát tart Cslcserin, Rosengolz, Rakovszkl, Krecsinszkl és SzokoBnikov tanácskozása — A kommunista párt központi bizottsága háborút Jósol — Orosz-lett közeledés Berlin, június í. Csicserin külügyi nép­biztos holnap utazik át a német fővároson. Beavatott körök szerint Osicserin kiszáll Berlinben és fölhasználja az alkalmat, hogy Stresemannal és Marx birodalmi kancellár­ral tanácskozzék. Ugyanekkor a Londonból kiutasított orosz delegáció, Rosengoltz lon­doni ügyvivővel az élén, szintén Berlinbe érkezik. Az orosz diplomaták nagy szovjet­konferenciát tartanak Berlinben. Csicserinen* és Rosengoltzon kívül Krescsinszki berlini orosz nagykövet, Szokolnikov és Osiszki, a genfi orosz gazdasági delegáció vezetői és valószínűleg Rakovsaki párisi nagykövet, sőt a római szovjetnagykövet is megjelenik a rendkívül fontos és döntő jellegű tanácsko­záson. Trockijt újból megrendszabályozták Mosatva, junius 1. A nemzetközi bonyo­dalmakkal kapcsolatban Szovjefor oszország, illetve a kommunista párt belső életében is komoly krízis tört ki. A komintern tegnap nyilatkozatot adott ki, amelyben élesen el­ítéli Trockij tevékenységét és „mensevlsta re­negátnak" nevezi a volt hadügyi népbiztost A nyilatkozat szerint Trockij és pártja rend­szeresen szabotálják az imperialisták hábo­rús céljai ellen irányuló kommunista küz­delmet. Trockij közel áll a szociáldemokrata mozgalomhoz és minden akciójával csak gyöngiti a szovjet átüitőkép ességét. A nyilat­kozat szerint Trockij szét akarja zúzni a kom­munista intemacionálét- A Szovjet pillanat­nyi nehéz helyzetében kétszeresen vesze­delmes a belső széthúzás s ezért a komintern meginti Trockijt, hogy tartózkodjék az ellen­zékieskedéstől, meTt ellenkező esetben a pártvezetőség kénytelen lesz őt a kommu­nista pártból kizárni. Megkötötték az orosz-lett kereskedelmi szerződést Riga, junius 1. Az orosz-lett kereskedel­mi szerződést, amely mindkét álamnak messzemenő gazdasági előnyöket biztosit, ma délben Írták alá Moszkvában. A lett kül­ügyminiszter ebből az alkalomból nyilatko­zott az angol-orosz konfliktusról és Lettor­szág állásfoglalásáról A küzdelem a két nagyhatalom világhatalmi pozíciójának el­nyerésére irányul. Elsősorban Ázsiáról van szó. Mindkét hatalom monopolizálni akarja az ázsiai politikai és gazdasági befolyást. Az oroszok által hirdetett ázsiai önrendelkezést jog nyugtalanítja a brit politikát s London ezért szánta el magát a döntő lépésekre. A nyugati hatalmak egységes oroszellenes blokkjáról szó sem lehet, mert Franciaor­szágnak, Olaszországnak és Németországnak egészen más érdiekei vannak, mint Angliá­nak. Lettország a konfliktus alatt megőrzi teljes semlegességét­A kommunista párt felhívása Moszkva, junius 1. A kommunista párt központi bizottsága fölhívást intéz a párt összes szervezeteihez, a munkásokhoz és a parasztokhoz és kijelenti, hogy az angol­orosz diplomáciai viszony megszakítása ma­gában rejti a Szovjetunió elleni háború csi­ráit- A felhívás utal Lloyd George legutóbbi cikkére, melyben a befolyásos angol állam­férfin is háborút jósol. Az angol-orosz diplo­máciai viszony megszakítása véget vet a brit diplomácia unalmas játékának cs a konzer­vatívok nyílt hadüzenetét jelenti. A Szovjet­unió azonban, mint eddig is, most is béke­politikát követ, azaz nem veszi tudomásul a provokációt. A délkínai csapatok Peking elölt CsangcsoSin a főváros föladásának gondolatával foglalkozik — Japán fegyveres közbelépése Ismét nemzetközi bonyo­dalmat okozhat — Fengjusziang a Sárga Folyam közelében Paris, junius 1. Tegnapi számunkban rö­viden jelentettük, hogy Kínában a harci te­vékenység újból föléledt és a déli csapatok győzelmet arattak Osangcsolin fölött. Egye­lőre még nem látni tisztán, vájjon Csonkái-J szék hadserege volt-e az. amely Osangcso­lin haderőit, fölmorzsolta, vagy nedig a han- kaui kommunista kouminíang katonasága., de a Shanghaiból érkezett jelentésekből mégis inkább az vilóglik ki. hogy a közéjtkmai kormány verte meg az északi marsai haderejét. Fengjusziang mindenesetre támogatta Csankaiszék et. mert nyugatról jött oldaltá- madásával megbontotta az északiak egységét és nániikszerü visszavonulásra kénvszeritet- te Csangcsolin katonáit. Más források szerint a két déli kormány ismét egyetértésben dolgozik észak el­len vagy legalább is Csankaiszek és Feng- jusziang egyeztek meg az északi reakció leverésére. Csangcsoián bukásával Japán befolyása te­temesen meggyöngül, viszont Csankaiszék shanghai-i kormányának sikere az angol be­folyás erősödését, jelenti. Valószínű, hogy a legutóbbi harcok után a nyugati hatalmak közös akcióval békét, igyekeznek teremteni Kínában, azaz a marsainkat és a három kor­mányt egy közös konferencia megtartására kényszerítik, mely konferenciának eredmé­nyeit azután a nagyhatalmak garantálják.' Csangcsolin bukásának hallatára Japán azonnal megszüntette eddigi tartózkodá­sát és mint már jelentettük, a kínai kormány tiltakozása dacára jelentős had­sereget küldött Északkinába. A ma délben Párisba érkezeti jelenté­sek megerősítik a déli hadsereg gvőzelmé ről szóló híreket. Az Information kabelogrammja szerint az északi hadsereg mindenütt visszavo­nul és több helyen átlépte már a Sárga Folyamot. Hogy föltartóztassa Fengjusziang előnyomu­lását. Csangcsolin Shesui közelében felrob­bantotta a nagy vashidat. Fengjusziang. aki nyugaton közvetlen érintkezésben áll Szov­jet, Oroszországgal. a legújabb időben kommu­nista segítséggel újjászervezhette hadsere­gét. Amig a Jangtse menti háborn tartott Shanghai birtokáért, addig Feng csendesen várt és készülődött, a döntő harcra. Most. el­érkezettnek látta az időt Csangcsolin meg­buktatására. Első akcióját mindenfelé siker koronáz­ta és a mukdeni marsall ma már Peking föladásának gondolatával foglalkozik. Ugyanekkor, de Fengjusziang tói függetlenül, az angol befolyás alatt álló Csankaiszék is Bolsevista fészkek A pozsonyi utlevélpanama hullámai mind­inkább dagadnak, átcsaptak Szlovenszkó leg­nyugatibb pontjáról Ruszinszkó keleti csücs­kére, Munkácsra is, ahol a nyomozás máris rájött, hogy a pozsonyihoz hasonló nagyarányú utlevélcsalások folytak. Ez az ügy nemcsak rendőri és bűnügyi probléma, hanem jelenté­keny politikai vonatkozásai is vannak, úgy hogy a külföld figyelme fokozottabb mérték­ben irányul a most kiderült utlevéMsszaélé- sek leié. A szovjetspionázs és agitáció mód­szerei mind inkább ismeretesekké válnak és Európa megdöbbent polgári és józanul gon­dolkodó munkásközvéleménye megdöbbenve virrad arra, begy a szovjetrendszer, amely a külföldnek szóló nyilatkozatokban békés bú­rokat penget és hajlandóságát fejezi ki arra, hogy a polgári berendezésű államokkal részt- vegyen Európa újjáépítésének munkájában, a valóságban aknákat fúr az európai állami és társadalmi berendezések alá, amelyeknek szövedéke ma már egész földrészünket behá­lózza és minden pillanatban robbanhat. Egy­másután jönnek napvilágra a legszenzációsabb kommunista kémkedések éls forradalmositó törekvések. A magyarországi Rákosi-ügy, a bécsi nagyarányú szovjetkémkedés, a Fran­ciaországiban lelépiezet Bernetek! Ábrahám affér, amelynek Szálai a párisi szovjet-követ- ségre vezettek, azután az Arcos-épületben felfedezett kommunista propaganda és kém­kedési világközpont, amelynek működése kö­vetkeztében Anglia diplomáciai és kereske­delmi szakításra kényszerült a szovjettel, mind azt bizonyítják, hogy a leromlott Európában veszedelmes tűzfészket helyeztek el a szov­jet hatalmasai. Hogy a dolgok idáig fejlődhettek, hogy mára azt a hirt kell olvasnunk a francia la­pokban, hogy egy nagy választási kerületben a kommunisták 15.000 szavazatot értek el, amikor a múlt választásokon még csak 6000 volt ott a választóik száma, abban legnagyobb­részt a világ sorsát irányító nagyhatalmak a hibásak, amelyek úgy kezdtek Európa újjá­építéséhez, hogy a bevált gazdasági egysé­geket széttördelték és abban a fejlődési folyam maiban, amely száz esztendeje mind nagyobb állami és gazdasági egységek kialakulására irányult, évszázados retrográd lépést tettek- A háború jelszava a nagy autarchiák, önma­gukat gazdaságilag kielégítő államtestek lét­rehozása volt és Középeurópáról, meg dunai konföderációról gondolkoztak nemzetgazdák s államférfiak- A béke pedig meghozta Európa atomizálását, a természet törvényeinek felrú­gását, olyan torz9zülötteknek létrehozását, minő a danzigi korridor, a gazdasági elszige­telést és ennek következtében a gazdasági há­borút, amely kíméletlenebb és veszedelme­sebb, mint a legvéresebb háború és azután most már rosszalólag csóválják a fejüket, hogy mindenütt felütötte a fejét a bolseviz- mus, amely nem javítani, hanem mindent összerombolni akar. A kommunista pártok semmit sem tudnak tömegeiknek adni egy csomó lázitó jelszavon kívül és táboruk még­sem csökken, sőt mint a felhozott francia pél­da mutatja, veszedelmesen növekvőben van. Ez természetes, mert hiszen a kétségbeesett, a munkanélküliség nyomorába vert tömegek érzik, hogy úgy, ahogy van, nincsen jól és ezért a felforgató törekvések vak eszközeivé válnak. Ez a veszedelem nemcsak a legyőzött, hanem a győztes államoknak is veszedelme, sőt éppen a7ít tapasztaljuk, hogy a megvert és lealázott Németország és Magyarország je­lentékeny elöhaladást tettek a gazdasági meg­erősödés és a belpolitikai konszolidáció utján ó' éppen a győztes államokban okoz sok gon­dot a bolsevista veszedelem. Szpraoru vigasz­talás, hogy ma már a világgazdasági konfe­rencia is rájutott arra, hogy Európa hatal­masságai rossz munkát végeztek és ma már a józan államférfiak legnagyobb része magáé­nak vallja a nemzetgazda Keynes és a politi­kus Nifcti elveit A beismerés megtörtént, a reparáció ér­dekében azonban nem történik komoly lé­pés. Sőt olyan aggasztó jelek tűnnek fel, mintha Európa tovább rohanna a katasztrófa utján. Nem egy vezető európai államférfin beszédeiből megállapíthatjuk, hogy a fegy­verkezés egész Európában lázasan folyik, hogy a pruduktiv erőket a gazdasági élet új­jáépítése helyett a militarizmus szolgálatába állítják. Ezzel nyitnak melegágyat a bolsevis­ta agitációnak. A szlovenszkói és ruszinszkói útlevél- ügy rámutat arra, hogy Csehszlovákia ugró­deszkája volt a bolsevista agitátoroknak és ennek a ténynek kell, hogy külső és belső po­litikai visszahatásai l$g$en?k- AkfehL aaafclőn Anglia megszakította a diplomáciai és keres­kedelmi kapcsolatokat a szovjettel, amikor Európa hatalmai a szovjet elleni frontban so­rakoznak fel, nem valószínű, hogy minálumk komolyan felmerülhessen a szovjet de jure el­ismerésének kérdése. Belpolitikai tekintet­ben pedig szintén intézkedésekre van szük­ség. A leleplezéseknek van ugyanis egy rend­kívül érdekes pikantériájuk, amely rámutat arra, hogy az a rendőri rendszer, amely Szlo- venszkón a magyarság politikai üldözésére vetette magát, tarthatatlan és feltétlenül meg kell változnia. Mi ezerszer ostoroztuk ezt a rendszert, megírtuk, hogy kétes desperádók, politikai kalandorok állanak a rendőrségek politikai osztályainak szolgálatában. Ezeknek a megfizetett spicliknek szavára az ártatlan magyarok egész sorát zártáik börtönbe, utasí­tották ki, gyötörték meg. És mégis ezeknek volt szavuk és ezeknek volt befolyásuk a rend­őrségeken, ezek tudtak panamázni, hamisított útlevelekhez hozzájutni, ezeknek a szavára ■gBBBHBHnmBnunnnBsnBffli hurcolták meg a derék és megbízható polgá­rokat Ismerjük nagyon jól a Guttmann-féle ifjumunkás-vezér típust, amelyik népgyülé- seken lázitó beszédeket mond, feltüzelt hivei­vel megzavarja a magyar pártok gyűléseit, os­torozza a csehszlovák állam hatóságait, törvé­nyeit, azután párnázott ajtó mögött veszi át a rendőrfőnök kezéből a spicliknek kijáró havi bért. És ezért reméljük, hogy a munkás­tömegekre jótékony hatású lesz a nagy utle­vélpanama leleplezése. Látják most, hogy a Singerek és Guttmannok siserahada esztelen akciókba veri őket, börtönbe viszi az élbőlon- ditott fanatikusokat, ők maguk pedig fénye­sen élnek a Moszkvából és egyéb minden­fajta pénzforrásból szerzett jövedelmekből. Ha itt az egészségesedésre lehetőség van, akkor a pozsonyi és munkácsi ügynek tisztí­tó hatásúnak kell lennie. Ha ez nem így tör­ténik, akkor Európának tűzfészke maradunk és melegágya leszünk a bolsevizmusnak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom